Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-02-02 / 5. szám

2 2000. február 2. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Kitart a kormány? Szűcs Béla Bizonytalanul örvénylik a hazai politikai élet. A pártok zavaros, önző megnyilatko­zásai kiábrándítják a válasz­tókat. Sajnos, a kormányko­alíció becsületes, gazdasági stabilitásra törekvő igyeke­zetét összekuszálják a kicsi­nyes belső piszkálódások, előnyszerző törekvések. Többnyire még a napi politi­kával foglalkozó újságírók­nak is nehéz megérteni a kis pártok ambícióit, vádaskodá­sait, amit természetesen az egyszerű emberek képtele­nek megemészteni. Szerin­tük a meciarizmus megdön­téséért összekovácsolt koalí­ciót nem szétforgácsolni, ha­nem erősíteni kellene, mert az utóbbi hetekben tapasz­talt aktivitásuk bizonyítja: ugrásra készen lesik, hogy visszaszerezzék a hatalmat. Dzurinda kormányfő, látva az ellene és az SDK ellen irá­nyuló támadásokat, bejelen­tette, hogy közvetlenül az új választások előtt pártot ala­pít, Szlovák Demokratikus és Keresztény Koalíció néven. Addig azonban az SDK meg­marad, és megpróbálja telje­síteni a kormányprogramot. Egyelőre teheti, mivel a koa­líció 42 képviselőből álló parlamenti csoportja támo­gatja. Carnogurskyt azonban az ellenlábas keresztény-li­berális párt terve felbőszítet­te, és most több politikussal együtt azt ismételgeti, hogy az SDK megszűnt, Dzurinda pedig hadsereg nélküli tá­bornok. Ennek célja, hogy el­lehetetlenítse a miniszterel­nököt a választók előtt, és megingassa a pozícióját. Több, alig néhány százalékos támogatottságot maguk mö­gött tudó pártocskák is egy követ fújnak a keresztény- demokraták elnökével, azon­ban még így is valószínűtlen, hogy lepaktáljanak az ellen­zékkel. Úgy tűnik, a bizony­talanság örvényében kavar­gó koalíció pártjai nem akar­ják odadobni a hatalmat az ellenzéknek, mert az az ő bukásukat is jelentené; így kénytelenek támogatni a kormányt. A választók több­sége reménykedik, hogy a negyvenkettek maradnak. Vendégkommentár Még mindig félnek a szentektől? D. Varga László __________ Mivel a Szlovák Távközlési Vállalat kelet-szlovákiai rész­lege bizonyára nem érdekelt a letűnt rendszer által átke­resztelt helységnevek to­vábbvitelében, érthetetlen számomra az az évek óta és évente ismétlődő figyelmet­lenség, amely a telefon­könyvben rendszeresen kí­sért. A kommunista rendszer legfőbb gondja a tévedhetet­lennek hitt ideológia napon­kénti szajkózása volt, ami többek közt abban is meg­nyilvánult, hogy a hajdani, szentek nevéből alkotott köz­ségneveket átkeresztelte, stílszerűbben „átnévadta”, azaz, szentséget törve, szent meggyőződésből, névváltoz­tatást hajtott végre. így szü­letett a bodrogközi Szent- máriából a szlovák Bodrog, Szentesből pedig a szlovák Plesany. S habár a történe­lem kereke közben fordult egy nagyot, nem így a táv­közlésieknél, akik azóta is ki­állnak a régi szép idők prak­tikái mellett: továbbra is vál­tozatlanul Bodrogot írnak, holott ez már újfent Szentmária (szlovákul Svátá Mária), Plesany pedig Szen­tes (szlovákul Svátuse) for­mában kellene, hogy szere­peljen minden hivatalos helyen. Nem hivatalosan pe­dig úgy, ahogyan a telefon­könyv közli, félretájékoztat­va ezáltal a messziről hívó idegent. Akinek jól megkeveri az eszét, ha fellapozza a ke­let-szlovákiai telefonkönyvet a királyhelmeci körzetben, míg ugyanis a régiótérképen a régi, a személyi telefon- jegyzékben a pártállami for­mában szerepel a szóban for­gó két helység neve. Nem lenne tehát hiábavaló újra becsületes, régi nevükön ne­vezni ezeket a községeket, hogy a távolról hívó ember elérhessen bennünket. A szerző nagykaposi publicista. Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép: Kovács Ilona (582-38-314), Urbán Gabriella (582-38-338) Politika, Háttér: Malinák István (582-38-309) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modern élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelő: Szarka Éva Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Híriapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, Kosická 1,813 81 Bratislava. Az újságkül­demények feladását engedélyezte: RPP Bratislava PoSta 12,1995.június 16-án. Enged­élyszám: 591/95. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Az ön nagyívű politikai karrierjét sok polgár követi figyelemmel. Több ezer levélíró nevében teszem fel tehát a kérdést: mikor megy már a jó büdös francba? Rajz: MS-Rencín Lassú, nem független, rosszul felszerelt, alulfizetett és korrupt évben túlságosan gyakran vál­toztak: e tekintetben hiányzik a stabilitás, s a változások sem rendszerszernek, hanem esetle­gesek, egy-egy területet érinte­nek, nem összehangoltak. Gond az is, hogy változatlanul nem pontosan körülhatárolt az ügyészségek, a bíróságok és az Alkotmánybíróság feladatköre. Ezenkívül a bíróságokon a bérek még mindig nincsenek olyan szinten, hogy bizonyos fokú ga­ranciát jelentenének a korrupció ellen. Szabó Olga, az MKP képviselője: A Az uniós csatlakozáshoz el- ** engedhetetlen, hogy jog­rendünket hozzáigazítsuk az Eu­rópai Unióéhoz. Ez fokozott igénybevételt jelent a parlament, a közigazgatás, a bűnüldöző szervek és a bíróságok számára egyaránt. Az utóbbiak már most túlterheltek, hiszen az esetek többségében rendkívül hossza­dalmas az eljárás. Sajnos, nem valószínű a helyzet hirtelen ja­vulása, mivel a bíróságok sze­mélyi és műszaki ellátottsága sok kívánnivalót hagy maga után. Ahhoz, hogy megfelelhes­senek az igényeknek, elenged­hetetlen a bírói munka jobb anyagi és társadalmi megbecsü­lése, a munkafeltételek javítása. Ezek biztosítása esetén joggal várhatjuk el a gyorsabb és tény- szerűbb ítélethozatalt független bíróságainkon. Az igazságszolgáltatásról P. Vonyik Erzsébet Manapság szinte csoda, ha egy per pár hónap alatt lezárul. Az igazságukat perlőknek hosszú­hosszú hónapokban, sőt évek­ben kell mérniük a beadvány ik­tatásától az ítelet kimondásáig eltelő időt. Hiába, túlterheltek a bíróságok - szól a leggyakoribb magyarázat. Mégis vannak hihe­tetlen gyorsasággal megszülető bírósági végzések. Ennek viszont egyetlen magyarázata, hogy a q Elégedett vagyok vele. C Nem kielégítő a helyzet. gyors ügyintézésben valaki anyagilag érdekeltté tette az ille­tő bírót. Természetesen tisztelet a ritka (vagy nem ritka) kivétel­nek. A polgár azonban csak áll, és bámul, hogyan kerülhetnek szabadlábra bűnözők, hogyan születnek enyhén szólva furcsa ítéletek, hogyan burjánzik a kor­rupció. Az alábbiakban politiku­sokat kérdeztünk, elégedettek-e a szlovákiai igazságszolgáltatás helyzetével. Iván Simko, az SZDK képviselője: A A bíróságokon a jelenlegi helyzet nem kielégítő. A bí­róságok függetlenek ugyan a po­litikai hatalomtól, de nem sza­badna, hogy teljesen mentesek legyenek mindenfajta társadalmi felelősségtől, mert ebben látom a legnagyobb problémát. Meg kell találni a megoldást, amely azt eredményezi, hogy a bíróságok olyan pozícióba kerülnek, hogy társadalmi felelősségük tudatá­ban cselekszenek. Juraj Hrabko, a kormány ember­jogi főosztályának igazgatója: A A szlovákiai bíróságok szín- ** vonalával - hasonlóképpen, mint általában a polgárok - egy­általán nem vagyok elégedett. Tény, hogy a bíróságok túlterhel­tek, a bírák gyakran nem megfe­lelő körülmények között végzik munkájukat, és a műszaki felsze­reltségük is kívánnivalót hagy maga után. Jóllehet az igazság­ügy-miniszter megpróbál változ­tatni ezen az állapoton - erről ta­núskodik, hogy a kormány elfo­gadta a Büntető Törvénykönyv módosításának tervezetét-, nem képes orvosolni azt a szintén sú­lyos problémát, amelyet ma­guknak a bíráknak a személye je­lent. Elsősorban a bíróságok több kirívó döntésére gondolok, bele­értve a bűncselekménnyel gya­núsítottak vizsgálati fogságból való elengedését. Nyílt titok a korrupció. Az embereket azon­ban nem kell, hogy érdekeljék a bíróságok problémái - alkotmá­nyos joguk, hogy a bíróságok igazságos döntéseket hozzanak, a bírósági eljárás gyors legyen, márpedig ez jelenleg nem szava­tolt, holott az állam kötelessége ennek garantálása. Peter Zajac, a Demokrata Párt képviselője: A A jelenlegi helyzet rákfené- ” je az, hogy a bíróságok nem eléggé függetlenek. Az alkot­mány tervezete leszögezi, hogy a bírákat például nem a parla­mentnek kellene választania, ha­nem ez önkormányzati vonalon történjék. Nagy gondot jelent, hogy a bírósági perek elhúzód­nak; emiatt alacsony színvonalú a jog érvényesítése. A sem jó, hogy a törvények az utóbbi tíz Olvasói levél Vigyázat, csalók! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha Önök bármelyike Pozsonyban a Royal Ambassador üzletben nyereményes árut rendelt, ne tegye tovább, mert ez az üzlet szélhámossággal csalja magá­hoz a vevőket. Példa rá az én esetem. A múlt évben az egyik rendelésem megnyerte a máso­dik díjat. Pár nap múlva részt vettem a milliós nyeremény hú­zásán. Itt is szerencsés voltam, megnyertem. Azóta is várhatom, hogy meg­kapjam! így hát jogos a felhívá­som Önökhöz. Kaptam egy indoklást, hogy „páni Klim- cáková második díjat nyert, pán Vanek meg harmadikat.” Nagyon kérném a két nyerőt, írják meg, tényleg megkapták-e a nyereményüket. Hók István, Galánta Válasz a szentpéteri olvasónak Több levelét is olvastam az Új Szóban és a Vasárnapban az úr­nak, de mindnek ugyanaz volt a végkicsengése: minden rossznak okozói a kommunisták vagy a „bolsevik utódpártok”. A Vasár­nap 2. számában nagyon jó ürü­gyet talált a Korona és a koroná­zási jelvények áthelyezésének ürügyén az első magyar munkás­állam gyalázására. Szerinte bizo­nyára a Horthy-fasizmus volt a megfelelő társadalmi rendszer. És e mellett még demokratikus fejlődésről beszél (szerinte bizo­nyára a demokratikus fejlődés = jobboldali kormányzat). Ha oly szívesen beszél a magyarságáról, akkor arról miért feledkezik meg, hogy a magyar kultúra legjobb képviselői is támogatták a Ta­nácsköztársaságot? És talán Jó­zsef Attila nem hitt lelkesen a kommunizmus eszméiben? Eze­ket az ún. „agyalágyult nézete­ket” (máshol pedig „fél világot tönkretevő gyilkos ideológiát”) az emberiség legjobbjai közül is sokan magukénak tartották. Az ezer év alatt soha nem volt olyan vezetése az országnak, amely töb­bet tett volna a dolgozó magyar népért - szabadjon emlékeztet­nem a dolgozók helyzetének álta­lános javítására, a nyolcórás mun­kaidő bevezetésére, a lakásgon­dok megoldására, az orvosi ellá­tás és az oktatás ingyenessé téte­lére -, mint a Tanácsköztársaság. Ezt röpke négy hónap alatt („kommunista rémuralom”) sike­rült a Tanácsköztársaságnak meg­oldania. Utána az ország a legsö­tétebb reakcióba süllyedt vissza, és az ellenforradalom ideológiájá­nak szerves része volt a naciona­lizmus felkorbácsolása, az álnem­zeti érzés lépten-nyomon való hangoztatása (amely a levélben is tükröződik). Ami pedig a gyilkos módszereket illeti, azokat véle­ményem szerint az ellenforradal­mi terror (ami 25 évig tartott) képviselte. Az ereklyék fontossá­gát nem vitatom, de nem hin­ném, hogy jobb helyen vannak a Parlamentben, mint a Nemzeti Múzeumban. A magyarországi kormány véleményem szerint leg­inkább propagandacélokból csi­nálta ezt a nagy felhajtást, az erek­lyék áthelyezését semmi sem indo­kolta. Talán az erkölcsi és gazdasá­gi hanyatlás megállítása, a dolgo­zók jólétének biztosítása fontosabb volna, mint a kormány reklámozá­sa. A jobboldali kormány nem so­kat tett a népért, hát muszáj fel­hívni magára a figyelmet. Szeder László, Komárom

Next

/
Thumbnails
Contents