Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-05-31 / 22. szám
Politika 2000. május 31. 3 Tisztelt Ház Alapelv kontra gyakorlat Fehér Miklós Már közel egy éve készülnek a kormánykoalíció pártjai az alkotmány módosítására. Annak az alkotmánynak a módosítására, amelyet még 1992 őszén erőltetett keresztül a meciari többség az önálló Szlovákia megalakulása kapcsán. Elfogadása pillanatában is sokan tudatában voltak a hiányosságainak, és az idő múlásával egyre többen győződhettek meg ezekről. Az alkotmányt tehát módosítani kell, méghozzá alaposan. Nem elég egyes részeken, az egész rendszer logikáján kell változtatni. E felismerés eredménye az az alkotmánymódosítási javaslat, amelyet a szakértői csoport terjesztett elő. Az MKP kezdettől fogva részt vett a munkában; miután Mészáros Lajost alkotmánybíróvá választották, én dolgoztam együtt a három koalíciós partner szakembereivel. Márciusban az MKP felkérte Ján Drgonec volt alkotmánybírót, vegyen részt ő is a tervezet előkészítésében. Ez nagyszerű ötletnek bizonyult; neki köszönhetően a tervezet szakmai színvonala sokat javult, s számunkra is hasznos módosítások kerültek bele. Lássuk a tervezett módosítások legfontosabb elemeit. Külön kiemelném azokat a tételeket, amelyek megkönnyítik Szlovákia felvételét az EU-ba. Gyorsítanunk kell a törvényhozási folyamatot, és jogköröket kell biztosítani a kormánynak, hogy rugalmasan és főleg gyorsan cselekedhessen. Szélesíteni kell a Eljön az az idő, amikor ez is lehetséges lesz Szlovákiában. számvevőszék jogköreit, méghozzá úgy, hogy ellenőrizhető legyen a közpénzek minden egyes koronájának elköltése. Eddig ez nem így volt, egyes fontos területeken az ellenőrzés lehetetlen volt. Csodálkozha- tunk-e ezért a korrupció nagymértékű elterjedésén? Ilyen irányú lépés a képviselői immunitás szűkítése is több európai ország mintájára. Elfogadhatatlan, hogy bűncselekmények elkövetőit védje a parlamenti státus. Lehetetlen gyakorlat naphosszat vitázni, elfecsérelni az időt arra nem méltó egyének miatt (Lexa). Kiemelkedően fontos számunkra a másodfokú önkormányzatok létrehozása. Személyes meggyőződésem: ha már korábban is léteztek volna, lehetetlen lett volna Meciar visszatérése. Az alkotmánybíróság esetében úgyszintén komoly változtatásra, pontosításokra van szükség, a politikai indíttatású visszásságok megakadályozása végett (Svéchota-ügy). Fontos, hogy javaslatunk alapján az önkormányzatok is kérhessenek jogorvoslatot abban az esetben, ha az állam megkárosította őket. Az MKP javaslatára került a tervezetbe az ombudsmanról, az alapvető emberi jogokat felügyelő független biztosról szóló fejezet. Sajnos, egyelőre nem képezi a tervezet részét két kérdéskör megoldása: a nevesítetlen földek önkormányzati kezelése, yalamint a preambulum megváltoztatása. A nevesítetlen földek esetében két javaslattal álltunk elő, melyek közül az egyik kifejezetten csak általánosan, az önkormányzat jogköreinek erősítéseként kezeli a problémát. Egy kis jóindulattal ennek elfogadhatónak kellene lennie koalíciós partnereink számára. A másik kérdés bonyolultabb. Az alkotmány módosításának tervezete kimondottan a polgári elvből indul ki, az alkotmányt úgy kezeli, mint az állam és az állampolgár közötti szerződést. Két egyenragú fél között önként kötendő szerződést. Minden kitétele a javaslatnak ebből az alapelvből indul ki - erősödjön az állampogár jogállása, mérséklődjön a kiszolgáltatottsága, változzon meg az állam viszonya az állampolgárhoz. Ennek fényében meglepő, hogy koalíciós partnereink nem hajlandóak ennek az elvnek a következetes érvényesítésére az alkotmány bevezető részében. Bízom benne, hogy eljön az az idő, amikor ez is lehetséges lesz Szlovákiában. Az alkotmány előkészítésében jobbító szándékkal vettünk részt. Felelősséget érzünk az ország minden egyes polgára iránt, nem úgy, mint más politikai pártok, amelyek csak szavakban teszik ezt. A szerző a parlament alkotmányjogi bizottságának tagja. Éjszakai kivonulás Libanonból. A hazatérő izraeli katonák örülnek, hogy elhagyhatják a Hezbollah szüntelen támadásai miatt rendkívül veszélyes biztonsági övezetet. Ezt a zsidó állam 1978-ban hozta létre. Béke és nyugalom aligha lesz a térségben, az Izrael-barát Dél-libanoni Hadsereg máris szétesett, tagjait a libanoni kormány bíróság elé állítja. De menekül a határ izraeli oldalán élő lakosság is, mert fél az üresen marad állásokat elfoglaló Hezbollah támadásaitól. TA SR/AP Markó Béla, az RMDSZ elnöke: „Mindig a helyzettől függ, hogy ki a radikálisabb, és ki a mérsékeltebb...’ Még nem visszafordíthatatlanok a változások Malinak István______________ Június 4-én tartják Romániában a helyhatósági választások első fordulóját. Az RMDSZ rendkívül fontosnak tartja, hogy minél több magyar járuljon az urnákhoz, hiszen sok esetben néhány szavazaton múlik egy-egy polgármesteri vagy tanácsosi (ön- kormányzati képviselő) poszt megszerzése. A választások előtti helyzetet és a célokat elemezte lapunknak adott telefoninterjújában Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elnök úr, az RMDSZ is az őszi parlamenti választások előtti erőfelmérésnek tekinti a hely- hatósági választásokat? Az önkormányzati választások eredményei nagyon sokat elárulnak abból, mi történhet majd a parlamenti választásokon. Ugyanakkor számunkra az önkormányzati választások önmagukban is legalább olyan jelentőségűek, mint a parlamentiek. Bár Romániában távolról sincs még valódi önkormányzatiság, de azért az utóbbi években nálunk is sikerült növelni a helyi választott közigazgatás hatáskörét, és ez a következő négy évben sokat fog számítani, különösen akkor, ha a parlamenti választások után olyan helyzet alakul ki, hogy az RMDSZ nem lesz kormányon. Mit tartana az RMDSZ jó eredménynek a helyhatósági választásokon? Természetesen jobb eredményeket szeretnénk elérni, mint ’96- ban, akkor néhány helyütt nem voltunk sikeresek. Amikor egységes érdekképviselete van egy közösségnek, nagyon nehéz feladat ezen belül biztosítani a sokszínűséget és a belső megmérettetést. Most ezt úgy próbáltuk megoldani, hogy számos helységben előválasztásokon kérdeztük meg az embereket, ki legyen a polgármester- vagy a tanácsosjelölt. Sok helyütt ez jól sikerült, és voltak komoly zökkenők is. Ami a statisztikát illeti: ’96-ban 139 magyar polgármester lett, most 313 polgármesterjelöltet indítottunk. A helyi tanácsosok száma 2445, idén 6817 jelöltünk van, a megyei tanácsosok száma 133, s most 652 jelöltet állított az RMDSZ. Azt szeretnénk, ha a választások 2. fordulója után polgármestereink száma megközelítené a kétszázat, a helyi tanácsosoké pedig a háromezret. Viszatérve a parlamenti választásokhoz: a közvélemény-kutatások szerint magasan vezet a Ion Iliescu volt államfő vezette PDSR. Sajnos, ez igaz, Iliescuéknak meglehetősen nagy esélyük van arra, hogy megnyeijék a parlamenti választásokat. Van erre az esetre az RMDSZ- nek valamiféle "katasztrófa-forgatókönyve"? Azt kell mondanom, hogy dolgozunk rajta. De nem szabad ezt eleve elfogadnunk, és csak arra a stratégiára ráállnunk, hogy úgyis a PDSR fog nyerni. Az elkövetkező néhány hónapban az RMDSZ-nek is segítenie kell koalíciós partnereit - már ameny- nyire van rá lehetőségünk, hiszen ez elsősorban nem rajtunk múlik -, hogy a népszerűségi mutatóik valamiképpen javuljanak. Éspedig azért, hogy ha nem is a mostani képlet szerint, de valamilyen másfele felállásban újratermeljük ezt a koalíciót. Igaz, ennek kicsi az esélye, de mi erre készülünk föl, és tulajdonképpen ennek a stratégiának a része az a szándék is, hogy megerősítsük az önkormányzatainkat. Somogyi Tibor felvétele Érdekes hír látott nemrégiben napvilágot: az RMDSZ felkérésére készült egy felmérés, amely szerint a múlt év elején a romániai magyarok 48,3 százaléka szavazott volna az RMDSZ- re, s most ez az arány már 85 százalék volt. Ami megdöbbentő, az a tavalyi 48 százalék: hihetetlenül kevés. Mi lehet ennek az oka? Nem arról van szó, hogy a fennmaradó ötven százalék más pártra voksolt volna. Ez a közömbösséget mérte; a nem válaszolók mellett nagyon sokan nyilatkozták azt, hogy nem mennének el szavazni, még nem döntöttek, nem érdekli őket az egész. Most ez megváltozott, a biztosan szavazók jóval több mint kilencven százaléka már az RMDSZ-t választaná, az összes megkérdezett közül pedig valóban 85 százalék szavazna az RMDSZ-re. Az RMDSZ-en belül is politikai viták dúlnak a Tőkés László nevével fémjelzett ún. radikális, valamint az önhöz kapcsolt mérsékelt szárny között. Nem egy esetben a szakadás veszélyéről ír a sajtó, legutóbb Kincses Előd Maros megyei elnök felfüggesztése kapcsán. Nem fog mindez negatívan tükröződni a választási eredményekben? Kincses Elődöt azért kellett az országos elnökségnek felfüggesztenie, mert többször is megsértette belső szabályainkat, ami mögött meg az a probléma húzódott meg, hogy nem volt képes előkészíteni megfelelően a választásokat, nem ment a kampány, vagyis rosszul dolgozott a Maros megyei szervezet. Viták műidig voltak, nem örülök nekik, de amíg elvekről van szó, addig nincs gond; viszont a személyeskedő konfliktusok károsak lehetnek a szervezetre. Mi kezdettől fogva egységben tartjuk az RMDSZ-t, ami sok-sok bölcsességet és alázatot kíván. Néhány kérdésben alapvetően eltérő véleményünk van, de a közös érdek mégis arra kényszerít minket, hogy leüljünk ugyanahhoz az asztalhoz. Szerintem mindig a helyzettől függ, hogy ki a radikálisabb, és ki a mérsékeltebb, mikor kell keményebbnek és mikor tárgyalókészebbnek mutatkozni. Az erdélyi magyarság s általában a kárpát-medencei magyar közösségek számára nem az az alternatíva, hogy a politika eszközeivel, tárgyalásos úton próbálunk-e változtatni a helyzetünkön avagy valamiféle más utat, az erő útját választjuk. Ilyen alternatíva nincs. Vagy tudunk változtatni a politika eszközeivel, vagy nem, s akkor fölgyorsul a kivándorlás, a kitelepülés Magyar- országra, és ez esetben fokozatosan eljelentéktelenedik az erdélyi magyarság. Ön szerint melyek az RMDSZ kormányzati szerepének pozitívumai? Belső vitáink ellenére az elmúlt négy évben a román politikai életben az RMDSZ stabil, megbízható, nyugodt szervezetként láttatta magát. így vagyunk jelen mind a román, mind az európai politikai életben. A többség-kisebbség viszonyt illetően értünk el szemléletbeli változásokat is, igaz ezek még törékenyek. Néhány területen ledolgoztunk valamennyit hátrányos helyzetünkből, oktatási hálózatunkat bővíteni tudtuk, a nyelv- használatban születtek bizonyos eredmények, és úgy néz ki, hogy jelentős előrelépést értünk el az egykori elállamosított javak visszaadását terén. Vagyis: tudtunk változtatni a romániai magyarság helyzetén, de tudatában vagyunk annak, hogy mindez még nem visszafordíthatatlan. Kolozsvár Harmadszor is Funar? Az ősszel esedékes parlamenti választások szempontjából is jelzésértékű összecsapások várhatók a mostani romániai hely- hatósági választásokon több nagyvárosban. Rendkívül fontos a jelöltek pártháttere, ezért sokan azt jósolják, hogy Bukarestben Viorel Lis jelenlegi főpolgármesternek - négy éve a Demokrata Konvenció színeiben győzött - aligha sikerül ismét nyernie. Hiszen fő ellenfele Iliescu exállamfő pártja, a PDSR jelöltjeként indul, *ez a párt pedig magabiztosan vezeti a népszerűségi listákat. Még borúsabb őszt ígér a mostani kormánypártoknak, hogy a PDSR a főváros tanácsában is többséget szerezhet. Kolozsvár úgyszintén a romániai közvélemény érdeklődésének középpontjában áll, itt - a ’96-os választásokkal ellentétben - ezúttal az RMDSZ is állított saját jelöltet Eckstein-Kovács Péter kisebségügyi miniszter személyében. Kolozsvárott az a fura helyzet állhat elő, hogy az RMDSZ a 2. fordulóban az Ili- escu-féle párt jelöltjét támogatná. Mint Markó Béla RMDSZ- elnök nyilatkozta lapunknak: „Azért, mert annyira fontos, hogy ne Funar legyen ismét a polgármester.” Ugyanis a magyargyűlölő Funarnak esélye van arra, hogy harmadszor is megválasszák. Kolozsvárott a választópolgárok huszonöt Százaléka magyar, de a román vok- sok megoszlása esetén megtörténhet, hogy Funar mögött másodikként Éckstein-Kovács jut tovább a 2. fordulóba. Ebben a magyar jelöltnek semmi esélye sem lenne Funarral szemben, ezért lépne vissza a mögötte álló román jelölt javára. Vagyis nagyon könnyén megtörténhet, hogy Eckstein-Kovács Péter éppen a PDSR-jelölt támogatását fogja kérni a magyar választóktól. (-nák)
