Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-05-24 / 21. szám

Politika 2000. május 24. 3 Tisztelt Ház Bojkott és obstrukció Gyurovszky László ________ A legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom részvétele nélkül zajlott a parlament legutóbbi ülésszaka. A HZDS honatyái távolmaradásuk­kal jelezték sértődöttségüket, amiért a rendőrség megelégelte, hogy Vladimír Meciar elbariká- dozta magát az Elektrában, és ezért karhatalmi erővel kenysze- rítette őt a kihallgatáson való megjelenésre. Köztudott,«hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezére hosszú ideig nem volt hajlandó átvenni a rendőrségi idézést, s megpróbált minden lehetséges módon a mártír szerepében tet­szelegni. Egyszóval a HZDS azért tiltakozik, bojkottálja a Ház mun­káját, mert kiderült: a törvények Meciarra is érvényesek. Egyébként a HZDS képviselőinek hiányát a parlament különöseb­ben nem érezte meg: ők eddig is csak obstrukcióval avatkoztak be a Ház életébe. Távollétük csekély hatása számukra is megalázó le­hetett. A programpontokat sokkal gyorsabban sikerült megtárgyal­ni, és furcsa módon csak a balol­dal folyamodott az obstrukció eszközéhez, de erről majd később szólok. A programpontok gyors megtárgyalása miatt alig kapott nagyobb publicitást az a tény, hogy szinte senki sem szavazta meg Róbert Fico alkotmánytörvé­nyét, amely kétharmados parla­menti jóváhagyás bevezetésével kívánta leállítani a stratégiai üze­mek privatizációját. A szavazás különösen Jozef Migas baloldali pártvezér számára lehetett meg­alázó. Migas ugyanis korábban - a Ficóval tartott találkozója után - kijelentette: az SDE támogatja ko­rábbi alelnökének privatizációel­Távollétük csekély hatása számukra is megalázó lehetett. lenes javaslatát. Számára hideg zuhanyként hathatott, hogy az SDE-ffakció néhány nap elteltével egyöntetűen úgy döntött, szó sem lehet semmiféle támogatásról. Új­fent bebizonyosodott tehát, hogy Migas pártjának szerveivel való egyeztetés nélkül végez politikai tevékenységet, sokszor kész té­nyek elé állítva őket. Ez is része az SDE válságának, melyet ez a párt erőnek erejével át akar vinni a kormánykoalícióra is. A törvény- javaslat elutasítása tehát nem vál­tott ki politikai földrengést; azon­ban ismét kiderült, hogy a külföl­di pénzpiac sokkal érzéke­nyebben reagál a honi történé­sekre, mint azt sok felelőtlen poli­tikus gondolná. A baloldal kétar­cúsága, Fico javaslatai, Malíková reprivatizációs törekvései alapo­san megingatták a Szlovákiával szembeni bizalmat. Mélyrepü­lésre kényszerült a korona árfo­lyama, az OECD-be való belépé­sünk lehetősége alaposan össze­zsugorodott, zuhanni kezdtek részvényeink. Aki odafigyelt e je­lenségekre, láthatta: a nemzetkö­zi pénzpiac Szlovákiával szembe­ni bizalma sokkal inkább épül a pozitív várakozásra, semmint va­lódi gazdasági eredményeinkre. Mindezek az események is azt bi­zonyítják, hogy a pénzpiac, a be­fektetők idegessége komoly kö­vetkezményekkel járhat a szlovák gazdasági életre nézve. Felelős politikusoknak nem volna szabad a tűzzel játszaniuk, amíg a gazda­ság nem áll talpra, és nem mutat pozitív eredményeket. A politiká­nak, pontosabban a felelőtlen po­litikának tehát ilyen következmé­nyei vannak, s üyenkor derül ki igazán, mit is jelent a választópol­gár számára a politikai stabilitás, valamint a külföld bizalmának megingása. Végezetül pedig az SDE fura obst- rukciójáról szeretnék szólni. Mint ismeretes, a nevesítetlen földek nevesítésének határideje szep­temberben jár le. A földművelési tárca - a kormánykoalíció egyet­értésével - hozzálátott annak a tervezetnek a kimunkálásához, amely az említett határidőt továb­bi öt esztendővel hosszabbította volna meg. Ez a javaslat azonban nem került a parlament elé, mivel a minisztérium olyan tervezetet dolgozott ki, amely nem felelt meg a kormányprogramban le­fektetett elveknek. Ezért a tör­vényhozás elé egy képviselői ja­vaslat került, mivel fennáll annak a veszélye, hogy hozzávetőleg 450 ezer hektár nevesítetlen föld állami tulajdonba kerül, nem pe­dig a községek kezelésébe. Ezt a javaslatot a kormánykoalíciós képviselők többsége támogatta, ám a baloldal honatyáinak kivo­nulása miatt határozatképtelenné vált a parlament. A baloldaliak ismét bemutatták, mennyire fontos számukra a kis­ember gondja-baja. Talán nem vé­letlen, hogy - mint a közvéle­mény-kutatási eredmények bizo­nyítják - egyre jobban csökken a népszerűségük. Remélhető, hogy sok magyar, aki rájuk szavazott, legközelebb talán jobban meg­gondolja, hogy kit támogasson. A szerző a parlament mezőgaz­dasági bizottságának tagja, az MKP alelnöke. Belgrádban egy hete tartották második közös tüntetésüket a szerbi­ai ellenzéki pártok - a vártnál kevesebb részvevővel. A szónokok pol­gári engedetlenségre szólították fel a lakosságot, s követelték a re­zsim elnyomó intézkedéseinek leállítását. Ugyanakkor Tokióban, a Délkelet-európai Stabilitási Egyezményről tartott konferencián azt hangsúlyozták, hogy Milosevicset kívülről nem lehet megbuktatni, csak a szerb nép akarata kényszerítheti távozásra. TA SR/EPA Angyal Imre országos rendőrfőkapitány-helyettessel a szlovákiai és a magyarországi alvilág összefonódásáról Még tart a vizsgálat a Pápay-csoport ügyében Gaál László _________________ A magyarországi sajtóban május elején jelent meg egy hír, hogy harminc állig felfegyverzett szlo­vák kommandós kíséretében ér­kezett magyarországi kihall­gatássorozatra H. Attila, akit a szlovák hatóságok több súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak. Ennek kapcsán beszélgettünk Angyal Imre ezre­dessel, az országos rendőrfőka­pitány első helyettesével a szlo­vák és a magyar alvilág lehetsé­ges összefonódásairól. Meg tudja-e erősíteni az emlí­tett hírt, és milyen körülmények között került a magyar állampol­gárságú H. Attila a szlovák rend­őrség kezére? H. Attilát tavaly júniusban tar­tóztatta le a szlovák rendőrség, tiltott fegyvertartás és oki­rathamisítás - hamis útlevelet találtak nála - miatt folyt ellene bűnvádi eljárás. Már korábban folytattunk nyomozást egy bű­nözőcsoporttal kapcsolatban, a szálak Komáromba is vezettek. H. Attila szintén kapcsolatban állt ezzel a csoporttal, ezért ké­szítettünk elő egy akciót az ő le­tartóztatására. Akkor azonban sikerült elmenekülnie, beugrott a Mercedesébe és elhajtott, köz­ben elgázolt egy kerékpárost. Miután elfogtuk, ezért a bűncse­lekményért is eljárás folyt ellene. Közben a magyar hatóságok nemzetközi letartóztatási paran­csot adtak ki ellene. Szlovákiá­ban az említett bűncselekmé­nyekért elítélték, büntetésként annyi szabadságvesztést kapott, amennyit előzőleg a vizsgálati fogságban már letöltött, ráadá­sul kitoloncolták az országból. Ez minden, amit H. Attilával kapcsolatban elmondhatok. Nem hiszem azonban, hogy har­minc kommandós kísérte volna. Annyi igaz, hogy biztosítva volt az elszállítása, mert érdekes sze­mély, bizonyos kapcsolatai van­nak az alvilággal Magyarorszá­gon és itt, Szlovákiában is. A Magyar Nemzet azt írta, a szlovák rendőrség szerint H. At­tilának valamilyen szinten köze lehetett a tavaly áprilisi duna- szerdahelyi leszámoláshoz, amely a Pápay-klán ellen irá­nyult és tíz halálos áldozatot követelt. Igaz ez? Nem tudom, minek alapján állít­ják ezt a magyar sajtóban. Lehet, hogy vannak valamilyen bizo­nyítékaik, én ilyesmit nem mondtam nekik. A Pápay-gyil- kosság ügyében még folyik a vizsgálat. Ön az Új Szónak adott legutóbbi interjújában elmondta, hogy már ismerik a tízszeres gyilkos­ság elkövetőit és megrendelőit. Az ön akkori kijelentése H. Atti­lára is vonatkozott? Nem. Arról, hogy ki a tettes, ki az elkövető, milyen kapcsolatok lé­teznek a leszámolás körül, ma még nem beszélhetek. Említette, hogy H. Attilának si­került elmenekülnie a letartóz­tatására előkészített akció so­rán. Végül hogyan fogták el? Miután az említett módon elme­nekült, telefonált az apjának, hogy jöjjön érte. Mivel tudtunk a dologról, a határállomáson, a két Komárom között sikerült őt letartóztatni. Tényleg hamis útlevéllel próbál­ta átlépni a szlovák-magyar ha­tárt? Igen, útlevél-ellenőrzés közben tartóztattuk le, de tudtuk, hogy kiről van szó. Hiszen mint mondtam, már nyomoztunk H. Attila kapcsolatai után, pl. a dubnicai eset miatt. Az ottani, alvilági vezérként ismert Jozef K. meggyilkolásával kapcsolat­ban is vizsgáltuk őt. Milyen köze van H. Attilának a máriatölgyesi gyilkossághoz? Ebben az ügyben tanúként sze­repel. Milyen stádiumban van ennek a gyilkosságnak a kivizsgálása? A megrendelőket már ismerjük; azt még nem tudjuk, ki lőtt, de bizonyos információink ezzel kapcsolatban is vannak. Az elkö­vetőkről annyit mondhatok, hogy az ottani alvüághoz tartoz­nak. Két-háröm csoport verseng Somogyi Tibor felvétele egymással a területfelosztási harcban, ezek közül kerültek ki a megrendelők is. Az is olvasható volt, hogy H. Atti­la dunaszerdahelyi lakásán, a letartóztatását követő házkuta­tás során fegyvert és lőszert ta­láltak. Ez is téves információ. H. Attilá­nak nem volt lakása Duna- szerdahelyen, hanem Komárom­ban lakott. Az viszont igaz, hogy komáromi lakásán fegyvert ta­láltunk. A magyar lap egy másik, Szlová­kiában letartóztatott magyar állampolgárságú gyanúsítottat is említ: »Több rabtársa is a vizs­gálati fogságát Szlovákia egyik legjobban őrzött börtönében, a lipótvári büntetés-végrehajtási intézetben töltő Harris Györgyre támadt. A verekedés után a Turek gúnynéven ismert férfi nem jelentette az intézet veze­tőinek, hogy támadói meg akar­ták ölnl...Harris Györgyöt, aki egyébként az 1998 februárjá­ban a Palota presszóban kivég­zett Döcher György legjobb ba­rátja és üzlettársa volt, tavaly ősszel szlovák kommandósok fogták el a Vámosszabadiban lé­vő szlovák-magyar határátkelő- helyen." Hogy mi történt a lipótvári bör­tönben, arról nincs tudomásom. Én úgy tudom, hogy a Turek névre hallgató illetőt Harris Sán­dornak hívják, őt valóban szlo­vák rendőrök fogták el, s a Dunaszerdahelyi járásban elkö­vetett zsarolás és testi sértés mi­att folyik ellene bűnvádi eljárás. Mi a helyzet jelenleg a Duna­szerdahelyi járásban a szerve­zett bűnözés terén? Felosztot­ták már az új maffiák a Pápay- csoport területét? Igaz az a hír, hogy a felső-nyitrai, illetve a tátraalji bűnöző szervezetek, il­letve külföldi érdekcsoportok is megpróbálnak betörni oda? Bonyolult a helyzet, több cso­port is jelen van ebben a régió­ban, de hogy konkrétan melyek­ről van szó, arról nem beszélhe­tek. Egy részüket már megfékez­tük, és általában elmondhatom: az egész országban mindent megteszünk azért, hogy az ilyen csoportokat felszámoljuk, meg­nehezítsük a kapcsolattartásu­kat, és megakadályozzuk azt, hogy gazdaságilag megerősödje­nek. Sok mindent tudunk róluk, vannak bizonyos sejtéseink is, de sok mindent nagyon nehéz bizo­nyítani. Románia Csatlakozás és kisebbségek „Az Európai Unió jelöltállamai­nak a csatlakozásig meg kell ol­daniuk a nemzeti kisebbségek­kel kapcsolatos problémáikat” - jelentette ki Gunnar Janson, az Európa Tanács (ET) jogi bizott­ságának elnöke a múlt héten egy romániai nemzetközi szemi­náriumon. A csatlakozásra váró országok számára megszívle­lendő Janson következő kijelen­tése is: „Az EU-nak elég dolga akad a saját gondjaival, nem kí­vánja megterhelni magát az uni­ós tagságra jelölt országok etni­kai konfliktusaival is. Ezért a csatlakozásig az EU ajtaján ko­pogtató minden államnak magá­nak kell megoldania ilyen termé­szetű gondjait.” A nemzeti ki­sebbségek védelme és részvétele mint az európai integráció felté­tele címmel megrendezett nem­zetközi szemináriumnak az volt a célja, hogy feltérképezze, mi­lyen problémákkal szembesül­nek a nemzeti kisebbségek, és miként oldják meg azokat az arra hivatottak. A román rádió tudó­sítása szerint a nemzeti kisebbsé­gek életének javítását szolgáló kérdések feltárásához és megol­dásához szükséges keret kialakí­tásáról szóló vitában gyakran fordult elő a decentralizálás és a területi autonómia fogalma. Gunnar Janson kijelentette: a szemináriumon elhangzottakból kiderült, hogy az EU különösen a témakör három fő kérdése, az orosz ajkú, a magyar és az euró­pai viszonylatban nyolcmilliósra becsült roma kisebbség problé­mái iránt érdeklődik. A kisebbsé­gek európai központjának igaz­gatója, a szeminárium témaköré­nek egyik szakértője úgy véleke­dett, hogy „mindig jobb, ha a ki­sebbségek képviselve vannak a kormányban, s ha ez történik az idei romániai választások után, az előnyére válik mind a többsé­gi lakosságnak, mind pedig a ki­sebbségeknek”.

Next

/
Thumbnails
Contents