Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-12 / 2. szám

2000. január 12. Kópé Verssarok Z. Németh István A pihék Milyen érzés lehet pihének lenni, és a többi pihén puhán elpihenni? Felröppenni újra, lustán csak lebegni, föld és fellegek közt súlytalannak lenni. Verőfényben szépek a pihék! Elnyeli őket a mennyei kék. Puhák, mert pihék, pihék, mert puhák, angyalok által levetett ruhák, szálldigáló lusta lények. Jó dolga van mindegyik pihének, nem hordja vállán a Mindenséget. Él, amíg élhet, a léte a lényeg. így ha egy pihét elér a vég, nincs már meg, de a tekintet őrzi még. Tudd: a Semmiben él ő tovább, lakik egy nem létező szobát, s hogy mire vár, nem tudja már. Gondolkodom, tehát... A 36 képrészlet közül 3 teljesen egyforma. Melyik ez a három? 1 2 3 4 5 6 Tudod-e? A legnagyobb állatcsapat A legnagyobb állatcsapatot a múlt században jegyezték fel Dél-Afrikában. Sir John Fraser 1849-ben egy olyan vándorantilop-csapatot (Antidorcas marsupialis) figyelt meg, amely a dél-afrikai Beaufort West településen csak három nap alatt tudott áthaladni. Egy másik csorda, amelyet szintén Dél-Afrikában, Nels Poortje mellett fi­gyeltek meg 1888-ban, állítólag 100 millió egyedből állt, a 10 millió azonban sokkal valószínűbbnek tűnik. 1896- ban Dél-Afrikában (Karree Kloof, Orange River) egy 24 km széles és 160 km hosszú csapatot figyeltek meg. A vadon élő állatok jelenlegi legnagyobb gyülekezete a Te­xasban (San Antonio, Bracken Cave) honos szabadfarkú denevéreké (Tadarida brasiliensis), vándorlás után mintegy 20 millióan gyűlnek össze. A fiatal pár és a kotlós Egyszer volt, hol nem volt, még hetedhét országon is túl, volt egy szép legény. Elvett fe­leségül egy szép leányt, de olyan szegények voltak mind a ketten, hogy egyiknek sem volt semmije, csak annyi ru­hája, amennyit felvettek ma­gukra. A leánynak volt egy nénje, s az adott nekik aján­dékba egy tyúkot. A többi szomszéd meg rokon vitt to­jást, lisztet, úgy, mint szokás, a lakodalomba. Mikor elmúlt a lakodalom, hallja a fiatalember, hogy a tyúk rákezdi:- Koty-koty-koty.... Azt mondja a fiatalasszony­nak:- Te, tudod, mi gondoltam? -Mit?- Ültessük meg ezt a tyúkot - azt mondja -, van tojás elég, tegyünk alá tizenkilenc tojást, s mikor kikölti, akkor vele együtt húsz lesz. Felneveljük, s mikor nagyok lesznek, akkor eladjuk a húsz tyúkot, s az árán veszünk egy malacot. Azt is felneveljük, s az mala- cozik kilencet. A tíz disznót eladjuk, s akkor tudunk venni egy lovat, egy hámot s egy szekeret. Ülünk fel ketten, s megyünk kereskedni. Bele­egyezel?- Bele. Kerítettek egy kosarat, s bele­tettek egy kicsi gizgazt, raktak belé tizenkilenc tojást, a tyú­kot ügyesen rátették, s betet­ték az ágy alá. Leültek az ágy­ra, s kezdtek beszélgetni és örvendezni, hogy hát mi lesz, hogy lesz. Elővesz az ember papírt, ceruzát, s kezdi szá­molni, hogy lovat annyival s annyival lehet venni, egy há­mot annyival, s egy szekeret annyival; tíz disznót annyival lehet eladni. De hát nem fu­tott a számadás. Azt mondja az asszonynak:- Te asszony, baj van!- Miféle?- Hát - azt mondja -, szekeret s hámot tudunk venni, de lóra csak egy gyengére futja, mert ni csak, mennyi pénzt kapunk a disznókért. Azt mondja az asszony: - Hát ez nem baj, majd megerősül.- Hát megerősül, megerősül, hajói adunk enni, de eleinte csak ott tudunk felülni a sze­kérre, ahol egyenes lesz az út, ahol hegyre kell menni, ott le kell szálljunk, mert a ló nem tud kimenni, ha gyenge lesz. Azt mondja az asszony az em­bernek: - Te leszállsz, de én nem! Azt mondja az ember:- Dehogynem, leszállsz te is!- Én nem szállók le! Úgy összevesztek, hogy az Reich Károly rajza ember kijött a béketűréséből, felugrott, s azt kérdi az asz- szonytól:- Leszállsz, vagy nem szállsz le?-Nem szállók le! Akkor az ember mérgében megfogta az asszonyt, s akko­rát lökött rajta, hogy - zsup- sz! - nekidőlt az ágynak. Széttörött az ágy, s széttörtek a tojások is mind egy szálig, a kotlós meg menekült, ahogy tudott. Kárvallották a kotlót s a tojá­sokat, s élnek máig is, ahogy tudnak, ha meg nem haltak. Magyar népmese Krisztus és a fösvény asszony Vöt egyszer egy gazdag asszony. Gaz­dag volt, de az ő házába hiába tért be a szegény, tőle ugyan egy falás kenyeret sem kapott. Krisztus urunk hallotta a hírét ennek a fösvény asszonynak. Egy­szer, amint arra járt-kelt, betért hozzá, s kért isten nevében egy falás kenyeret.- Most nincs - mondta a fösvény asz- szony -, jöjjön kend holnap, akkor majd adok. -S csakugyan, másnap a fösvény asszony bevetett a kemencébe egy va­karcsot, gondolta, ha igazán eljön a sze­gény ember, isten neki, odaadja. Az ám, de amint bevetette a vakarcsot, az elkezdett nőni, puffadni, s akkora ke­nyér lett belőle, mint egy nagy taligake­rék. Ámult-bámult a fösvény asszony, mi az isten csudája lehet ez. „Na-, gon­dolta magában-, ebbe ugyan nem vágja a fogát a szegény ember!” Ahogy ezt gondolta magában, már jött is Krisztus az utcán. Az asszony hirtelen elbújt a tésztásteknő alá, s meghagyta a lányának, hogy mondja a szegény em­bernek: nincs itthon. Bejön Krisztus, s kérdi a kisleányt:- Hol van az anyád, leányom?- Nincs itthon - mondta a leány -, ép­pen most ment el hazulról.- No, ha nincs itthon - mondá Krisztus - hordja a hátán, ami most rajta van, azt kívánom. Azzal elment. A fösvény asszony pedig egyszeriben teknősbékává változott, s amíg élt, hordozta hátán a teknőt. Székelyföldi mese A magyar történelem nagy alakjai I. (Szent) István király (975-1038) 975 körül született, majd Géza fejedelem halála után 997-ben ő lett a fejedelem. 995-ben feleségül vette a bajor Gizella hercegnőt, 1000. december 25-én vagy 10001. január 1-jén királlyá koronázták. A koronát III. Ottó német-római császár biztatására II. Szilveszter pápától kérte és kapta meg. István király a még mindig nagy hatalommal rendelke­ző törzsi vezetőket: Aba Sá­muelt, Vatát, Gyulát és Aj- tonyt engedelmességre kényszerítette. Ezzel párhu­zamosan kiépítette az or­szág egyházszervezetét. Uralkodása alatt tíz egyház­megyét hozott létre, bencés apátságokat alapított, plé­bániák építését rendelte el, és támogatta a külföldi pa­pok munkáját. A vérségi kötelékeken alapuló terüle­ti egységeket vármegyék létrehozásával törte meg. Két törvénykönyve maradt fenn, és egy államelméleti munkája, melyet fiának, Imre hercegnek szánt. Imre 1031-ben egy vadászat al­kalmával meghalt I. István fia halála után nővére gyer­mekét, Orseolo Pétert jelöl­te ki utódjának, mellőzve a fiúági örököst, Vazult. Ezért Vazul merényletet tervezett ellene. István dü­hében megvakíttatta, és fi­ait külföldre száműzte. Ist­ván sikeres külpolitikát folytatott. Megvédte álla­mát a lengyel I. Boleszlóval szemben 1015 és 1018 kö­zött, és a német II. Konrád ellenében 1030 és 1031 tá­ján. Nemzetünk legelső ke­resztény uralkodója 1038. augusztus 15-én halt meg, és holttestét Székesfehér­várott helyezték örök nyu­galomra.

Next

/
Thumbnails
Contents