Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-12 / 2. szám

Tanácsadó 2000. január 12. 11 Télen is fontos a szobanövények szakszerű gondozása A gyökérkinövések gyógyítása A bor kénezése Az egészséges, törési hajlamot nem mutató bort is meg kell az el­ső fejtés alkalmával kénezni. Az új­borokban a kénsav szabad része előbb, vagy utóbb lekötődik, ha­tástalanná válik, ezért egyszeri ké- nezéssel nem tudunk optimális feltételeket teremteni. A kiegészí­tő kénezést úgy kell elvégezni, hogy a bor optimális szabadké- nessav-szintjét minél kevesebb kötött kénessav mellett éljük el. Javasolt szabadkénessav-szintek: Fehérborok. Savas, száraz, köze­pes (11 v/v%) alkoholtartalmú, valamint édes, nagyobb (12-13 v/v%) szesztartalmú boroknál 15-25 mg/liter SO2. Lágy, száraz vagy édes, nagyobb alkoholtar­talmú buborékok esetében: 30-40 mg/liter SO2. Az előbbiek­hez hasonló, de kis (9-10 v/v%) alkoholtartalmú boroknál 45-50 meg/liter SO2. Vörösborok. A lágyaknál 15-20, a savasabbaknál 10-15 mg/1 SO2. A kelleténél alacsonyabb kénessav- szint kísérőjelenségei az illatvesz­tés, a színmélyülés, az oxidált íz. Túl sok kénnel viszont visszavet­jük a bor fejlődését, és nemkívá­natos kénszag alakul ki. A kiegé­szítő kénezés mértékét egyszerű­en számítjuk ki: a száraz borok­hoz a hiányzó szabad kénessav mennyiségének kétszeresét, tes­tesebb, édesborokhoz a három­szorosát adagoljuk. (Például ha a bort 30 mg/liter szabadkénessav- szintre kívánjuk beállítani, és je­lenleg 10 mg/liter szabad kén-di- oxidot tartalmaz, vagyis hiányzik 30-10=20 mg/1 SO 2, akkor kere­ken 50 mg/1 S02-t kell a borba jut­tatni, vagyis 100 literhez 10 gramm borként adjunk.) Szőlészet Gyakori, hogy a tartóedény al­ján lévő vízkivezetőn át egy, esetleg több gyökér kibújt. Ha észrevesszük, akkor a növényt tartóedényéből kiemelve óva­tosan próbáljuk meg a gyökere­ket visszahúzni. A nyílást pedig megfelelő méretű cserépdarab­bal az eddiginél gondosabban fedjük le. A beszorult gyökere­ket le kell vágni. Tetemes gyö­Átültetéskor kiüt- hetjük a betétcserép alját, és dróthálóval is helyettesíthetjük. kérkinövéskor a tartóedény széttörésére is szükség lehet. Ha az edény peremrészénél át­bukva bújnak ki a gyökerek, ak­kor késsel mélyítsünk számuk­ra helyet a cserép földjében. Az edénypárban tápoldaton nevelt növények esetében a gyökereket nem kell bolygatni. Szabadon terjedhetnek, ha ez nem gátolja a későbbi átülteté­seket. Átültetéskor kiüthetjük a betétcserép alját, és akár drót­hálóval is helyettesíthetjük. Ha a növények föld feletti szár­részén megjelenő léggyökerek nyúlnak hosszúra, legjobb őket legalább részben a tartóedény földjébe vagy más közegbe ve­zetni, ezáltal víz- és tápanyag­felvevőkké válnak. A tápanyag­gal jól ellátott növényről tőből nyugodtan le is vághatok. A hajtásaikon csak rövid, apró léggyökereket fejlesztő növé­nyek gyökereit úgy lehet a víz- és tápanyagfelvételre hasznosí­tani, hogy támpálcájukat né­hány cm vastag nyirkos moha­réteggel burkoljuk körül, mely­be azok belenőhetnek. -e­A kálium jelentősen befolyásolja a termés minőségét és ellenálló képességét A termés minőségét határozza meg A zöldségfélék a termésképzéshez jelentős mennyiségben használ­nak fel káliumot. A nitrogén a ter­més mennyiségét, a kálium a mi­nőségét határozza meg. Hatással van a tárolhatóságra, a hideg- és szárazságtűrő képességre, a színanyagképződésre, az ízanya­gok kialakulására és a betegsé­gekkel szembeni ellenálló ké­pességre. Viszonylag jelentős mennyiségű K van a sertés- és baromfitrágyá­ban, valamint egyes ásványokban (illit, montmorillonit). Ha a talaj természetes tápanyag-^ ill. káli­umszolgáltató képessége megszű­nik, pl. a szárazság hatására, és nem történik mesterséges után­pótlás, kialakulnak a jellegzetes hiánytünetek. Először az idősebb leveleken, majd fokozatosan a kö­zépsőkön is megjelennek a klorotikus foltok, a levél széle, csúcsa hányából kiindulva foko­zatosan a főér irányába húzód­nak. A vastagabb erek sokáig zöl­dek maradnak. A káliumhiányos vetemények hamarabb kezdenek hervadni, idővel a hajtásképződé­sük is megszűnik. A káliumot a szántóföldi növé­nyek esetében (búza, kukorica, napraforgó) ősszel szokták pótol­ni. A kertészeti növényeknél cél­szerűbb megosztani, tekintettel arra, hogy a tenyészidő második szakaszában is jelentős mennyi­ségben hasznosítják. A sok káliu­mot igénylő paradicsom, káposz­tafélék, gyökérzöldségek, dinnye alá ősszel a szükséges káliumnak mintegy felét, indítónak és fejtrá­gyának 25-25%-át javasoljuk ad­ni. Közepes tápanyag-ellátottságú talajon a tenyészidőben kiszóran­dó káliumműtrágya kénsavas ká­liban (50% K2O) kifejezve elérheti a6-8dkg/m mennyiséget. A kereskedelemben kapható káli­umműtrágyák a következők: Kálisó 40% K2O Kálisó 60% K>0 Kénsavaskáli 50% K2O Patentkáli 30% K2O Káliumnitrát 46% K2O A kertészeti növényeknél ősszel és tavasszal starterként a vízben ma­radékkal oldódó, de lényegesen olcsóbb kénsavas kálit és Patent­kálit javaslunk. Tekintettel arra, hogy a gyümölcsfélék, a szőlő, a dísznövények, a zöldségfélék döntő többsége (kivétel a spárga, a petrezselyem, a sárgarépa) a klórtartalmú kálisóra érzékeny, a kénsavas káli használata minden­képpen kedvezőbb. Hasonlóan kedvező hatású a Patentkáli, kü­lönösen azért, mert kellő arány­ban tartalmaz magnéziumot is. A vízben maradék nélkül oldódó káliumnitrátot (Multi-K) a te­nyészidőben javasoljuk kijuttatni, tápoldat formájában. A kálium­műtrágyák túladagolása kárt is okozhat, tekintettel arra, hogy nö­velik a talaj sótartalmát, és erre a zöldségfélék többsége igen érzé­keny. Kertészet és Szőlészet Megkérdeztük a szakértőt Az élettárs is örökölhet? Közös vagyon jeligére: „23 évi házasság után váltunk el. Kö­zösen felépítettünk egy csalá­di házat. Amikor elváltunk, kü- iönköltöztünk, s mivel három felnőtt gyermekünk volt már akkor, a ház elosztásának in­tézésére nem került sor. A mai napig ott lakott a lányom a családjával. De mivel építkez­tek, most elköltöztek, s így a mi házunk üresen maradt. Sze­retném eladni a házat, de a férjem nem akar beleegyezni. Mit tehetek én ebben az eset­ben? A volt férjem együtt él egy nővel, akinek van három gyermeke. Ha ő időközben el­hunyna, miközben a ház sorsa még nem rendeződött, az élet­társ és a gyermekei örökölhet­nek-e ebből a házból?” A második problémával kez­dem; az első csoportban örököl a házastárs és a gyermekek, egyenlő arányban. Ha nincs házastárs, a gyermekek örököl­nek. Az élettárs csak mint ún. együtt élő személy örökölhetne a 2. vagy 3. csoportban, de ez csak akkor jöhetne szóba, ha nem örökölne a gyermek vagy gyermekek. Az élettárs nem minősül házastársnak, az élet­társ gyermekei pedig nem az Ön féljenek gyermekei. Az el­ső probléma egy kicsit bonyo­lultabb, hiszen a házasság fel­bontásáról szóló végzés jog­erőssé válásának napján meg­szűnt a házastársi osztatlan vagyonközösség is, és a volt házastársaknak meg kellett volna egyezniük. A törvény mindenekelőtt a megegyezé­ses formáról szól, tehát ideá­lis volna, ha a bontóper után a házastársak megegyezné­nek, hogy a közös vagyonból Szabó Elena jogász kit mi illet. Feltételezem, ez az Önök esetében nem történt meg, így két eset lehetséges. Ha a válás kevesebb, mint há­rom éve történt, keresetet nyújthat be a bíróságra, hogy az ossza el a közös vagyont, így a házat is; ezáltal Ön hiva­talosan is a ház felének a tu­lajdonosa lesz. Ha már a há­rom év eltelt, és Önök nem egyeztek meg, ilyen esetre tar­togat a törvény egy fikciót, amely az ingatlanok esetében azt feltételezi, hogy a házas­társak egyenlő arányban társ- tulajdonosai ennek az ingat­lannak. így is, úgy is Öné a ház fele, a másik fele pedig a volt férjéé. Na most: ha a társ- tulajdonosok nem tudnak megegyezni az ingatlant ille­tően, bírósághoz fordulhatnak keresettel; ebben a jelen eset­ben Ön kérvényezheti, hogy a bíróság adjon ki egy olyan ha­tározatot, mely szerint pl. a házat el kell adni, és az árát el kell osztani a felek között tulajdonrészük arányában, vagy ha a férje ragaszkodik a házhoz, vegye meg ő az Ön 1/2 tulajdonrészét. Ha a társ- tulajdonosok nem tudnak megegyezni a közös vagyont illetően, javaslom, forduljon a bírósághoz. Mivel ez vagyonjo­gi ügy, nem árt, ha felkeres egy ügyvédet. Grafológia Jelige: „Egy 15 éves lány" Szeretnél felnézni valakire. Mélyen megrázott egy ese­mény, egy csalódás, melynek nyomait tükrözi a kézírásod. Állj a sarkadra, és bizonyítsd . be önmagadnak, hogy Te is Fontos Ember vagy. Tedd félre a kisebbségi érzésedet, mert Te sem vagy kevesebb a többi 15 éves lánynál, sőt! írj még, és közöld velem a születési dátu­modat is. Ne félj attól, ha úgy Bartalos Mária grafológus érzed, csapdába estél, mert a csapda Te, saját magad vagy. A kiutat is saját magadban kell megtalálnod. Gyermeklélektan Jelige: Miért már most min­den?! „Valahogy olyan más most minden velem és körülöt­tem. Tizennégy éves leszek, és érzem, látom, hogy változom - testileg és lelkileg is, és ez a változás néha nem tetszik ne­kem. Nehezen jövök ki a tesóimmal, a szüléimről és a ta­nítókról nem is beszélve. És né­ha saját magammal a legkibír- hatatlanabb. Ezt ők is gyakran a fejemhez vágják. Könnyű a fe­jemhez vágni, hogy a serdülőkor vadít (?) meg! És közben még szerelmes is vagyok! Nem tu­dom, hogy kibírható-e ez a hülye időszak. Talán igen, hiszen a többiek is túlélték... Edina." Kedves Edina, köszönöm őszin­te, néha háborgó, dühös levele­det, és főleg bátorságodat és bi­zalmadat, amellyel leírtad a Té­ged foglalkoztató, kavargó gon­dolatokat. Ezek egyébként nem csak rád jellemzőek, nagyon sok tini nevében szóltál (még ha ezt nem tudatosítod is). Te most va­lószínűleg kizárólag saját ma­gaddal foglalkozol. Rengeteg új dolog történik veled, és nagyon sok mindenről másképp gondol­kozol, mint korábban. De tudod, sok minden abból, amitől szen­vedsz, amivel küszködsz, min­den emberrel megtörténik. Mert ezek a dolgok mind a felnőtté válás teljesen normális kísérője­lenségei. A legfontosabb az, hogy megértsd önmagadat, és tudd, hogy mi történik veled és benned. Egy jó adag tudással sok gondot megtakaríthatsz ma­gadnak (és a környezetednek is)! Az életben sok minden egy­szerűbb, ha az ember tudja, mi Kállay Jolán is történik vele igazából. Azt tu­dod ugye, hogy azt az időszakot, amikor egy ember felnőtté válik, pubertáskornak hívjuk? A szó a latin „pubertas”-ból ered, és azt jelenti, hogy nemi érettség. Álta­lában a 11. életév körül kezdő­dik és a 17-18. év körül ér véget. Ez azonban mindenkinél más és más: egyáltalán nem baj, ha pl. nálad később kezdődik, vagy ha hamarabb túl vagy rajta. Nem léhet ugyanis előre megjósolni, kit mikor „kap el”. Felnőtt leszel, és ez rengeteg változással jár. Ráadásul először életedben tu­datosan éled át a saját fejlődé­sedet, és még irányítani is sze­retnéd! Nem könnyű dolog. Bár a legtöbb ember azt hiszi, hogy a legfontosabb pubertáskori változás a testi fejlődés, ez nem teljesen így van. Csak ez jobban látszik. Nem azt mondom, hogy ez nem érdekes, de Téged leg­alább ennyire foglalkoztat az is, ami a lelkedben zajlik. Az élet ilyenkor izgalmasabb lesz. De bonyolultabb is. Sok újat fedezel fel, de nem mindig tudod, mit is lehetne kezdeni velük. Minden ember más és más. Ezért aztán lehet, hogy a barátod vagy a ba­rátnőd egész máshol tart a fejlő­désben, másképp oldja meg a problémáit. Tüdőd, mindenki­nek meg kell tanulnia, hogyan kezelje tudatosan a saját érzel­meit. Ilyenkor ingadozunk a sa­ját lábon állás öröme és az ettől való félelem között. Sokat segít, ha van valakid, akivel meg tu­dod beszélni a gondjaidat (pl. barátnő, testvér, szülő, rokon stb.). De ha nincs, talán köny- nyebb, ha naplót vezetsz, vagy verseket írsz. Ez az időszak nemcsak neked nehéz; a szüle­idnek sem könnyű. A pubertás­korban mindenki szeretne elsza­kadni egy bizonyos fokig a csa­ládtól, és saját maga eldönteni, neki melyik út a legjobb. Jó, ha előre felkészülsz rá: lehetnek félreértések, és adódhatnak vál­ságos helyzetek is. Most fogod először látni a szüleid igazi erős­ségeit és gyengéit. Lehet, hogy nem fognak annyira tetszeni ne­ked, mint korábban, sőt nagyon kritikusan fogod látni őket. Biz­tos lesznek sokféle vitáitok is. Az ugyanis, ahogy a szüleid sze­retnének téged átvezetni sértet­lenül és egészségesen ezen az életszakaszon, nem feltétlenül egyezik a te elképzeléseddel. Ne felejtsd el, hogy ezen a ne­héz úton, amely a felnőtté vá­láshoz vezet, rengeteget számít a család biztonsága, és hogy a szeretet, melyet egymás iránt éreztek, átsegíthet benneteket is a nehézségeken. Fontos, hogy ne keseredj: el. Testi fejlődést, lelki változásokat, szerelmet, szexet és önbizalmat, önállósá­got, érzéseket és vitákat össz­hangba hozni - nem könnyű feladat. De ne add fel, hidd el, megéri!

Next

/
Thumbnails
Contents