Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-04-12 / 15-16. szám
Tanácsadó 2000. április 12. 11 A szőlő helybenoltása A tőke előkészítése a gyökérnyak kibontásával kezdődik. A gyökértörzset egészen a talpgyökerekig bontjuk ki, közben az oldalgyökereket eltávolítjuk. Gyökérnyak- oltás esetén a talajszint alatt, gyökértőbe oltás során pedig a talpgyökerek fölött kb. 10 cm-es magasságban vágjuk vissza a gyökértörzset. A visszavágott gyökértörzset éles késsel vagy speciális hasító eszközzel behasítjuk. A hasítékot ékkel megnyitjuk és rögzítjük, vagyis puha zsineggel a hasíték alatt körbekötjük. A gyökérnyakbaoltás esetén a két- rügyes, a gyökértőbe oltáskor a 4-5 rügyes oltóvesszőt az alsó végén ék alakúan vágjuk meg, s az alanycsonk hasítékába illesztjük. A vastagabb alanyokhoz általában 2-2 oltócsapot helyezünk a hasíték két oldalára. Összeforra- dásra a gyökértörzs külső szövetei képesek. A hasíték körüli részt papírral fedjük, becsavarjuk úgy, hogy föld ne menjen a hasítékba. Ezután a gödröt óvatosan betemetjük. A beoltott tőke mellé karót helyezünk, majd az oltócsapokat feícsirkézzük. Ha a vékony hajtás korán jelenik meg a földkupac tetején, az annak a jele, hogy az alany nem táplálja az oltócsapot. Az oltócsap rügyfaka- dásához ugyanis 10 C-fok elegendő. Ilyenkor a fakadó hajtás csak az oltócsap tartalékából növekszik. A sikeres oltásokból az oltás évében termést is kaphatunk. (szőlészet) A hajtás növekedése A szőlő hajtásnövekedése általában április közepétől augusztus közepéig tart. Ezen belül a gyors növekedés ideje május közepe és július közepe közé esik, előtte és utána jóval kisebb a növés. Legerősebben függőlegesen nő a hajtás. Egyes vagy kettős függöny művelés esetén a hosszanti növekedés napi üteme akkor kezd lassulni, amikor a hajtások lefelé fordulnak. A legtöbb művelésmódnál ha a hajtások hossza 30-40 cm-rel meghaladja a támberen- dezést, visszavágással csonkolással gátoljuk meg. Júniusban 24 óra alatt 15, sőt 20 cm-t is hosszabbodhat a hajtás. A hajtásnövekedés napi üteme egyben azt is mutatja, hogy az adott időszakban milyen mennyiségű munkát kell elvégezni a szőlősgazdának a kötözések, a hajtásigazítás, a növényvédelem területén. Ezért június végén, július elején van a legtöbb teendője. Ksz Tartsuk szem előtt: újborral újbort, óborral óbort töltögessünk A borok töltögetése ...a dugót fordítva helyezzük az akonanyílásra. A szerző felvétele Jakab András _______j________ A hordóból akkor is fogyhat a bor, ha az nem szivárog, s mi sem nyúltunk hozzá. Ez a „kellemetlen” jelenséget a donga pórusain át végbemenő párolgás okozza. Az apadás mértéke a pince hőmérsékletétől, páratartalmától, a hordó nagyságától, anyagától és a dongák vastagságától függ. A meleg, száraz levegőjű pincében és vékony dongájú hordóból a bor jobban párolog. A párolgási veszteség évenként 0,5-5%-os is lehet. A hordóban keletkező hiányt töltögetéssel szüntethetjük meg. Az újboroknál ezt a műveletet hetenként, később kéthetenként, az óboroknál pedig havonta végezzük. Melegebb pincében gyakrabban töltögessünk. A töltögetőbor minősége legalább olyan legyen, mint a hordóban lévő boré. Ujbor- ral újbort, óborral óbort töltögessünk. Kivételes esetben töltögethetünk újbort óborral, de fordítva sohasem. Ugyanis az újborban jelen lévő élesztők zavarosodást, édes borban pedig erjedést okozhatnak. Fehérbort nem szabad vörössel töltögetni, mert elrontjuk a színét. A töltögetőbor mindig egészséges, hibátlan és tiszta legyen. A töltögetés eszközei a lopok, kancsók, töltögetőkannák. Legmegfelelőbbek azok az edények, amelyek egy kézzel kezelhetők. A töltögetés menete a következő: pinceruhával megtöröljük az akonanyílás környékét, és a dugót kiemeljük a nyílásból. Gyertyával vagy elemlámpával bevilágítunk a hordóba, és megvizsgáljuk a bor felületét; ha semmiféle hártyát nem észlelünk rajta és a bor egészséges illatú, akkor annyi bort öntsünk a hordóba, hogy az az akonanyílás széléig érjen. Ezt követően visszahelyezzük az akonadugót, és a hordószáj környékét tisztára töröljük. Ha a bor utóerjedésben van, akkor ne töltsük fel az ako- nanyílásig, hanem egy-két ujjnyi utóerjedési űrt hagyjunk. Ilyenkor a dugót fordítva helyezzük az akonanyílásra, hogy a keletkező szén-dioxid szabadon távozhasson. Ha a bor felületén hártya található, akkor minden esetben szagoljunk bele a hordóba. Ha gombaszagot érzünk, akkor a bor csak virágos; ha viszont ecetszagot érzünk, akkor ecetes. Az ecetesnek vélt bort kóstolással is ellenőrizzük. Az ecetes bort ne töltsük fel, hanem azonnal vegyük kezelésbe. Leggyakoribb tünetei a láz, hányás, erős hasmenés, legyengülés A „mérgező” kacsatojás Olgyay Ede mérnök A melegebb napok, főleg a nyár jobban kedvez a baktériumok szaporodásának. Az egyik leggyakoribb fertőző betegség ebben az időszakban a szalmonel- lózis, amely akár az ember életét is veszélyeztetheti. Leggyakoribb tünetei a láz, hányás, erős hasmenés, legyengülés, súlyos esetekben az óriási víz- veszteség, amit csak infúzióval lehet pótolni. A Salmonella baktériumnemzetség fajai világszerte előfordulnak. Az ember és az állatok is általában szájon át fertőződnek, s ürülékükkel környezetüket tovább fertőzik. Előfordul - elsősorban a madaraknál - egy különleges fertőzési lehetőség is, amit ger- minatív fertőzésnek nevezünk. Ilyenkor a petesejten vagy a hímivarsejten keresztüljut a fertőzés az utódba. Ezzel a jelenséggel találkozunk a kacsáknál is. Nálunk a szalmonellózis leggyakoribb okozója a kellően nem hőkezelt tojás - főleg a kacsatojás. A fertőzött kacsából a tojásképzés folyamán kerülnek a tojásba a baktériumok. A petefészekben ugyanis megérik és lefűződik a tojás sárgája, és lassan halad a petevezetékben a kloáka felé, miközben rárakódik a fehérje és az ivarszervekben élő szalmonellabaktérium is. A kacsatojás így mint időzített bomba juthat el hozzánk. Ezért tilos és veszélyes a fogyasztása, illetve felhasználása majonéz- és fagylaltkészítéshez stb. A védekezés alapja az állategészségügyi és humánhigiéniai elvek megtartása, az élelmiszerek helyes raktározása és a fertőzött állatok szigorú elkülönítése. (Hogy a tyúktojás szalmonellával történő fertőzését megelőzzük, ne tartsunk kacsákat és tyúkokat közös udvarban - a szerk.) Megkérdeztük a szakértőt-------Elég a szóbeli végrendelet is? Úgy tudom, hogy a nagyné- ném végrendelkezett. Eszerint én (lényegében a legközelebbi rokona) volnék az egyedüli örökös, mivel gyermekei nincsenek. A nagynéném nemrégen meghalt, de a végrendelet nem került elő, pedig ő sokszor mondogatta nekem, hogy minden vagyona az enyém lesz, és hogy erről megfelelően gondoskodott is. Nem tudom, mitévő legyek, hogy be tudjam bizonyítani: volt egy végrendelet. Arról is hallottam, hogy szóbeli végrendelet is van. Ha igen, ki tudja ezt nekem tanúsítani? Ha tudná is bárki tanúsítani, hogy az örökhagyó szóban végrendelkezett, az ilyen végrendelet nem érvényes, egyszerűen nem jött létre. A szóbeli végrendeletet ismeri pl. a magyar jog, de csak különleges, a törvényben feltüntetett esetekre („szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne”.) A mi Polgári Törvénykönyvünk a szóbeli végrendeletet nem ismeri. Az örökhagyó készíthet saját kezűleg írt írásbeli magánvégrendeletet, más által megírt, de saját kezűleg aláírt magánvégSzabó Elena jogász rendeletet (ebben az esetben tanúk is kellenek), vagy pedig közjegyzőnél tett írásbeli magánvégrendeletet. A nagynéni bármelyiket választhatta, bár nem győzöm elégszer hangsúlyozni: a végrendeletnek sok olyan alaki szabálynak kell megfelelnie, hogy a legbiztosabb módja az érvényes vég- • rendelet elkészítésének a közjegyzői okiratba való foglalás. Ha nincs végrendelet (mármint írásbeli), akkor a törvényes öröklési rend szerint lesz a nagynéni után a hagyatéki eljárás lefolytatva. Mivel a levelében írja, hogy a nagynéni egyedül élt, és gyermekei nincsenek, az első csoportban lévő örökösök (gyermekek és házastárs) nem nagyon jönnek számításba mint lehetséges örökösök, de a második csoport is majdnem teljesen kizárt. Ön ezek szerint örököl(het) a törvényes öröklési rend szerint, mégpedig a harmadik csoportban. Grafológia Jelige: Ki vagyok én? Roppant érzékenyen reagál mindenre. Azt is észreveszi, ami egy átlagember figyelmét nem kelti fel. Kevesebbre tartja magát képességeinél. Mások véleménye nem igazán érdekli. Megy a saját feje után. Hangulatától függ, hogy ké- pes-e kontrollálni gesztusait. Általában igen. Az ember akiket szeret, azokért önzetlenül megteszi mindazt, amit a szíve diktál. Akiket „nem szeret”, azokat azért nem szereti, mert tükörképek önmaga számára. Akiről úgy érezzük, hogy nem szeretjük, arra az emberre jobban oda kellene figyelnünk, mert közeljárunk az életfeladatunk megfogalmazásához, mely bizony rejtve van mindenki elől addig, Bartalos Mária grafológus amíg rá nem jön arra, hogy a viselkedésminták is szimbólumok. Kézírásából az is látszik, hogy úgy érzi, kettétörött az élete. Szeretne kitörni jelenlegi életformájából. Önálló döntéseiben megingathatatlan, nem engedi vezetni magát, mert alapjelleméből eredően vezető szerepre tart igényt. Szárnyaló képzeletével mindenre talál megoldást, ha aky. Önmagára is. Gyermeklélektan Jelige: Hol a hiba, mit tegyek? „Két fiam van, az idősebbik harmadikos, a fiatalabbik másodikos. Az idősebbel van több problémám, nem szeret iskolába járni és tanulni. Nehezen barátkozik az osztálytársaival, pedig csak négyen vannak harmadikosok. Összevont osztályba jár, az elsősökkel vannak együtt. Nehezen megy neki az olvasás, és nem is érdekli. Nem készül a órákra, csak a felügyeletemmel képes tanulni. Próbálom őt motiválni, hogy miért tanuljon, de inkább arról is lemond, mindent elutasít, csak tanulnia ne kelljen. Ha pedig rákényszeríteni, lehajtja a fejét és sírdogál. Már én sem bírom idegekkel, nyugtatót is szedtem. Az egészben az a rossz, hogy már a kisebbik fiam is kezdi utánozni, s bár eddig ügyes volt, az utóbbi időben ő is leromlott Nagyon aggódom, mert szeretném, ha jól tanulnának. Én mindig kész vagyok segíteni, szeretnék nekik mindent megadni.” A tanulási nehézségnek nagyon sokféle oka lehet, a gyermek személyiségével, életével, családi környezetével összefüggő okokból alakulhat ki. Bizonyos életszakaszokban viszont a tanulási nehézségeket előidéző jellegzetes okokra bukkanhatunk. Lehet, hogy a fia kiskorában még nem volt alkalmas az iskolai oktatásra. Tanulási nehézségeket idézhet elő az a körülmény, hogy a gyermek új nevelési intézménybe kerül. Az érzékenyebb idegrendszerű gyermek ilyenkor zavarttá, rövidebb- hosszabb időre kiegyensúlyozatlanná válik, nehezebben tanul, és kevésbé tud számot adni tuDr. Hadas Katalin dásáról, mint előzőleg. Az óvodás kötetlen és az iskolás gyermek kötelezettségekkel járó életmódja között igen nagy a különbség. Első benyomásai, kudarcai vagy sikerei döntően befolyásolják a közösséghez való viszonyát, tanulási motívumait és ezeken keresztül későbbi iskolai teljesítményeit is. Ilyenkor dől el, hogy rokonszenvessé vagy ellenszenvessé válik-e részére az iskolai élet, a tanulás. Ha a szülő az első hónapokban túl magas követelményeket állít a kisgyermek elé, pl. nem engedi eleget játszani, vagy ingerült, lebecsülő megjegyzéseket tesz lassúságára, ügyetlenségére, nehéz felfogására, ő maga idézheti elő a jelenlegi és a későbbi tanulási nehézségeket. A türelmetlenség, a szidás, a büntetés lerombolja a gyermek önbizalmát és munkakedvét, levertséget, ingerlékenységet, kedvte- lenséget okoz. így alakul ki a szórakozott, ún. lusta, fáradékony, tanulási nehézségekkel küzdő tanuló. Igen gyakran okoznak tanulási nehézséget az érzelmi élet zavarai is. Tapasztalható, hogy a beteg, az elvált, a válófélben levő vagy az egymást nem becsülő, rossz házasságban élő szülők gyermekeinek tanulmányi előmenetele hanyatlik. Más tanulók attól szenvednek, hogy észrevesznek valamiféle titkolt rendellenességet szüleik életében, s nem merve kérdezősködni, magukban fantáziálgatnak, és elvesztik minden érdeklődésüket az iskola iránt. A tanulási nehézségek legáltalánosabb és egyúttal legmélyebben fekvő okai közé tartozik a tanulási indíték (motívum) hiánya. Körülbelül 9-10 éves korig a leghatékonyabb tanulási indíték a gyermeknek az a vágya, hogy a hozzá közel álló felnőttek - szülők, pedagógusok - elismerését, dicséretét, társai elismerését elnyerje. Azonban ez az indíték természetesen elesik, ha a gyermek és a felnőtt között nincs meghitt viszony, ha a gyermek dacol a felnőttel. Ajánlatos, hogy a szülő ne csak tanulásra nógassa a gyermeket, hanem beszélgessen is el vele az elsajátított ismeretekről, bővítse ki őket saját élményeivel, az életből vett tapasztalatokkal. Adjon a kezébe jó könyveket, hogy szélesebb körben tájékozódjék a világ dolgairól. Ajánlom, vizsgáltassa meg gyermekét pszichológussal, hogy nem egy-egy képességnek „kiesésszerű” gyengeségéről van-e szó, mint amüyen az olvasási zavar vagy olvasási gyengeség, s az ezzel együtt járó írászavar számolási zavar vagy egyéb hasonló képességgyengeség, amik egyébként ép értelem mellett is előfordulhatnak. Mint látja, sokféle oka lehet annak, hogy gyermeke nem szeret tanulni; de remélem, hogy szakember segítségével megtalálják a megoldást.
