Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-04-05 / 14. szám

Tanácsadó 2000. április 5. 11 Egyre inkább terjed Sedliak Ilona ____________ Az utóbbi egy-két évben erősen elszaporodott a lombosfa-fehér- moly. Ennek oka elsősorban ab­ban keresendő, hogy a gyümöl­csösökben használt rovarirtó sze­rek elpusztították természetes el­lenségeit, a különféle fürkészfa- jokat. Főleg az almát károsítja, de megfigyelték már körtén, bir­sen, cseresznyén és meggyen is. A lepke 2,5-3,2 mm nagyságú. A nőstény a levél fonákjára rakja petéit. A kikelő lárvák berágják magukat a levélbe, s annak színe felé haladva táplálkoznak. Jelen­létére a felhólyagosodó foltakna utal. Elszaporodása esetén egy- egy levélen 15-0 foltakna is lehet, de számoltak már 40-50 aknát is. Az ilyen levél elszárad és lehull. Nálunk e kártevőnek három, de kedvező időjárás esetén négy ge­nerációja is lehet. Bábállapotban telel át, sűrű sárgásfehér szöve­dékből álló gubójának védelmé­ben. A bábok a fák törzsének, ágainak repedéseiben, a kéreg alatt, az alma csészemélyedései­ben találhatók. A lepkék tavasszal 12-14 Celsius-fokos átlaghőmér- sékleten kezdenek el rajzani. Ilyenkor érdemes ellenük perme­tezni, hogy elszaporodásukat megakadályozzuk. Erre a célra a környezetkímélő, kitinszintézist gátió vegyszerek alkalmasak, me­lyek természetes ellenségeiket megkímélik. Ilyenek a Dimilin 48 SL 0,02%-os, a Nomolt 15 SC 0,075%-os töménységű oldata. Az ellenük való védekezésre be­jegyzett szerek közül nálunk még engedélyezett a Talstar 10 EC és a Karate 2,5 EC, mindkettő 0,02%- os töménységben alkalmazható. Különleges köret Alapanyagok: 600 g répa, 1 hagyma, 50 g növényi zsír vagy vaj, 3 savanykás alma, só, cukor, torma. A megtisztított sárgarépát csí­kokra vágjuk, s apróra vágott hagymával, zsírral együtt, kevés forró vízzel felöntve, megsózva, fedő alatt pároljuk. Mikor a répa már eléggé megpuhult, hozzá­adjuk a meghámozott, kisebb darabokra vágott almát, s együtt pároljuk tovább. A páro­lás befejeztével cukorral, tormá­val ízesítjük. A rajnai módra elkészített répát köretként sült húsokhoz, csirké­hez, halhoz egyaránt tálalhat­juk. Egyes ismert szilvafajták virágzása és termékenyülése Javítható a porzás A szilvafajták többsége április má­sodik felében nyílik. Hűvös tava­szon a cseresznye-, meggy-, és a szilvavirágok még május elején is nyílnak. Fajon belül a fajták virág­záskezdetében többnyire nincs egy hétnél nagyobb különbség, de ugyanannak a fajtának külön­böző termőhelyre telepítet' fii két hét eltéréssel is virágozhatl ak. A virágzás idejének ismerete első­sorban a pollenadó fajták kivá­lasztása végett szükséges. Me^,- porzóként azok a fajtákjavasolha- tók, amelyek önmeddő vagy kis­mértékben öntermékenyülő fajta virágzását minden évben 70%-os mértékben átfedik. A megporzás biztonsága javítható két vagy há­rom pollenadó fajta telepítésével. A csonthéjasok termékenyülési vi­szonyai igen változatosak. Talá­lunk közöttük teljesen önmeddőt (Pándy-meggy) és nagymérték­ben öntermékenyülőt is (cacans- ka rodna szilva). A hímsteril fajták (pl. tuleu gras szilva) pollent nem termelnek, megporzóként alkal­matlanok. A kölcsönösen meddő fajtapárok (Pándy-meggy x újfe­hértói fürtös) egymást igen ala­csony arányban termékenyítik. A szilvák rügyei a vesszők olda­lán magányosan vagy a hajtás­rügyek mellett kettesével, a ja­pán szilvák esetében többesével állnak. Az európai szilvák virág­rügyei 1-2, a japán szilvákéi 2-4 virágkezdeményt tartalmaznak. A japán szilvák virágzása 1-2 héttel megelőzi az európai fajtá­két, de mindkét csoportban a fajták virágzási idejében, termő­helytől és évjárattól függően, 5-10 nap különbség adódik. Az európai fajtáknak kevesebb mint a fele öntermékenyül meg­felelő mértékben. Ismertek hím­steril fajták is. A ringlók és a diploid japán szilvák túlnyomó többsége önmeddő. Az európai­ak öntermékenyülő képességé­nek változatossága és a kölcsö­nös meddőség ritka előfordulá­sa a faj hatszoros kromoszóma­számából következik. A nálunk is termesztett fajták közül egy­mást rosszul termékenyítő kom­binációk a következők: zöld ringló, olasz kék, olasz kék x president, cacanska najbolja x Stanley. A japán szilvák között nagy arányban fordul elő köl­csönösen meddő megporzású faj­takombináció. Kertészet és Szőlészet Minden megmetszett fa után a metszőollót le kell fújni Megelőzhetjük a fertőzést Számos esetben a metszőollóval, fűrésszel mi magunk fertőzzük meg a fákat, amikor a beteg galy- lyakat, ágakat levágva a már fer­tőzött szerszámmal az egészséges fákat metsszük. így vihetjük át a sebzéseken, metszési felületeken keresztül behatoló vírusokat, bak­tériumokat, gombafonalakat, spórákat. Ezen a módon is terjed­het a gyümölcsfák rákosodása, a szőlő tőkepusztulása, a csonthé­jasok baktériumos gutaütése, rá­kosodása. A parazita gombák kö­zül a Pseudomonas syringae, Ps. morsprunorum, Cytospora cyncta és eleucostoma, a szőlőben súlyos károkat okozó Eutypa lata (eutípiás rákosodás), amely a kaj­szibarackfákon is elszaporodhat, terjedhet a már említett módon. A szerszámok fertőtlenítésére a Barrycidal fertőtlenítőszer-csa­lád tagjaiból például a Plan- tosept fertőtlenítő folyadék al­kalmas. Semleges kémhatású, a fém alkatrészeket nem rongálja, rozsdásodást nem okoz. Környe­zetkímélő, emberre, állatra, nö­vényre nem ártalmas. Használa­ta könnyű, szórópumpás flakon­ban kapható, egyszerűen a felü­letre permetezhető. Minden egyes megmetszett fa után a metszőolló vágófelületét, a fűrészlap mindkét oldalát a megcsurgásig le kell fújni. Öt perc múlva a munkaeszköz újra használható. A beteg ágak le- metszése után mindig fertőtle­nítsük a munkaeszközt. A K. Sz. nyomán--------Megkérdeztük a szakértőt Viss za lehet az ajándékot kérni? Ajándékozási szerződéssel kaptam egy családi házat. A ház a nagyapám nevén szere­pelt, és ő átíratta rám, mivel neki a szüleim vettek egy la­kást és úgy gondolta, hogy nekem meg a családomnak nagyobb szüksége van egy családi házra. A nagyapám­nak nem tetszik a panellakás, nem érzi ott jól magát; valaki a szomszédok közül bogarat ültetett a fülébe, hogy az ajándékot vissza lehet kérni. Mi már ezt a házat berendez­tük, átalakítottuk, sőt, azon­kívül, hogy a szüleim gondos­kodnak a nagyapáról, mi is lá­togatjuk, törődünk vele. Úgy gondolom, az ilyen magatar­tás az ő részéről nem méltá­nyos velünk szemben. Kedves megajándékozott, ha valóban minden úgy van, ahogy azt Ön leírta, tehát^gon- doskodnak Önök is meg a szü­lei is a nagyapáról, és „csak” ér­zelmi okok vezérlik őt az aján­dék visszakövetelésére, akkor Önöknek nem nagyon kell tar­taniuk attól, hogy vissza kell szolgáltatni a házat. A Polgári Törvénykönyv 630. §-a ugyan kimondja, hogy az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha a megajándékozott úgy vi­selkedik vele vagy családjának tagjaival szemben, hogy ezzel a viselkedésével súlyosan meg­Szabó Elena jogász sérti a jó erkölcsöket. Ennek olyan magatartásnak kellene lennie az Ön részéről, amit nagy mértékű hálátlanság jel­lemez, ráadásul amely nem egyszeri esetben történt, ha­nem állandó, és súlyosan sérti a jó erkölcsöket. Hogy példát is mondjak: az ilyen viselkedés olyan elítélendő cselekedetek­ben nyüvánulhat meg, mint pl. segítségnyújtás megtagadása, erőszak (testi és szellemi egy­aránt). Ön ilyesmiről nem ír, sőt épp az ellenkezőjét állítja, vagyis hogy nemcsak Ön mint mega­jándékozott viseltetik szeretet­tel a nagyapa iránt, hanem az Ön szülei is megfelelően gon­doskodtak már eddig is róla, és gondoskodnak most is. Ez mind arra utal, hogy habár a nagyapát meg lehet érteni, hogy nem nagyon tudja meg­szokni a panellakáséletet, ő már döntött, a házát elajándé­kozta, és ez a döntés az Ön ál­tal leírt tények tükrében elmé­letileg megtámadhatatlan.------------------ Grafológia Je lige: Dömike. Szenvedélyes, szinte hiperak- tív. Képtelen nyugton maradni. Állandóan tennie kell valamit, különben rosszul érzi magát. Minden úgy van csak jól, aho­gyan azt ő teszi. Szexualitásá­ban nem kielégített. Felsőbb­rendűség-tudata megnehezít­heti a másokhoz való alkal­mazkodást. Érzékenysége sér- tődékennyé, lelkileg sérülé­kennyé teheti. Mint gyermek­korában, most is remek megfi­gyelő. Mindig tudja, mikor kell egy grimaszt vágni ahhoz, hogy oldja a feszültséget. Ser­dülőként azért vált gátlásossá, mert mindent görcsösen akart. A szexben is bizonyítani akart. Az ellenőrzést nem sze­reti, de Ön mindig mindenkit ti Bartalos Mária grafológus nagyító alá vesz. A felnőttkor küszöbét átlépve többször megadatott, hogy új utat vá­lasszon. Jelenleg a személyi­ségfejlesztő ciklus vége felé jár. Saját magát próbálja ki­emelni az átlagból. Az Ön szá­mára legfontosabb elismerést valószínű, hogy még ebben az évben megkapja, s azután har- monikusabbá válhat az élete. Próbáljon meg adakozva is se­gíteni másokon. Gyermeklélektan A Magyarázni vagy ráütni jeligét választó olvasónk le­velében a jeligében fel­vetett kérdésről szeretne többet megtudni. Kedves anyuka, azt ugye ta­pasztalatból tudja minden szülő, hogy a kicsi gyermek mennyi mindent megérez, átérzi a szülők érzéseit, ér­zelmi állapotát. A gyermek közvetlenül fogja fel a hozzá közel állók belső állapotát, és leggyakrabban nem a szavak számítanak el­sősorban. Ha a kicsi a lakásban mász­kálva levesz a könyvespolc­ról egy értékes könyvet, és tépni kezdi, akkor nem a magyarázatból fogja elsősor­ban megérteni, hogy azt nem szabad. A szülő szeret­né meggyőzni, hogy nem szabad, mert a könyv szép, apának is fontos, ne szaggas­sa szét, mert a jó kisfiúk nem tesznek ilyet, stb. De a kicsi jobban megérti (megérzi-átérzi) a határo­zott, rövid figyelmeztetést: „Ne! Ezt ne!” Eközben a gyermek átéli mindazt, ami a szülőben él ezzel kapcso­latban. Még egyszer-kétszer oda­nyúl, és a szülőre néz köz­ben. Mindannyiszor meg kell határozottan ismételni: „Ne! Ezt ne!” Ha a szülőben határozottan él a szándék, hogy valamit nem fognak hagyni, semmi­lyen körülmények között ­Kállay Jolán akkor ez a magatartás haté­kony lesz. Kisgyermekkor­ban nem a magyarázaton múlik a dolog, hanem a szü­lők belső szándékán, el­szántságukon. (Ezt a belső törekvést, belső elszántságot latin eredetű szóval intenci­ónak is nevezik, és a filozó­fia is használja: a tudatnak valamiféle tárgyra irányulá­sát és ennek belső átélését érti rajta.) A magyarázás, amelynek a hátterében gyakran ott van a szorongás, a bizonytalanság, a „jaj, mi lesz, ha nem sike­rül”, félelem, sokszor csak ingerültté, idegessé teszi a gyermeket. Továbbá kivághatja belőle az ellenállást, sőt a táma­dást, hogy kipróbálja, med­dig mehet el. A következetlenség, a korlá­tozatlan engedékenység a kisgyermekben gyakran szo­rongást kelt, és ez könnyen agresszióba fordi Ihr t. Sokszor a magyarázatot is így éli meg a gyermek, mi­közben nem is érti pontosan a szóbeli tartalmat, de na­gyon is átérzi a magyarázó bizonytalan lelkiállapotát. Gyakran panaszolják a szü­lők, hogy ők a legjobb neve­lést próbálják nyújtani a gyermeküknek, mégsem si­kerül mindig. Arra kellene törekedni, hogy természetesen és érzéseiket, gondolataikat tekintve au­tentikusan, őszintén éljenek együtt a gyermekekkel. Fontos, hogy kimutassák ér­zelmeiket - a pozitívakat és a negatívakat egyaránt: az örömöt és a megbántottsá- got, a bizakodást és a nem­tetszést is. Ha elkeserítő a gyermek vi­selkedése, mutassák ki az el­keseredésüket, esetleg hall­gassanak el egy időre, ne mutassák a megszokott ér­zelmeket. Akkor majd a gyermek fog a szülő felé for­dulni, igyekszik tőle telhető­én újra rendezni a kapcsola­tukat. Viszont utána a pozitív, elfo­gadó megerősítés is nagyon fontos. Visszatérve a kiindu­ló gondolatsorhoz: a kicsi gyermeknek általában töb­bet ér magyarázgatás helyett az említett következetes el­szántság. Ez hosszú távon feleslegessé teszi az egyébként is káros, hatástalan erőszakos eszkö­zöket.

Next

/
Thumbnails
Contents