Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-03-15 / 11. szám

4 2000. március 15. Háttér - Hirdetés Az angoloknak máig sincs egységes írott alkotmányuk, a svájciaké még az abszintot is szabályozza. De jól elvannak maguknak Alkotmány - ahogy Európában csinálják A főszereplő a szlovák alkotmány, amelyre a képviselők leteszik az esküt. Mindenki tudja, hogy ez az al­kotmány rossz, meg kell változtatni. Archív felvétel Malinak István Anno szlovák képviselők is sza­vaztak a mostani szlovák alkot­mány ellen, s most ugyanazok, akik akkoriban, sőt egészen a ’98-as választásokig hajlandók voltak elismerni a magyarok ki­fogásainak megalapozottságát, kormánytényezőként minden olyan változtatást elutasítanak, aminek valamilyen köze lehet a magyarokhoz. Ismét előkerült a magyar kártya, lehet magyarel­lenes hangulatot gerjeszteni. Pe­dig az MKP-nak nem csak a pre- ambulummal van baja, és azzal, hogy az alaptörvény nem garan­tálja az iskolaügyi és kulturális önrendelkezésünket biztosító in­tézményrendszert. (Lásd a 3. ol­dalon Tisztelt Ház c. rovatunkat és a Bárdos Gyulával készült in­terjút.) Két okból is könnyű félre­vezetni a szlovák közvéleményt azzal, hogy a magyarok újfent olyan többletjogokat követelnek maguknak, amilyeneket még a nyugati alkotmányok sem bizto­sítanak. Egyrészt azért, mert olyan szakterületről van szó, amelyhez kevesen értenek, más­részt azért, mert a döntő többség a szlovák alkotmányt sem olvas­ta, így bármit hajlandó elhinni. Ezért tanulságos legalább a lai­kus szemével beleolvasni néhány nyugat-európai alkotmányba, s megnézni, hogyan is kezelik az alapvető jogokat, azokat a fogal­makat, amelyek az utóbbi na­pokban gyakran szerepelnek a sajtóban. Két könyvben tallóz­tunk, mindkettőben nyugati al­kotmányok, valamint a témával kapcsolatos elemzések, tanulmá­nyok olvashatók (Nyugat-Euró- pa alkotmányai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1988; Nyugat-Európa legújabb alkotmányai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1990). Egyik szlovák kormánypárt sem mondott elfogadható érvet, mi­ért nem hajlandók a (Mi, a szlo­vák nemzet... kezdetű) pream- bulumot megváltoztam úgy, hogy ne a nemzeti elv érvénye­süljön benne, hanem a polgári (Mi, Szlovákia polgárai...), vagyis: ne érezzék kirekesztve magukat azok a szlovák állampolgárok, akik nem a szlovák nemzet tagjai. Hírhedt jogásztudorunk, Róbert Fico nemrégiben azt mondta, a preambulum módosítását csu­pán valamilyen jeles történelmi esemény indokolná, s a pream­bulum egyébként sem kötődik szorosan az alkotmányhoz. Ez az állítás erősen sántít, csupán any- nyi igaz, hogy a preambulum (bevezető rész) tényleg nem paragrafizált. Dr. Tóth Károly al­kotmányjogász a következőket írja: „A jogok garanciái közül a legáltalánosabbak azok az elő­írások, amelyek az alkotmányok preambulumában találhatók... a preambulum tényleges jelentő­sége jóval túlmutat az ünnepé­lyes deklaráción. A benne foglalt általános elvek meghatározzák a jogalkotás főbb irányvonalát, de a jogalkalmazás számára is alap­vető forrásként szolgálhat; az al­kotmány rendelkezéseinek értel­mezésénél a bíróság (alkotmány- bíróság) ugyanis a preambulum által rögzítetteket is bevonja az A többség a szlovák alkotmányt sem olvasta, így bármit hajlandó elhinni. értelmezés körébe mint általá­nos jogelveket. Az ünnepélyes bevezetőket ezért nem hagyhat­juk ki az alapvető jogok garanci­ái közül még akkor sem, ha ezek első pillanatra túlságosan is álta­lánosnak tűnnek.” Persze bennünket az érdekel el­sősorban, hogyan szerepel a nyu­gati alkotmányokban a többségi nemzet és a kisebbségek viszo­nya. Mindenekelőtt le kell szö­gezni, ezek az alkotmányok nem ismerik az olyan nyakatekert fo­galmakat, mint nemzetiség vagy nemzeti kisebbség, amelyek ha jól belegondolunk, elég megalá­zóak, lekicsinylőek az e fogal­makkal nálunk jelölt közössé­gekre nézve. A spanyol alkot­mány preambulumában például ilyen kitétel szerepel: „...támogat minden spanyolt és Spanyolor­szág minden népét emberi jogai gyakorlásában...” Majd pedig a 3. cikk: „(1) Az állam hivatalos spanyol nyelve a kasztíliai. Min­den spanyolnak kötelessége is­merni és joga van használni azt. (2) A többi spanyolországi nyelv szintén hivatalos a megfelelő au­tonóm közösségben, a Statútu­mok előírásaival összhangban. (3) Spanyolország eltérő nyelvi sajátosságai kulturális kincsünk részei, amelyek különleges figye­lemben és védelemben részesül­nek.” 4. cikk: „(2) A Statútumok elismerhetik az autonóm közös­ségek saját zászlóit és címerjelvé­nyeit. Ezeket Spanyolország zászlajával együtt kell kitűzni a helyi középületekre és a hivata­los aktusok idején.” Érdekes a holland alkotmány, minden bevezető nélkül azonnal az alapjogok sorolásával kezdi, az első mondat így hangzik: „1. cikk. Mindenki, aki Hollandiá­ban tartózkodik, azonos esetek­ben azonos elbírálásban része­sül...” Tehát mindegy, hogy hon­nan jött, milyen állampolgár. Egyébként több nyugati alkot­mány is biztosítja a külföldiek - gyakorta a hontalanok kifeje­zést használják - számára az alapjogokat azzal, hogy nincs választójoguk, nem viselhetnek közhivatalt. Hollandia ez alól is kivétel, a letelepült külföldiek választhatnak és választhatók a helyi önkormányzati szervekbe akkor is, ha nem holland állam­polgárok. Belgiumban lényegében az 1971- es alkotmánymódosítás zárta le az 1831 óta folytatott fla- mand-vallon harcot a nyelvkér­dés ügyében. Ekkor mondták ki, hogy Belgiumban három kultu­rális közösség van: a francia, a holland és a német (tegyük hoz­zá, ez utóbbi az előző kettőnél jó­val kisebb létszámú). Ezen túl­menően az országot négy nyelvi régióra (francia, holland, német és Brüsszel kétnyelvű területe) osztotta, vagyis a kulturális kö­zösségek területi integritásának védelmében megszabták a nyelvi régiók határait. A brüsszeli vá­roskörzet tanácsa francia és hol­land nyelvcsoportra oszlik, me­lyek tagjai „a tanács bármely ren­deleté vagy javaslata ellen indo­kolt ellenvetési indítvánnyal él­hetnek a két közösség közötti kapcsolatok veszélyeztetése ese­tén”. Azt lehetne mondani, hogy itt már nemcsak kulturális auto­nómiáról, hanem valami többről van szó. De az 1971-es nagy je­lentőségű revízió után alig tíz év­vel, 1980-ban továbbfejlesztették a módosításokat, s ennek ered­ményeként a 3/C cikk elhagyja a kulturális jelzőt, s kimondja: „Belgiumban három közösség van: a francia közösség, a fla- mand közösség és a német ajkú közösség.” Vagyis az autonómia nem szűkül le a nyelvre és kultú­rára, hanem ezek mellett egyre inkább előtérbe kerül a teljes kö­rű autonómia, kiegészülve a po­litikai, jogalkotói és végrehajtói oldallal is! Az 59/B. cikk parag­rafusai kimondják, „mind a fran­cia, mind a flamand közösségnek van egy tanácsa és egy végrehaj­tó bizottsága”, s ezeket rendkívül széles jogkörökkel ruházzák fel, rendeleteik törvényerővel bírnak az adott nyelvterületen. Igaz, egyes jogi szakértők szerint az új regionális szervek e jogalkotó te­vékenysége révén tovább bővült Belgiumban a jogalkotásra hiva­tott szervek száma, bonyolultab­bak lettek a dolgok, de az a lé­nyeg, hogy a belgák jól megvan­nak vele. Nincs preambuluma az olasz al­kotmánynak sem, az első cikk azt szögezi le, hogy „Olaszország munkára alapozott demokrati­kus köztársaság”. 6. cikk: „A Köz­társaság megfelelő szabályokkal védi a nyelvi kisebbségeket.” 116. cikk: „Szicíliát, Szardíniát, Dél- Tirolt, Friuli-Venezia Giuliát és Valié dAostát az alkotmánytör­vényekben meghatározott statú­tumok szerint az autonómia kü­lön formái illetik meg.” Az alkot­mány kimondja: Olaszország ré­giókra ( 20), tartományokra és községekre oszlik. A régió, „ha az nem ellenkezik a nemzet és más régiók érdekeivel, az állami tör­vények által rögzített alapelvek korlátain belül” önálló jogalkotói hatáskörrel rendelkezik. Ez a ha­táskör - az előző belga példához hasonlóan - rendkívül széles, az egészségügytől a tavi kikötőkön és hajózáson át a bányákig és kis­iparig terjed. Minden régió önál­ló kincstárral és vagyonnal ren­delkezik, statútuma van, amely a régió belső életét szabályozza. A preambulum tényleges jelentősé­ge jóval túlmutat az ünnepélyes deklaráción. Természetesen van központi el­lenőrzés: „A régió székhelyén működő kormánybiztos ellenőr­zi az állam által gyakorolt igaz­gatási feladatok ellátását, s azt összehangolja a régió által gya­korolt feladatok ellátásával.” Nem újdonság az MKP által szor­galmazott emberjogi és kisebb­ségi ombudsman intézménye sem. Dr. Tóth Károly megállapí­tása szerint „Az állampolgári jo­gok védelmének különleges szerve az ombudsman...először az 1809-es svéd alkotmány ve­zette be, s ezt követően, ennek nyomán terjedt el más államok­ban is.” Végezetül talán azt lehetne el­mondani, nincs recept a jó al­kotmányra, az egyedüli kritéri­um az lehet, hogy megfeleljen az adott országban élők egészé­nek, nemcsak egy részének. So­káig vita folyt arról, egyáltalán kell-e alkotmány, és ha igen, ak­kor milyen. Például az angolok­nak ma sincs alkotmányuk, leg­alábbis olyan formában, aho­gyan azt mi megszoktuk. Ellen­példa a svájciak alkotmánya, amely hihetetlenül részletekbe menő, még a vendéglátóipart is taglalja. Pl. a 32/C cikk (1) ki­mondja: „Az abszint néven is­mert likőr gyártása, behozatala, szállítása, eladása és eladás cél­jából való raktározása a Szövet­ség egész területén tilos...” Te­hát a fejlett nyugati országok al­kotmányában sok mindenre ta­lál példát az ember. De arra nem, hogy a lakosság jelentős részét valamilyen oknál fogva ne ismerjék el államalkotónak. Apróhirdetés------Ismerkedés-----­ER OTIKON - magányosok társközve­títője (hölgyek kérésére Németország­ba is) - 979 01 Rimavská Sobota, Sídlisko Rimává 8. Kérdőív 20 korona ellenében igényelhető. Infotelefon: 0866/562 58 80. V-1836 Rossz egyedül? Társat keres? Segít Önnek Valentin! Kérdőív és informá­ció 20 korona ellenében igényelhető. Cím: Valentin, P.O.BOX 16, 934 05 Levice. LW-03 Zuzana Párválasztó. Tájékoztatás 20 korona ellenében. P.O.Box 46, 929 01 Dunajská Streda. _______________DSV-234 36 /163/60, nőtlen fiatalember meg­ismerkedne lánnyal vagy elvált asz- szonnyal 35 éves korig Délnyugat- Szlovákiából. Egy gyermek nem aka- dály. Tel.: 0905/751 167. SV-47 172/72, sportos testalkatú, széles érdeklődési körű, negyvenes, diplo­más férfi várja válaszod, ha életigen­lő, külső és belső értékekre igényes vagy, elmúltál 33, a földön jársz, de szárnyalni is tudsz, ha szeretsz sze­retni. Fényképnek örülnék, telefon­szám segít. Délnyugat-Szlovákia. Jelige: Lakatlan szív. GAV-40 22 éves, magányos . lány szeretne megismerkedni 23 és 30 év közötti fiatalemberrel. (Fényképes levél!) Jelige: Megértés, őszinteség. V-281 Falun élő özvegyasszony, rendezett anyagiakkal, szeretne megismerked­ni becsületes, intelligens férfival 60- tól 66 éves korig. Jelige: Őszinte szeretet. V-282 30/162 mérnök, vállalkozó megis­merkedne hozzá illő karcsú, vidám lánnyal. Jelige: Pozsony és környéke. V-290 52/175, fiatalos, független hölgy ba­rátot, társat keres 48-tól 55 éves ko­rig a DS járásból. Jelige: Egy szép kapcsolat. V-289 53/60 éves korig keresem jó megje­lenésű, igényes úr ismeretségét. Csi­nos özvegy üzletasszony. Jelige: Szeretnék rád találni. V-296 38/170, barna hajú, elvált, molett nő szeretne megismerkedni korban hoz­zá illő, vidám természetű férfival a Nyugat-Szlovákiából. Jelige: Hit, remény, szeretet. V-300 37/165, fekete hajú, szemüveges, teltkarcsú, vidám természetű elvált nő szeretne megismerkedni őszinte, szimpatikus férfival. Jelige: Pozsony és környéke. V-301 43/170, fiatalos, független hölgy szeretne megismerkedeni jól szitu­ált, csinos férfival a DS járásból. Fénykép szükséges. Jelige: Szeretnélek megtalálni. V-291 30/178/70, elvált férfi szeretne megismerkedni korban hozzá illő hölggyel a Kassai kerületből. Fényké­pes levelek előnyben. Jelige: Remény III. V-307 29/170, falun élő lány szeretne meg­ismerkedni korban hozzá illő fiúval komoly kapcsolat céljából a LV, NZ, KN járásból. Jelige: Megértés. V-311 53 éves, egyedül élő rokkantnyugdí­jas asszony megismerkedne hasonló sorsú férfival, aki hozzá költözne. Jelige: Falusi élet. V-308 37 éves, független fiatalember megis­merkedne 25 és 35 év közötti hölggyel. Jelige: Várlak, DS. SV-64 “Munkát keres-kínál” Munka, pénz, akár mellékesen is. Tel.: 0905/223 660. DSV-354-------Adásvétel-------­ír ógépek eladása és szervízelése. Pos­tán is küldök. Farkas Tibor, Nádszeg 1163. Tel.: 0706/778 25 12 V-273 Kiváló minőségű HÚSCSIRKÉK, NON­STOP. 0905/432 292. DSV-200 Tisztított hízott kacsák eladók Pere­den. Tel.: 0706/779 55 45, 0905/820 900. V-309 SVÁJCI HASZNÁLTRUHA NAGYKER Garantált minőség! 0819/731 444, 0863/432 35 37, VSVk-1061/2 Eladó kukorica nagyobb mennyiség­ben. Tel.: 0817/967 161. NZ-18 Eladó Skoda, TAZ 1203 (Mentőautó­ként továbbra is használható). Gyártási év 1980, karosszériacsere + motorcse­re 1996-ban. Ár megegyezés szerint. Tel.: 0810/752 35 52, 4 óra után. PAV-29 Gyökeres krizantémdugványok el­adók. Május elejétől augusztus közepéig. Fehér és sárga Snowdon, lila Daily Mirror. Csok- ros fajták - fehér, sárga és ró­zsaszín. Multiflóra, cserepes fe­hér és sárga. Postán 200 db fe­lett szállítok. Bene Szilveszter, Amúrska 62, 821 06 Bratislava- Pod. Biskupice. Tel.: 07/452 468 55. VSVk-163 Eladó családi ház Örsújfalun 15 áras telekkel. Tel.: 0819/782 246. KNV-190 Eladó régebbi családi ház (2 szoba + konyha, mellékhelyiségek, hideg-me­leg víz) Párkánytól 7 km-re. Ár meg­egyezés szerint. Tel.: 0810/758 33 30. PAV-33 Eladó víkendház Patfürdőn. Tel.: 0818/760 26 83. V-295 Eladó összkomfortos családi ház Pár­kányban. Tel.: 0810/75110 24. PAV-36 Eladó 24 áras közművesített te­lek Tardoskedden, villany 380 V, kis épülettel, közel a vasútállo­máshoz. Irányár: 160 000. Tel.: 0817/411345. NZVk-20-------- Vegyes -------­Dr . Hencz fogorvosi magánrendelője új helyen várja Önt Nagymegyeren a Butik-Centrum épületében (Komáromi út). A csúcstechnikával felszerelt ren­delőben igyekszünk igényeit kielégíte­ni. Fogpótlásokat, fogbeépítéseket rö­vid határidő alatt készítünk. Rendelés: hétfő-szombat, fájdalom esetén vasárnap is. Tel.: 555 39 51,0905/642 801. V-241 Albérletbe kiadó háromszobás lakás és garázs Dunaszerdahelyen. Tel.: 0709/552 37 53. DSV-358

Next

/
Thumbnails
Contents