Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-03-15 / 11. szám
Politika 2000. március 15. 3 Tisztelt Ház Komoly erőpróba lesz Bugár Béla ____________________ Fo ntos lehetőség adódott a szlovákiai magyarság politikai képviselete, a Magyar Koalíció Pártja számára: a szlovákiai magyarok történetében először nyílik mód arra, hogy a szlovák alkotmány szövegének megváltoztatásában aktívan közreműködjön, s ezzel részt vegyen az ország alkotmányozási folyamatában. A lehetőség azonban rendkívül nagy felelősséggel is jár, és éppen ez a felelősség késztet bennünket arra, hogy mérlegeljük, milyen mértékű és minőségű alkotmánymódosítást támogathatunk. Mivel egy ország életében ritkán kerül sor alkotmánymódosításra, az MKP számára elsőrendű fontosságú, hogy az alkotmány tükrözze az alapvető demokratikus elveket, valamint tartalmazza a kisebbségek jogállásával kapcsolatos fejezeteket. Az alkotmány alapeszméjét megfogalmazó pre- ambulumot igyekszünk olyan irányban befolyásolni, hogy ez ne korlátozza, hanem kiszélesítse és megerősítse a Szlovákiában élő kisebbségek jogállását és annak intézményes megalapozását. A preambulumot illetően alapvető szemléletváltást igényelnénk: az ország alapdokumentuma ne ossza a lakosságot első- és másodrangú személyekre. Az állam szempontjából ugyanis csak állampolgár létezik - nemre, fajta, bőrszínre való tekintet nélkül. Ha az alapokmány pream- buluma megengedi az ilyenfajEleve elutasítanak minden módosítást, amely összefüggésbe hozható a nemzeti kisebbségekkel. ta különbségtételt, ezzel gyakorlatilag teret nyit a megkülönböztetésre a társadalmi élet más területein is. E szemlélet- váltás tekintetében nem találom mérvadónak egyes jogászok érvelését, hogy a pream- bulum nem szerves része az alkotmány szövegének. Úgy vélem ugyanis, hogy ellentétben sem állhat vele. Van azonban az alkotmánymódosításnak egyéb hiányossága is a kisebbségek jogállását illetően. Ilyen hiányosságnak tekinthető például: nem létezik alkotmányos garancia arra, hogy a kisebbségek létrehozhassák az iskolaügy és a kultúra területén az önrendelkezést biztosító intézményrendszert. Pozitív példaként említhetjük a magyar alkotmányt, ebbe két alkotmányos jogállással rendelkező intézmény is bekerült, amely az emberi és kisebbségi jogok megtartását biztosítja. Az egyik a kisebbségi és emberjogi ombudsman, a másik pedig a kisebbségi önkormányzatok intézménye. Mindkettő követendő példa lehetne a szlovák alkotmány módosítása kapcsán. Az alkotmány módosítása ugyanakkor több személyes és politikai érdeket is felszínre hozott, ezek különböző módosítási javaslatokban öltöttek testet. Ilyen - számunkra elfogadhatatlan - indítvány példának okáért az alkotmánybírák újraválaszthatóságának megszüntetése, amellyel gyakorlatilag kizárjuk, hogy a komoly alkotmánybírósági szakismerettel és tapasztalattal rendelkező bírák újra betölthessék ezt a posztot. Ugyanilyen problematikusnak ítéljük a Legfelsőbb Bíróság elnöke és alelnöke hivatali idejének lerövidítésére tett javaslatot. Emögött ugyanis egyértelműen szűkkörű politikai és egyéni érdekeket vélünk fölfedezni. Az alkotmánymódosítás mindenképpen komoly erőpróba lesz a kormánykoalíció számára, hiszen elfogadása csak a kormánykoalíció pártjainak és e pártok parlamenti képviselőinek széles körű konszenzusával lehetséges. Sajnos, olyan nagy mértékű koalíciós partnereink félelme a „nemzetibb” választóktól, hogy eleve elutasítanak minden olyan módosítást, amely összefüggésbe hozható a nemzeti kisebbségekkel. Az MKP ugyanakkor tudatában van annak is, hogy a közigazgatási reform és az európai integráció feltételeinek teljesítése is csak az alkotmány megfelelő módosításával hajtható végre. Úgy vélem, az elkövetkező időszak próbája lesz a kormánykoalíció érettségének, de életképességének is. A szerző a parlament alelnöke, az MKP elnöke. Laura Bush San Diegóban állta a sarat, magabiztosan válaszolt a záporozó kérdésekre; bizonyította, hogy First Ladyként megállná a helyét. A múlt heti „szuperkedd" után növekedtek az esélyei e cím elnyerésére: a republikánusoknál ifjabb George Bush, a demokratáknál Al Gore került ki győztesen a 13 államban megtartott előválasztásokból. Gore ellenfele, Bili Bradley már eldöntötte, hogy visszalép, az ifjabb Bushnak azonban még folytatnia kell a küzdelmet a vietnami veterán John McCainnel. TA SR/AP-felvétel Bárdos Gyula frakcióvezető: „Egyszerre több fronton harcolunk, s úgy néz ki, hogy szélmalomharcot vívunk” Partnereink nem vállalják a polgári értékeket Dömötör Ede felvétele Malinak István _______________ Tö bb fontos tanácskozás volt a múlt héten az alkotmánymódosításról. Hétfőn a koalíciós tanács ülésezett, kedden a parlamenti pártok elnökei és frakció- vezetői tárgyaltak róla. Az eredmény dióhéjban - a három szlovák kormánypárt deklarálta - nem hajlandók a preambulum módosítására. Az MKP viszont nem mond le erről a követeléséről, a kérdést nyitottnak tekinti. Döntés született arról, hogy március végéig még lehet különböző módosító javaslatokat tenni abban a szakmai bizottságban, amelyben az MKP-t Ján Drgonec volt alkotmánybíró képviseli. Az alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatnak április 15-éig kellene a parlament elé kerülnie. Az említett időpontok kapcsán Bárdos Gyula lapunknak azt nyilatkozta, a pártelnökök és frakció- vezetők találkozója végül is megerősítette az MKP-nak azt a véleményét, miszerint a javaslat eddigi formájában nem érett arra, hogy a tisztelt Ház tágyalja. Van két elméleti lehetőség. Az MKP szavazatai nélkül a parlament nem tudja elfogadni az alkotmánymódosítást. A másik: a három szlovák kormánypárt az MKP nélkül is el tudja fogadtatni, mondjuk, az SNS szavazatainak segítségével. Mi erről a véleménye? Az ellenzék egy részének - s itt a nemzetiekre gondolok - megnyilvánulásait a politikai játék részének kell tekinteni. Elképzelhetetlennek, kivitelezhetetlennek tartom, hogy a kormánykoalíció olyan tervezetet fogadjon el, amelyet nem az őt alkotó pártok képviselői szavaznak meg. Persze elméleti szinten semmi sem zárható ki, de ennek komoly következményei lennének. Az ország, az integrációs törekvések szempontjából a kormány stabilitása alapvető fontosságú - akár a nemzetközi megítélést, az EU-t, akár a pénzügyi világot tekintjük, hiszen stabilitás nélkül ide külföldi tőke nem jön. Az. is ismert, hogy a magyarok kormányszereplésének milyen jelentősége van a külföld szemében. Ezért az MKP felelősségteljesen viszonyul az alkotmány- módosításhoz. E kérdésnek a szakmai szempontok mellett van egy politikai vetülete is, a preambulum, s itt van gondunk koalíciós partnereinkkel. Ki kell mondani: több mint másfél évvel kormányba lépésünk óta koalíciós partnereink még mindig nem merik vállalni azt, hogy polgári társadalmat, polgári elven alapuló országot kívánnak építeni. Ha nem így volna, a preambulum módosítására egészen természetes dologként kellene tekinteniük. Nem tartom helyénvalónak az olyan kérdéseket, hogy »mi lesz, ha...« Mindig az adott pillanatban az adott helyzetre reagálva kell meghozni döntésünket. Most az van, hogy további módosító javaslatokat lehet tenni, mi a magunkéit meg is tesszük, szakmai és politikai téren egyaránt. Kötelességünk kiállni amellett, hogy a polgári elv érvényesüljön a preambu- lumban is. Az eddigi nyilatkozatokból ítélve nem valószínű, hogy a szlovák kormánypártok belemennek a preambulum módosításába, az MKP kénytelen lesz engedni. Vagyis az MKP részéről folytatódik az engedmények - földalap, nyelvtörvény - sorozata. Ezt majd valahogy meg is kell magyarázni. Könnyen előfordulhat, hogy a dolgok ilyen irányt vesznek, de minden reálpolitikusnak az a kötelessége, hogy megpróbálja maximálisan kihasználni a lehetőségeket. Miért kellene nekünk ebben a szakaszban másként viselkednünk? Részünkről teljesen logikus az az elképzelés, amelyet ellenzékiként meg most kormánytagként is megfogalmaztunk az alkotmánymódosítás kapcsán. Ismétlem: ebben a fázisban a szövegezés folyik, mi ragaszkodunk véleményünkhöz, és szerintem azt nem lehetne megmagyarázni, ha álláspontunkat most feladnánk. Később, ha mindez lezajlott, az MKP-nak is fel kell mérnie, hogy milyen mértékben, hogyan lehet együttműködni olyan partnerekkel, akik nem hajlandók fölvállalni a polgári elv alkalmazását. Az MKP egyidejűleg több fronton küzd, az alkotmánymódosítás mellett alapvető érdekei fűződnek a nevesítetlen földek rendezéséhez, az önálló magyar karhoz, a közigazgatási reformhoz, s mindegyik eléggé problémás. Nem tartja logikusnak, hogy mindezek ismeretében a sajtó megpendítette valamiféle alku vagy üzlet lehetőségét? Abból a szempontból, hogy partnereinkkel miként tudunk együttműködni, a kérdés jogos. Amikor beléptünk ebbe a koalícióba, tudtuk, hogy milyen nehéz helyzetbe kerülünk, kikkel lesz dolgunk. De azt hiszem, az egyértelmű, hogy részvételünk a kormányban helyes döntés volt-e. Az is tény: sem az oktatásügy, sem az önkormányzatiság elvének megvalósítása, sem az alkotmány- módosítás terén nem vagyunk elégedettek, a folyamatok lassúak, nehézkesek, nem úgy történnek, ahogyan kellene. S most visszakérdezek: jobb volna, ha azt mondanánk, hogy ezekkel nem lehet együttműködni, ha mindenünnen kivonulnánk, s ők úgy hoznának minden döntést, hogy mi nem tudnánk azokat befolyásolni? Igen, egyszerre több fronton harcolunk. S úgy néz ki, hogy szélmalomharcot vívunk, így elméletben nyitva van az a lehetőség is, hogy majd a megfelelő időben, ha szükség lesz rá, \ egyes területeken átértékeljük az együttműködésünket vagy akár a kormánykoalíciós tagságunkat is. Jelenleg ez nem volna jó megoldás. Körön belül nagyobb lehetőségünk van a dolgok alakítására, mint ha a körön kívülről ki- bicként bekiabálunk. Adu ász a kezünkben, hogy a kormány- program tartalmazza azokat a dolgokat, amelyek számunkra nagyon fontosak. Végezetül egy konkrét példáról: a nevesítetlen földek kérdésében az MKP kap támogatást személyesen Dzurinda kormányfőtől? Igen. Nemcsak ő, hanem az SDK mint párt is egyértelmű támogatásáról biztosította a tervezetünket. A hétfői koalíciós tanácson a kormányfő, illetve az ott jelen lévő SDK-s képviselők részéről elhangzott, hogy a mi javaslatunk mellé állnak, reális megoldási lehetőségnek tartják azt. Ők is azt mondják, nem kell alkotmány- módosítás ahhoz, hogy a nevesítetlen földek kérdését rendezni tudjuk. Már nem érvényes az, hogy a kormányfő mindenben a baloldalt támogatja, illetve nem nyit frontot a baloldal ellen? Ebben a kérdésben egyértelmű volt az álláspontja. The Guardian Belgrád tudott a bombázásról A NATO-ban működő kémje révén Belgrád előre értesült a koszovói konfliktus kezdetén az észak-atlanti szövetség légitámadásainak részleteiről - írta a brit lap. Jelentése szerint a kém értesítette a szerbeket a NATO-gépek pontos útvonaláról és a támadások célpontjairól is. így volt ez a légi hadművelet első két hetében. A NATO-parancsnokság azonban rájött az első két hét alatt, hogy napiparancsai a szerbek tudomására jutnak. Emiatt megváltoztatta a parancskiadás belső rendjét, és - a The Guardian szerint - ezzel sikerült is hatástalanítania a szerbek beépített emberét. Chilei ígéret Pinochetet bíróság elé! A chilei belügyminiszter kijelentette: meg akarja mutatni a világnak, hogy Augusto Pinochetet Chilében is bíróság elé lehet állítani. Raul Troncoso ígéretet tett arra, hogy egyetlen, a volt diktátor elleni bűnvádi kereset sem fog elsikkadni. A miniszter cáfolta, hogy a volt diktátor végleg elkerülte volna az általa elkövetett kegyetlenkedésekért való felelősségre vonást. Chilében 72 keresetet nyújtottak be a most 84 éves tábornok ellen az uralma idején, L973 és 1990 között végrehajtott gyilkosságok és kínzások miatt. Troncoso hangsúlyozta: minden panasz a bíróságokhoz fog kerülni, és a chilei igazságszolgáltatás nem marad tétlen, az erre vonatkozó nyugati kétségek és bírálatok alaptalanok. Jogvédő csoportok attól tartanak: Pinochet, aki mindmáig élvezi a hadsereg, valamint a jobboldali politikusok bizalmát, lényegében megmenekült az igazságszolgáltatás elől azáltal, hogy Nagy-Britannia nem adta ki Spanyolországnak, és engedélyezte hazatérését.
