Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-03-15 / 11. szám

Politika 2000. március 15. 3 Tisztelt Ház Komoly erőpróba lesz Bugár Béla ____________________ Fo ntos lehetőség adódott a szlovákiai magyarság politikai képviselete, a Magyar Koalíció Pártja számára: a szlovákiai magyarok történetében elő­ször nyílik mód arra, hogy a szlovák alkotmány szövegének megváltoztatásában aktívan közreműködjön, s ezzel részt vegyen az ország alkotmányo­zási folyamatában. A lehetőség azonban rendkívül nagy fele­lősséggel is jár, és éppen ez a felelősség késztet bennünket arra, hogy mérlegeljük, milyen mértékű és minőségű alkot­mánymódosítást támogatha­tunk. Mivel egy ország életében rit­kán kerül sor alkotmánymódo­sításra, az MKP számára első­rendű fontosságú, hogy az alkotmány tükrözze az alapve­tő demokratikus elveket, vala­mint tartalmazza a kisebbsé­gek jogállásával kapcsolatos fejezeteket. Az alkotmány alap­eszméjét megfogalmazó pre- ambulumot igyekszünk olyan irányban befolyásolni, hogy ez ne korlátozza, hanem kiszéle­sítse és megerősítse a Szlováki­ában élő kisebbségek jogállá­sát és annak intézményes meg­alapozását. A preambulumot illetően alapvető szemléletvál­tást igényelnénk: az ország alapdokumentuma ne ossza a lakosságot első- és másodran­gú személyekre. Az állam szempontjából ugyanis csak ál­lampolgár létezik - nemre, faj­ta, bőrszínre való tekintet nél­kül. Ha az alapokmány pream- buluma megengedi az ilyenfaj­Eleve elutasítanak minden módosítást, amely összefüggés­be hozható a nemzeti kisebbségekkel. ta különbségtételt, ezzel gya­korlatilag teret nyit a megkü­lönböztetésre a társadalmi élet más területein is. E szemlélet- váltás tekintetében nem talá­lom mérvadónak egyes jogá­szok érvelését, hogy a pream- bulum nem szerves része az al­kotmány szövegének. Úgy vé­lem ugyanis, hogy ellentétben sem állhat vele. Van azonban az alkotmánymó­dosításnak egyéb hiányossága is a kisebbségek jogállását ille­tően. Ilyen hiányosságnak te­kinthető például: nem létezik alkotmányos garancia arra, hogy a kisebbségek létrehoz­hassák az iskolaügy és a kultú­ra területén az önrendelkezést biztosító intézményrendszert. Pozitív példaként említhetjük a magyar alkotmányt, ebbe két alkotmányos jogállással ren­delkező intézmény is bekerült, amely az emberi és kisebbségi jogok megtartását biztosítja. Az egyik a kisebbségi és em­berjogi ombudsman, a másik pedig a kisebbségi önkor­mányzatok intézménye. Mind­kettő követendő példa lehetne a szlovák alkotmány módosítá­sa kapcsán. Az alkotmány módosítása ugyanakkor több személyes és politikai érdeket is felszínre hozott, ezek különböző módo­sítási javaslatokban öltöttek testet. Ilyen - számunkra elfo­gadhatatlan - indítvány példá­nak okáért az alkotmánybírák újraválaszthatóságának meg­szüntetése, amellyel gyakorla­tilag kizárjuk, hogy a komoly alkotmánybírósági szakisme­rettel és tapasztalattal rendel­kező bírák újra betölthessék ezt a posztot. Ugyanilyen problematikusnak ítéljük a Legfelsőbb Bíróság elnöke és alelnöke hivatali idejének le­rövidítésére tett javaslatot. Emögött ugyanis egyértelmű­en szűkkörű politikai és egyéni érdekeket vélünk fölfedezni. Az alkotmánymódosítás min­denképpen komoly erőpróba lesz a kormánykoalíció számá­ra, hiszen elfogadása csak a kormánykoalíció pártjainak és e pártok parlamenti képvise­lőinek széles körű konszenzu­sával lehetséges. Sajnos, olyan nagy mértékű koalíciós partnereink félelme a „nemze­tibb” választóktól, hogy eleve elutasítanak minden olyan módosítást, amely összefüg­gésbe hozható a nemzeti ki­sebbségekkel. Az MKP ugyan­akkor tudatában van annak is, hogy a közigazgatási reform és az európai integráció felté­teleinek teljesítése is csak az alkotmány megfelelő módosí­tásával hajtható végre. Úgy vélem, az elkövetkező időszak próbája lesz a kormánykoalí­ció érettségének, de életké­pességének is. A szerző a parlament alelnöke, az MKP elnöke. Laura Bush San Diegóban állta a sarat, magabiztosan válaszolt a zá­porozó kérdésekre; bizonyította, hogy First Ladyként megállná a he­lyét. A múlt heti „szuperkedd" után növekedtek az esélyei e cím elnye­résére: a republikánusoknál ifjabb George Bush, a demokratáknál Al Gore került ki győztesen a 13 államban megtartott előválasztásokból. Gore ellenfele, Bili Bradley már eldöntötte, hogy visszalép, az ifjabb Bushnak azonban még folytatnia kell a küzdelmet a vietnami veterán John McCainnel. TA SR/AP-felvétel Bárdos Gyula frakcióvezető: „Egyszerre több fronton harcolunk, s úgy néz ki, hogy szélmalomharcot vívunk” Partnereink nem vállalják a polgári értékeket Dömötör Ede felvétele Malinak István _______________ Tö bb fontos tanácskozás volt a múlt héten az alkotmánymódo­sításról. Hétfőn a koalíciós ta­nács ülésezett, kedden a parla­menti pártok elnökei és frakció- vezetői tárgyaltak róla. Az ered­mény dióhéjban - a három szlo­vák kormánypárt deklarálta - nem hajlandók a preambulum módosítására. Az MKP viszont nem mond le erről a követelésé­ről, a kérdést nyitottnak tekinti. Döntés született arról, hogy már­cius végéig még lehet különböző módosító javaslatokat tenni ab­ban a szakmai bizottságban, amelyben az MKP-t Ján Drgonec volt alkotmánybíró képviseli. Az alkotmánymódosításra vonatko­zó javaslatnak április 15-éig kel­lene a parlament elé kerülnie. Az említett időpontok kapcsán Bár­dos Gyula lapunknak azt nyilat­kozta, a pártelnökök és frakció- vezetők találkozója végül is meg­erősítette az MKP-nak azt a véle­ményét, miszerint a javaslat ed­digi formájában nem érett arra, hogy a tisztelt Ház tágyalja. Van két elméleti lehetőség. Az MKP szavazatai nélkül a parla­ment nem tudja elfogadni az al­kotmánymódosítást. A másik: a három szlovák kormánypárt az MKP nélkül is el tudja fogadtat­ni, mondjuk, az SNS szavazatai­nak segítségével. Mi erről a vé­leménye? Az ellenzék egy részének - s itt a nemzetiekre gondolok - meg­nyilvánulásait a politikai játék részének kell tekinteni. Elképzel­hetetlennek, kivitelezhetetlen­nek tartom, hogy a kormánykoa­líció olyan tervezetet fogadjon el, amelyet nem az őt alkotó pár­tok képviselői szavaznak meg. Persze elméleti szinten semmi sem zárható ki, de ennek komoly következményei lennének. Az ország, az integrációs törekvések szempontjából a kormány stabili­tása alapvető fontosságú - akár a nemzetközi megítélést, az EU-t, akár a pénzügyi világot tekint­jük, hiszen stabilitás nélkül ide külföldi tőke nem jön. Az. is is­mert, hogy a magyarok kor­mányszereplésének milyen je­lentősége van a külföld szemé­ben. Ezért az MKP felelősségtel­jesen viszonyul az alkotmány- módosításhoz. E kérdésnek a szakmai szempontok mellett van egy politikai vetülete is, a pream­bulum, s itt van gondunk koalíci­ós partnereinkkel. Ki kell mon­dani: több mint másfél évvel kor­mányba lépésünk óta koalíciós partnereink még mindig nem merik vállalni azt, hogy polgári társadalmat, polgári elven ala­puló országot kívánnak építeni. Ha nem így volna, a preambu­lum módosítására egészen ter­mészetes dologként kellene te­kinteniük. Nem tartom helyén­valónak az olyan kérdéseket, hogy »mi lesz, ha...« Mindig az adott pillanatban az adott hely­zetre reagálva kell meghozni döntésünket. Most az van, hogy további módosító javaslatokat lehet tenni, mi a magunkéit meg is tesszük, szakmai és politikai téren egyaránt. Kötelességünk kiállni amellett, hogy a polgári elv érvényesüljön a preambu- lumban is. Az eddigi nyilatkozatokból ítélve nem valószínű, hogy a szlovák kormánypártok belemennek a preambulum módosításába, az MKP kénytelen lesz engedni. Vagyis az MKP részéről folytató­dik az engedmények - földalap, nyelvtörvény - sorozata. Ezt majd valahogy meg is kell ma­gyarázni. Könnyen előfordulhat, hogy a dolgok ilyen irányt vesznek, de minden reálpolitikusnak az a kö­telessége, hogy megpróbálja ma­ximálisan kihasználni a lehető­ségeket. Miért kellene nekünk ebben a szakaszban másként vi­selkednünk? Részünkről teljesen logikus az az elképzelés, amelyet ellenzékiként meg most kor­mánytagként is megfogalmaz­tunk az alkotmánymódosítás kapcsán. Ismétlem: ebben a fá­zisban a szövegezés folyik, mi ra­gaszkodunk véleményünkhöz, és szerintem azt nem lehetne megmagyarázni, ha álláspon­tunkat most feladnánk. Később, ha mindez lezajlott, az MKP-nak is fel kell mérnie, hogy milyen mértékben, hogyan lehet együtt­működni olyan partnerekkel, akik nem hajlandók fölvállalni a polgári elv alkalmazását. Az MKP egyidejűleg több fron­ton küzd, az alkotmánymódosí­tás mellett alapvető érdekei fű­ződnek a nevesítetlen földek rendezéséhez, az önálló magyar karhoz, a közigazgatási reform­hoz, s mindegyik eléggé problé­más. Nem tartja logikusnak, hogy mindezek ismeretében a sajtó megpendítette valamiféle alku vagy üzlet lehetőségét? Abból a szempontból, hogy part­nereinkkel miként tudunk együttműködni, a kérdés jogos. Amikor beléptünk ebbe a koalíci­óba, tudtuk, hogy milyen nehéz helyzetbe kerülünk, kikkel lesz dolgunk. De azt hiszem, az egyér­telmű, hogy részvételünk a kor­mányban helyes döntés volt-e. Az is tény: sem az oktatásügy, sem az önkormányzatiság elvének meg­valósítása, sem az alkotmány- módosítás terén nem vagyunk elégedettek, a folyamatok lassú­ak, nehézkesek, nem úgy történ­nek, ahogyan kellene. S most visszakérdezek: jobb volna, ha azt mondanánk, hogy ezekkel nem lehet együttműködni, ha mindenünnen kivonulnánk, s ők úgy hoznának minden döntést, hogy mi nem tudnánk azokat be­folyásolni? Igen, egyszerre több fronton harcolunk. S úgy néz ki, hogy szélmalomharcot vívunk, így elméletben nyitva van az a le­hetőség is, hogy majd a megfele­lő időben, ha szükség lesz rá, \ egyes területeken átértékeljük az együttműködésünket vagy akár a kormánykoalíciós tagságunkat is. Jelenleg ez nem volna jó meg­oldás. Körön belül nagyobb lehe­tőségünk van a dolgok alakításá­ra, mint ha a körön kívülről ki- bicként bekiabálunk. Adu ász a kezünkben, hogy a kormány- program tartalmazza azokat a dolgokat, amelyek számunkra nagyon fontosak. Végezetül egy konkrét példáról: a nevesítetlen földek kérdésé­ben az MKP kap támogatást személyesen Dzurinda kormány­főtől? Igen. Nemcsak ő, hanem az SDK mint párt is egyértelmű támoga­tásáról biztosította a tervezetün­ket. A hétfői koalíciós tanácson a kormányfő, illetve az ott jelen lé­vő SDK-s képviselők részéről el­hangzott, hogy a mi javaslatunk mellé állnak, reális megoldási le­hetőségnek tartják azt. Ők is azt mondják, nem kell alkotmány- módosítás ahhoz, hogy a nevesítetlen földek kérdését ren­dezni tudjuk. Már nem érvényes az, hogy a kormányfő mindenben a balol­dalt támogatja, illetve nem nyit frontot a baloldal ellen? Ebben a kérdésben egyértelmű volt az álláspontja. The Guardian Belgrád tudott a bombázásról A NATO-ban működő kémje ré­vén Belgrád előre értesült a ko­szovói konfliktus kezdetén az észak-atlanti szövetség légitáma­dásainak részleteiről - írta a brit lap. Jelentése szerint a kém érte­sítette a szerbeket a NATO-gépek pontos útvonaláról és a támadá­sok célpontjairól is. így volt ez a légi hadművelet első két hetében. A NATO-parancsnokság azonban rájött az első két hét alatt, hogy napiparancsai a szerbek tudomá­sára jutnak. Emiatt megváltoztat­ta a parancskiadás belső rendjét, és - a The Guardian szerint - ez­zel sikerült is hatástalanítania a szerbek beépített emberét. Chilei ígéret Pinochetet bíróság elé! A chilei belügyminiszter kijelen­tette: meg akarja mutatni a világ­nak, hogy Augusto Pinochetet Chilében is bíróság elé lehet állí­tani. Raul Troncoso ígéretet tett arra, hogy egyetlen, a volt diktá­tor elleni bűnvádi kereset sem fog elsikkadni. A miniszter cáfolta, hogy a volt diktátor végleg elke­rülte volna az általa elkövetett ke­gyetlenkedésekért való felelős­ségre vonást. Chilében 72 kerese­tet nyújtottak be a most 84 éves tábornok ellen az uralma idején, L973 és 1990 között végrehajtott gyilkosságok és kínzások miatt. Troncoso hangsúlyozta: minden panasz a bíróságokhoz fog kerül­ni, és a chilei igazságszolgáltatás nem marad tétlen, az erre vonat­kozó nyugati kétségek és bírála­tok alaptalanok. Jogvédő csopor­tok attól tartanak: Pinochet, aki mindmáig élvezi a hadsereg, va­lamint a jobboldali politikusok bizalmát, lényegében megmene­kült az igazságszolgáltatás elől azáltal, hogy Nagy-Britannia nem adta ki Spanyolországnak, és engedélyezte hazatérését.

Next

/
Thumbnails
Contents