Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-03-08 / 10. szám

Tanácsadó 2000. március 8. 11 A rózsa tavaszi metszése Győry Szilveszter __________ A rózsa tavaszi metszése sok fi­gyelmet igényel. Kezdhetjük március elején, de rendszerint még április első napjaiban sem késő. A korai metszés előnye a korábbi, egyenletes rügyfakadás és virágzás, de ez magában hor­dozza az elfagyás lehetőségét is. A lényeg az, hogy még a rügyfa­kadás előtt metsszünk. Mínusz 2-3 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérsékleten ne fogjunk hozzá a metszéshez. Munka közben ilyenkor mindig viseljünk kesz­tyűt, hogy kezünk melegétől a vesszők ne károsodjanak. A mű­velethez éles egy- és kétkezes metszőolló, kacor, rókafarkfű- rész, bőrkesztyű, fabalzsam és fémmentes olajfesték kell. A ma­gas futórózsáknál a hernyózóol­ló is jó szolgálatot tesz. Elsőnek a száraz gallyakat és a beteg, sé­rült hajtásokat távolítsuk el. Utá­na válasszuk ki azokat, amelye­ket meg akarunk hagyni, s 2-3 szemmel a valódi metszés felett végezzünk el rajtuk a próbamet­szést. Ha a hajtások belseje bar­na, szürke vagy sárga, akkor a hajtás elfagyott. Ilyenkor addig kell „szeletelni”, amíg el nem ér­jük az egészséges részt. Ez akkor fontos, ha a hajtások nem értek be rendesen, és fagykárt szen­vedtek. A próba megváltoztat­hatja a tervezett metszést, de jó, ha elvégezzük, mert nélküle le­het, hogy éppen az elfagyottak maradnak meg, s ezt a hibát már nem tudjuk helyrehozni. A hajtá­sokat nem szabad a rügyhöz tül közel, sem tőle távol visszavág­ni. Általában a rügy fölött 5-6 mm-re metszünk úgy, hogy a metszlap ferde legyen. Az alsó széle magasabban legyen, mint a rügy, és azzal ellentétes oldalra lejtsen. A metszés során tőből távolítsuk el a vékony és az elöregedett (4-5 éves), többször elágazó, el- seprűsödött, a bokor belsejében növő hajtásokat. A vadhajtást éles késsel vágjuk le a gyökérről. A metszés helyét kenjük be fa­balzsammal, majd a tövet takar­juk vissza. Tavasszal - mikor már könnyen felismerhető -, egy rán­tással eltávolíthatjuk, vagy a ki­bontott tőről levághatjuk. A dug- ványozott nemesrózsáról a saijat a gyökérnél dróttal kössük el és a ta­laj felszíne felett 2 rügyre metsszük vissza. Ősszel egy jól meggyöke­resedett új rózsatő boldog tulaj­donosa leszünk. A nagyobb, tíz koronásnyi felületű metszett se­beket éles késsel faragjuk simá­ra, és fabalzsammal vagy fém­mentes olajfestékkel kenjük be. Gyantaszerű anyag képződik a fa törzsén, vastagabb ágain Tapló és macskaméz Elsősorban a már idősebb és elha­nyagolt fákon jelenhetnek meg a termetes taplógombák nemegy­szer tányér méretűre gyarapodó termőtestei vagy az apró fajok pi­rosas vagy fehér, többnyire réte­gezett párnácskái. Ahol bármi­lyen taplógomba feltűnik, az ere­dési helynél lévő minél nagyobb, illetve mélyebbről kivájt farésszel együtt vágjuk ki. Ezt kövesse a meg­felelő sebkezelés. A visszatérő, már el­hatalmasodott tap­lógombásodáskor viszont a fát ki kell vágni. A fa törzsén, vasta­gabb ágain gyanta­szerű anyag, macs­kaméz is mutat­kozhat. Ez az anyag kiválását követően megszilárdul, vagy többé-kevésbé végigfolyik az alatta levő felületen. Ezeket a mézgacsomókat legjobb mara­déktalanul leszedni, s az alatta lévő részt éles késsel egészen az egészséges részig kivájni. A vi­harkárt szenvedett, túlterhelés­től leszakadt vagy más okból pusztulásnak indult ágrészeket és csonkokat is sorra el kell távo­lítani. A vékonyakat ollóval, a 20-30 mm-nél vastagabbakat viszont már fűrésszel kell levág­ni. Ha az eltávolítandó részek vastagsága még nem haladta meg a karvastagságot, akkor használjunk merev pengéjű, ke­ret nélküli, ún. rókafarkfűrészt. Először a kiágazódásuktól egy­két arasznyi távolságban, alulról fűrészeljünk be néhány cm mé­lyen. Ezt követően kezdjük csak felülről a vágásukat, hogy a saját súlyuktól törjenek le. Az így visszamaradt csonkot azután már közvetlenül tőből lehet lefű­részelni, sima vágásfelülettel, a környező részek behasadása nélkül (1.). A lefűrészelendő ág olyan maga­san is lehet, hogy a földön állva, vagy akár a létráról sem érhet­jük el. Ilyenkor használható kü­lönösen jól a kellő hosszúságú és viszonylag csekély súlyú alumí­nium csőnyúlványú fűrész. Az egyik csővégre erősíthető az er­re a célra is alkalmas rókafarkfű- rész nyélrésze, amelyet két átfo­gó lemezpánttal is rögzíthetünk. Á rövidnek bizonyuló hosszab­bító cső is megtoldható. Ehhez a szabad végébe szorosan illő és belőle legalább némileg kiálló rúddarabot használjunk, egy rá­húzható másik csőtaggal (2). Ezermester Av.w. s o*\ ^^TACSAVAR ( [• ^ 1 Mindig ülepedett talajba vessünk, különben hiányos lesz a kelés A vöröshagyma termesztése A gyökérzöldségfélékkel és a bor­sóval együtt vethető a vöröshagy­ma, amely kelés után károsodás nélkül tűri a kisebb fagyokat. Ko­rábban dughagymáról szaporítot­ták, és ez lehetővé tette az öntözés nélküli termesztést. Napjainkban az egyéves magról történő ter­mesztés gyakoribb. Ez azonban jól előkészített talajt, rendszeres öntözést és fejtrágyázást igényel. Legtöbben a hagymát úgy próbál­ják termeszteni, hogy az télen hosszú ideig tárolható legyen. Er­re nem minden fajta alkalmas! A nedvdús, laza szövetű, alacsony szárazanyag-tartalmú fajták a legjobb tárolás mellett is egy-két hónap alatt megromlanak. Általá­ban lényegesen tovább (és jobb minőségben) a kétéves, dughagy­máról szaporított fajták állnak el. Jól tárolható fajták: makói bronz, makói, favorit, alsógödi, aroma, Pannónia, piroska, stuttgarti óri­ás. Rosszul tárolhatók: fertődi ezüst­fehér, braunschweigi, sonkahagy­ma, tétényi rubin, tísza I. (A köz­kedvelt sonkahagyma, amelyet sokan erdei hagymának ismer­nek, alacsony szárazanyag-tartal­ma miatt csak friss fogyasztásra alkalmas.) A vetést mindig ülepedett talajba végezzük, különben hiányos lesz a kelés. így a tervezett vetés előtt legalább egy-két héttel fel kell la­zítani a talajt. Igazán eredményes az őszi ásás (szántás) és a tavaszi elsimítás. Szervestrágyázni álta­lában nem szoktak, eltekintve né­hány szélsőségesen rossz minősé­gű talajtól. Cserepesedésre hajla­mos, agyagos talajon rosszul kel a hagyma. Magvetés esetén 10 m - en 5-7 gramm maggal, dughagy­máról való szaporításkor 400-600 dughagymával számol­junk (20-30 cm-es tőtávolság). Figyelem! A túl fejlett, nagy dug- hagyma hamar magszárba szö­kik, nem fejleszt szép termést. A magot túl mélyre ne vessük, mert gyengébb lesz a csírázása. Ápolási munkái a kapáláson és a gyomláláson kívül az öntözés (magról vetett) és egy-két alka­lommal a fejtrágyázás. Kertészet és Szőlészet Megkérdeztük a szakértőt Elválhat tőlem a férjem? Tizenegy évvel ezelőtt mentem férjhez, úgy gondoltam, hogy a házasságunk jó, soha nem ve­szekedtünk. A férjem mindig dolgozott, keveset volt otthon, de én ezt úgy fogadtam, hogy sok a munkája, mit lehet ten­ni. Nemrégen kiderült, hogy tartós kapcsolata van Csehor­szágban, és a hölgy gyermeket vár a férjemtől. Nekünk nincs gyermekünk. Én belebeteged­tem az egészbe, nem tudom, mit csináljak. A történtek elle­nére nem akarok elválni, sze­retném, ha a férjem visszajön­ne hozzám. Ha a férjem el akarna válni, megteheti ezt az én beleegyezésem nélkül Is? Házassági bontópert bármelyik fél indíthat, mind a félj, mind a feleség. Tehát a férje indítvá­nyozhatja, hogy az illetékes bí­róság mondja ki a házasság fel­bontását. A bíróság sok min­dent vizsgáim fog, hogy el tud­ja dönteni az egyetlen kérdést, amely a házassági bontóperek szempontjából fontos vajon a házastársak közötti viszony annyira rossz-e, hogy a házas­ság már nem tudja tovább be­tölteni társadalmi funkcióját. Ehhez nem kell okvetlenül hangosan veszekedni, hajbakapni; a házastársak kö­zötti viszony lehet anélkül is olyan, hogy a házasság már egyszerűen nem működik. Ez­zel nem akarom azt állítani ­Szabó Elena jogász nem is tudnám megítélni -, hogy az Ön házassága ilyen vagy nem ilyen; a családjogi törvény kimondja, hogy a há­zassághoz való könnyelmű vis­zony a társadalom érdekeivel ellentétben van. Ezért felbon­tani a házasságot csak a társa­dalmilag megalapozott esetek­ben lehet. Nyilván Ön is észre­vette, hogy a törvény nagyon általánosan fogalmazza meg mindazokat az „eseteket”, ami­kor a házasságot a bíróság íté­lettel felbontja! Minden házas­ság más, mindenhol más je­lentheti a végét, s ezt bontó­per esetén a bíróság vizsgálja. Kérdésére igennel kell érdem­ben válaszolnom, tehát ha a félje válópert indít, és a bíró­ság úgy fogja találni, hogy az Önök házassága már nem ké­pes tovább betölteni a társada­lomban betöltendő szerepét, akkor a bíróság kimondja a vá­lást. Természetesen az Ön hoz­záállása, véleménye is döntő fontosságú az ügy megítélésé­nek szempontjából. Grafológia Jelige: Kíváncsi. Szeretne kiemelkedni az átlag­ból. Ezért magasabb szellemi társasághoz tartozók barátsá­gát, ismeretségét keresi. Kissé zsarnok. Fontos a kényelem, az anyagi jólét az Ön számára. Szexualitásában túlérzékeny. Nem monogám típus. Szereti a szokadant, az érdekeset kap­csolataiban. Gondolom, kétso­ros kíváncsiságát kielégítettem! Jelige: Május. Nem tud egyedül élni. Opti­mizmusa, energiája nem hagy­ja cserben soha. Mégis lel! At­tól, hogy a segítő szándékát mások esedeg kihasználják. Ön nem bízik az emberekben, de olykor önmagában sem. Ha megbántják, nem felejt, és Bartalos Mária grafológus megvárja a megfelelő pillana­tot, amikor törleszthet. Térigé­nye nagy. Büszke, önérzetes ember, aki múltját nem tudja „letenni”, a jövőtől pedig előre retteg. Ne féljen, mert nincs mitől. Csupán lassítson az élet­tempóján. Gyermeklélektan Jelige: Pimasz kamasz. „Türel­mes embernek ismerem maga­mat, de az utóbbi időben már kezd elfogyni a türelmem. A gyerekeimről van szó: nemrég még helyes, aranyos, szófogadó, nyílt emberkék voltak. Most meg? Titkolózik mindkettő, ré­mes társaságuk van, mindunta­lan sértődöttek, bántanak min­ket, nem mondanak igazat. Hogy fogjuk túlélni a pubertá­sukat?!” Tisztelt apuka, nemrég az egyik középiskolai osztályban, ahol „dumaórát” tartottunk az első­sökkel, az egyik talpraesett kis­lány a következő aforizmát idéz­te: „A kamaszkor akkor kezdő­dik, amikor a fiú vagy a lány ész­reveszi, hogy a szülők csupa ba­darságot beszélnek. És akkor van vége, amikor a fiatalok rá­jönnek, hogy a szülők az utóbbi időben jócskán fejlődtek.” Egy kissé erős? Szerintem Mark Twain e gondolata ötletes és fő­leg - igaz. Persze nem a szülők gondolkodása és viselkedése vál­tozik, hanem a gyerekeké. Tény­leg nagyon megváltoznak a tinikorú gyerekek, és néha tény­leg nehéz elfogadni őket. Mert milyen is a kamasz? Néha elvi­selhetetlen. „Sündisznózik” - mondja a szaknyelv: kifelé for­dítja tüskéit, szinte lehetetlen megközelíteni - minden közele­désre sértődéssel és sértéssel vá­laszol. Ugyanakkor annyira igényli a megértő, semmit se kérdező, gyengéd szeretetet, mint utoljára talán hároméves korában. Mit tehetünk érte? El­viseljük a jelenlétét. Nevelni ez idáig kellett, most már „el kell engednünk a kezét”, el kell visel­nünk, hogy más (esetleg érdem­Kállay Jolán* télén) személyeket tisztel meg a bizalmával, szeretetével - és így igyekszik elszakadni tőlünk. Miközben igényli a mi szerete- tünket, védelmünket is, de ezt nem tudja kimutatni. A kamasz­nak el kell szakadnia - bizonyos mértékig - a családjától, érzel­mileg ki kell válnia a családból. Ideálokat, eszményképeket most már a családon kívül kell keresnie. Ezt követeli meg a személyiségének érlelődése, így tud majd sikeresen beilleszked­ni a családon kívüli emberi vi­lágba, a társaságba, a társada­lomba. De hogy megtalálja az utat a többi ember közé, most előbb önmagát kell megtalál­nia. A kamasz világa külön vi­lág. Az ajtót ezért zárja be, ezért keres valami titkos zugot, ahova csak a kiválasztottak lép­hetnek be. A kamasz világa az életre-halálra barátok, a titkos társaságok, a klikkek, a „ban­dák” világa is. A kamasz közön­sége (akár tetszik ez nekünk, akár nem) a klikk. A másokat kirekesztő, exkluzív kis kör, amelynek megvannak a maga titkai. A szülők néha - jóhiszeműen - nagy hibát kö­vetnek el, amikor fel akarják oszlatni, megszüntetni e kis „közösségeket”. Kamaszkorban klikkeket robbantani - lélektani tévedés. Ez az a „közösségi” for­ma, amelyben az egyén képessé válik arra, hogy majd később érett személyiségként be tudjon illeszkedni egy igazi, érett kö­zösségbe. Az önzők, a maguk­nak valók éppen hogy nem es­tek át ezen a szükséges érési, fejlődési folyamaton. Hát igen, a kamasz most a barátaihoz kapcsolódik, csak velük tud iga­zán beszélgetni és együtt lenni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szüleit ne szeremé, de most - legalábbis egy időre - eltávolodott. Még egy problé­ma, amire nagyon érzékenyek a szülők. Hazudik? Igen - ha faggatják. Ha lesnek utána, ha elolvassák leveleit, ha fiókjában kotorásznak. Ha ki akarják derí­teni a titkait. Ha fenyegetik. Ha fél. Ha nem érzi eléggé erősnek magát. Azért hazudik, mert a most alakuló külön világát akar­ja megvédeni. Kamaszkorban tehát mindenkivel előfordulhat, hogy hazudik, pedig minden erejével az őszinteséget akaija,. és az igazságot keresi. Talán hozzá kellene tenni, hogy fel­nőttkorban, sajnos, mintha egy kicsit rosszabb volna a helyzet. Tisztelt apukák és anyukák, tu­dom, a szülőknek nehéz elvisel­ni azt, hogy az egykori aranyos kisgyerek helyett egy „süni” nö­vekszik mellette, akinek most már titkai vannak, egyre több titka van, és ezeket már nem ve­le osztja meg. A szülő aggódik, és az aggódás valódi nehéz te­her. így lesz a gyerek kamaszko­ra a szülő számára is egy nehéz korszak. Szeretetpróbáló idő. De higgyék el, sok szeretettel és türelemmel „túlélhető”.

Next

/
Thumbnails
Contents