Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-02-23 / 8. szám

2 2000. február 23. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap Heti jegyzet Hülye beosztott, okos tulaj Kövesdi Károly Ismerősöm két éve engedett a kisördög duruzsolásának, húsz év után munkahelyet váltott. Új munkahelyén a tu­lajok tizenegy rongyot ígér­tek, ami legalább a nyugat­szlovákiai átlagot eléri. Nem kellemes átlagnak lenni, de még mindig jobb, mint átlag alattinak. Ment is a dolog. Ő amúgy is dolgos, aranyke­zű ember. Eleinte csak egy szépséghiba volt: a fizetési szalagon felét kapta, mint a valóságban. Ezt jobb helyen adócsalásnak hívják. Nem morgott, az a lényeg, mennyit keres az ember. Úgy két év után kezdett összeállni a kép, amikor az ígéretek kezdtek kifakulni. Nem volt vak, lát­nia kellett, hogy a tulajokat nemigen érdekli a cég jövője, egyik napról a másikra élnek. Munkaszervezésük abban merül ki, hogy rémülten ro­hangálnak, ha be kell fizetni az áfát vagy a társadalombiz­tosítást. Rázzák a rongyot, mint a Rotschildok, az egyik Pour Rosest nyakai, a másik be sem jár a céghez. A har­madikra egy centet se mer­nek bízni, ha ő van bent a műhelyben, s alkatrészt hoz­nak, az alkalmazottaktól kér kölcsön, hogy kifizethesse. A negyedik, az ötödik is az ő munkájukból akar megélni. Igazából a hatodik borította ki, aki januárban közölte: ki­csi a forgalom, ezentúl két ez­ressel kevesebbet kapnak. Til­takozott. Tudta, szemensze- dett hazugság az egész. A többiek hallgattak, vagy hátuk mögött szidták a tula­jokat. Hiába szívóskodott, egyedül maradt. Otthon két nagy fia, egyik egyetemista, másik végzős gimnazista. Meg aztán az apai példakép sem utolsó dolog: mit gondol a két srác? Az ő aranykezű ap­juk egy senki? Tedd ide, tedd oda ember? Tanulság? Csak annyi, hogy minél nagyobb kocsival jár a tulaj, és minél drágább whiskyt vedel, annál hülyébb az alkalmazott. S hogy a lényeget ne felejtsem: a hat vezető mellett hat melós húzza az igát. Mindnek van mobiltelefonja, hogy bárhol lebzselnek, naponta többször odaszólhassanak nekik: hogy megy a munka? Hat meg hat, az tizenkettő. Vendégjegyzet (Szent) kép­mutatók Barak László ___________ A köztársasági elnök, Rudolf Schuster a múlt héten a „megbékélés” jegyében veze­tett „nemzeti zarándoklatot” a Vatikánba. Nem melléke­sen, a parlamenti pártok el­nökeit is megszólította, hogy szeressék egymást szentatyai áldással. A zarándoklaton a hírek szerint több mint négy­ezer hívő vett részt, egyedüli pártelnökként Anna Malí- ková, a Szlovák Nemzeti Párt első embere. Az amazonter­mészetű „hölgy”, aki pár éve Le Pennel, az Európa-szerte félfasisztának tartott francia politikussal kvaterkázott a legnagyobb egyetértésben. Aztán meg Milosevics, a „szerb Drakula” védelmében tüntette ki magát a szlovák parlamentben kreált arcpirí­tóan álszent és émelyítően nacionalista megnyilvánulá­saival. Nem beszélve a szlová­kiai magyarokkal szemben táplált gyűlöletéről, amit soha nem felejt el prezentálni, ha találkozik egy-egy tévékame­rával, vagy ha mikrofont tar­tanak a szája elé. Teljesen vi­lágos hát, hogy vatikáni za­rándoklatát követően a legke­vésbé sem válik majd belőle holmi irgalmas nővér. A Vati­kánba valamely általa pénzelt propaganda-szakembere küldte el, hogy potenciális vá­lasztói képébe mosolyoghas­son a tévéképernyőkről. Eny- nyit a kenetteljes megbékélés­ről és Schuster „korszakalko­tó” ötleteiről. Őszintén szólva, azért próbálkozni kell. Az más mese, hogy, ugye, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve... Nem okvetlenül kell azonban feltételeznünk, hogy a szlovák nemzet csak gyermeteg individuumokból áll. Nem biztos, hogy a megrögzött nacionalistákon kívül sokan ájuldoztak a szó­ban forgó honleány vatikáni jelenésétől. Meg aztán, távol­létében is volt s van itthon hasonszőrű rivális államala­pító elég, aki vizet prédikál, és bort iszik. Ami pedig a megbékélést illeti: ments meg, uram, a barátaimtól, az ellenségeimmel elbánok ma­gam is. A szerző költő, a Nap Kiadó igazgatója. Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép: Kovács Ilona (582-38-314), Urbán Gabriella (582-38-338) Politika, Háttér: Malinák István (582-38-309) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modem élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelő: Szarka Éva Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hiidetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tla&, Koáická 1,813 81 Bratislava. Az újságkül­demények feladását engedélyezte: RPP Bratislava Posta 12,1995. június 16-án. Enged­élyszám: 591/95. Index: 480 201. szerintem két dologra lenne szükségünk, de ezekre nagyon gyorsan. Az egyik: friss szelle­mű és közösségi beállítottságú értelmiségre, minél nagyobb számban, küldetés- és hovatar­tozási tudattal. Aki tanító, or­vos, író, kutató, mérnök vagy bármi más, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ki­zárólag a hivatásának éljen. Azonkívül még tartania kell a lelket a többiekben is. Ez nagy kihívás. De éppen ettől szép is. A másik: az Európai Unióhoz való gyors csatlakozás. De az ér­telmiségi szerepe akkor is fon­tos, sőt, elsődleges marad. Nem szabad külföldre futnunk, ma­gára hagyni a közösséget. Itt­hon kell maradnunk, bárhova nyílnak is kapuk. Bereck József író: 0^ Amennyire figyelemmel tu- ^ dóm kísérni a jelenséget, folyamatosan fogy a magyar is­kolákba beíratott magyar gyer­mekek száma. Ezért szkeptikus vagyok a kérdést illetően. Sze­rencsére, úgy tudom, hogy egy­előre elhalasztották a kisiskolák racionalizálásának a folyama­tát. Ez például a Csallóköz te­kintetében, ahol nagyon sok a kisiskola öt-hat elsőssel, bizo­nyos értelemben biztató: ha nem állítja is meg a folyamatot, legalább lelassítja. Ugyanis minden iskolának, a legkisebb­nek is létjogosultsága van, kü­lönösen ha az a kérdés, hogy anyanyelvén tanuljon-e, ava- tódjon-e be a gyermek a világ dolgaiba. Van azonban ennek anyagi vonzata is. A mai gazda­sági helyzetben sok fiatal szü­lőt egyszerűen a kiszolgálta­tottság viszi rá arra, hogy a „könnyebb” megoldást válasz- sza, és szlovák iskolába írassa a gyermekét. A beolvadás megál­lításának a fő tényezője az isko­la. Mi, elsősök annak idején még harmincán szorongtunk a padsorokban, de a két világhá­ború között ötven-hatvan elsős is volt szülőfalumban. Most há­rom-négy lehet. Jó estét kívánok, kedves nézőink! 2015. március hatodika van. Rövid hírösszefoglalónk elején: Megala­kult a nyolcadik Meciar-kormány... Rajz: MS-Rencín Egyre kevesebb a gyermek a magyar alapiskolákban Megállítható a beolvadás? nyebben érvényesül az ember, mint az anyanyelvén. A számok o Megállítható a folyamat. e Nincs mit tenni. könyörtelenül mutatják, egyre többen. A jelenség persze össze­met szekták körében is tapasz­talható a beolvadás. Azt persze nehéz megjósolni, mit hoz a jö­vő. Nem tudjuk, milyen nyelvi és etnikai folyamatok fognak leját­szódni az Európai Unióban, mit eredményez a migráció. Mi is szabadabban utazhatunk, ebbe a térségbe is jöhetnek majd fejlő­dő országokból. Nem tudjuk, milyen lesz a szerepük, a státu­suk a nemzeti nyelveknek az unióban. Abban reménykedek, hogy ezek a változások az asszi­miláció lelassulását eredménye­zik, legalábbis szlovák- magyar vonatkozásban. Van azonban még egy veszély: az angolszász nyelv, kultúra dominanciája az angolszász kultúrimperializmus teijeszkedése. Egyszerűen azért, mert ez jó üzlet. Soóky László költő: © Az alaphelyzet az, hogy a tíz évvel ezelőtti születési aránynak a mai csak a hatvan- hetven százaléka, ráadásul a magyarnak születő gyermekek igen nagy százaléka roma. A KÖVI tett - állítják a szakemberek, hi­szen sokkal kevesebb gyermek születik mint évtizedekkel ez­előtt. A folyamat azonban, szüle­tési aránytól, politikai kurzusok és kormányok változásaitól füg­getlenül, elszomorító. Szellemi életünk néhány képviselőjét kér­deztük, szerintük megállítható-e a magyarok asszimilációja Szlo­vákiában, lehetnek-e illúzióink e tekintetben. szlovák, illetve a magyar alapis­kolákban tanuló magyar gyere­kek aránya körülbelül hatvan­negyven százalék. Hogy az em­berek így döntenek, vélemé­nyem szerint elsősorban abból adódik, hogy egy gazdaságilag, lelkileg bizonytalanná vált régi­óban az emberek az erősebbnek vélthez csapódnak. Kovács Magda író: _ Az asszimilációs folya- w © mát megállításához így év elején, január-február tá­jékán mindig szorongva figyel­jük, hogyan alakul az alapisko­lákban az elsősök beíratása, hány kis nebuló ül majd be idén szeptemberben az iskolapadba, hogy magyarul tanuljon. Hány szülő adta be ismét a derekát az évtizedek óta folyó propagandá­nak, hogy idegen nyelven köny­Lanstyák István egyetemi oktató: a Kisebbségi helyzetben telje- ** sen nem állítható meg az asszimiláció, illetve a nyelvcse­re. Még a világ legelszigetelteb- ben élő és a környezetétől legin­kább eltérő kis közösségekben is jelen van az asszimiláció. Egy szélsőséges példával élve: még az Egyesült Államokban élő né­Olvasói levél Több konkrétumot! Csatlakozom dobóruszkai olva­sótársam nézetéhez, amelyet lapjuk 2000. január 19. számá­ban közöltek. Hogy a Vasárnap olcsóbb lehessen, szíveskedje­nek háromféle változatban az olvasóhoz juttatni: Vasárnap, Vasárnap+Hang-Kép, csak Hang-Kép. Nézetem szerint a Vasárnapban is lehetne keve­sebb máshonnan kiollózott kép és cikk, több közérdekű írás az adózásról, adásvételről, öröklési illetékekről, főleg annak válto­zásairól, arról, hogy az egész­ségkárosultak, nyugdíjasok mi­lyen kedvezményeket, milyen módon és hol igényelhetnek. Jó volna néhány írásban a lakástá­mogatással foglalkozni. Kivona­tosan közölhetnék ezt és más fontosabb törvényeket. Ujfalusi Péter, Kassa Nincs, aki törődjön velünk... Megjelenése óta olvasója va­gyok lapjuknak. Sajnos, már a második éve nem járatom a na­pilapot, csak a Vasárnapot, mert a nyugdíjamból nem telik. Már azt latolgattam, ezt is le­mondom, mert könnyebb egy héten kiadni a 16 koronát. Most úgy érzem, becsaptak, mivel 2000 első negyedévére 224 ko­ronát inkasszált a díjbeszedő. Akárhogyan is számolok, ebben a negyedévben sehogy sem jön ki ez az összeg. Ennek ellenére maradtam a Vasárnap előfizeté­sénél. Van azonban egy komo­lyabb problémám, amelynek a megírásához a mai nappal vég­rehajtott áremelések adtak ap­ropót. Velünk, kisemberekkel nem törődik a kutya sem, csak az árakat emelik. Egyes helye­ken fizetik a 13. fizetéseket, de arról még nem olvastam, hogy a nyugdíjakat rendezik-e vagy sem. Mi, falusi parasztemberek, amíg bírunk, dolgozunk,de saj­nos, már nem is nagyon kell a termékünk, ha átveszik is, nem fizetnek érte. így van ez a sző­lővel is. Már 1997-től és 1998- tól tartozik a Vino Kosice nevű cég az átvett szőlő árával. Ne­kem több mint 11 ezer koroná­val tartoznak, és még csak nem is reagálnak. Már lassan egy éve bíróságra is adtam őket, de sajnos, a mai napig nem kap­tam választ onnan sem. így va­gyunk mi, velünk nincs, aki tö­rődjön, azért kerestem fel Önö­ket a panaszommal. Kulcsár Ferenc, Szentes Kedves Olvasónk! A kassai felvásárlót illető pana­szára remélhetően visszatérünk (esetleg egy riportban). Ami azonban a postai díjbesze­dést illeti, „féloldalas” választ vagyunk kénytelenek adni. Az új lapterjesztő (PRNS) ugyanis átvette az előző (PNS) gyakor­latát, amely szerint nem az ille­tő negyedévben megjelenő lap­számnak (13) megfelelő árat inkasszálta, hanem 14 Vasárnap árát. A következő, második ne­gyedévben így egy számmal ke­vesebbet kell fizetnie. Hogy eb­ben mi a logika, mi sem értjük. Ám ha a második negyedévben nem vennék figyelembe, hogy az első negyedévre többet fize­tett, akkor szíveskedjen rekla­málni, akár nálunk, a kiadó cí­mén. Megértését köszönjük, és re­méljük, megmarad hűséges ol­vasónknak. A szerkesztőség

Next

/
Thumbnails
Contents