Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-05 / 280. szám, kedd

Kultúra oktatás ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 5. Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. December 7-én 18 órától kerül sor a Vámbéry Iro­dalmi Kávéházban Csóka Ferenc Szivárvány lovag című meseregé­nyének bemutatójára. A könyvet Bodnár Gyula publicista ismerteti. Közreműködik Cseh Tamás, Domonkos Balázs, Oláh Róbert és Vont- szemű István. A mesekönyvből Kiss Bálint olvas fel részleteket, (ú) Deja vu-koncert a RÉV-klubban Komárom. A RÉV-klub színpadán mutatkozik be december 7-én 20.30-tól a Deja vu együttes. A zenekar és énekese, Vajda András előadásában örökzöld dzsesszdarabokat és klasszikus bluest hall­hat a közönség, (ú) Hangverseny a Redut előcsarnokában Pozsony. Megváltozott a Szlovák Filharmónia ma esti bérletes hangversenyének helyszíne. Az előzetesen meghirdetett Moyzes- - terem helyett a Moyzes kvartett a Redut előcsarnokában ad 19 órá­tól koncertet, melyen Dvorak, Mozart és Joseph Pleyel művei csen­dülnek fel. (SITA) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Szerelmi bájital 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: KIS SZÍNPAD: A játék vége 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: A szürke ló (vendégjáték Bolyban) 10.30 ÁLLA­MI SZÍNHÁZ: A Titanic gyermekei (a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház vendégjátéka) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Dúló (am.) 15, 17 Frekvencia (am.) 19, 21 MLADOST: Segíts, majd segítek (cseh) 15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Táj­kép (szlov.-cseh) 10 Sasszem (dán) 17 Charlie angyalai (am.) 17, 18.45 Blöff (am.) 19, 20.45 Viharzóna (am.) 20.30 Szenvedélyes tánc (am.) 17.15 Akiket a Nap meggyötört (or.-fr.) 20 KASSA ÚSMEV: Dínó (am.) 16,18,20IMPULZ: Faithful (am.) 16.15,19.15 CAPITOL: Charlie angyalai (am.) 15.45, 18, 20.15 TATRA: Blöff (am.) 15.30, 20 A kanári (cseh) 18 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Temetetlen múlt (am.) 17,19.15 LÉVA - JUNIOR: Eastie boys (ném.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Bálványrock (ang.) 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Anyád! A szú­nyogok (magy.) 18 Új könyvsorozat: Talentum Tudományos Könyvtár Népszerű tudomány MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Talentum Tudományos Könyvtár címmel új sorozatot indí­tott a Talentum csoporthoz tarto­zó könyvműhely egyike, az Akkord Kiadó. Földes Tamás igazgató köz­lése szerint az új könyvfüzér há­rom kötettel indul. A népszerű tu­dományos munkák egyike Carl Sagan Milliárdok és milliárdok cí­mű könyve.- A világ egyik legelismertebb tu­dományos írója, a Pulitzer-díjas szerző a sakkjáték keletkezésétől a marsbeli élet problémáján és a glo­bális felmelegedésen keresztül az abortuszról folyó vitáig sok min­dennel foglalkozik halála előtti utolsó könyvében - mondta az igazgató. Sagan egyik követője, John Gribbin Az idő születése című kö­tetében a világegyetem korának meghatározásával foglalkozik. A tudományos író csillagászként ma­ga is részese volt annak a kutatás­nak, amely bebizonyította, hogy a világegyetem valóban öregebb, mint a benne található csillagok. A harmadik kötet az öt éve elhunyt Pólya György A gondolkodás isko­lája című munkája. A világhírű magyar matematikus azt a kérdést vizsgálja, hogyan érdemes „felfe­dezni”, azaz megtalálni az utat, ami egy tetszőleges feladat megol­dásához vezet. Rózsa Judit irodalmi vezető arról számolt be, hogy a Talentum még az idén útjára indítja Karinthy Fri­gyes életműsorozatát: a 24-27 kö­tetesre tervezett könyvfolyamot négy év alatt szeretnék megjelen­tetni. Az első kötet négy regényt ad közre, köztük Az ezerarcú lélek cí­mű kisregényt, amely 1916 óta nem jelent meg új kiadásban. Kockacukorból készült pálya, két kapu és egy labda. Peter Kalmus szlo­vák képzőművész installációja, a Sugargame (Cukorjáték) december 10- ig látható a somorjai zsinagógában. (Somogyi Tibor felvétele) A hét végén rendezték meg a fiatal előadóművészek találkozóját. A nyertesek olaszországi kiránduláson vesznek részt Márai visszatér szülővárosába A zsűri irigylésre méltó pedagógiai érzékkel és nagy hozzáértéssel elemzett minden egyes produkciót. (Somogyi Tibor felvétele) Kassa. Ha nem hajtanának holmi határidők, néhány napra bezárkóznék Máraival, és hogy senki ne zavarjon minket, a telefont is kihúznánk a falból. Neki köszönhető ugyanis, hogy már egy hete csak magamra gondolok mindig, meg-meg- állva, és nem érzem úgy, hogy ez önzés volna. JUHÁSZ KATALIN Szerencsére nem a zsűriben kellett ülnöm, így megtehettem, hogy az esetek nyolcvan százalékában a szövegre figyeljek. A tíz éve feltárt kincsesbányából újabb és újabb csillogó gyémántok kerültek elő, mély gondolatok és „tanulságos” történetek hanzottak el tizenéve­sek szájából, és ez sokkal nagyobb dolog, mint első hallásra tűnhet. A második előadói találkozón ugyanis visszatérő szavalok is fel­bukkantak, akiket saját bevallásuk szerint az első rendezvény óta fog­lalkoztat Márai. Mondjuk ki még egyszer: néhány ember Kassán fe­dezte fel a kassai születésű, tragi­kusan magányos, szülőföldjéről a diktatúra által elűzött írót, aki an­nak idején Krúdy és Kosztolányi barátja volt, és akinek évtizedeken át a nevét sem volt szabad kimon­dani errefelé. Dudás Péter és Czajlik József ötlet­gazdák már többször, több fóru­mon elmondták a fiatal előadók találkozójának célját, azt, hogy szeretnék hazatelepíteni Márait Kassára, felfedezni és felfedeztetni a polgári eszméket, ami bizony rá is fér erre a közösségre. Har­minchármán jelentkeztek, pénte­ken mindannyian elmondták sza­badon választott „versenyszámu­kat”, szombaton a Márai-szöveget, tizenketten bekerültek a vasárnapi döntőbe, ahol eldőlt a végső sor­rend. Közben jól megválasztott kí­sérőrendezvények zajlottak az iro­dalom jegyében, ezeket is felsorol­tuk már. Budapesti és pozsonyi il­lusztris vendégek, egy-két kassai közéleti személyiség felbukkaná­sa, akik persze nem maradtak vé­gig, biztos menniük kellett a dol­gukra, elvégre hétvége volt. A me­zőny meghitt együttléte, tanulás egymástól. Közönség nem zavarta a szeánszt, a helyi magyartanárok zöme távol maradt, a kassai polgá­rok pedig bizonyára kihaltak már. Naponta több óra jutott a hallottak értékelésére, a zsűri irigylésre mél­tó pedagógiai érzékkel, nagy sze­retettel és még nagyobb hozzáér­téssel elemzett minden egyes pro­dukciót, úgy, hogy a részvevők egyike-másika jegyzetelt közben, a többiek pedig moccanás nélkül csüngtek Czajlik József, Dudás Pé­ter, Varga Emese és Bandor Éva szavain. Ezek miatt a percek miatt érdemes volt Kassára jönni. Persze akad, akinek a Pátria társulás Arany-balladái, vagy Hobó József Attila-estje jelentette a csúcsot, ne­kem a zsűri értékelése. És bár hangsúlyozottan találkozó, nem pedig verseny zajlott Márai szülő­városában, a kép nem lenne teljes a győztesek felsorolása nélkül. A dunaszerdahelyi Máris Iván, aki három évvel ezelőtt épp csak le­csúszott az aranyéremről, a Négy évszakból választott részletekkel megnyerte a „versenyt”. Szerző és előadó szerencsés találkozásának lehettünk tanúi, ennyi éves korá­ban alkatilag pont ilyen lehetett Márai, ilyen töprengő, fanyar, bölcs humorú. A" második helyen Nagy Anikó végzett Pozsonyeper- jesről, aki a Béke Ithacában részle­tében Pénelopé bőrébe bújt, ez a művelet éppoly jól sikerült neki, mint a szerzőnek. Hanusz Zsu­zsanna egy Szilágyi Domokos- verssel lett harmadik, jövő nyáron mindhárman olaszországi zarán­dokúira indulhatnak Márai nyom­dokain. Ez volt ugyanis a fődíj. (A sajtó vélhetően itthon marad, pe­dig bizonyára érdekelné önöket, hogyan járták végig hőseink a Márai által végiglátogatott itáliai városokat.) Szervezési szempontból röviden fogalmazva minden olajozottan működött, a helyiek észrevétlenül mozgatták a rendezvényt, terelget­ték a közreműködőket, kísérőket, sztárzsűrit (Bálint András, Usztics Mátyás), bensőséges hangulatú es­ti beszélgetésekre teremtettek al­kalmat és légkört, a Thália Színház leragadó szemű portás nénijének éjfél felé úgy kellett hazazavarnia a sok fiatal előadót. A bemelegítő ak­ciót majdnem elfelejtettem: az ebéd helyszínét úgy választották ki a helyiek, hogy pénteken, a meg­nyitó után a várossal is megismer­kedhessenek a jelenlévők, Szaszák György publicista és szervező ide­genvezetésével. Néhány szó a mezőnyről. Java­részt lányok alkották, úgy látszik, az előadóművészet is női műfaj lesz minálunk. Korban a középis­kolások domináltak, huszonöt éven felül csak ketten vállalták a megmérettetést, ami arra enged következtetni, hogy a szavalóver­senyeken való részvétel az esetek többségében szelíd magyartanári kényszer hatására történik. Mi­helyt leérettségizik az ember, meg­szakad a folyamat, az egyetem mellett kevés idő jut ilyesmire, még később pedig egyáltalán nincs késztetés. Egy kísérő tanárnővel beszélgetve megdicsértem egyik diákját, aki ugyan nem került a döntőbe, de hajszál híja volt, hi­szen már most megmutatkozott a tehetsége, amely évek múlva szé­pen beérhet. „Igen, igen, csak az a baj, hogy már negyedikes” - felelte szomorúan a tanárnő, jelezve, hogy három év múlva aligha látom viszont a kislányt Kassán. Ezt a vá­laszt az illetékeseknek, a lelkes tenni akaróknak is küldöm, azok­nak, akik már a mostani verseny szüneteiben fontolgatták egy szer­vezett képzés lehetőségét. Jó len­ne, ha ezek a tehetséges fiatalok évente többször találkozhatnának, hozzáértő szakemberek foglalkoz­nának velük, és végre kifejlődhet­ne tájainkon az előadóművészet mint műfaj. A kassai szervezők egyébként visszavárják a találkozó résztvevőit, hiszen eddig is évente szerveztek irodalmi rendezvénye­ket április tizenegyedike, a költé­szet napja és Márai születésnapja táján. Altkor majd ismét az átla­gosnál többet foglalkozhatok saját magammal. Alig várom. Végezetül ne feledkezzünk meg a háromnapos rendezvény támoga­tóból, akiknek köszönet és hála: a Szlovák Köztásrság Kulturális Mi­nisztériuma, a Rákóczi Szövetség, az Illyés Közalapítvány, a római Collegium Hungaricum, a Kalli- gram Könyvkiadó, az AB-ART Könyvkiadó és a kassai Thália Színház. A találkozó szervezője a kassai Márai Sándor Polgári Társa­ság, a Csemadok kassai városi vá­lasztmánya, a pozsonyi Márai Sán­dor Alapítvány és a Magyar Köz­társaság Kulturális Intézete volt. Szlovákiai Magyar Oktatásügyi Fórum: szükség van a szervezetek és intézmények együttműködésére Oktatásügyünk jelenéről és jövőjéről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. A Katedra Ala­pítvány szervezésében december elsején tartotta első ülését a Szlo­vákiai Magyar Oktatásügyi Fórum. Öllős László, a Katedra Álapítvány elnöke bevezetőjében elmondta, hagyományteremtő szándékkal hívták össze a fórumot. Hasznos lenne, ha a fórum keretében rend­szeresen találkoznának a szlováki­ai magyar oktatásüggyel foglalko­zó szervezetek és intézmények ve­zetői, képviselői, és megbeszélnék oktatásügyünk aktuális problémáit és legfontosabb teendőit. A fórum­nak nem elméleti konferenciává, sokkal inkább problémaorientált tanácskozási sorrá kell válnia, első­sorban azért, hogy a hazai oktatás­ügyi problémákról a mindenkori állami hivatalokkal folyamatosan és aktívan tudjon párbeszédet folytami, valamint azért is, mert oktatásügyünknek egész sor olyan problémája van, melyet elsősorban a társadalmi szervezetek és az ok­tatási intézmények tudnak megol­dani, amennyiben megfelelő haté­konysággal tudnak együttműköd­ni. Ä tanácskozás során a 12 intéz­ményt, szervezetet képviselő 16 résztvevő meghallgathatta Kiss Jó­zsefnek, a Történelem tudományi Intézet munkatársának, egyben az oktatásügyi miniszter tanácsadójá­nak tájékoztatóját. Dulovics Viola, a módszertani központ munkatár­sa a tanulmányi versenyekkel, Ha­lász Anita, a Pozsonyi Állami Peda­gógiai Intézet munkatársa a tan­könyvellátás problémáival ismer­tette meg a jelenlevőket. Szilvássy József, a Katedra folyóirat főszer­kesztője a pedagógusok publikáci­ós lehetőségeiről tájékoztatta a je­lenlevőket. Megjegyezte, olykor magányos intézmények dolgoznak egymás mellett, hiányzik az „együttgondolkodás”, és hiányos­ságok tapasztalhatók a módszerta­ni gondolkodás területén is. Ágh András, a magyar nagykövetség ta­nácsosa, valamint Szabó László, a HTMH főosztályvezetője a magyar kormány támogatási politikájáról tájékoztatott. Elmondták, a ma­gyar kormány támogatása a jövő­ben sem csökken, azonban ha nem talál partnereket az együttműkö­désre, ha nem lesznek programok, a támogatások csökkenhetnek. A. Szabó László, a Szlovák Köztársa­ság Oktatásügyi Minisztériuma Nemzetiségi Főosztályának vezető­je szintén az együttműködés, a kö­zös fellépés szükségességére hívta fel a figyelmet, amely nélkül elkép­zelhetetlen az előrelépés. Végh László a Fórum Intézet képviseleté­ben csatlakozott a magyar tanszé­kek meghívott képviselőihez, akik A következő fórumra előreláthatólag február elején kerül sor. egyöntetűen új stratégiák kidolgo­zásában látják oktatásügyünk jövő­jét. Alabán Ferenc a besztercebá­nyai, László Béla a nyitrai, Simon Szabolcs a pozsonyi magyar tan­szék állásfoglalását tolmácsolva ki­fejtette, a jövőben a tanszékeknek szakosodniuk kellene, s fejleszteni kellene a továbbképzést is. Észre­vételük szerint rengeteg még a ko­ordinációs, szervezési probléma, olykor tisztázatlanok a kompeten­ciák. Ritka az intézményi párbe­széd, nemcsak a magyar tanszékek között, hanem a tudományos in­tézmények között is. A résztvevők végezetül hangsúlyozták, hogy a jövőt illetően, az eredményes fellé­pés érdekében világos és egyértel­mű stratégiakoncepciókat kelle megfogalmazni, mert csak így lesz esély a Szlovákia magyar iskola- rendszer talpon maradására. Meg­állapodtak, hogy a soron követke­ző fórumon, melyre előrelátható­lag február elején kerül sor, a kö­vetkező három témával foglalkoz­nak: a magyar felsőoktatás és a magyar pedagógusképzés, a peda­gógiai intézet keretén belül létre­hozandó nemzetiségi kutatócso­port, a beiratkozási program. A fó­rum résztvevői végezetül sajnálko­zásukat fejezték ki amiatt, hogy a tanácskozáson a meghívás ellenére nem jelentek meg az SZMPSZ és a Selye János Kollégium képviselői, mely intézmények szintén fontos részét képezik oktatásügyünk szer­vezeti alapjának, (horpet)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents