Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-20 / 293. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 20. Agrárkörkép Az agrárvállalkozások idén ötször több hitelt igényeltek az alaptól mint az előző években Csaknem egymilliárd hitelre Archív felvétel csere hitelpartnereink is megértették, hogy a rendszeres törlesztésekkel saját érdekeiket is védik, ugyanakkor ezek az összegek lehetőséget adnak arra, hogy mások számára is hitelt tudjunk adni. Milyen kölcsönöket folyósít az alap? Mint ismeretes az SZK Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Állami Támogatási Alapja az ágazati termelők számára 5- 8 százalékos kamatra általában 20 millió koronáig folyósít visszatérítendő kölcsönt, ez az ösz- szeg a támogatott tervezet költségeinek legfeljebb 70 százalékát fedezheti. Kivételt ez alól a csődbe jutott vállalatok vagyonának megvételére igényelhető kölcsön jelent, amely az eladási ár 90 százalékáig vehető fel. A kezdő agrárvállalkozók számára folyósított kölcsönök egy millió koronáig a ráfordítások 100 százalékát fedezhetik. bér elejéig több mint 720 millió korona értékű kölcsönt nyújtottunk partnereinknek, a hozzánk beérkezett igényeket azonban egyelőre nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Elsősorban a saját források hiánya miatt, hiszen amint már említettem, a Vagyonalappal szembeni követelésünk összege csaknem eléri a 2 milliárd koronát. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ SZK Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Állami Támogatási Alapja az agrárágazatba folyósított visszatérítendő kölcsönökkel és támogatásokkal a jelenlegi helyzetben a kereskedelmi bankok visszafogott hitelpolitikájának kedvezőtlen hatásait is ellensúlyozza. Az előző évi mintegy 320 millió koronás kölcsönkeretet megháromszorozva az idén csaknem egy milliárd korona értékű forrást folyósít kölcsönként, illetve vissza nem térítendő támogatásként a mezőgazdasági és élelmi- szeripari vállalatok fejlesztési céljainak megvalósítására, állítja Varga Zoltán, az alap igazgatója. Az alap forrásainak meghatározó részét törvényből adódóan a Nemzeti Vagyonalapnak az agráripari vállalatok privatizálásából befolyt összegek utáni átutalásokból kéne feltölteni. Mi a helyzet ezen a téren? Idén a vagyonalap csupán mintegy 50 millió koronát juttatott az alapnak, s tartozásainak összege már 1,8 milliárd koronára rúg. Ennek ellenére az állami támogatási alap december elejéig már több mint 720 millió korona értékű kedvező kamatú közép- és hosszúlejáratú hitelt folyósított az agrárágazatba, A meghatározónak számító források hiánya ellenére, hogyan sikerült mindezt elérni? Szerencsére az alapnak sikerült rendeznie és hatékonyan kezelésbe vennie az eddigi kintlevőségeit, így a folyósított hitelek törlesztéséből befolyt összegeket vissza tudjuk forgatni az ágazatba. Az alap működésének filozófiája végülis erre épül, azt azonban el kell mondani, hogy az előző időszakban kiadott hitelek behajtásával nem kis gondjaink voltak. Komoly szervezési munka és egyeztetések után a mintegy 2,2 milliárd korona kockázatosnak ítélt kintlevőség értékét sikerült 175 millió koronára lecsökkenteni, s több mint 600 milliót a beindított csődeljárásokból próbálunk megszerezni. SzerenMekkora az igény az alap által folyósított kedvező kamatú hitelek iránt? Az idén ötször annyi igényt tartunk nyilván mint az előző években. Mindez azt bizonyítja, hogy az ágazatban valóban komoly az igény a beruházások iránt. Közismert, hogy mennyire elavult egyes helyeken a termelés műszaki színvonala, mekkora hiányok mutatkoznak a beruházási forrásokban, ugyanakkor ezek a megnövekedett igények azt is jelentik, hogy noha a banki hitelek kamatai az utóbbi időszakban valóban jelentősen csökkentek, az agrárvállalatok még mindig nem egyenrangú partnerei a pénzintézeteknek, számukra a hitelszerzés még mindig gond, s ezért más forrásokat kell kihasználniuk erre a célra. Idén decemNincs lehetőség a követelés törvény általi behajtására? A Vagyonalap soha nem vonta kétségbe követelésünk jogosságát, csupán az alap létrehozásától kezdve mostohaként kezel bennünket, s a forrásokat csak csep- penként adagolja. Sajnos, az erre a területre vonatkozó jogszabály sem rendelkezik egyértelműen a kifizetések időpontjáról, amit egyelőre kihasznál, s ennek mi isszuk meg a levét. Ezért felkértük a tárca, a kormány és a legfelső ellenőrzési szerv szakembereit a jogszabály magyarázatára és értelmezésére, hogy követelésünk érvényesítése során erre a szakavatott véleményre tudjunk támaszkodni. A kormány hitelbizottsága egyébként nemrégiben utasította vissza azt a 2 milliárd korona értékű külföldi hitelt, amellyel az alap forrásait szerettük volna kibővíteni. Amint azonban a részletes elemzés is alátámasztotta, a 4,2 százalékos kamatú hitel rendkívül kockázatos volt a kormány számára. Az alapnak tehát új források után kell néznie, hogy az ágazati termelők megnövekedett forrásigényeit ki tudja elégíteni. A jövő azonban egyelőre kétséges. Az EU-hoz való csatlakozás feltételei között az egyes állami alapok felszámolása is követelményként szerepel. Ennek teljesítésére a kormány kötelezettséget vállalt, sőt már döntést is hozott... Sajnos, a kormány állami alapokat megszüntető döntése rendkívül bonyolult helyzetbe sodort bennünket. A minisztérium szervezeti struktúrájába nem sorolhatnak bennünket, mivel ott nem rendelkezhetnénk jogalanyisággal, és megtérítendő hiteleket sem folyósíthatnánk. Egyelőre úgy tűnik, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha az alapot 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasággá, vagy pedig egy állami tulajdonú pénzintézet speciális részlegévé alakítanák át. Az alaphoz benyújtott kölcsönigénylések nagy száma azt bizonyítja, hogy van igény erre a támogatási formára... Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy noha az alap az összes pénz közvetlenül visszaforgatja az ágazatba, ma már a köl- csöneink megtérülési rátája jobb mint a bankoké. Mindez azt bizonyítja, hogy a gyakran hangoztatott vélemény, mely szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés túlságosan kockázatos a pénzintézetek számára, nem teljesen helytálló. Ha az ágazati termelők számára szolid feltételeket teremtünk elképzeléseik megvalósításához, gondolok itt a kedvezőbb kamatlábakra és a megtérülés idejére, tehát ha közép- és hosszútávú hiteleket nyújtunk nekik, akkor ők válnak a kölcsönök egyik legbiztonságosabb törlesztőivé, visszafizetőivé. Az alap működésében az utóbbi időszakban számtalan példa található erre. AGRÁRHÍREK SAPARDpénzek Az El) mezőgazdasági bizottsága a társulásba belépni szándékozó országok számára 520 millió Eurot különített el a belépés előtti SAPARD program támogatására. Az említett ösz- szeget 2000-től 2006-ig tartó időszakban 10 belépésre váró ország között osztják majd fel. Szlovákia számára ebből a keretből 18,289 millió Euro jut. Az összeget a lakosság száma és a mezőgazdaságnak az ország gazdaságában betöltött részaránya alapján osztották szét a tagjelölt országok között, felhasználásukra azonban csak akkor kerüllhet sor, miután mindegyik ország megalakítja a saját fizetési ügynökségét, amelynek ezt követően meg kell szereznie az Európai Bizottság akkreditációját. A Sapard program célja, hogy a belépő országok számára mintát szolgáltasson, hogyan használják fel az EU-ban működő strukturális alapok forrásait, s egyúttal megkönnyítse számukra a közös mezőgazdasági politikába és az egységes piacba való bekapcsolódásukat. A program által támogatott prioritások között kiemelt helyen szerepel a vidékfejlesztési programok támogatása, az erről szóló megállapodást már októberben aláírták. A Sapard programból jelentős összegű források jutnak az élelmiszer- ipar, a mezőgazdasági termelés és a folyamatosan fenntartható környezetfejlesztés programjaira, (szí) December elejére jelentősen megnövekedett a gabonabehozatal Az importált gabona drágább ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Egyelőre nem lehet tudni, hogy mit jelent hazai gabonapiacon uralkodó feszültség enyhítésében a december elejére megnövekedett behozatal, tény viszont, hogy a kimutatások szerint az egész évi árpaimport több mint 44 százalékát ebben az időszakban, éppen az utóbbi három-négy hét alatt hozták be az országba. Az Agrár- gazdasági Kutatóintézet adatai alapján takarmányárpából 26 409 tonna mennyiség 6923 koronás tonnnánkénti áron, egyúttal 3584 tonna talarmánybúza 5160 koronás áron került behozatalra. A belföldi piacon azonban a mintegy félszázalékos áremelkedés ellenére a gabonaárak jócskán elmaradnak a külföldi árszinttől. November végén a hazai kenyér- gabona átlagos ára 4257 koronát tett ki tonnánként, az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva 6,5 százalékkal, 1998-hoz képest pedig 8,8 százalékkal magasabb. A takarmánygabona átlagos ára ugyanebben az időszakban 1,45,3 százalékos árrésnövekedést mutatott. A takarmánybúza minimális ára tonnánként 100 koronával az árpáé tonnánként 200 koronával emelkedett. Az átlagárak ugyanakkor több mint 50 százalékkal emelkedtek. A hazai takarmánybúza átlagos vételi ára 4029 korona, a takarmányárpáé 4059 korona tonnánként. Meglepő, hogy a gabonaárak emelkedése ellenére a takarmánykeverékek kimutatott átlagos árai az előző időszakhoz képest csökkentek. Az ok elsősorban abban keresendő, hogy a termelők leginkább saját takarmányukat használják fel a keverékek gyártására, nem pedig a drágább külföldi alapanyagot, (sz) Illusztrációs felvétel A gabonafélék átlagos felvásárlási árai A termék neve Ára Nyug.-Szl. Köz.-Szl. Kel.-Szí. SZK/48.hét Élelmiszeripari búza 4252 4256 4263 4257 Takarmánybúza 4004 4067 4017 4029 Takarmányárpa 4020 4058 4100 4059 Sörárpa 4288 4325 4367 4326 Élelmiszeripari rozs 4115 4113 4100 4109 Kukorica 4020 4092 4067 4059 Napraforgó 7567 7613 7700 7626 A gabonafélék vételi árai az EU-ban Termék Pénznem Anglia Németor. Belgium Franciaor. Olaszor. Spanyolon Búza BURA 108,49 127,31 122,71 123,18 167,85 145,99 Sk/t 4724 5543 5343 5363 7308 6356 Árpa EUR/t 116,24 113,25 114,03 112,96 140,86 124,71 Sk/t 5061 4931 4965 4918 6133 5430 Kukorica EUR/t116,83 118,99 123,41 129,37 147,31 Sk/t 5087 5181 5373 5633 6414 Forrás www.vuep Illusztrációs felvétel
