Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-20 / 293. szám, szerda
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 20. A fűszerpaprika piacát a behozatal uralja A tejelő szarvasmarhafajták tenyésztésének célja sokrétű, meghatározásához számos paraméter szükséges Hatszoros különbség az árak között ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az utóbbi években a hazai piac szükségleteinek alig egynegyedére csökkent a fűszerpaprika termesztési szintje Szlovákiában. Míg a belső piac éves szükséglete 1200- 1300 tonna között mozog, tavaly például a hazai termelők már csak mintegy 300 tonnányi mennyiséget szállítottak belőle a hazai piacra. A statisztikai adatok alapján fű- szerpaprikából tavaly nálunk 0,91,5 tonna közötti átlaghozamot értek el a termelők. A termelési kedv nagymértékű csökkenését elsősorban a paprika felvásárlási ára okozta. A munkaigényes növény kilogramjáért 12 koronát kaptak a termelők, miközben a külföldről befozott fűszerpaprika kilogrammja 80 korona körüli áron került be az országba. A szlovákiai piacon elsősorban a dél-afrikai, magyarországi és spanyolországi fűszerpaprika dominál. A termelők a növény termesztése iránti érdektelenséget a ráfordításokat nem fedező értékesítési árral, a hazai piacnak a behozatallal szembeni alacsony védettségével magyarázzák. Fűszer- paprikát nálunk elsősorban a délszlovákiai járásokban termesztenek. A termesztéstechnológiában a termelők zöme a palántákról való nevelésről a helyrevetéses módszerre tért át. (szí) Az olajosok hozamai az idén elmaradtak a várakozástól Repceolaj üzemanyagként is felhasználható ÖSSZEFOGLALÓNK Míg a nyugat-európai országokban a termelők 3 tonna körüli hozamokat produkálnak az olajnövényekből, nálunk az átlaghozamok alig haladják meg a 2 tonnát, sőt az idei átlaghozam, természetesen az aszálynak is köszönhetően, csupán 1,4 tonna volt hektáronként. Az olajosok vetésterülete idén 178 ezer hektárt tett ki, ennek több mint a felét repce, mintegy 40 százalékát pedig napraforgó alkotta. Sajnos, a kimutatások alapján repcéből csupán alig valamivel több mint 130 ezer tonna termett, a termelők emiatt a feldolgozóval kötött előzetes kötelezettségeiket sem tudták minden esetben teljesíteni. így a feldolgozók kénytelenek voltak nagyobb arányban napraforgót felvásárolni. A Palma Tumys, amely az olajnövények legnagyobb hazai feldolgozója, repcéből mintegy 110 ezer tonnát, napraforgóból pedig 75 ezer tonnát vásárolt fel a termelőktől. A takarmánygabona hiánya miatti a termelők körében megnőtt az igény az olajpogácsa visszavásárlása iránt, amelyet a takarmány- keverékekben használnak fel. Az olajnövények termesztésében az elkövetkező időszakban komoly kihívást jelent a termelők számára a növényi olajok üzemanyagként való hasznosítása. Ennek gyakorlati bevezetése akár 50-60 ezer tonnával is növelhetné a hazai fogyasztást, amely mintegy 30 ezer hektár vetésterületnövekedést is jelenthetne. Jelenleg az országban több mint tíz cég foglalkozik a repceolaj észterifi- kálásával, erre a célra idén mintegy 10 ezer tonnát állítottak elő. Mivel az olajosok hazai piaca a termelők és a feldolgozók között az egyik legjobban szervezett piacot alkotja, amely a termelőknek szerződés által biztosítja a termény értékesítését és az érte járó fizetséget, a felmerülő megnövekedett igény minden bizonnyal tovább növeli az olajosok termesztése iránti kedvet, (sz) Sokrétű tenyésztési célok Somogyi Tibor illusztrációs felvétele POMICHAL ISTVÁN Agrárkörkép előző számában “A különbségek okai” című írásomat az alábbi mondattal fejeztem be: “Tenyészállatforgalmunkat, kivitelünket pedig csak úgy biztosíthatjuk, ha jobb tenyészállatokat állítunk elő, mint gazdatársaink, illetve a szomszédos országok gazdái.” A szarvasmarha-tenyésztésnek egyáltalán nem kedvez a jelenlegi állapot. Az állatenyésztők általában nincsenek megelégedve az állatok meglévő tulajdonságaival, azokat fokozni és javítani akarják, ezért célokat tűznek ki, hogy olyan utódokat állítsanak elő, amelyek szüleiknél jobb tulajdonságokkal rendelkeznek és magasabb jövedelmet ígérnek. A gyakorlati felelős állattenyésztő számára a legnagyobb és egyben a legnehezebb szakmai feladat a tenyészcélok helyes kitűzése. A tejelő szarvasmarhafajták tenyésztésének célja rendkívül sokrétű, mindig arra irányuljon, hogy a termelés mindenkori igényeihez, valamint az ökonómiai és ökológiai feltételekhez alkalmazkodjék, egyúttal pedig a lehető leggazdaságosabb legyen, tehát a tenyészcélt elsősorban az értékesítési viszonyok alapján tűzzük ki. A fő tenyészcélok az egyes tejelő szarvasmarhafajtáknál többé-ke- vésbé megegyeznek, jelentős eltérések a küllemi tulajdonságok elbírálásában mutatkoznak, ennek megfelelően megítélésük fajtánként eltérő. A célok kitűzésénél az esetek többségében figyelembe l$ell venni a termelés gazdaságossága mellett a tejtermelőképességet, a tej zsír- és a fehérjetartalmát, a jó fejhetőséget, termékenységet és a hosszú hasznos élettartamot valamint az alkalmazkodást a modern, gépesített üzem nyújtotta környezeti feltételekhez. Az optimális tenyészcélok kitűzésekor azok teljességben történő részletes meghatározásához nagyszámú paraméter, fenotipus és genetikai korreláció meghatározása szükséges. Nemcsak a tenyészállataink egyedi értékeit kell figyelembe venni, hanem a tenyészállomá- nyt mint populációt, a szarvasmarhafaj unipara jellegét, (ami azt jelenti, hogy ellésenként az esetek több mint 96 %-ában egy utód születik), a vemhesség hosszát (átlagosan 282 nap) és a generációs intervallumot. A tenyészcél kitűzésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni az adott termelési viszonyokat és azok várható fejlesztési irányát. Például: nem elég javítanunk teheneink tejtermelő képességét, hanem ezt a képességet ki is kell tudni használni megfelelő technológiai és zootechnikai eljárásokkal, melyek bevezetése úgyszintén pénzbe kerül, és kihat a tejtermelés gazdaságosságára a jövőben, ezért a tejtermelő üzemnek a tenyészcél kitűzése mellett egyúttal ki kell dolgoznia a takarmányozási, technikai- és technológiai fejlesztési tervét is. A tenyészcélok kitűzését nagymértékben befolyásolják az éppen aktuális gazdaságpolitikai döntések. Nem véletlen, hogy Szlovákiában jelenleg sok állattenyésztő tanácstalan és tétován áll a feladat előtt. A szarvasmarha-tenyésztésnek nem kedvez a jelenlegi állapot: fél éve csúszik az országos ötévre szóló mezőgazdasági és élelmiszeripari koncepció jóváhagyása, évente változik az országos támogatási rendszer, hónapok óta téma a nyugat-európai BSE járvány, tovább csökken a szarvasmarhaállomány az országban, a tej ára előreláthatóan nem fogja elérni 2001-ben sem az európai átlagot, emelkedik az extrahált szójadara, az üzemanyag és az energia ára, növekszik a marhahús-import stb. E gondok ellenére az állattenyésztési szakembereknek meg kell küzdeniük a feladattal, el kell dönteniük a prioritásokat, ki kell tűzniük a tenyészcélokat, és mindezek elérése érdekében ki kell dolgoz ni a párosítási tervet, (folytatjuk) A szerző agrármérnök 1 mm'immi i j / íj u - íi JJujjj úm H J íj 'll U Ji©i SZltli il 1 ÍJ jJ • JJ liiui1 ÉÉ3 lm * 4 A Galántai járásban szintén "aratott" az aszály, a károk kimutatott összege 350 millió koronát tesz ki, ennek mintegy 42 százaléka jut vissza a termelőkhöz Hat és fél ezer tonna takarmánygabona hiányzik a termelőknél ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ idei aszály okozta terméskiesés miatt több mint 6 és fél ezer tonna takarmány- gabonát kell majd vásárolniuk a járás állattenyésztőinek saját készleteik feltöltésére, ha azt akarják, hogy az állományok szintje és a termelés ne csökkenjen, tájékoztatott Per- leczky Gábor az agrárkamara galántai járási igazgatója. Ebben a járásban a károk kimutatott ösz- szege 350 millió koronát tesz ki, a kormány által jóváhagyott kártérítés ennek mintegy 42 százalékát juttatja vissza a termelőknek. A szárazság miatt a termelési eredmények is jelentősen elmaradtak az utóbbi évek átlaghozamaitól. Búzából például csak 3,18 tonnás átlagos hektárhozam sikeredett, ami az utóbbi öt év 4,78 tonnás átlagos hozamához viszonyítva bizony komoly visszaesést jelent. Árpából szintén csaknem 2 tonnával alacsonyabb hozamok születtek, az idei átlaghozam 2,08 tonna volt hektáronként, míg az ötéves átlag 3,93 tonna/ha. Sajnos, a többi terményt is komoly hozamcsökkenéssel sikerült csak betakarítani, repcéből például 1,6 tonna hektáronként (az ötéves átlag 2,36 t/ha), kukoricából 3,6 tonna (az ötéves átlag 5,84 t/ha), napraforgóból 1,2 tonna (2,10 t/ha) volt a járási átlag. Az aszályt a cukorrépa is megsínylette, hiszen a 25 tonnás átlaghozam messze elmarad a 39,5 tonnás előző ötéves átlagtól. Perleczky Gábor szerint a nehézségek ellenére a járásban sikerült az őszi munkáA szárazság miatt az eredmények is jelentősen csökkentek. kát időben és a lehetőségekhez képest megfelelően elvégezni. Őszi búzából 14 ezer hektárt vetettek el, repcéből pedig 3 ezer hektáron került földbe a mag. A termesztési feltételek a zöldség- és gyümölcstermesztésre is adottak, a termelés azonban elsősorban az értékesítési gondok miatt jelentősen visszafogott. A járásban tavaly mintegy 1000 hektáron termesztettek intenzív feltételek között, tehát az öntözést is igénybe véve zöldséget, az eladási problémák azonban alááshatják a termelői kedvet. A termelők a zöldségtermesztők uniója révén próbálják meg Az állatállomány stabilizálódott, s ha a behozott takarmánygabona magas ára nem tizedeli meg a termelőket, jövőre is tartani tudják majd az évi 6 ezer tonna sertéshús eladását, a 4 ezres tehényál- lomány révén pedig a 18,6 millió literes évi tejmennyiséget, amelyet az idén csupán 98 százalékra lesznek képesek teljesíteni. Az agrárkamara járási igazgatója úgy vélekedett, hogy a következő évben az agrártermelők számára a legnagyobb kockázatot a jelentősen megnyirbált dotációk jelentik majd. Mivel a hírek szerint a szisztematikus dotációk egy részét a hitelkamatok bonifikálásá- ra csoportosították át, az agrár- termelők viszont jelenlegi anyagi helyzetük alapján a bankoknak gyakran nem tudnak elfogadható garanciákat felajánlani a hitelek fedezésére, félő, hogy a hitelek visszaesése miatt a meglévő dotáErőteljes piacvédelmi intézkedésekkel kell kezelni a problémát. ciót sem fogják tudni kihasználni teljes mértékben. Ugyanakkor az agrárolló tovább nyílik, egyre nagyobbak a különbségek a termelők költségei és a termékek eladásából származó bevételei között. Az üzemanyagárak további emelése úgyszintén komoly problémákat okozhat, hiszen ez várhatóan nemcsak az üzemanyagok árában, hanem áttételesen az összes termék árában is jelentkezni fog. Perleczky Gábor azonban bízik abban, hogy ha az utóbbi időszakban beindított folyamatok, az agrárpiac szervezése és védelme érdekében meghozott döntések alapján jövőre stabilizálódik majd a helyzet, a termelők számára elfogadható árakkal kifizetődővé válik az agrártermelés. Erre az ágazat versenyképességének megőrzése és a majdani egyenrangú EU-tagságunk szempontjából valóban nagy szükség lenne, (szí) Illusztrációs felvétel A f 1I ) A I ) f/ ( Ál ) f/ í [ p A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László, I. \\ í I.\. ! \ i.V IN> /l \ l.\ Gl Levélcím: Agrárkörkép, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O.Box 49, 820 06 Bratislava, tel.: 07/582 38 329 AZ UJ SZÓ MELLEXLfTT
