Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-20 / 293. szám, szerda

10 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 20. A hazai élelmiszeripar nyereséget produkál Az Állami Piacszabályozási Alap vezérkara a versenytárgyalások és a nyílt eladások között nem lát különbséget Nőttek az átlagbérek ÖSSZEFOGLALÓNK A statisztikai elemzések azt mu­tatják, hogy az ország élelmiszer- ipara az év kilenc hónapja alatt 2,3 milliárd korona értékű nyere­séget produkált, amelyet a több mint 75 milliárd korona értékű összbevételből gazdálkodtak ki az ágazatban. Az előző év ugyan­ezen időszakához viszonyítva a növekedés 8,8 százalékot tesz ki. A kedvező eredmények egyik fon­tos tényezője, hogy-a költségek az előző évhez és a nyereséghez vi­szonyítva alacsonyabb ütemben növekedtek, mértékük csupán 7,7 százalékos volt. Az ország gazdaságában a bevé­telek alapján az élelmiszeripar 11 százalékkal részesedik ennek nö­vekedése az előző évi eredmé­nyekhez viszonyítva 7,7 százalé­kos volt. Háromnegyed év alatt az ágazat­ba 2,7 milliárd korona értékű be­ruházás áramlott, ennyit fektettek be az élelmiszeripari cégek a to­vábbi fejlődés érdekében. A beru­házások évközi szintje azonban több mint 9 százalékkal kisebb a tavalyinál. Komoly gondot jelent ágazaton belül a foglalkoztatott­ság kérdése. Jelenleg több mint 46 ezer ember, a foglalkoztatottak 10,5 százaléka dolgozik ebben az ágazatban. S noha a havi bérek ezen a területen is csaknem 10 százalékkal növekedtek, még min­dig 10 százalékkal alatta vannak a más iparágakban kimutatott át­lagbéreknek. (szí) Néhol már csak formai problémák miatt húzódik az ügy Véget ér a privatizáció ÖSSZEÁLLÍTÁS Szervezési szempontból lassan a végéhez közeledik a szlovákiai agrárágazat privatizációja. Az ag­rár-élelmiszeripari komplexum­ban gyakorlatilag már csak né­hány szakvállalat vár a magáno- sítási folyamat befejezésére. Né­melyiküknél csupán formai prob­lémák miatt húzódik az ügy - ilyen például a nyitrai Agrokov esete, amelynek állami vállalat­ként a bevitt gépek ellenérték ki kell még fizetnie, csupán ezután kerülhet sor a privatizálására. A pozsonyi Hydroconsultnak cseh­országi vagyonrészét kell rendez­nie, s utána már nincs akadálya annak, hogy ez a vállalat is ma­gánkézbe kerüljön. A pozsony- ivánkai Takarmányozási Kutató- intézet privatizálásának időpont­ját a jövő év elejére ütemezték át, a tervezeteket január végéig kell benyújtani. Az agrártárca hatás­körébe tartozó vízgazdálkodási vállalatok privatizálásának, amelynek keretében ezek a válla­latok a községek és a városok tu­lajdonába mennének át, 2002-ig kellene befejeződnie. Az erre vo­natkozó tervezet alapján a váro­sok és falvak vonzáskörzetében 14 vízgazdálkodási társaságot hoznának létre, (sz) Illusztrációs felvétel Ellenzik az Agrokomplex privatizációját Ellenzik az Agrokomplex privatizációját ÖSSZEFOGLALÓ Az agráripari komplexumban jövő­re végrehajtandó privatizáció révén gyakorlatilag befejeződik az ágazat magánosítása. Az utóbbi napokban napvilágot látott hírek szerint az agrárkamara vezérkara kifejezetten ellenzi, hogy az ágazat szimbólu­maként is jellemezhető nyitrai Agrokomplex kiállítási vállalatot ennek keretében magánkézbe ad­ják. Egyrészt azért, mert a 460 mil­lió korona vagyonnal rendelkező cég még állami kézben is képes nye­reséget produkálni, másrészt olyan feladatokat is ellát, amelyet a sze­rény költségvetési támogatás miatt saját nyereségéből fedez. Ezeknek a tevékenységeknek a fedezésére a kiállítóvállalat évente 7-8 millió ko­ronát fordít, (sz) A törvényesség határán nsszprnr.i ai rS Állami Piacsza­bályozási Alap, amelynek legfon­tosabb feladata a hazai agrárpiac egyensúlyának fenntartása, az utóbbi napokban a médiák érdeklődésének keresztüzébe került. Jó hazai szo­kás szerint azonban a toliforgatók zöme újra nem a lényeget, hanem a szenzációt keresve fogalmazott véleményt az alapnál zajló törté­nésekről. A sajtót napjainkban in­kább foglalkoztatja az alap jelen­legi igazgatójának nem teljesen felhőtlen előélete - mint ismere­tes, az igazgató ellen előző mun­kahelyén elkövetett tetteiért pol­gárjogi eljárás folyik - mint az, hogy mi is történt, illetve történik valójában a gabona- s általa az or­szág élelmiszerellátását a tarta­lékalappal együtt immár csaknem teljesen kézben tartó állami intéz­ménynél, amely úgy tűnik, az utóbbi időszakban ugyancsak kedvet kapott az üzleteléshez. A lényeg: az alapjogállását tekintve arra hivatott, hogy a mezőgazda- sági termékek piacán fellépő ke­resleti kínálati viszonyokat figyel­ve egyensúlyban tartsa az agrárpi­acot, tehát túlkínálat esetén felvá­sárolja a felesleget, hiány esetén pedig a készletek piacra dobásá­val feloldja vagy kezelje a feszült­séget. A rendszerváltás óta beve­zetett piaci intézmény ezt a tevé­kenységet becsületesen és a lehe­tőségeihez mérten sikerrel végez­te addig, míg az agrárpiacon mű­ködő erők érdekeinek kiszolgáló­jává nem vált. Ma már felesleges lenne újra feleleveníteni az előző kormányzat alatt kirobbant gabo­nabotrány részleteit, annál is in­kább, mert ehhez hasonlót már a mostani kormányzatnak is csak­nem sikerült összehoznia, nyil­vánvaló ugyanis, hogy ebben az országban sokan rájöttek, az ag­rárszféra helyzetéből adódóan könnyű préda az ügyeskedők szá­mára. Sajnálatos, hogy ezt a hely­zetet az állami intézmény közre­működésével is sikerül meglova­golniuk egyeseknek. A Jaroslav Kosin körüli mediális kampány során alig figyelt fel a közvélemény arra, hogy a parla­ment mezőgazdasági bizottságá­nak képviselői nemrégiben felmé­rést végeztek az Állami Piacszabá­lyozási Alapnál. Azt vizsgálták, hogy törvényes volt-e a piacalap eljárása a tartalékalap gabona- készletének értékesítése során. A bizottság elnöke, Mária Kadlecíková sajtóban megjelent nyilatkozata szerint a piacalap tör­vényt sértett, mivel a gabonakész­letek eladását nem ún. nyílt eladá­sokkal, hanem nyilvános verseny- tárgyalások útján kellett volna vé­geznie, amelyet a Kereskedelmi Közlönyben annak a törvény által előírt rendje s módja szerint meg kellett volna hirdetnie. Az alap ugyanis állami intézményként csu­pán a törvény által előírt jogkörök­kel rendelkezik, tehát csak azt te­heti, amit a jogszabály számára előír, a nyílt eladások viszont nem tartoznak a törvény által előírt le­hetőségek közé. Van ugyan egy er­re vonatkozó utólagos kormány- rendelet, ami a bizottság vélemé­nye szerint jogilag ugyancsak nem helytálló, annál is inkább mert jú­niusi keltezésű, miközben az el­adások már idén februártól zajlot­tak. A probléma lényege azonban még­iscsak az, hogy a piacalap a tarta­lékalaptól szerzett gabonát alapo­san megdrágítva adta tovább a rá­szoruló termelőknek. Az eredeti 3200 korona helyett több mint 500 koronával drágábban találtak gaz­dára ezek a készletek, amelynek következtében ugyan jelentősen javultak az alap gazdálkodási eredményei, ezt azonban úgy érte el, hogy a termelők zsebéből vette ki a garast. Piacgazdaság van, mondhatnánk, s mindenki úgy gazdagodik meg, ahogy nem szégyenli, az alap esetében azon­ban sántít a logika, hiszen azokat „vette palira”, akiknek a problé­máit alapvetően kezelnie kellett volna. Az agrártárca vezérkara, sőt az ér­dekvédelmi szervezetek képviselői is hangoztatják, a tárcának most nyugalomra van szüksége, nem kell az ügyet nagydobra verni, mert ez még tovább rontja az ága­zatról a közvéleményben kialakult amúgyis kedvezőtlen képet. Téve­dés azonban azt hinni, hogy ha ez­zel az indokkal a szőnyeg alá söp- rik a szemetet, a probléma magá­tól megoldódik. Jaromír Kosin az Állami Piacsza­bályozási Alap igazgatója a sajtó­Somogyi Tibor illusztrációs felvétele nak adott nyilatkozatában állítja, hogy a kifogásolt nyílt eladások a nyilvános versenytárgyalások legtranszparensebb formái, ame­lyek kizárják a szubjektív dönté­seket, hiszen a nyílt eladások so­rán a legkedvezőbb ajánlatot te­vő kapja meg az adott árut. Az említett értékesítési forma egyik jellemzője, hogy az ajánlattételre ismeretlen személyeket szó­lítanak fel. A Pozsonyban megtar­tott vételi napokat a piacalap veze­tése rövidesen internetes üzletelé- si formával is kibővíti. Ennek kere­tében az érdeklődők majd az interneten tehetik meg az ajánla­taikat, s csupán ha megszerezték az árut, akkor kell felutazniuk Po­zsonyba a szerződések megkötése miatt. Akinek nincs internetes csatlakozása, az az agrárkamara regionális kirendeltségeinek szol­gáltatásait veheti majd igénybe. Mint ismeretes, ez év februárjától 21 alkalommal nyílt eladással ér­tékesítette az alap a meglévő gabo­nakészleteket. Ezek során össze­sen 177 ezer tonna gabonát érté­kesített összesen 717 millió korona értékben, (szí) Évente átlagosan mintegy 800 ezer hektárnyi földterület szenved kisebb-nagyobb mértékben a vízhiánytól Kihasználatlanok az öntözőberendezések Illusztrációs felvétel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ utóbbi évtizedek éves csapadék- mennyiségének elemzése alapján a vízügyi szak­emberek arra a megállapításra jutottak, hogy Szlovákiában évente átlagosan mintegy 800 ezer hektárnyi me­zőgazdasági földterület szenved kisebb-nagyobb mértékben a víz­hiánytól. Ugyanakkor a vízgyűjtő területek egy része szinte teljesen védtelen az ár- és belvizekkel szemben, az esetenként lezúduló esők gyakran árasztják el és te­szik művelhetetlenné az alacso­nyabban fekvő területeket. A csapadékhiány által sújtott te­rületeken, ahol nincs kiépített öntözőberendezés, vagy azt kü­lönböző okoknál fogva nem hasz­nálják, a mezőgazdasági terme­lés rapszodikus, teljesen ki van szolgáltatva az időjárás kénye- kedvének. Sajnos, az előrejelzé­sek az elkövetkező 20-30 évre sem jósolnak javulást a csapadék- mennyiség várható alakulásában, mivel a feltételezések szerint 2030-ig a levegő átlagos hőmér­séklete 1-2 fokkal emelkedik majd, ezzel összefüggésben a csapadékmennyiség 10-20 száza­lékkal is csökkenhet. Az idei rendkívüli szárazság kö­vetkezményei is bizonyítják, hogy az országban több mint 300 ezer hektáron kiépített öntözőbe­rendezések kihasználtsága sok kívánnivalót hagy maga után. A kimutatások szerint a hiányt alig több mint 14 százalékban pótol­ták a termelők öntözéssel. Pedig egy köbméter öntözővíz 4 korona gazdasági hasznot hajt a felhasz­nálójának. A hazai piacon ma már jelentős kínálat van a külön­böző típusú öntözőberendezé­sekből, a termelők azonban első­sorban pénzügyi gondok miatt a meglévőket sem használják ki megfelelő mértékben. Úgy tűnik, hogy az öntözés hatékony kihasz­nálása a tárca által folyósított központi támogatás nélkül egy­előre elképzelhetetlen, (sz)

Next

/
Thumbnails
Contents