Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-16 / 290. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 16. Politika 5 r Populizmus felsőfokon, avagy ki kinek tartozik egy internetes vallomással a vagyoni helyzetéről Kampányszerű téma haladóknak Tizenöt millióért épül a Kanis-villa. (Archívum) Pozsony. A kormánykoalíci­ót alkotó pártok közül eddig csak a Demokratikus Balol­dal Pártja (SDE) és a Polgári Egyetértés Pártja (SOP) tette közzé vezetőinek vagyonnyi­latkozatát, a többiek szemé­lyesen nyilatkoztak lapunk­nak a téma kampányszerűvé válásáról. JUHÁSZ LÁSZLÓ SIDÓ ÁRPÁD Az interneten is megtalálható ( www.sdl.sk , www.sop.sk ) va­gyonnyilatkozatokból kiderült, Lubomír Fogas (SDL) kormányal- elnök két kertes családi ház tulaj­donosa, az egyik Felsőleszétén (Podolie), a másik a pozsonyi Vereknyén áll. Fogasnak ezenkí­vül van egy pozsonyligetfalui pa­nellakása és egy szenei beépített telke. A pártelnök kertet és ga­rázst bérel, melyben Fiat Ibiza tí­pusú gépkocsiját tartja. 36 rész­vény is a tulajdonában van, 20 000 korona összértékben. Brigita Schmögnerová pénzügy- miniszter mindössze egy 75 négyzetméteres pozsonyligetfa­lui panellakást és egy Nová Lehota-i hétvégi házat tudhat magáénak, ez a vityilló viszont 329 négyzetméteres. Milan Ftácnik oktatásügyi mi­niszter is a pozsonyligetfalui la­kótelepen, 81 négyzetméteres, négyszobás lakásban él. Lőcsén épül a miniszter 244 négyzetmé­teres családi háza, ahová feltehe­tően 1997-es gyártmányú Skoda Octáviáján jár majd. A Palma vegyipari vállalat 160 részvényé­hez örökség útján jutott. Pavol Kanis védelmi miniszteri fi­Három helyről felvett, összesen 6 millió koro­nás kölcsönt törleszt. zetésén kívül az ügyvédek szövet­ségéből is kap némi juttatást: sa­ját bevallása szerint a minimál­bérnek megfelelő összeget utal­ják havonta a számlájára, tavaly 36 441 koronát kapott ügyvédje­löltként. Budmericében 1510 négyzetméteres beépített telek­kel rendelkezik, Viszolajban (Visolaje) 1 hektáros szántóföld­je és beépített telke, Pozsony har­madik kerületében 1042 négyzet- méteres kertje, Pozsonyligetfalu- ban pedig lakása van. Kanis há­rom helyről felvett, összesen 6 millió koronás kölcsönt törleszt, s ennek nyilvánosságra kerülése volt az, ami a közvélemény fi­gyelmét a közéleti szereplők va­gyoni helyzetére terelte. Peter Magvasi munkaügyi mi­niszter Skoda Octaviája 1999-es gyártmányú, turócszentmártoni családi háza 384 négyzetméteres, Pavel Koncos rimafűrészi (Ri- mavská Píla) kertes házát szülei­től örökölte, alapterülete 120 négyzetméter, de van egy négy­szobás lakása is, közelebbről meg nem határozott helyen. Pavol Hamzík SOP-s kormányal- elnök egy tavaly befejezett csalá­di ház birtokosa. Ennek megvé­teléhez el kellett adnia BMW gép­kocsiját (helyette egy Ford Focust vásárolt), a prágai és a trencséni szövetkezeti lakását, de 10 éves külföldi szolgálata alatt gyűjtött pénzére és banki kölcsönre is szüksége volt az építkezéshez. Igor Presperín, az SOP és a parla­ment alelnöke családi házához tartozó 1452 _ négyzetméteres kertjét műveli, Skoda Octaviájá- val pedig az 1500 négyzetméte­res telken épült hétvégi házában szokott távol kerülni 80 négyzet- méteres lakásától. Tulajdonában van ezenkívül még egy családi ház, 351 négyzetméteres kerttel. 20 banki részvényének értékéről nem nyilatkozott. Mária Machová privatizációs mi­niszter vagyonnyilatkozata meg­lehetősen szűkszavú, benne csak egyszobás lakását és Opel Corsa személygépkocsiját említi, a va­gyonjegyes privatizációban - sa­ját bevallása szerint - 20 rész­vényhez jutott. Ján Rusnák, a kereszténydemok­ratáktól és a Demokrata Párttól „megszabadított” SDK frakcióve­zetője szerint a vagyonnyilatko­zat közhírré tétele nem egyéb po­pulista húzásnál. A képviselő sze­rint az általa képviselt parlamenti csoport egyetlen tagjának sincs takargatnivalója, s ilyen alapon az SDK-s honatyák bármikor nyil­vánosságra hozhatnák vagyoni helyzetüket. Úgy véli azonban, hogy az ilyen kitárulkozásnak vannak árnyoldalai: a vagyonnyi­latkozat nagydobra verése szerin­te bizonyos vonatkozásban csor­bítja az ember biztonságérzetét, valamint a kívánatos mértéket meghaladóan enged betekintést á magánügyekbe. Rusnák meggyő­ződése, hogy az ilyen demonstra­tív nyilatkozatok sokkal inkább tartoznak a baloldal politikai kel­léktárába, s nem illenek egy jobb­közép tömörüléshez, mint ami­lyen az SDK. Szerinte éppen elég, ha a képviselők a törvényhozás felé teljesítik a közvélemény előtt titkosított beszámolójukat vagyo­ni állapotukról. „Az én esetemben egyszerű a helyzet, ingó és ingat­lan vagyonom aligha jelentős, vi­szont jóval fajsúlyosabbnak tart­hatom magam a szellemi értékek tekintetében” - tette hozzá az SDK frakcióvezetője. Az MKP vezető politikusai szin­tén az olcsó népszerűség hajhá- szásának kategóriájába sorolják a Az MKP vezetői kerülni szeretnék a kampány- szerű megoldásokat. vagyonnyilatkozat internetes közszemlére bocsátását. Bárdos Gyula szerint nem jelentene gon­dot a magyar képviselőcsoport tagjainak elszámolni anyagi hát­terükkel, ám a frakcióvezető kis­sé visszataszítónak találja ezt, a Kanis-ügy kipattanása óta né­hány politikus részéről fontosnak vélt nyilatkozósdit. „Valószínű­nek tartom, hogy a párt majd fog­lalkozik ezzel a kérdéssel, s hang­súlyozom, nem látok kivetnivalót a nyilatkozat közreadásában, de egyrészt ennél vannak sokkal égetőbb kérdések, másrészt ke­rülni szeretnénk a kampányszerű megoldásokat” - jegyezte meg. Bugár Béla, a parlament alelnöke sem lelkesedik a hirtelen divatos­sá vált internetes vagyonnyilat­kozatért, de azt elismeri, rend­szeresítése legalább két dologra lenne felhasználható: az oknyo­mozó újságírók összevethetnék a kitippelt képviselő anyagi hátte­rét a „vallomásban” közöltekkel, s úgyszintén összehasonlítási alapként szolgálhat a következő évben bevallottakhoz. RÖVIDEN Kritikus helyzetben a vasút Pozsony. A Szlovák Vasutak számára rendkívüli nehézséget jelent a bérek kifizetése és a cég működéséhez szükséges alapanyagok vásárlása, nyilatkozta Milos Cikovsky, a vállalat szóvivője. A vasút az év első tíz hónapjában 2,11 milliárd koronás veszteséget halmo­zott fel. Kiadásai az említett időszakban 12, bevételei 29%-kal nőt­tek. Októberig 44,4 millió tonnányi árut szállított, ami csaknem 9%-kal haladja meg az eredetileg tervezett mennyiséget. (SITA) Több lakás épült az idén Pozsony. Az idei évben tizenegy hónap alatt Szlovákiában több mint 11 ezer lakás építését fejezték be, ami meghaladja az egész múlt évi lakásépítést, áll az építésügyi tárca legfrissebb jelentésében. A legtöbb lakást - 2281-et - a Pozsonyi kerületben építették. A Kassai, a Tren­cséni és a Nyitrai kerületben számuk az 1100-at sem érte el. A kor­mány ígéretei szerint idén 12,5 ezer lakásnak kellene felépülnie, (ú) «• Dzurinda vitája az anyapártokkal Pozsony. Az SDK anyapártjai tegnapelőtt nem fogadták el Mikulás Dzurinda javaslatát, mely szerint az SDK- és a KDH-frakciók kötné­nek egymással szerződést, s a többi párt később ehhez csatlakozna. Ők az SDK-hoz fűződő kapcsolatukat kétoldalú szerződésekben sze­retnék rögzíteni. A kormányfő reméli, ezek a szerződések biztosítani fogják a 42, eredetileg SDK-s képviselő kormánytámogatását. (SITA) Nem nyíltak meg a börtönkapuk Pozsony. Bár az elnöki amnesztiarendelet már tegnap megjelent a törvénytárban, eddig egyetlen foglyot sem engedtek haza. Anton Fábry, a büntetésvégrehajtási intézetek országos főigazgatója sze­rint arról, hogy kire vonatkozik az amnesztia, még a bíróságnak kell döntenie. (TA SR) Kérjen a kiadó bocsánatot Pozsony. A Szlovák Antifasiszta Harcosok Szövetsége (SZPB) tilta­kozik a Mein Kampf szlovák kiadása ellen. Követeli, hogy azonnal vonják be a könyvet a boltokból, s a kiadó ellen indítsanak eljárást. A szövetség szerint elégtelen az a védekezés, hogy a könyvhöz kommentárt is fűztek. A kiadónak szerintük bocsánatot kellene kérnie a társadalomtól. (TA SR) Nyomozók kontra képviselők Pozsony. Július Molnár nem ért egyet Ladislav Orosznak, a parla­ment mentelmi bizottsága elnökének kijelentésével, hogy az utolsó, Ivan Lexa mentelmi joga megvonását kérő okmánynál hiányosab­ban megfogalmazott anyagot még nem látott. A különösen súlyos bűntettekkel foglalkozó osztály nyomozója jelezte, a képviselőknek is tudniuk kellene, hogy az ügyben több dolog államtitoknak szá­mít, így ezekről még a képviselőket sem tájékoztathatja. (TA SR) Fico az első, Bugár a hatodik Pozsony. A lakosság továbbra is Robert Ficót tartja a legmegbízha­tóbb politikusnak, derült ki az MVK közvélemény-kutató cég felmé­réséből. Ficóra a megkérdezettek 29,1%-a szavazott. A 2. helyen 20,7%-kal Rudolf Schuster végzett, utána következik Mikulás Dzurinda 19,6%-kal. A 4. helyet Anna Malíková szerezte meg 17,5,%- kal, majd Meciar következik 17,2%-kal, aki az előző hónapban még a 2. helyen állt. Bugár Bélára 10,5% szavazott. A bizalmatlansági listát Meciar vezeti 44,2%-kal, utána Dzurinda következik 38,5%-kál, majd Ján Camogursky 20,1%-kal. A listán Brigita Scmögnerová, An­na Malíková, Jozef Migas és Bugár Béla követi őket. (TA SR) Átfogó módosításra szorul az alkotmánytörvény Összeférhetetlenek... ► Bugár Béla és Duray Miklós a Máért-tanácskozásról meg a készülő törvényről Érdemes lesz magyarnak lenni ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Egyedülálló, történelmi - ilyen jelzőkkel illették a III. Ma­gyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti tanácskozásának köz­ponti témáját, a Magyarország határain túl élő magyarokról szó­ló törvény tervezetét, amely elő­reláthatólag januárban kerül az Orbán-kormány elé. Valóban egyedülálló és történelmi törvény készül? - kérdeztük a magyar­magyar csúcs szlovákiai résztve­vőit, Bugár Bélát, az MKP elnökét és Duray Miklóst, az MKP ügyve­zető alelnökét. „A magyar kor­mánynak az alkotmány értelmé­ben kötelessége törődni az ország határain túl élő magyarokkal. A mostani törvénytervezet az első, amely a Magyarország és a szom­szédos országokban élő magya­rok közti kapcsolatokat - rokoni, kulturális, oktatásügyi, munka- vállalási és egyéb - jogi formába önti” - összegezte Bugár Béla. Duray Miklós szerint a törvény- tervezet elfogadásával megnyílik a jogi lehetőség az idegenség fel­oldására, mérséklésére. „Mind­annyian tapasztaltuk, hogy bizo­nyos körülmények között idegen­ként viszonyulnak hozzánk, turis­taként kezelnek Magyarországon. Ezt kellene a törvénnyel felolda­ni, ezért van a határon túliak ré­széről olyan óriási várakozás a törvénnyel szemben.” A sajtónyilatkozatokból és az ed­dig napvilágot látott értékelések­ből egyelőre nem világos, hogy konkrétan milyen jogosultságok­kal, kedvezményekkel számol a tervezet. Csak annyit tudni, hogy a nem Magyarországon élő ma­gyarok bizonyos jogosultságot kapnának, kedvezményekhez jut­hatnának, és különböző támoga­tásban lesz részük, miközben - Duray szerint - az új támogatási rendszer eltér a korábbitól, és el­sősorban a szülőföldön való bol­dogulást célozza. A kedvezmé­nyek, jogosultságok, támogatások minden területet érintenének, így az oktatásügyet, egészségügyet, művelődésügyet, munkavállalást, esetleg a vízumpolitikát is. Bugár szintén elzárkózott attól, hogy részletezze a kedvezményeket, mert csak tervezetről van szó, melynek paragrafusairól most egyeztetnek az érintettek, tehát a magyar kormány, parlamenti pár­tok és a határon túli szervezetek. A kormánynak - a határon túli szervezetek észrevételei alapján - ki kell egészítenie a tervezetet, majd az január folyamán ismét a Máért-bizottságok elé kerül. „Eddig a kisebbségieknek, például a meciari korszakban, káruk volt abból, hogy magyarok. Ez az első olyan törvény, melynek alapján az embernek - a szó pozitív értelmé­ben - érdeke lesz magyarnak len­nie, különösképpen azoknak,'akik Magyarországra utaznak, ott ta­nulnak. Fontos ezt tudatosítani a népszámláláskor . is. Nem mind­egy, hogy valaki magyarnak fogja- e magát vallani vagy nem, mert nem kaphatja meg az igazolványt” - szögezte le Bugár. Az MKP poli­tikusai nem látnak kivetnivalót abban, hogy a Magyar Igazolvány megadását a törvénytervezet ajánláshoz köti. „Szeretnénk, ha egyéni tagsággal és alapszerveze­tekkel rendelkező szervezetek, például a Csemadok, a Cserkész- szövetség, a szülők szövetsége stb. csúcsszervet alkotna, s ez vizsgál­ná majd felül a kérelmeket.” Bugár még hozzátette: az igazol­ványt minden kérvényezőnek meg kell adni, aki a törvényben felso­rolt feltételek közül legalább ket­tőt teljesít, miközben az egyik fel­tétel az, hogy magyarnak tartja magát és kéri az igazolványt. Az MKP vezetőitől megtudtuk, hogy már a jövő héten felveszik a kapcsolatot a Csemadokkal, a Cser­készszövetséggel, a szülők szövet­ségével, hogy kikérjék véleményü­ket az ügyről. (G. A.) Világszövetség Takarékossági intézkedések Budapest. A Magyarok Világszö­vetségében (MVSZ) szigorú taka­rékossági intézkedések lépnek életbe. Csökkentik az utazási és a telekommunikációs költségeket, a tulajdonukban lévő épületek­ben pedig csak az alapműködte­téshez szükséges feltételeket biz­tosítják. Mindezt azért, mert az Országgyűlés megvonta a költ­ségvetési támogatást a szövetség­től. Patrubány Miklós elnök kö­zölte: egyelőre nem bocsátják el az alkalmazottakat, de ez is bekö­vetkezhet, mert az Országgyűlés döntése nyomán szinte teljes mértékben megszűnt az MVSZ költségvetési támogatása. Hozzá­tette: az MVSZ elnöksége reméli, hogy a magyar társadalom támo­gatni fogja a világszövetség élet­ben maradására tett kísérleteit. Számítanak az adózók egy száza­lékos támogatására. Az MVSZ elnökségi munkáját boj- kottáló 12 elnökségi tag a világ- szövetséget lehetetlen helyzetbe juttató kijelentéseivel eleve arra játszott, hogy az Országgyűlés megvonja a várt költségvetési tá­mogatást - jelentette ki Patru­bány. Szerinte nem voltak alapta­lanok az MVSZ gazdálkodásáról szóló botrányhírek az 1996 előtti időből, (m) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A közjogi méltóságok összeférhetetlenségéről szóló al­kotmánytörvény elfogadása óta tegnap először került a parlament elé az illetékes parlamenti bizott­ság jelentése. Ebből kiderül, hogy 34 képviselő, egy miniszter és 10 állami tisztségviselő vagyona meg­haladja az egymillió koronát. Hét funkcionárius- az elmúlt időszak­ban párhuzamosan, egymással összeegyeztethetetlen tevékenysé­get folytatott, amivel megsértette a vonatkozó jogszabályt. Peter Brno gazdasági államtitkár a Szlo­vák Gázművek felügyelőtanácsá­nak tagja és a külkereskedelmet támogató alap igazgatótanácsá­nak elnöke. Rajta kívül törvényel­lenes tevékenységet folytat többek között kollégája, Ján Sabol egész­ségügyi és a közlekedési államtit­kár, Alexander Bröstl alkotmány- bíró. A bizottság szerint Tibor Sagát volt egészségügyi miniszter is törvényt sértett, mivel mellékke­resete meghaladta a minimálbért. Sagát azonban közel 70 ezer koro­nát hajlandó visszaadni. Abban a kormánypárti és ellenzéki képvise­lők is egyetértenek, hogy a közjogi méltóságok összeférhetetlenségé­ről szóló alkotmánytörvény átfogó módosításra szorul. A javaslat ki­dolgozásával egy munkacsoportot bíznak meg. A sikertelen referendum ellenére az ellenzék nem vonta vissza a vá­lasztási időszak lerövidítésére ki­dolgozott alkotmánytörvény-ja- vaslatát. Ladislav Orosz (SDL) a kormány ellenérveit ismertetve el­mondta: a javaslatnak nincs alap­ja, mivel a referendum érvényte­len volt, a választások ajánlott időpontja sem reális az előkészü­letek időigényessége miatt. Az el­lenzék azt is indítványozta, hogy a választások ezentúl ne ősszel, ha­nem júniusban legyenek, így a kö­vetkező évet nem kellene költség- vetési provizóriummal kezdeni. A felvetést Tibor Cabaj (HZDS) sze­rint Schmögnerová pénzügymi­niszter is értékelné. Orosz felve­tette, hogy az ellenzéki kezdemé­nyezésről ne folytassák a vitát, ám Jozef Prokes (SNS) javaslatára folytatják. Lubomír Harach gaz­dasági miniszter előterjesztette a kis- és középvállalkozások helyze­téről szóló 1999. évi jelentését. A jelentést megvitató parlamenti bi­zottság javasolja, kötelezzék a kormányt, hogy 2001-ben minél előbb készítse el a vállalkozások támogatását szolgáló adótörvé­nyek módosításait. Szavazásra nem került sor, mivel a parlament délután már határozatképtelen volt. Mária Machová miniszter a privatizációra szánt vállalatok lis­táját 11 üzemmel bővítené, az egészségügyi tárca kezdeménye­zésére pedig négy egészségügyi intézményt javasol kivonni a fo­lyamatból, mivel nem teljesítik a feltételeket, (szm)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents