Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-16 / 290. szám, szombat
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 16. VENDECKOMMENTAR Uniópárti elmélkedés Ami bizonyos: a nizzai csúcs. megteremtette az Európai Unió bővítési feltételeit. 2003. január elsejétől nyitva van az uniós kapu egy vagy több jelentkező számára. Azok, akik addig aláírják a csatlakozási megállapodást, részt vehetnek az Európai Parlament 2004-ben esedékes következő választásán is, de euro- képviselőik csak akkor kapcsolódhatnak be a strasbourgi testület munkájába, ha a csatlakozási okmányt már valamennyi tagállam ratifikálta. A nizzai döntés értelmében bizonyos az is, hogy Magyarország megfelelő súlyt kapott az EU későbbi intézményrendszerében, figyelembe vették a lakosság számarányát. Ezt Martonyi külügyminiszter is örömmel nyugtázta. Ami szándék: a magyar kormány 2001- ben három nagyobb csomagban terjeszti a parlament elé azokat a jogszabálytervezeteket, amelyek előfeltételei az uniós csatlakozásnak. Amiről nem szívesen beszélünk: hol is tart a jövőre beterjesztendő törvénytervezetek szövegezése, tárcaközi egyeztetése. Azt sem szeretjük feszegetni, mi lesz a mezőgazdasági árakkal, a környezetvédelem helyzetének emlegetésétől pedig kifejezetten borsódzik a hátunk, különösen akkor, ha az ipari üzemek szennyezéskibocsátásáról van szó. A felsorolást most abbahagyom, mert még rossz hírét keltem az országnak. A szerző újságíró, egyébként az uniós csatlakozás elkötelezett híve TARCA Karácsonyi abszurd VRABEC MÁRIA Idén se kapunk mást a karácsonyfa alá, műit gazdasági intézkedések felpándikázott csomagját - értsd áremeléseket -, de azért az ünnepi hagyományokról nem feledkeztek meg politikusaink. Mivel ők nincsenek olyan jó baráti viszonyban, mint a betlehemi pásztorok, mindenki a saját módján ápolja a tradíciókat. A kereszténydemokraták újra meglátják feljönni saját kis csillagjukat, és leülnek saját kis székecskéjükre, nehogy valaki más fogyassza el az érdemeiket, vagyis vacsorájukat. A baloldali demokratákhoz egyenesen Moszkvából érkezik a Télapó talpig vörösben, és csupa sorsjegyet hoz a puttonyában, hadd teljen mindegyik elvtársnak olyan pazarpalotára, mint Kanisé. Az SDKU platformjai már Luca-napján elkezdték az egyeztetést, hogy amúgy liberálisan pulykát, vagy konzervatív keresztények módjára halat vacsorázzanak-e, és hány szólamban énekeljék a Csendes éjt - mire megegyeznek, biztosan elmúlik vízkereszt is. Az MKP tagjai szorgalmasan írogatják leveleiket a Jézuskának, villanyvonat és hajasbaba helyett magyar kart, Komárom megyét és neve- sítetien földeket kérnek - az idén is mindhiába. A nemzetiek örömtüzeknél melegszenek, s várják, hogy eljöjjön Annához az angyal, pedig nekik csak Ande- lük volt, az is tovaszállt. Móric gyertyafénynél a szeretettől prédikál, miközben a fegyverkereskedelemből szerzett jövedelmére gondol, Prokes az ünnepekre való tekintettel egy teljes napot eltölt abban a városban, amelynek már két éve polgármestere, Slota pedig olyan részegre issza magát, hogy tévedésből roma családoknak osztja ki a zsolnai magisztrátus ajándékát. A HZDS vezérkara az Elektra panzióban találkozik, karácsonyfájukon érvényes referendum-szavazócédulák lógnak, a vacsora után Kramplová zongorázik, Ágoston apó pedig arról mesél az egybegyűlteknek, milyen lesz, ha ismét eljövend az ő országuk. Nálunk a magányosok se mennek közös vacsorára: Miklós az elárvult kormány-Mikulás útjára indul a demokraták földjéről ki tudja, hová, Fico Luca-napi pap- írgalacsinokból próbálja megjósolni, ki lesz a párja majdani kormányában, Schuster pedig kivilágított palotájában saját CD-it hallgatva azon gondolkozik, Rezest vagy Martinkát részesítse-e jövőre kegyelemben. Az, ami naponta történik körülöttünk, persze, úgyis sokkal abszurdabb, mint bármi, amit a fantázia kitalálni képes, hiszen Lexa valószínűleg nélkülözi a havas, zúzmarás karácsonyt, és valódi szlovák káposztaleves meg rántott ponty helyett be kell érnie holmi kaviárral meg párolt homárral. Milosevics a megbocsátásról és a saját tiszta lelkiismeretéről ad interjúkat a jugoszláv lapoknak, a római pápának pedig Jörg Haider viszi a karácsonyfát. És ez már, sajnos, a valóság. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály- tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kováéska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ MAGYAR HÍRLAP A szervezők reményei szerint mintegy ötvenen írják alá azt a levelet, amely az ellen tiltakozik, hogy Báthory János legyen a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal új elnöke. „Megütközéssel értesültünk arról, hogy a kormány Báthory Jánost nevezi ki a hivatal élére. Báthory- nak része volt abban a döntésben, amely meghiúsította, hogy minden kisebbségi közösség számára elfogadható kisebbségi törvény szülessen. Tiltakozunk olyan ember kinevezése ellen, aki szerint nem a cigányok léthelyzete, hanem maguk a cigányok jelentik hazánk számára a veszélyforrást; aki szerint a Magyarországon élő nemzetiségeket nem illetik meg ugyanolyan jogok, mint a határainkon túl élő magyarokat.” Ez áll abban a dokumentumban, amelyet eddig több mint egy tucat roma és nem roma értelmiségi írt alá. HÉTVÉG(R)E Itthon talán minden rendben Minden mást elhomályosított a nizzai európai uniós csúcs eredménye, s erről nem a francia rendőrök agresszív könnygáza tehet. JARÁBIK BALÁZS Lehet, még a közép-európai országok diplomáciáit is, hiszen míg Pozsonyban a lehető legpozitívabb hangnemben nyilatkoztak róla a kormányfők, Martonyi János magyar külügyminiszter már (joggal) kevesellte a jövőbeli magyar európai parlamenti képviselők számát. Jó a magyaroknak. Ők már nyugodtan beszélhetnek az integrációról, míg a szlovák diplomácia kinyithat számtalan európai tárgyalási fejezetet, ä következő választások eredményeinek ismeretéig Pozsonnyal csak óvatosan számolnak. Erre kiváló okot találtak a hét(vége) másik legfontosabb külpolitikai eseményében, a román választásokban. A Nagy-Románia Párt soviniszta nyomulása, és Iliescu múltja révén senki semmi biztatót nem mond Romániának mostanában. Nem is Tudor a veszély, hanem az, hogy az integráció lelassulása révén fiatalok tömegei készülnek elhagyni az országot. Mind az amerikai, mind az európai politikai körök világossá tették Szlovákia számára is, a reformok lassulása (lásd Románia> egyúttal az eu- ro-atlanti integráció lassulását vonja maga után. Mielőtt még messzemenő következtetést vonnánk le Szlovákia jövőbeli 7 európai szavazatából, Románia 25-öt kap majd. De a 25 mellett a szakértők az „akár évtizedek múlva” időpont megjelölést tartják ma időszerűnek Romániával kapcsolatban. Itthon minden rendben. A parlament alkotmányos többséggel fogadta el a költségvetést. Ez jó hír. A költségvetés egésze azonban már rosszabb ennél, főleg a lakosság szempontjából. A költségvetés egyre növekvő hiányát nézve az sem lenne meglepő, ha a következő év is az „utolsó nehéz esztendő” lenne Szlovákia polgárai számára. Öröm az ürömben, hogy nincs belpolitika botrány nélkül. Á szlovák politikusok zsinórban szolgáltatják a témát a szilveszteri kabarékba. Pavol Ka- nis, a marxista-leninista aktivista, most a NATO-csatlakozás legbuzgóbb támogatója tippelőszenvedélyének köszönhetően házat épít. Márpedig a bukott politikusok álmoskönyve szerint ez utóbbi elég jó ok a megbuktatáshoz. íratlan szabály, hogy kormánypárti politikusok csak a kormányciklus után építkezzenek. Megfeledkezik erről Tor- gyán doktor és Kanis is. A politikai kultúra különböző fokáról pedig hadd szóljon az a tény, hogy Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek esze ágában sincs beleszólni a Fidesz-FKgP belső ügyeibe, míg „mindenki Schustere” kvázi lemondásra szólította fel a honvédelmi minisztert. Ivan Miklós már önmagáPolitikusaink zsinórban szolgáltatják a témát a szilveszteri kabarékba. tói távozott. Hiába, a régi jó polgári neveltetést még a foxi-maxi egyetem se érte utol. A DS eddigi üdvöskéje, a „nagy reformátor” nem szállt szembe a Demokrata Párt egyes újságírók által csupán Talibánnak becézett konzervatív szárnyával. így a VPN és az ODÚ után a DS is eltűnhet a politikai süllyesztőben. Bár Ivan Miklóst Bugár Bélával még a múlt héten láthattuk bizalmasan beszélgetni, sőt még a Világbankot is emlegetik egyesek vele kapcsolatban, nagy meglepetést keltene, ha nem az SDKÚ-ba igazolna át. Közben Pesten gőzerővel dolgozott a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), hogy végre igazán jó legyen kisebbségi magyarnak lenni. Á jelek szerint lesz státustörvény, aminek mindenki örül. Nem lesz MVSZ - legalábbis ebben a formában -, aminek megint csak mindenki örül. A magyar kormány 273 millió forinttal kevesebbet indítványoz a világ- szervezet számára a jövő évi költségvetésében. A pénzt amúgy a határon túli magyarokat támogató Illyés Közalapítványhoz csoportosították át, jó pénz nem vész el jeligével. Türelmetlenül várjuk az MVSZ sorsának alakulását és a magyar státust bizonyító igazolványt. A nizzai csúcs után jó lesz megbarátkozni azzal a gondolattal is, hogy George W. Bush lesz az USA következő elnöke. Reszkess Európa, magadra maradsz - adták ki a jelszót az (euro)pesszimisták. Kérdés, a minden bizonnyal sokkal inkább a belpolitika felé orientált új adminisztráció hogyan küzd tovább a Közel-Kelet és Balkán politika mocsarában. Európa felkötheti a gatyát, de Amerikának még egy ideig ott kell tartania a kezét. AZ EU ALAPFOKON Spanyolország az Európai Közösségben ONDREJCSÁK RÓBERT A második világháború után, amikor a kontinens nyugati országainak integrációja beindult, Európa több országa kimaradt az egyesülési folyamatból. Közülük a legjelentősebb Nagy-Britannia volt, amely önszántából került a kispadra, mert vezetői sokáig úgy gondolták, az Atlanti-óceán keskenyebb, mint a La Manche-csatorna. Londonon kívül volt még egy ország, amely nagynak számított, és nem volt ott a kezdeteknél: Spanyolország. A britekkel ellentétben, a spanyolok csatlakozásáról szó sem lehetett abban az időben, hiszen az ország Franco diktatúrája alatt messze volt a demokráciától, amely az integrációban részt vevő országokra jellemző volt. Franco halála után (1975) Madrid előtt megnyílt az út, hogy elmozduljon Európa perifériájáról. Spanyol- ország demokratikus országgá vált, vezetői rövid időn belül bejelentették, az ország teljes jogú EK-tagság- ért folyamodik. A csatlakozási folyamat nem volt zökkenőmentes, a legnagyobb problémát két kérdés okozta. Az egyik a mezőgazdaság, mert a spanyoí termékek beáramlása a közösségbe jelentős mértékben veszélyeztette a franciák és az olaszok érdekeit. A másik gond a spanyol halászflotta volt, amelynek nagysága megközelítette az összes EK-tag együttes halászflotta-állo- mányát. Az EK-n belül a tagállamok két csoportja alakult ki: az egyik, Londonnal az élen, támogatta Madrid (és vele együtt a hasonló cipőben járó portugálok) csatlakozását, a másik - amelynek vezérei a franciák és az olaszok voltak - mezőgazdasági érdekeit hangsúlyozta és nem volt a déli bővítés híve. A francia és az olasz ellenkezés miatt a csatlakozási tárgyalások csak 1979 őszén kezdődtek meg. A kezdeti optimizmus után nyilvánvalóvá vált, hogy Madrid (és Lisszabon) csatlakozása mindaddig tárgytalan, míg a közösség meg nem oldja belső problémáit (ismerős helyzet). A német kancellár, Helmut Schmidt szerint „a közösség nem lenne képes a déli bővítéssel járó feladatok finanszírozására, a mezőgazdasági politika elengedhetetlen reformja és a terhek arányosabb elosztása nélkül”. A spanyolok reménykedtek, hogy már 1983-ban csatlakozhatnak, de csalódniuk kellett, mert a francia elnök Giscard d’Estaing elérte, hogy a tanács ne jelöljön meg konkrét időpontot. Á tárgyalások folytatódtak, és 1984-re már csak három kérdéskör nem volt lezárva: a mezőgazdaság, a halászat és a spanyol ipari termékekkel szembeni kereskedelmi korlátok csökkenése. Az igazi fordulat 1984 első felében következett be, amikor Párizs töltötte be az Európa Tanács elnöki tisztét, és Mitterand elnök szerette volna saját s országa nevéhez fűzni a bővítés sikerét. Ennek köszönhetően 1985-ben befejeződött az egyeztetés. Júniusban aláírták a csatlakozási szerződést, 1986 januárjától pedig Spanyolország - Portugáliával együtt - hivatalosan is tagja lett az Európai Közösségeknek. OLVASÓI LEVELEK A nyugdíjasoknak kedveskedtek A hegyétei önkormányzat idén is megtartotta a már hagyományos nyugdíjasnapot. A falu 145 nyugdíjasa közül 111-en vettek részt, Bokros Ferenc polgármester szívélyes szavakkal üdvözölte a megjelenteket. Az óvodások és iskolások kedves műsorral léptek fel, majd a nyugdíjasklub tagjai dalokkal és versekkel szórakoztatták társaikat. A bőséges vacsora után jó zene mel lett szórakozhattak a résztvevők. Volt tombola, és minden nyugdíjas kapott egy csomagot a vállalkozók jóvoltából, a községi hivataltól pedig pénzjutalmat s egy kis emléktárgyat. A nyugdíjasok nevében szeretnék köszönetét mondani a polgármester úrnak és a képviselő- testület tagjainak, hogy nem feledkeztek meg rólunk, megbecsülnek bennünket és tisztelnek éveinkért. B. M. nyugdíjas Hegyéte Intelmek Amerikából Az USA-ban élő szlovákiai magyarok nevében írok. Az elmúlt években Szlovákiából, főleg a keleti részről, sokan vándoroltak ki az USA-ba. A jobb megélhetésért jöttek, és akik itt maradtak, tisztességes emberek. Hogy miért írom ezt? Sokan jönnek gyermekekre, idősekre vigyázni, a megtakarított pénzt hazaviszik. Ezek a lányok, asszonyok vállalják a megpróbáltatást, nehézséget, amit egy amerikai asz- szony nehezen visel el. Persze vannak, akik csalódást okoznak a családnak, lopnak, botrányt csinálnak, így nem találnak munkát, s hazatérésre kényszerülnek. Otthon persze, egyik sem mondja meg az igazat, pedig az USA-ból senkit nem toloncolnak ki ok nélkül. És ők rágalmazzák az ittenieket. Mi örülünk, ha valakinek sikerül kijutnia és letelepednie, mert így is gyarapszik a mi kis közösségünk. Kovács Bernadett New Jersey
