Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-09 / 284. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 9. Tudomány és technika -hirdetés Egy sivatagos bolygó vizes őskora - minden eddiginél fantasztikusabb műholdas felvételeket készített a Mars Global Surveyor a Mars geológiai viszonyairól Volt élet a vörös bolygón? A NASA a napokban nyilvánosságra hozta azokat a szenzációs felvételeket, amelyek minden eddiginél egyértelműbb bizonyítékot nyújtanak a Mars korai, vízben lerakodott üledékes kőzetrétegeinek széles elterjedésére. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Föld történetét a kőzetekből ismerhetjük meg. Az üledékszemcsékből összepréselődött, össze- cementálódott rétegek mindegyike rengeteg információt rejt: egykori tengerekről, folyókról, vulkánokról, sivatagokról és hegységekről mesél. Segítségükkel az egykori ősföldrajzi környezetet és annak éghajlati viszonyait is nyomon követhetjük. Az üledékes kőzetek gyakran rejtenek ősmaradványokat, amelyekből az élet fejlődését, az evolúció történetét olvashatjuk ki. A Mars körül keringő Mars Global Surveyor (MGS) képalkotó rendszerének felbontása lehetővé teszi, hogy ugyanolyan részletességgel tanulmányozzuk a Mars geológiai viszonyait, mint ahogyan azt a Földön a légifelvételek segítségével teszik. Az MGS képei már eddig is forradalmasították a vörös bolygó kutatását. Amennyiben az élet valaha is létezett a Marson, akkor a kutatók általános véleménye szerint itt is az üledékes kőzetekben kell keresnünk maradványait, akárcsak a Föld esetében. Az MGS már korábban is számos olyan marsi kőzetrétegeket fényképezett le, amelyek anyaga a marstörténet legkorábbi szakaszában, 4,3-3,5 milliárd éve rakódhatott le. A néhol több kilométer vastag rétegek anyaga finoman szemcsézettnek és vízszintes rétegzettségűnek látszik, vagyis az üledékes kőzetek többségére jellemző jegyeket hordozza. Most azonban minden eddiginél fantasztikusabb felvételek készültek. Marskutatók véleménye szerint a rétegek valószínűleg vízben rakódhattak le, mivel főleg kráterekben és mély kanyonvölgyekben - pl. a hatalmas Mariner-völgy falában - bukkannak elő. A rétegek egykori tavakról és sekélytengerekről árulkodnak. Éppen ezért tartalmazhatják az egykori marsi élet nyomait, kövületek vagy más jelzések formájában. 3,5 milliárd éve a Marson minden bizonnyal jóval melegebb és nedvesebb klíma uralkodott. Ebben az időszakban a mainál gyakrabban alakultak ki becsapódási kráterek is. A kráterek ezreiben olyan tavak alakulhattak ki, amelyek akár évmilliókig is fennállhattak. Egy másik lehetőség, hogy a rétegek egy hidegebb, szárazabb klímán, a poranyag vastag lerakódásaival születtek. Dr. Malin szerint azonban szinte elképzelhetetlen, hogy ilyen jellegű lerakódások víz nélkül is kialakulhattak. Akárhogy is történt e rétegek képződése, üledékes eredetükhöz nem férhet kétség, s megerősítik azt a véleményt, mely szerint a Mars a régmúltban egészen más bolygó volt, mint napjainkban. Fejlődésének története - akárcsak saját bolygónk esetében - kiolvasható az üledékes rétegekből, amelyek tanulmányozása csak most kezdődik el igazán. (S. T. - Origó) A Holden-krátert egykor tó tölthette ki, amelynek vízutánpótlása a balra lent látható folyóvölgyön (Uzboi Vallis) keresztül érkezhetett. A felvételen jól látható a rétegzettség, valószínűleg az egykori tavi üledékek anyagában. Genetikai fejvadászok - a csendes-óceáni Tonga-szigetek lett az újabb áldozat Kis genetikai paradicsom ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egy biotechnológiai cég kizárólagos jogot szerzett egy egész sziget lakosságának genetikai elemzésére. A várható profitból a bennszülöttek is részesednének. A csendes-óceáni Tongán élő emberek körében végzendő genetikai kutatások sok eredménnyel kecsegtetnek a jövő orvostudománya számára. Ennek oka, hogy a viszonylag kis lélekszámú népesség körében a génállomány meglehetősen statikus, hiszen a földrajzi elszigeteltség miatt nem nagyon volt alkalom új gének beáramlására. Ráadásul az itt élő közösségek viszonylag zártak, családfáik számos generációra visszamenőleg könnyen nyomozhatok. Mindezek eredményeképpen a kutatók köny- nyen azonosíthatják azokat a géneket, amelyek egyes betegségekA kutatók könnyen azonosíthatják a betegségekhez kapcsolódó géneket. hez kapcsolódnak, s felderíthetik elterjedésük mechanizmusát a populációban. A vizsgálatok kizárólagos jogát most a melbourne-i székhelyű Autogen biotechnológia cég szerezte meg: DNS- és vérmintákat vehet a 108 000 fős lakosság köréből. Egyelőre nem tudni, ez mennyibe került a cégnek, ha fizetett valamit egyáltalán. Annyi ugyanis bizonyos, hogy az Autogen ígéretet tett arra: ha a genetikai kutatások szabadalmaztatott, piacra kerülő gyógyszerek formájában öltenek testet, akkor a profitból Tonga lakói is részesednek. Ennek fényében talán túlzás is a címben szereplő „áldozat” szó - némi vérért és nyálkahártyáért még jól jöhet az ausztrál dollár. A cég szakmai érdeklődésének homlokterében a dél-csendes-óceáni szigeteken igen gyakori cukorbetegség és az elhízásra való hajlam áll. Tonga esete nem az első példája a genetikai fejvadászok tevékenységének. Mint arról korábban beszámoltunk, már Izland is eladta génjeit. A háziállatok harmadát kipusztulás fenyegeti Pótolhatatlan veszteség MTI-HÍR Róma. Hétről hétre két háziállatfajta vész ki, és a 170 országban vizsgált mintegy 6400 emlős- és szárnyasfajta egyharmadát fenyegeti kihalás - kondította meg a vészharangot az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Ha nem történik semmi, akkor 2255 háziállatfajta fog kipusztulni a következő húsz évben. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP) közösen kiadott háziállat-fenyegetettségi figyelmeztető listán a vizsgált 6379 háziállatfajtából 740 már ki is pusztult, 1335 (32 százalék) pedig súlyos veszélynek van kitéve. A háziemlősök között a kihalás fenyegette fajták hányada 1995 és 1999 között 23 százalékról 35-re duzzadt, de a szárnyasok fenyegetettségi aránya még ennél is vészesebben, 51 százalékról 63 százalékra kúszott föl. A biotechnológia javíthatja a fajtákat, de nem rekonstruálhatja a kihaltakat, így a veszteség pótolhatatlan. Az a legnagyobb veszély, hogy a fejlett országok állatfajtáikat a fejlődőkbe exportálják keresztezés vagy az őshonos fajták lecserélése céljából. „A fejlődők jobb teljesítményt várnak a fejlettektől importált fajtáktól, de ezek valójában nem szoktathatok hozzá a helyi körülményekhez” - vélte a FAO az AFP szerint. Az állattenyésztési programok (amelyeket túlnyomórészt a fejlett országokban valósítanak meg) alig 400 fajtát érintenek, holott 4000 fajta tarthatna számot az állattartók érdeklődésére. Európában például a juh- és sertéstenyésztés néhány fajtára korlátozódik csupán, és a 2576 fajtának csaknem a felét fenyegeti a kipusztulás, mivel tartásuk csak mérsékelten vagy egyáltalán nem jövedelmező. 690.-Ft/m2990.-Ft helyett 790.-Ft/m2-*« Darab szőnyegek: NAGY VÁLASZT GYŐR, FEHÉRVÁRI ÚT 3. (INTERSPAR MELLETT) TEL.: 96/ 322-222 A hatalmas marsi kanyonrendszer, a Valles Marineris egyik oldalága Lenyűgözőek az üledékes szerkezetek. Tyúklépés a rákkutatásban Tojásban rejlik a csoda ÖSSZEFOGLALÓ A Dolly klónozását elvégző skót kutatók most olyan genetikailag módosított csirkéket „készítettek”, amelyek rák elleni gyógyszereket állíthatnak elő. A skót Roslin Intézet és az amerikai Virágén biotechnológiai cég tudósai úgy változtatták meg a tyúkok genetikai anyagát, hogy azok a kívánt fehérjéket tartalmazó tojásokat tojtak. Egy- egy tojó évi 250 tojást termelhet, s így valóságos „fehérjegyárrá” alakítható. Elég azon a megtermékenyített petesejten elvégezni a kívánt módosítást, amelyből az állat kifejlődik. A módszer új távlatokat nyithat a különféle betegségek kezelésére alkalmas fehérjék előállításában, amely laboratóriumban még kis mennyiségben is bonyolult és költséges eljárás. (Origó)
