Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-09 / 284. szám, szombat
8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 9. A poliklórozott bifenilek veszélyes mérgek. Hosszabb távon immunhiányhoz és idegrendszeri megbetegedésekhez vezethetnek. (TASR) Frissebb gyümölcsöket Pozsony. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Felügyelet (SPPI) a jövőben elsősorban a hiper- és szupermarketekben árult zöldség és gyümölcs minőségére figyel oda ellenőrzései során. Jozef Kalas, az SPPI központi igazgatója szerint az ott árult zöldség és gyümölcs ugyanis sokszor a piacokon árult termékek minőségét sem éri el. (TA SR) Termelésnövekedés a Gemercukorban Rimaszombat. A rimaszombati Gemercukor cukorgyár az idei répakampány alatt csaknem 135 ezer tonna cukorrépát vásárolt fel. Ebből eddig 17,1 ezer tonna cukrot állítottak elő. A tavalyi évhez képest, amikor 116 ezer tonna cukorrépát vett át a gyár, az előállított cukor meny- nyisége 2600 tonnával nőtt. A vállalat naponta átlagosan 2,4 tonna cukorrépát dolgoz fel, amiből 350 tonna cukrot állítanak elő. A cukortartalom a tavalyi évhez képest több mint egy százalékkal, 15,5 százalékra nőtt. A cég a termelőktől tonnánként 1013 koronás áron vette át a cukorrépát. (TA SR) Mérgezett cseh vajak Prága. A brit lancesteri egyetem laboratóriuma a csehországi vajakban 14 ezer pikogramm poliklórozott bifenilt talált grammonként, ami hatvanszor több, mint amennyi az egyéb országok vajaiban található. Ugyanezen forrás szerint a hexaklórbenzén- tartalom a cseh vajakban elérte a 6 ezer pikogrammot grammonként. A cseh vajakhoz hasonlóan csak az osztrák és a kínai vajak voltak szennyezettek. Nő a magyar marhaexport? Budapest. Magyarországon is érzékelhető a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) körül kialakult pánik: a közelmúltban visszaesett a marhahúsfogyasztás. Úgy tűnik, az illetékeseknek a hazai fogyasztókat kevésbé sikerült meggyőzni arról, hogy a BSE-vírus nincs az országban, mint a külföldieket, ugyanis érezhetően növekedett a marhahús kivitele Francia- és Olaszországba. (N-g) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. december 11-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,330 Magyar forint (100) 16,337 Angol font 70,679 Német márka 22,154 Cseh korona 1,243 Olasz líra (1000) 22,378 Francia frank 6,606 Osztrák schilling 3,149 Japán ien (100) 43,999 Spanyol peseta (100) 26,042 Kanadai dollár 31,942 Sváici frank 28,657 Lengyel zloty 11,107 USA-dollár 48,823 Százmilliós hitelek okozták a húsfeldolgozó cég vesztét A Kabátot átvette a VÚB ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A Kabát társaságot, amely 1998-ban Szlovákia 10. legerősebb élelmiszeripari cége volt, az Általános Hitelbank (VUB) vette át. A 90-es évek családi sikervállalkozására 800 millió koronás kifizetetlen tartozás nehezült, ami már a hitelező bankok számára is elviselhetetlen teher volt. A Pravda napilap értesülése szerint a VÚB-nak 364 millió koronával tartoztak, így a pénzintézet csak kihasználta az elzálogosított tulajdon feletti jogát. Karol Kabát, a társaság elnöke 1998-ig a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szimpatizánsa volt, és 1998-ban a párt választási listáján is indult. Szerinte az elmúlt tíz évben 460 millió koronát fektettek a vállalat modernizációjába. A 20 ezer koronás alaptőkével indított családi vállalkozás előbb Madunicén épített fel 52 milliós VÚB hitelre egy húsüzemet, majd a nagyszombati húsüzemet privatizálták. 1993- ban a pozsonyi Rácán állami vállalatot vették meg 395 millió koronáért, amit a VUB és a Tatra banka hiteleztek. A környezetvédelmi miniszter mezőgazdászok között Konszenzust keresnek MATUS TIBOR Dunaszerdahely. Másodszor rendezett a Vámbéry Társulás Gazdaklubja találkozót a dunaszerda- helyi Vámbéry Kávéházban. Az első alkalommal Könözsi Lászó államtitkár a gyakorló mezőgazdász szemével adott jövőképet a hazai mezőgazdaság fejlesztéséről, a legutóbbi találkozón Miklós László környezetvédelmi miniszter vázolta elképzeléseit. A mai mezőgazdasági útkeresők két táborba sorolhatók. A technológus mezőgazdászokra, akik a termelési-technológiai kérdéseket helyezik előtérbe, valamint a környezetgazdákra, akik a termelési funkciók mellé társadalmi és táj funkciókat is hozzásorolnak a mezőgazdálkodás feladataihoz. Miképp a miniszter is elmondta, ez a két vélemény külön külön erősen sarkított, és nem ellentétről, hanem konszenzuskeresésről kell beszélnünk. A fenntartható fejlődés alapelvéből kiindulva, ami egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy az unokáinknak is olyan minőségű életteret kell átadnunk, mint amilyet nagyszüle- inktől kaptunk, megállapította a mezőgazdálkodás ökologizálá- sának szükségességét. Ennek legfontosabb része az ökológiai tudat kialakítása és fejlesztése. A kérdéskör boncolgatása során felmerült, hogy ha a mezőgazdászoktól különböző szigorítások után közfunkciók ellátását is várják, a társadalom ezt miképp fogja honorálni. Válaszként Miklós László az EU agrárpolitikáját hozta fel, ahol is az agrártámogatások ma már jelentős százalékban a szektoriális, piactámogatási rendszertől a vidékfejlesztése felé fordult és nagy hangsúlyt kap a környezetvédelmi csomag, a Green Box is. Ez a szemlélet már az EU előcsatlakozási programjában, a SAPARD- ban is megnyilvánul. A miniszter a hallgatóság aggodalmaira reagálva kifejezte optimizmusát a Kis-Csallóköz jövőjével kapcsolatban. Hasznos tanácsok gyümölcstermesztőknek - hogyan gátolhatok meg a télialma tárolási betegségei? Megfelelő kezelés és tárolás Az idei száraz évben gyakrabban fordultak elő olyan fiziológiai rendellenességek, mint a kalciumellátás elégtelensége, ami a keserűfoltosságban jut kifejezésre. (Fotó: Somogyi Tibor) Komárom. A jó minőségű gyümölcs előállítása és kiváló tulajdonságainak megóvása - mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdálkodásokban - egyaránt követelmény. Az alábbiakban az alma leggyakoribb betegségeire mutatunk rá, valamint arra, hogy miként lehet csökkenteni a minőségi veszteségeket. CSEKES ZOLTÁN Egyes minőségi tulajdonságok - mint például a méret, színeződés, nyomódások stb. - már a szüret idején adottak, ugyanakkor azok a küÜemi és belső szöveti elváltozások, amelyeket leegyszerűsítve tárolási betegségeknek nevezünk, sajnos éppen a szüret és az értékesítés közötti időszakban keletkeznek és jelentős veszteségeket okoznak. Ez az idei termésre is hatványozottan érvényes. Az alma tárolásakor különösen oda kell figyelni a latens parazitákra (atkák, tripszek stb.), melyek a teljesen ép almák csészejáratában, ko- csánymélyedésében, magházában és másutt megbújva a tárolás alatt fejlődnek ki és esetenként tetemes veszteségeket okoznak. Ezek ellen csak a tárolás előtti fertőtlenítő kezelések nyújtanak védelmet. (Ajánlott készítmény: Stop scald 0,2%). Lényegesen bonyolultabb azonban az olyan tárolási betegségek leküzdése, amelyeknek nincs kórokozója, amikor az áru minőségét rontó elváltozások fiziológiai rendellenességek következtében jelennek meg. Azonban kellő szakértelemmel és odafigyeléssel ezek is kivédhetók, előfordulásuk mérsékelhető. A fiziológiai tárolási betegségek nagy hányada ugyanis az alma érettségével függ össze. A túlérett gyümölcsön mindig fokozódik az előfordulásuk - szinte jelzik a túlérés állapotát. Ebbe a csoportba tartoznak elsórosban a jonatán foltbetegségei. Két fő folttípus ismert: a lentícellafoltok és a jonatánfoltok. Mindkét folttípusra vonatkozik, hogy az érés előrehaladásának a jelzője, azonban megjelenésének törvényszerűsége eltérő. A lentícellafoltok minden évben feltűnnek, a jonathánfoltok viszont csak egyes években mutatkoznak - kizárólag a jonatánfajta változatokon és azok hibridjein, ilyen például az Idared, vagy a Jonagold. E két folttípus együttes előfordulása is gyakori. Ezek az érés előrehaladottságának jelzői, ezért minden olyan termesztéstechnikai és tárolási beavatkozás, amely az érésfolyamat intenzitását csökkenti, egyben a fol- tosodást is késlelteti. A túlérett, megpuhult almák jellegzetes tárolási betegségei a húsbar- nulások. Kialakulásuk során a szövetelhalás a leggyakrabban a héjtól kiindulva befelé terjed, de ismeretes olyan típus is, amelynél először az edénynyalábok bámulnák, majd a hússzövet lisztesedik, s végül elfo- lyósodik. Itt jegyezük meg, hogy az almák fogékonyságát fokozza a nitrogénbőség és minden olyan termesztéstechnikai körülmény - beleértve a kései szedést is -, amely a fajtajelleget túlságosan meghaladó mértékű gyümölcsöt eredményez. Főleg a túlérett szedési állapot volt nálunk jellemző az idén. Az idei száraz évben gyakrabban fordultak elő olyan fiziológiai rendellenességek, mint a kalciumellátás elégtelensége, amely a keserűfoltosságban jut kifejezésre. Főleg a piros színű fajtánál jelentkezett, de előfordult a bór hiánybetegsége is, amelyet belső parásodásnak nevezünk. Főleg ott jelentkezett, ahol a vegetáció második felében nem használtak lombtrágyákat, mint amilyen a Vuxal Ca, Lamag Ca stb. A Komáromi járásban a csicsói, bagotai és karvai gyümölcsösökben használták a Lamag Ca, valamint a Lamag Bór új levéltrágyát. Ennek köszönhetően kiváló minőségű almát takarítottak be, amely kiválóan alkalmas a téli tárolásra. A fentiekből is egyértelműen kiderül, hogy a minőséget gyengítő tényezők többségére a termesztés technológiájának fejlesztésében találjuk meg a megfelelő ellenszert. A tárolási betegségek elleni védekezés főként tárolástechnológiai feladat, de jó eredmény nem érhető el megfelelő termesztési eljárás nélkül. A legjelentősebb tárolási betegségek sorát végigtekintve megállapíthatjuk, hogy jelenleg elsősorban az érésfolyamattal összefüggően keletkező fiziológiai rendellenességek veszélyeztetik a megtermett almát. Ebből következik, hogy a legcélravezetőbb eszközök az almaminőség megóvására a fejlett hűtőtárolási technológiában keresendők. Meggyőződésem, hogy az alma mielőbbi lehűtése, valamint a rövid ideig tartó átmeneti tárolása igen jelentős minőségi veszteségek elkerülését tenné lehetővé. A szerző a komáromi ÚKSUP munkatársa Kukoricából 50 százalékkal termett kevesebb, de így sem számolnak takarmányhiánnyal Folyamatos a kukorica felvásárlása KRASCSENICS GÉZA Dunaszerdahely. A járásban változatos képet mutattak a kukoricatermés eredményei. Azokban a gazdaságokban, ahol pénzhiány miatt kevés tápanyagot juttathattak a talajba, és az öntözőberendezéseket sem használhatták ki, az utóbbi évtizedek leggyengébb hozamát takaríthatták be. Az ilyen helyeken mindössze 2,5-3 tonna termett hektáronként, míg ott ahol öntözhettek, szemes kukoricából 4-5 tonnás hozamot értek el. Ez azt jelenti, hogy magkukoricából - járási viszonylatban - a terméskiesés elérte az 50 százalékot. A gyenge terméssel magyarázható a kukorica tavalyitól jobb piaca, de megcsappant a fizetőképes partnerek száma. Sátor László, a Belar-Dunaj Rt. dunaszerdahelyi vezérigazgatója szerint komolyabb takarmányhiánnyal nem kell számolni, noha a felvásárló üzem az Állami Piacszabályozási Alaptól legalább 4000 tonna takarmányárpát szeretne vásárolni, mert a nagyüzemek fokozott érdeklődést mutatnak a takarmánytápok iránt. A takarmánybúza hiányát a kenyérgabona egy részének feletetésével pótolják. A magkukorica felvásárlása a következő napokban és hetekben is folytatódik. Az üzem magtáraiban 40 ezer tonna kukoricát szeretnének elhelyezni. Ezekben a napokban is folynak az egyeztetések a termelőkkel, a fizetési határidők betartásával sincs akkora gond, mint korábban. A kis- és nagytermelők 14 napon belül pénzhez juthatnak az eladott kukoricáért. A kukorica tonnájáért 3900-4000 koronát fizetnek. A szemes kukorica behozatalával nem számolnak a magas világpiaci ár miatt. A meglévő készletek fedezik a takarmányszükségletet. A kukorica- termelők költségeit mérsékelte az alacsony nedvességtartalom - az idén kevesebbet kellett szárítani a kukoricát, mint tavaly. Az olajosmagvak iránt is nagy az érdeklődés - piaca van a repcének és a napraforgónak. Az előbbiből 3000, az utóbbiból 1400 tonnát vásároltak fel. A repce tonnájáért 7000, a napraforgó tonnájáért 8250 koronát kaphattak a gazdaságok. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony december 7-én Komárom december 7-én Rimaszombat december 7-én Zselíz december 7-én Losonc december 7-én Kassa december 7-én sárgarépa 10-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 16 Sk/kg 15-20 Sk/kg 11-16 Sk/kg 10-13 Sk/kg petrezselyem 40 Sk/kg 25-35 Sk/kg 30 Sk/kg 1840 Sk/kg 33-35 Sk/kg 30-35 Sk/kg burgonya 6-8 Sk/kg 7-10 Sk/kg 7 Sk/kg 10-15 Sk/kg 6,50-7 Sk/kg 7-8 Sk/kg gesztenye 85 Sk/kg X X X X 70 Sk/kg paprika 55-59 Sk/kg 24 Sk/kg 120 Sk/kg X 58-65 Sk/kg 25 Sk/kg karalábé 18-20 Sk/kg 4-8 Sk/db 20 Sk/db 810 Sk/db 13 Sk/kg 8-10 Sk/kg zeller 20 Sk/kg 10 Sk/db 20 Sk/db 10-12 Sk/db 20-23 Sk/kg 10-12 Sk/db káposzta 5-6 Sk/kg 4 Sk/kg 7 Sk/kg 7-8 Sk/fej 8 Sk/kg 5 Sk/kg őrölt pirospaprika 250 Sk/kg 200-240 Sk/kg X 250 Sk/kg X 250 Sk/kg cékla 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg X X X 8-10 Sk/kg hagyma 10-14 Sk/kg 12-14 Sk/kg 12 Sk/kg 10-15 Sk/kg 10-14 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 4855 Sk/kg 38 Sk/kg 55 Sk/kg X 5860 Sk/kg 40-55 Sk/kg karfiol 25 Sk/fej 25-28 Sk/db 45 Sk/db 20-25 Sk/fej 30-50 Sk/db 20-30 Sk/db dió 110 Sk/kg 120 Sk/kg 120 Sk/kg 100 Sk/kg 140 Sk/kg 120 Sk/kg mák 90-100 Sk/kg 90 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/kg X 90 Sk/kg kel 15-18 Sk/kg 815 Sk/fej 18 Sk/kg 15 Sk/db 11-20 Sk/kg 14 Sk/kg alma 12-18 Sk/kg 10-22 Sk/kg 20 Sk/kg 18-20 Sk/kg 16-26 Sk/kg 15-25 Sk/kg torma 85 Sk/kg 8-10 Sk/csomó X X X 90 Sk/kg fokhagyma 60 SK/kg 50-55 Sk/kg 50 Sk/kg 70 Sk/kg 55 Sk/kg 50 Sk/kg uborka 48 Sk/kg X X X 44-49 Sk/kg 45 Sk/kg tojás 3,50-3,60 Sk/db 3,50 Sk/db 2,80 Sk/db 3,50 Sk/db 3,60 Sk/db 3,30-3,60 Sk/db méz 80-100 Sk/kg 70-85 Sk/kg X 80 Sk/t X 80 Sk/I AGRÁRMORZSÁK
