Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-06 / 255. szám, hétfő

8

Kultúra - oktatás

ŰJ SZÓ 2000. NOVEMBER 6.

Németh Ica életműdíjat kap

Pozsony. A Szlovák írók Klubjában ma 14 órakor adják át az Irodalmi Alap idei kitüntetéseit. A rádiós, színház- és szórakoztató művészeti kategóriában több évtizedes, sikerekben gazdag színészi tevékenységének elismeréseként életműdíjat kap Németh Ica, a Komáromi Jókai Színház művésznője is. (ú)

Könyvbemutató a Vámbéryben

Dunaszerdahely. Szakály Sándor A magyar tábori csendőrség története 1938-1945 című monográfiájának bemutatója lesz csütörtökön 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. Az esten a szerző, Szakály Sándor, a budapesti Hadtörténeti Múzeum főigazgatója tart előadást Magyarország második világháborús szerepéről, (ú)

Díjazták a legjobb fotóalbumokat

Pozsony. Az idei Fotóhónap alkalmából első ízben adták át a legjobb fotóalbumoknak járó díjakat. A nemzetközi bírálóbizottság három kötetet díjazott. A cseh Suzanne Pastor Karnevál után című könyvéért a legjobb művészfotós kiadványnak járó díjat vehette át. A zsűri Vladimír Birgus A cseh fotós avantgárd 1918-1948 című könyvét találta a legjobbnak a történelmi fotóalbum kategóriában, a legjobb kortárs fotóalbum megtisztelő címét pedig a varsói Kortárs Művészeti Központ Kortárs japán fotóművészet című kiadványa nyerte. (SITA)

Magyar könyv 1956-ról - lengyelül

Varsó. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 44. évfordulójára a lengyel Rytm kiadó megjelentette Csete Örs Budapest 1956 - Magyarok, lengyelek: arcok és sorsok című munkáját. A könyv 49 portrét tartalmaz, nagyrészt hétköznapi emberek, köztük 8 lengyel visszaemlékezéseit. Utóbbiak az egykori események résztvevőiként vagy segélyszállítmányok kísérőiként váltak a forradalom szemtanúivá. A könyv érdekessége, hogy minden portré mellett egy-egy, a magyar forradalomnak szentelt lengyel irodalmi szemelvény olvasható, köztük olyan híres szerzők tollából, mint a két Nobel-díjas lengyel költő, Czeslaw Milosz és Wislawa Szymborska. (MTI)

Holland és olasz filmes sikerek

Montpellier/Genf. Edoardo Winspeare olasz rendező Sangue vivo című alkotása kapta szombaton este a montpellier-i filmfesztivál nagydíját. A dél-franciaországi Montpellier-ban versenyen kívül Luís Bunuel és Arturo Ripstein életművének javát, egy horrorfilm-estet és egy olasz erotikus filmekből összeállított estet is láthattak a nézők. Szombaton osztották ki az elsősorban a televízió számára készült műveket bemutató genfi fesztivál díjait is. A fődíjat a holland Maarten Treurniet rendezése, a Hét Paradijs kapta, s e film női főszereplője, Renée Fokker a legjobb női alakítás díját is kiérdemelte. (MTI)

SZÍNHÁZ

____________________KASSA _______________

THÁL

IA SZÍNHÁZ: Black comedy (vendégjáték Rimaszombatban) 19 NYITRA

ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Indul a bakterház (a Komáromi Jókai Színház vendégjátéka) 19

MOZI

POZSONY

HVIEZDA: Viharzóna (am.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Viharzóna (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Viharzóna (am.) 15.30, 18,

20.30 Cool túra (am.) 18.30, 20.45 Esőcseppek a forró kövön (ff.) 17.30,20 OBZOR: Végső állomás (am.) 15.30,18,20.30 MLADOST: Segíts, majd segítek (cseh) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.-cseh) 17.30,18,18.30,20.30 Sakáltanya (am.) 17,18.45,

20.30 Jana és barátai (izr.) 20 Arc az ablakban (cseh) 19.30

KASSA

DRUZBA: Viharzóna (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Esőcseppek a forró kövön (fr.) 16, 17.45 Underground (fr.-ném.) 19.30 ÚSMEV: Temetetlen múlt (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Sztárom a párom (am.) 16.15,19.15 CAPITOL: Viharzóna (am.) 15.45,18, 20.15

DÉL-SZLOVÁKIA

ROZSNYÓ - PANORÁMA: Hanuman (am.) 17,19

Michelle Pfeiffer és Harrison Ford legújabb filmje, a Temetetlen múlt már a hazai mozikban is látható. Robert Zemeckis thrillerében a két amerikai sztár házaspárt alakít: az egykori csellóművésznő és a neves genetikusprofesszor házassága mindaddig ideálisnak tűnik, míg nem kezdődik idegőrlő szellemjárás a házban... (Archív felvétel)

A humoros vagy tragikomikus helyzetek hol a körülményekből, hol pedig a jellemekből adódnak

Tíz évnyi rajzfilmes sárgaság

Simpsonék evolúciója - az ötlettől a tökélyig (Archívum)

Simpsonék tízévesek. Tegnap ünnepelték születésnapjukat, és egyáltalán nem fogott rajtuk az idő, ugyanolyanok, amüyennek Matt Groening a rajzasztalánál ülve megálmodta és megalkotta őket. Az amerikai rajzfilmipar történetének egyik legsikeresebb sorozatát több, mint hetven ország tévénézői láthatták.

JUHÁSZ KATALIN

Szociológusok és médiaszakértők könyvtárnyi tanulmányt összeírtak a híres családról, a jubileumi, 250. epizód tartalma pedig hetekkel a bemutató előtt sajtótéma volt. Szakemberek szerint ez minden idők legjobb animációs alkotása, egyesek pedig Mark Twain műveinek jelentőségéhez hasonlítják a sorozat össz-kulturális hatását. Simpsonék jellemzése nem köny- nyű feladat, mivel ez a humor különbözik mindentől, ami eddig kényelmesen belefért az amerikai rajzfilmkategóriákba.

A cselekmény egy háromgyermekes átlag amerikai család körül bonyolódik, az alkotók az első években Bartot, a tízéves kis rosszcsontot helyezték a középpontba, az ő szemével nézhettük a világot, az amerikai társadalmat, azon belül pedig a családot. Később merészen tágult a gyermeki nézőpont, Bart maga mellé engedte a reflektor- fénybe az egész pereputtyot, kibontakozott múlt és jelen, sőt a tragikomikus jövő is, hadd lássák a jenkik, milyen szánni valóan kicsinyesek, tudatlanok, gyávák és két- színűek. Ekkor már lehetett politizálni és megbotránkoztatni is, tabukat döntögetni, górcső alá venni Springfield város vezetőit, a korrupt állami hivatalnokokat, a műveletien és agresszív rendőröket, a korlátolt pedagógusokat, a valaha csillogó, mára megkopott sztárokat, a mindenható televíziót.

Matt Groening annak idején abból az egyszerű igazságból indult ki, hogy az emberek mindig is szívesen nevettek saját esendóségükön. Ám ahogy az már a sikertörténetekben lenni szokott, a vezető tévécsatornák egymás után dobták vissza a promóciós kazettát, míg végül az akkoriban induló Fox igent mondott, és e helyes döntés dollármilliókat hozott neki. A kezdeti hezitálás oka részben a bizarr grafika, részben pedig a célközönség merész bemérése volt, kockázatos dolog ugyanis a felnőtt korosztálynak, azon belül is főleg az értelmiségi nézőknek készíteni rajzfilmsorozatot. Az egyes epizódok 70-80 százalékát ugyanis a Bart Simpson-korú kissrácok nem érthetik, a bennük szereplő utalások ugyanis inkább nagyobb testvéreiket, vagy szüleiket fakaszthatják kacajra. Persze maguk a történetek, legalábbis azok legfelső rétege a kicsik számára is követhető, ám a cselekményt a közéletből, a politikából, valamint a szórakoztatóiparból odacsempészett apró utalások, az egész társadalmat foglalkoztató, aktuális ügyekre való célzások színesítik. Az ilyen fajta friss társadalomtükrözésre, ironikus reakciókra a nagyjáték- film nem képes, egyrészt a költségek, másrészt a gyártási folyamat hosszúsága miatt. És persze a rajzfilmrendező sok mindent megtehet, amiről hollywoodi kollégái

nem is álmodhatnak. A Simpsons tulajdonképpen helyzetkomikumra épül, bemutatja, hogyan lehet az erőlködés legkisebb jele nélkül a maximumot kihozni egy-egy szituációból. Emellett persze érzékeltetik a jellemeket is, méghozzá végig következetesen, legyen szó címszereplőről, vagy évente két- szer-háromszor felbukkanó mellékfiguráról. Ezáltal a sorozat nem összefüggő, ám minél több részt látunk, annál árnyaltabb képet kapunk hőseinkről. A humoros vagy tragikomikus helyzetek hol a körülményekből, hol pedig az említett jellemekből adódnak. A tévénéző tulajdonképpen önmagán nevet, illetve szégyenkezve bólogat, amikor a műveltségüket tévéből vagy magazinokból szerző átlag amerikaiakkal szembesül. A sorozat alkotói nem megbotránkoztatni akarnak, mint például a Groening által vágott csapáson haladó South Park rajzfilmsorozat készítői, humoruk intelligens gör- betükör-tartás, rejtett kérdéseiket pedig a nézőknek kell megválaszolniuk. Kajánul nyitva hagyják ugyanis a kérdést, vajon az amerikai társadalom visszásságai for- málták-e a sárga fejű szereplőket kapzsivá, iriggyé, érzéketlenné, vagy épp ellenkezőleg, az ilyenek miatt néz ki a társadalom úgy, ahogy kinéz. És csak úgy mellékesen jegyezzük meg, hogy a Simpsons felbukkanását és hatalmas sikerét követően valahogy merészebbek lettek a kollégák is, egymás után készülnek a kritikus humorú, többgenerációs, elgondolkodtató, a néző toleranciaszintjét tornáztató rajzfilmek, mint például a Beavis and Butt-head, a Cow and Chicken, vagy a TVvo Stupid Dogs. Az amerikai rajzfilmhumor ma már nem egyenlő a Tom és Jerry-féle gyermekhorrorral.

Tíz év alatt a kultikus sorozat szereplői beépültek a köznapi kultúrába, szavajárásuk a köznyelv része lett, aranyköpéseik szállóigékké váltak. A film- és popsztárok egymás sarkát tapossák, hogy hangjukat kölcsönözhessék egy-egy rajzfilmfigurának, de legszívesebben persze önmagukat játszanák el. Aki a Simpsonsban vendégként felbukkan, számíthat arra, hogy egy időre megnő az érdeklődés iránta, lemezei jobban fogynak, filmjeire többen váltanak jegyet. Amerika már csak ilyen.

Alig jobb hely, mint amilyennek a Simpson család mindennapjain keresztül láthatjuk.

Ötletadó fórumok a testületek további működéséről

Tanácstalan tanácsok

A Szlovákiai Magyar írók Társaságának közgyűlése

Parázs vita és ünnepség

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Érsekújvár. „Az idén márciusban megalakultak az iskolatanácsok, a formalitásokon - elnökök, alelnö- kök megválasztása, a működés rendjének az elfogadása - már túl vannak, s most azt vettük észre, hogy a testületekben eluralkodott a tanácstalanság. Ezért döntöttünk úgy, hogy fórumokat szervezünk az iskolatanácsok elnökei számára, s ezeken öteleteket adunk, lehetőségeket vonultatunk fel a testületek további működésével kapcsolatban” - nyilatkozta lapunknak Fodor Attila, az Érsekújvári Járási Iskolatanács elnöke annak kapcsán, hogy a testület október végén három fórumot szervezett az érsekújvári, a párkányi, valamint a nagysurányi körzetben működő iskolatanácsok vezetői számára. „A rendezvényeken hangsúlyoztuk, hogy az iskolatanács önkormányzati szerv, tehát nincs senkinek alárendelve. Felsoroltuk azokat a lehetőségeket, melyekkel sokrétűbbé tehetnék a tanácsok működését. Szó volt a gyerme- kekjogairól, a diákönkormányzatok létrehozásáról. Felhívtuk a figyelmet az iskolatanácsok szerepére az igazgatóválasztásnál. A törvény értelmében az oktatási, illetve nevelő intézményt fenntartó szerv írja ki a pályázatot az iskolavezető posztjáFodor Attila (Somogyi Tibor felv.)

ra, viszont a döntés joga az iskolatanács kezében van. Ázaz a fenntartó nem nevezhet ki iskolaigazgatót a tanács jóváhagyása nélkül” - húzta alá Fodor Attila.

A fórumokon a 11 tagú Érsekújvárt Járási Iskolatanács tájékoztatta a jelenlévőket a testület működéséről, majd előadások hangoztak el arról, mit jelent egy iskola életében az önálló jogalanyiság, szó volt az oktatásügy kölségvetéséről, illetve az iskola és az önkormányzat kapcsolatáról. A három fórumon a 146 iskolatanácsi elnök 91 százaléka, azaz 132 személy vett részt, (km)

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Pozsony. A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) szombati, rendes közgyűlése az indulatok jegyében zajlott. Balázs F. Attila elnök bevezetőjét követően a jelenlévők beszámolót hallhattak az idei rendezvényekről, valamint a társaság gazdálkodásáról, majd a 2001. év programtervezetének megvitatása következett. A vita során ismét bebizonyosodott, hogy nemcsak a választmányon belül, hanem a Szlovákiai Magyar írók Társaságának az egyes csoportjai között is komoly ellentétek vannak. Hizs- nyai Zoltán, a SZMÍT titkára a múlt és a jelen konfrontációjának nevezte a vitát, melyben „egy másik politikai rendszer hagyományaihoz ragaszkodó, nosztalgiázásra hajlamos írócsoport saját álláspontját védelmezte”.

A jelenlegi pályázati rendszert, illetve a megváltozott struktúrákat figyelembe véve a választmány többsége az alkotói lehetőségek és a szakmai továbbképzés biztosítását tűzte ki célul. Tervei között szerepel a krónikus korrektor-, lektor-, kritikus- és szerkesztőhiány megoldása, a modern információs rendszerek kihasználása, új pályázati források felkutatása, beleértve a külföldi továbbképzések lehetőségét is. A vidéken is egyre több akciót szervező, Európa felé kacsintgató reformszárny munkáját Balázs F. Attila szerint nehezíti a konzervatív szárny pozsonycentrikus- sága. A néhány fő részvételével zajló pozsonyi akcióknak több helyi író tulajdonít a ténylegesnél nagyobb jelentőséget. Fonod Zoltán szemfényvesztésnek nevezte a választmány elnökének beszámolóját. Szerinte a társaság az elmúlt negyven év alatt most leledzik a legelszomorítóbb állapotban.

Tervei között szerepel a modern információs rendszerek kihasználása.

A puskaporos levegőjű vitát követően a jelenlévők ünnepség keretében felköszöntötték a 70. születésnapjukat ünneplő Dobos Lászlót, Duba Gyulát, Fonod Zoltánt, Szeberényi Zoltánt és Török Elemért. A SZMIT jókívánságaihoz csatlakozott a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, a CSEMADOK, a Magyar Köztársaság kormánya és a hazai magyar közélet több neves képviselője. A vita okozta feszültséget Hirczel Lajosnak sikerült feloldania az ünnepeitekről szóló humoros irodalmi anekdotáival, (juk)

*

*

*

1