Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-04 / 254. szám, szombat

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 4. Iraki borzalmak London. Több mint 50 szel­lemi fogyatékost végeztek ki Irakban az igazi halálraítél­tek helyett, akik baksissal megváltották az életüket - ez áll abban a brit külügyi jelen­tésében, amelyet a londoni Guardian tegnap ismertetett. A jelentés beszámol arról is, hogy az elmúlt hónapokban harminc prostituáltat fejeztek le és fejüket, elrettentésül, sa­ját házuk küszöbére tették le. Szeptemberben előfordult, hogy valakinek kivágták a nyelvét, mert bírálta Szad- dám Huszeint, októberben nyolc embert az államfőről készült falfreskó összemázo- lásáért végeztek ki. (MTI) Nagyszabású olajügylet Tokió. Mohammed Hatami iráni elnök személyében 42 év óta először járt iráni államfő Japánban. Egyezmény szüle­tett arról, hogy Japán kiakná- zási előjogot kapott a hatal­mas azagedani olajmezőre (a Közel-Kelet legnagyobb lelőhelyének tartják a maga 26 milliárd hordónyi tartalé­kaival.) Japán ennek fejében 3 milliárd dolláros, 3 évre szóló hitelt nyújt Iránnak. (MTI) Orosz-kínai kereskedelem Peking. Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök tegnap kezdődött kétnapos pekingi látogatása alkalmából 14 gaz­dasági, főleg energetikai, tu­dományos és katonai-műszaki együttműködési megállapo­dást ír alá.. Az ITAR-TASZSZ a hajó- és repülőgépgyártást, az űrkutatást és a csúcstechnoló­giai együttműködést említette az aláírásra előkészített egyez­mények közül, melyektől az orosz-kínai kereskedelmi for­galom 40 százalékos növeke­dése várható az 1999-es 6 mil­liárd dollárnyi forgalomhoz képest. (MTI) Kaszjanovot Csiang Cö-min köztársasági elnök és Csu Zsung-csi kormányfő is fo­gadja. (TA SR/AP) Pinochet elmeorvoshoz Santiago de Chile. Elrendel­ték a 84 éves Augusto Pinochet volt diktátor elmeszakértői vizsgálatát. Azért van erre szükség, hogy megállapítsák: a tábornokot bíróság elé lehet- e állítani. Pinochet mindeddig visszautasította elmeállapotá­nak vizsgálatát, mivel nem akart „őrültként bevonulni a történelembe”. (MTI) Géplelövés Angolában Lisszabon. Az angolai UNITA közölte, hogy felkelői lőtték le rakétával azt a szovjet gyárt­mányú repülőgépet, amely kedd este zuhant le az észak­keleti országrészben, 42 utasa és hat főnyi ukrán legénysége halálát okozva. Az An-26 utasainak kilétéről egyelőre nincs értesülés. (MTI) George Bush a negyvenedik születésnapján kemény elhatározásra jutott: felhagyott az ivással, amit addig meglehetősen túlzásba vitt Botrány a kampányfinisben HÍRÖSSZEFOGLALÓ Washington. Bombaként robbant az elnökválasztási kampány finisé­ben az a hír, hogy George Bush re­publikánus elnökjelöltet 24 évvel ezelőtt letartóztatták ittas gép­járművezetés miatt. A Maine ál­lambeli helyi tévéállomás jelenté­sét az országos tévécsatornák kö­zül először a Fox vette át. Karen Hughes, Bush szóvivőnője az új­ságírók előtt megerősítette a hírt. Elmondta, hogy a Bush által veze­tett gépkocsit egy bár és Bush szü­leinek kennebunkporti háza közöt­ti úton állították meg a rendőrök a szóban forgó estén. Bush elismer­te, hogy több pohár sört fogyasz­tott. Bűnösségét megállapították, százötven dollár büntetést fizettet­tek vele, és egy időre bevonták jo­gosítványát. Az esetről Bush gyer­mekei eddig nem tudtak. George Bush tíz évvel később - 40. szüle­tésnapján - kemény elhatározásra jutott: felhagyott az ivással, amit addig meglehetősen túlzásba vitt. Bush korábbi alkoholizálása eddig is ismert tény volt a közvélemény előtt, de - figyelmeztetnek az elemzők - egészen más a helyzet, ha kiderül, hogy az elnökjelöltet annak idején az alkoholfogyasztás odáig juttatta, hogy mások testi ép­ségét potenciálisan veszélyeztető bűncselekményt kövessen el, és ezt mindeddig eltitkolta. Egyes kommentátorok azon értet­Gore kampány­stábja nem tud semmit és nem kommentál. lenkednek, hogy a Bush-stáb miért nem húzta ki az ügy méregfogát már jó előre, hiszen ha a Bush maga állt volna a nyilvánosság elé a csak­nem két és fél évtizeddel ezelőtti esettel, akkor elkerülhette volna, hogy mindezt négy öt nappal a vá­lasztás előtt hozzák valakik nyilvá­nosságra. Mások azt a kérdést vetik fel: ha csak most derül ki, hogy Bush korábban letartóztatásra jo­gos okot szolgáltató bűncselek­ményt követett el, akkor „mi min­den lehet még a szőnyeg alatt”? Megszólalt az ügyben maga Bush is, hangsúlyozva, nem tagadta el a közvélemény előtt: korábban sokat ivott, és hibákat követett el. E hi­bákból - mint mondta - tanult, és 1986 óta nem iszik. A 24 évvel ezelőtti esetet állítása szerint azért nem mondta el eddig, mert lányait mindig arra intette, ne fogyassza­nak alkoholt, amikor autót vezet­nek. Érdekesnek nevezte, hogy mindez éppen most került nyilvá­nosságra. Kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy rács mögött egyetlen éjszakát sem töltött, a rendőrségen azonnal elismerte bűnösségét, majd kifizette a büntetést. A demokrata elnökjelölt kam­pánystábja eközben csütörtök es­te több riporteri megkeresésre is azt válaszolta, hogy csak a hí­rekből értesült az esetről. Gore környezete minden kommentár­tól elzárkózott. Bush a gyerekeinek sem dicsekedett a múltjával (TA SR/AP) Megfigyelők látnak némi reményt az erőszakos cselekmények megfékezésére Barak békülékenyebb Megvizsgálják az európai vízumrendszereket is Fokozott ellenőrzés Jeruzsálem/Gáza. Az izraeli biztonsági kabinet csütörtök késő esti ülésén 24 órás hala­dékot szabott ki a Palesztin Hatóságnak a csütörtök haj­nalban kötött megállapodás végrehajtására. Mint ismere­tes, az egyezményt Arafat palesztin elnök és Simon Pe- resz izraeli regionális fejlesz­tési miniszter kötötte. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Azonban nagy veszélybe került a megállapodás hivatlos bejelntése is, mert Jeruzsálem központjában pokolgépes merényletet követtek el, amely két izraeli polgári személy halálát okozta. Továbbá, az AFP szerint, közel húsz esetben nyitot­tak tüzet a Gáza-övezetben lévő iz­raeli telepekre. Bár Arafat is elítélte a jeruzsálemi robbantást, Ehud Ba­rak izraeli kormányfő és Móse Ka- cav államfő egyaránt a palesztin vezetést tette felelőssé a merényle­tért. Izrael azt veti a palesztin veze­tés szemére, hogy az elmúlt hetek­ben szabadon engedte a Hamász és az Iszlám Dzsihád szervezetek szá­mos szélsőséges tagját, továbbá, hogy nem lép fel kellő határozott­sággal a palesztinok erőszakcselek­ményeinek megfékezéséért. A jeru­zsálemi merénylet egyik áldozata JichákLévinek, a kneszetben 5 par­lamenti hellyel rendelkező jobbol­dali ortodox Nemzeti Vallási Párt vezetőjének a lánya volt. MTI-JELENTÉS Bukarest. Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román minisz­terelnök közelmúltban tartott megbeszélésén szerepelt egy olyan napirendi pont is, amelyről nyilvánosan sok szó nem esett: an­nak lehetősége, hogy az RMDSZ már a novemberi elnökválasztá­sok első fordulójában Mugur Isa- rescut támogathatná - írta tegnap a Curentul című napilap. Értesülé­sét arra alapozta, hogy meg nem nevezett román kormányforrások szerint nem kizárt az RMDSZ ál­lamfő-jelöltjének, Frunda György szenátornak a visszalépése abból a megfontolásból, nehogy a vá­lasztások második fordulójába a legnagyobb esélyesnek tartott Ion Iliescu mellett a szélsőségesen na­cionalista Nagy Románia Párt el­nöke, Corneliu Vadim Tudor sze­nátorjusson. A lap idézte Orbán, kijelentését, amely szerint „példátlan a ma­Tegnap a kora délutáni órákban az erőszakos cselekmények bizonyos fokú csökkenését állapította meg Gilád Ser, Barak kabinetfőnöke, de ismét azzal vádolta Arafatot, hogy nem teljesítette a Peresszel kötött megállapodásban vállalt kötele­zettségeit. Maga Barak is béküléke­nyebb hangot ütött meg a szokott­nál. Ser a CNN-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Arafat nem volt hajlandó világos nyilatkozatot tenni az erőszak végéről csütörtö­kön délután, ahogy abban eredeti­leg megállapodtak. „Attól tartok, hogy így a palesztinok nem értet­ték meg, mi is volt Arafat célja a Pe­resszel kötött megállapodással”. Ehud Barak pedig kijelentette: „Ki­tartunk béketörekvéseink mellett. Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy helyt álljunk két fronton: a békéért való harcban és az erőszak, a ter­ror elleni küzdelemben.” Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy teljesítette a paleszti­nokkal kötött megállapodásban foglaltakat. „Az egyezmény értel­mében a ciszjordániai területekről, gyár román kapcsolatok történe­tében, hogy szűk két hét leforgása alatt kétszer is találkozzon a két ország miniszterelnöke, ennyire eredményorientált partnerei még nem voltak egymásnak a két or­szág kormányfői”. A Curentul úgy vélte: nehéz el­hinni, hogy Isarescu ilyen rövid időn belül csak azért találkozzon kétszer Orbánnal, hogy új hatá­rátkelők megnyitásáról tárgyal­jon. Van egy sokkal konkrétabb magyarázat is: a román választási kampány. A találkozókról egyik kormányfő sem szolgált túl sok részlettel. Orbán Viktor kijelentései min­denesetre „függőben hagyják a dolgokat: vagy elutasítóan fogad­ta Isarescut, vagy - ami termé­szetesebbnek tűnik - mindent az RMDSZ döntésére bízott” - írta a lap. Frunda György szenátor az MTI-nek adott nyilatkozatában alaptalan találgatásnak minősí­tette a román lap írását. valamint az előretolt helyőrsé­gekről harckocsijaink visszatértek telephelyeikre. A Gáza-övezetből és a legfontosabb közutakról eltávolí- tottuk nehézjárműveinket” - olvas­ható a dokumentumban, amely kü­lön kiemeli: Izrael továbbra sem en­gedi meg, hogy állampolgárai pa­lesztin földre lépjenek és fenntartja a terület teljes zárlatát. A ciszjordániai Hebronban tegnap délelőtt kisebb, kőhajigálással tar­kított tüntetés zajlott, de sebesül­tekről nem érkezett jelentés. Ah­med Jaszin, a Hamász szellemi ve­zére az ABC spanyol napilapnak adott interjújában kijelentette: el­képzelhető a békekötés Izraellel, ha a zsidó állam visszavonul az 1967-es határok mögé, ugyanak­kor elutasította a csütörtöki izrae­li-palesztin tűzszüneti megállapo­dást. „Nem igazságos megállapo­dás, hogy csak a palesztin városok­tól vonják vissza az izraeli harcko­csikat” - mondta Jaszin, s egyúttal azt jósolta, hogy Izrael ki fog me­rülni a palesztinok elleni harcban, és 25 éven belül el fog tűnni. Kurszk-tragédia Meglékelik a 4. kamrát Moszkva. A Kurszk tengeralattjáró negyedik részlegébe vágnak léket az orosz és a norvég mélytengeri búvárok, akik már két hete dolgoz­nak a Barents-tengeren, és eddig 12 holttestet emeltek ki. A Kurszk fed­élzetén az augusztus 12-én történt baleset idején 118-an tartózkodtak, valamennyi tengerészt a farokrész­ben, a nyolcadik és kilencedik rész­legben találták meg. A további kuta­tás azonban túl nagy kockázatokkal járt volna, ezért a harmadik kamrát lékelték meg (az első két részleg gyakorlatilag teljesen elpusztult a robbanásokban). A harmadik kam­ra belsejében azonban túl nagy ron­csolást észleltek a videokamerák, ezért ide be sem hatoltak a búvárok, hanem védőburkot helyeztek a lék­re. Ezt követően kaptak utasítást a negyedik kamra meglékelésére és felderítésére: e részlegben talán tu­catnyi haditengerész lehetett a ka­tasztrófa pillanatában. (MTI) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Róma. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye születésének ötvene­dik évfordulója alkalmából kétna­pos miniszteri értekezletet kez­dődött az olasz fővárosban. A kon­ferencia fő témája az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok vé­delme és érvényesítése. Az össze­jövetel alkalmával aláírásra nyit­nak meg egy jelentős dokumentu­mot, a konvencióhoz szerkesztett 12-es számú kiegészítő jegyző­könyvet, amelyet az ET miniszteri bizottsága fogadott el júniusban, s amely megtiltja a diszkrimináció minden formáját. Erre az ünnep­élyes lépésre ma kerül sor a római polgármesteri hivatalban. A doku­mentumot szlovák részről Csáky Pál látja el kézjegyével. Az Európa Tanács kibővülése nyo­MTI-HÍR Madrid. A baszk szakadár terror­szervezet, az ETA nemrég meg­kezdett terrorhulláma a szervezet vezetőinek tervei szerint 10 évig fog tartani, ahogy ezt az ETA párt­ja, a Baszk Állampolgárok (EH) szóvivője Juan Jósé Ibarretxe baszk kormányfő tudomására hozta - közölte a tegnapi sajtó. A hír szerint Arnaldo Otegui EH- szóvivő szeptember 8-án közölte a baszk kormányfővel: az ETA mos­tantól a fegyveres akciók irányítá­sa mellett a politikai képviseletet is átveszi, és az EH ilyen irányú szerepe csökken. A változás állító­lag azzal magyarázható, hogy az ETA.megújította vezetőségét. Az Otegui szavait idéző hír szerint „a megújult ETA az utcai harc akti­vistáinak előretörésén és feljebb- jutásán alapul (vagyis a Baszkföld utcáin állandósult zavargások MTI-HÍR Kuala Lumpur. Befejeződött teg­nap az amerikai-észak-koreai tár­gyalások újabb fordulója, melyről ellentmondó értékelések láttak napvilágot. Az amerikai közle­mény szerint a tárgyalások „min­denre kiterjedőek, konstruktívak és mélyek voltak”, beleértve azt a felvetést, hogy Észak-Korea je­lentősen korlátozza rakétáit, cse­rébe a műholdfelbocsátás le­hetőségéért. Ugyanakkor Robert Einhorn amerikai külügyi állam­mán szükségessé vált annak a me­chanizmusnak a reformja, amely ellenőrizni hivatott, hogy az embe­ri jogok védelmét és az európai de­mokráciák erősítését fő céljának te­kintő szervezet tagjai tiszteletben tartják-e az emberjogi egyezményt, az ET legfontosabb okmányát - mondta a tegnapi megnyitón Wal­ter Schwimmer, az ET főtitkára. A részvevők az európai jogsértések konkrét eseteit is szemügyre ve­szik. Könnyen lehet, hogy az ET a közeljövőben megvizsgálja a föld­részen honos vízumrendszereket, nem tartalmaznak-e diszkrimina­tív elemeket. Schwimmer Jugo­szlávia felvételéről azt mondta, hogy a strasbourgi székhelyű szer­vezet örömmel venné tagjai közé a politikailag átalakuló balkáni álla­mot, várják Vojiszlav Kostunica el­nök hivatalos felvételi kérelmét. Az ETA sorozatosan zsarolja a baszk üzletembereket Tízéves terrorhullám Bili Clinton talán mégsem megy Észak-Koreába Nem történt áttörés résztvevőinek hatalomra kerülé­sén, akiknek jelentős része a társa­dalom szélére szorult fiatal, sok­szor kiskorú), akik felkészületlen, politikai elkötelezettségtől men­tes fiatalok, alig ismerik egymást, úgyhogy könnyebben lesznek ké­pesek elvtelen terrorakciók vég­hezvitelére”. A Baszk Vállalkozói Kör elnöke, Alfonso Basagoiti úgy nyilatko­zott: az ETA újabb zsarolási akci­ót kezdett baszk üzletemberek el­len. A szervezet az utóbbi hetek­ben levélben fordult egyes kisvál­lalkozókhoz, kiskereskedőkhöz, valamint szabadfoglalkozásúak­hoz, amelyben felszólította őket a 2-20 millió pezeta közti összeg­ben megállapított „forradalmi adó” kifizetésére. Basagoiti el­mondta, a leveleket gyakran az üzletemberek családtagjaihoz cí­mezték, hogy így hatásosabb le­gyen a zsarolás. titkár-helyettes a közleményben hangsúlyozta: “Még számos fon­tos kérdés vár megvizsgálásra és megoldásra”. Az észak-koreai kül­dött is csupán rövid nyilatkozatot tett a sajtó előtt. Az ÁP amerikai hírügynökség kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy nem tör­tént áttörés az észak-koreai raké­taprogram leállítása érdekében, és a felek nem is tűzték ki az újabb tárgyalási fordulót. Félő, ez meggátolja Clinton amerikai el­nököt abban, hogy történelmi lá­togatást tegyen Phenjanban. Ben Ami hivatalos külügyminiszter Jeruzsálem. Teljes jogú külügyminiszterré nevezte ki tegnap Ehud Barak izraeli miniszterelnök Slomo Ben Amit, aki eddig ideiglenes jelleggel töltötte be ezt a pozíciót. Ben Ami Dávid Lévi augusztusi lemondása óta vezeti az izraeli diplomáciát, de megbízatása eddig átmeneti volt. A kormányfő döntéséről értesítik a parlamentet is - tette hozzá az AFP Barak hivatalára hivatkozva. Ben Ami a közbiz­tonsági miniszter tisztét is betölti a Barak-kormányban. (MTI) Orbán Viktor és Mugur Isarescu tárgyalásairól Volt titkos alku? 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents