Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-22 / 269. szám, szerda
8 Creutzfeldt-jakob-kór és a bse ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 22. Uniós mezőgazdasági miniszterek a marhakórról Csalódott franciák Szlovákiában csak a Creutzfeldt-Jakob-kór alaptípusa bukkant fel - 1975-től 127 megbetegedést regisztráltak nálunk Veszélyes fertőzés forrása Éva Mitrová: a marhahús fogyasztása kisebb kockázatokkal jár, mint a virsli, a hamburger, fogyasztása, amelybe állati belsőszerveket is darálnak. (Fotó: TA SR) MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az EU-tagországok agrárminiszterei tegnap megállapodásra jutottak arról, hogy január 1- jétől minden olyan, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhára kiterjesztik a kötelező BSE-teszteket, melyek az úgynevezett kockázati csoportokba tartoznak. Az éles viták után elfogadott zárónyüatkozat nem említi, hány állatot érint az intézkedés. Franciaország azt szerette volna, ha a kötelező vizsgálatokat egy bizonyos kort elért valamennyi szarvas- marhára kiterjesztenék, függetlenül attól, hogy ezek a kockázati csoportokhoz (kényszervágott vagy valamilyen betegség jeleit mutató állatok) tartoznak-e, vagy sem. Ebbe a körbe hatmillió állat tartozik. A bizottság javaslata szerint viszont a tesztekbe a kockázati csoportokhoz tartozó valamennyi állatot vonták volna be, korra való tekintet nélkül. Ez már jóval kevesebb, mintegy 400 ezer állatot érintett volna. A miniszterek tegnapi döntése mindenesetre nyitva hagyta azt a lehetőséget, hogy az új intézkedés alkalmazásának tapasztalataitól függően 2001 júliusától „a táplálkozási láncba bekerülő valamennyi 30 hónaposnál idősebb” állatra kiterjesztik a kötelező vizsgálatokat. Egyidejűleg a bizottság javasolta a minisztereknek, hogy oldják fel a portugál marhahús behozatalára 1998 novemberében elrendelt tilalmat. FranciaországMTI-JELENTÉS Zágráb. Szlovénia a jövő évtől BSE- ellenórzésnek veti alá szarvasmarha-állományát -jelentette be a szlovén állategészségügyi szolgálat. Az ellenőrzés azt szolgálja, hogy kiszűrjék az esetlegesen fertőzést, megakadályozzák a betegség szlovéniai elterjedésének lehetőségét, és növeljék a vásárlók bizalmát a marhahús fogyasztása iránt. Az utóbbi 2 évben a hatóságok szakértőket képeztek ki külföldön az London. Október végén látott napvilágot a Lord Phillips által vezetett BSE-bizottság négyezer oldalas jelentése, amely a szivacsos agy- velőgyulladás következményeit taglalta. Állatorvosok, járványügyi szakemberek vettek részt előkészítésében. Anglia most a halálos kórtól retteg. A világ valamennyi megbízhatónak tekinthető lapja folyamatosan tár fel részleteket a szarvasmarhákban előforduló szivacsos agyvelőgyulladás és a Creutz- feldt-Jakob-kór (CJD), a remegéssel kezdődő, majd teljes idegi leépüléssel járó halálos kimenetelű embe- rj betegség között. A CJD-ben elhunytak agyában a boncolóorvosok hasonló elváltozásokat találtak, mint a kergemarhakórban (BSE) elhunytak agyában. A korábbi vizsgálatok során megállapították, hogy surlókórban elpusztult birkák agyvelejében is a fehérjemolekulák hasonló elváltozásai jöttek létre, mint a BSE-ben elpusztult tehenek agyában. Az elmúlt két évtizedben a brit konzervatív politikusok elbagatellizálták a tudósok arra utaló figyelmeztetéseit, hogy a különböző állatfajokban előforduló azonos betegségtünetek ugyanarra a fertőzésre vezethetők vissza. A nyolcvanas évek végén magyarázatot kapott a kerge birkák surlókórja és a „bolond” marhák agysorvadásának hasonlósága. Kiderült, ugyanolyan prionok okozzák mindkettőt. Ezeket a prionokat korábban lassú vírusként diagnosztizálták. Ekkor már tudni lehetett, hogy fertőzött birkaagyvelóvel etettek a táplálék dúsítása végett angliai tenyésztésű szarvasmarhákat, s a fertőző anyag nak nem sikerült rábírnia uniós partnereit, hogy példáját követve általános tilalmat rendeljenek el az állati eredetű takarmánylisztek fel- használására a kergemarhakór terjedése elleni óvintézkedésként. Az EU mezőgazdasági minisztereinek tanácsa olyan kompromisszumos megállapodásra jutott, amelynek értelmében csak az elhullott állatokból származó termékekre vezetik be a tilalmat, a „tiszta” vágóhídi hulladékokra nem. A kérődzők esetében már 1996 óta tilos az unióban a csont- és húsliszt takarmányozásra való felhasználása. Franciaország a BSE újabb eseteinek közelmúltbeli felbukkanása nyomán ezt a tilalmat terjesztette ki valamennyi háziállatra, és szerette volna elérni, hogy az intézkedést a többi EU-tagország- ban is vezessék be. Ezt csak Nagy- Britannia és Portugália tette meg. A francia döntés éles megosztottságot idézett elő az unióban. A tagállamok egy része hajlandó lett volna követni a példát, de többségben voltak az ellenzők - élükön Németországgal amelyek úgy vélik, hogy őket kevéssé vagy egyáltalán nem fenyegeti a BSE terjedése. Az állati takarmánylisztek használatának teljes körű betiltását „demagóg intézkedésnek” tartják, mert azt szerintük azok a tagállamok szorgalmazzák, amelyek nem képesek hatékonyan végrehajtani az érvényben lévő élelmiszerbiztonsági előírásokat. állategészségügyi tesztek elvégzésére. Ezekkel a tesztekkel a remények szerint már akkor ki tudják mutatni a fertőzést, amikor a betegség klinikai tünetei még nem mutatkoznak meg a szarvasmarháknál. A szlovén szervek megtiltották a szarvasmarhák és a csontliszt importját mindazokból az országokból, ahol már szivacsos agysorvadásos megbetegedés ütötte fel a fejét a szarvasmarhák között, és megtiltották a 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhák külföldről történő bevitelét is. bekerült a táplálékláncba; a baromfi- és a sertésállomány is részben fertőződött. A nyolcvanas években gyanítani kezdték, hogy a Creutz- feldt-Jakob humán kór és BSE között oksági összefüggés van, de a tudósok képtelenek voltak ezt bizonyítani. Megelégedtek azzal, hogy feltételezhetően itt-ott a táplálék- láncba kerültek a fertőző anyagok, a kergemarhakór és az emberi fertőződés összefüggése viszont nem valószínű. Közben mégis bebizonyosodott, hogy a Creutzfeldt-Ja- kob-kór ‘80-as években feltűnt változataiban (nvCJD) elhaltak agyveleje azonos elváltozásokat mutat, mint az új-guineaiak kuru betegségében elhunyt kannibál őslakóké. Ezt a magyar-szlovák származású Dániel Carleton Gajdusek orvosantropológus mutatta ki, ő a hetvenes évek közepén kapott Nobel-dí- jat. A Phillips-jelentés kimutatja, (1.) a tory kormány a nyolcvanas évek végén állította le a nagyszabású és intenzív kutatásokat, amikor már gyanítható volt, hogy az emberi és az állati fertőződések összefüggenek. 2. A jelentés összesen 80 halálos végű nvCJD megbetegedést regisztrál, az elhunytak életkora különböző, a reprezentáltak idős és 10-25 éves betegek. 3. Bizonyítottnak látszik, hogy nyolcvan elhunyt és öt (ma még!) élő beteg Creutz- feldt-Jakob-kórral fertőződött. 4. Valószínű hogy a hatvanas-hetvenes évek szérumaiba is bekerült valamilyen prion származéka, s ez a fertőzések valószínűségét mérhetetlenül növeli. 5. Számolni kell azzal, hogy a pesszimista prognózisok is „bejöhetnek”, miszerint az elkövetkező néhány évben százezerre szaporodik a prionbetegek száma. A lőcsei kórházban Creutz- feldt-Jakob-kórban elhunyt idős férfi esete ismét ráirányította a közvélemény figyelmét a kergemarhakórra (BSE), amely a beteg marhákról az emberre átterjedve szivacsos agysorvadást okoz. Szlovákiában csak a Creutz- feldt-Jakob-kór (CJD) alaptípusa ismert. Ez - mindennapi körülmények között - nem terjed emberről emberre. GÁGVOR ALÍZ Éva Mitrová, a lassú vírusos ideg- rendszeri fertőzésekkel foglalkozó központ vezetője a kergemarhakór és a birkasúrlókór legnagyobb hazai szakértőjének számít. A nemzetközileg is elismert kutató hangoztatja: évente néhány CJD eset fordul elő hazánkban, de ezeket még egyszer sem a kergemarhakór okozta. Van kimutatásuk arról, hogy Szlovákiában eddig hányán betegedtek meg Creutzfeldt-Jakob- kórban? Szeretném nyomatékosan leszögezni, hogy Szlovákiában eddig csak a CJD alaptípusa bukkant fel. Az új variáns, amelynek köze van a BSE- hez, nálunk még nem ütötte fel a fejét. A lőcsei esetnek tehát nincs köze a kergemarhakórhoz, illetve a marhahús-készítmények fogyasztásához. Ellenben Angliában 80 személyen diagnosztizáltak a CJD variánsát, Franciaországban pedig három eset merült fel. Creutzfeldt-Jakob- kór legalább két évszázada ismert - Szlovákiában a betegség alaptípusa, csakúgy mint a világ más országaiban,,; évente egymillió emberből egyet betegít meg. Az 1975-től készített kimutatásaink 127 alaptípusos megbetegedésről szólnak. Ha a szlovákiai adatokat össze akarnánk vetni a környező országokéval, akkor kiderül, hogy ez szinte lehetetlen. Csehországból például alig vannak adatok, de csak azért, mert a kérdéssel ott eddig igazán nem foglalkoztak. Magyarországon és Lenü Nagyon gyorsan papírra kellene vetnünk a véradás szabályait. gyelországban is másként történik a kimutatás - vannak régiók, így például Varsó, Lodz vagy Poznan, amelyeket járványügyi szempontból alaposabban vizsgálnak, ellenben a többi régiókban a vizsgálatok nem ennyire behatóak. A tudósok a 80-as években bizonyították, hogy a birkák súriókór- ját és a marhák szivacsos agy- velőgyulladását ugyanolyan prionok okozzák. Angliában, ahol a BSE felütötte a fejét, a szarvas- marhák táplálékát hús- vagy csontliszttel dúsították. A súrló- kór nálunk sem ismeretlen. Nem DR. SZENESS ÁGNES Stanley Prusiner, a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem neurológia-, biokémia- és virológiaprofesszora már 1982-ben közölte felfedezését, miszerint több, halálos kimenetelű idegrendszeri fertőző betegség hátterében egy fehérje, az általa pilonnak nevezett „fertőző részecske” áll. A prion a protein (fehérje) és az infectious (fertőző) szavakból eredő mozaikszó. A prion különbözik minden eddig ismert kórokozótól, mert nem tartalmaz nukleinsavat (örökítőanyagot), mint a baktériumok, vírusok, paraziták vagy gombák. Prusiner szerint a prion nukle- insav nélkül is szaporodik, térszerkezete változik, változásait örökíti. A prionok olyan fehérjék, melyek normális változata minden általuk zárható ki, hogy a hazai agrártermelők is gazdagították a szarvasmarha-takarmányt hasonló adalékkal, tehát a fertőzés elméletileg nálunk is bekerülhetett (volna) a táplálékláncba. Minek köszönhető, hogy ennek ellenére a kór nálunk nem robbant ki? A megbetegedés a birkákról azután terjedt át a szarvasmarhákra, hogy az ember - a hasznosság növelése érdekében - hosszú ideig rendszeresen és nagy mértékben adagolta a prionokkal fertőzött csontlisztet a szarvasmarha-táplálékba. Ennek következtében a megbetegedés átkerült a szarvasmarhára és más állatfajokra, s ami rosszabb, lényegesen megváltozott a prion tulajdonsága is. Ezt támasztja alá egyebek között az a tény is, hogy Angliában a kór ma már az állathulladék-meg- semmisítők környékén kóborgó macskákban is kimutatható. Nálunk nem kevernek a szarvasmarha-takarmányba csonlisztet, a súrlókór pedig csak időről-időre, mindössze egy-két birkában bukkan fel. Ellenben Angliában és Franciaországban nehezen találni olyan birkanyájat, amely nem fertőzött. Ha tehát ezekben az országokban az elhullott állatokból csontlisztet készítenek, a kór nagyon tömény formában kerül feletetésre. Az eddigi vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a megbetegedés elterjedése, s az, hogy a kór a birkákról átkerült más állatfajokra, nagymértékben függ a fertőzött csontlisztadag nagyságától és attól, hogy azt müyen gyakran adagolták az állománynak. Ami a prionok azonosságát illeti, biokémi- ailag kimutatható, hogy a BSE és a CJD variánsának (nvCJD) prionjai egy kategóriába tartoznak, a CJD alaptípusának és a többi állati és emberi megbetegedésnek a prionjai a másikba. Az utóbbi zárt körben fejti ki hatását, csak a központi ideg- rendszert károsítja, a járványveszély tehát nullával azonos, a kór nyállal, könnyel, érintkezéssel nem terjed. Ellenben a nvCJD-nél már vizsgált emlősfaj sejtjeiben megtalálható, legnagyobb mennyiségben az idegrendszer sejtjeiben. Vizsgálataik szerint a szervezetbe jutó kóros prionfehérjék az idegrendszerbe jutva szoros kapcsolatba lépnek az idegsejtek felszínén található egészséges prionfehérjékkel, s ma még pontosan nem ismert módon elrontják, saját képükre formálják azok térszerkezetét. A kóros prionok az embernél és az állatvilágban fertőző szivacsos agysorvadást okoznak. Embernél a prionbetegsé- gek négy fő típusát ismeri az orvos- tudomány. A legelterjedtebb emberi prion betegség a Creutzfeldt-Jacob kór, mely 1-2 éven belül halálhoz vezetű, központi idegrendszeri megbetegedés. Legfőbb tünete a gyors elbutulás, de jellemzőek a bénulások vagy izomgörcsök, egyéb fennáll a fertőzés veszélye is, hiszen a patológiailag módosult priont például a vakbélben, vagy a mandulában is ki lehet mutatni. Ez pedig fokozott óvatosságra int, főleg a véradást illetően. A BSE-hizottság által november elején nyüvánosságra hozott Phillips-jelentés azt állítja, hogy AngVizsgálatnak kellene alávetni a gyógyszereket és a kozmetikumokat is. liában a tory kormány a nyolcvanas évek végén leállította a nagyszabású és intenzív kutatásokat, pedig akkor már gyanítható volt, hogy az emberi és az állati fertőzések összefüggenek. Ez nem felel meg a valóságnak. A kilencvenes évek elején a témakörben szerveztünk egy nagyszabású konferenciát, amelyre fiatal és tehetséges angol kutatókat is meghívtunk. Merem állítani, hogy Angliában az említett időszakban is folytak kutatások, az viszont tény, hogy a kormány politikai és gazdasági megfontolásból igyekezett a kórra vonatkozó adatokat, veszélyeket szépíteni. Ugyancsak ez a jelentés állítja, hogy hatvanas-hetvenes évek szérumaiba bekerült valamilyen prion származék, ennek következtében a fertőzések valószínűsége megugrik. Pesszimista prognózisok szerint az elkövetkezendő néhány évben százezerre ugorhat a prionbetegek száma. Két prognózis létezik. Az egyik 80 ezerre saccolja az elkövetkezendő években megbetegedők számát, a másik ennél is nagyobb növekedést jósol. Azonban mindkét szerző megegyezik abban, hogy pontosabb becslések csak egy-két év múlva lesznek. A tudósok régóta figyelmeztettek a fertőzéssel járó veszéközponti idegrendszeri leépülés mellett. A betegség egyik variánsának tartják az örökletes Gerst- mann-Straussler-Scheinker szindrómát, melyet elsősorban a kisagyi egyensúlyzavarok jellemzik. A harmadik kórkép a fatális örökletes álmatlanság. Ä negyedik a már kiveszőben lévő „kurubetegség”, mely kizárólag az Új-Guineában lévő fore törzs tagjai körében előforduló betegség volt, s a rituális kannibalizmus elhagyásának köszönhetően mára gyakorlatilag eltűnt. A fertőző szivacsos agysorvadás különböző állatfajoknál is megtalálható. Ezt szarvasmarháknál kergemar- hakómak, juhoknál, kecskéknél surlókómak nevezünk, de ismeretes a nyérc, a szarvasok, a kérődzők, a macskafélék fertőző szivacsos agysorvadása is. A prionbetegségben tílyekre, és sürgetik a szigorú közegészségügyi intézkedések meghozatalát, ám a kutatások eredményeinek gyakorlati megvalósítása késik, nem egységes. A nvCJD eddig Angliában és Franciaországban bukkant fel, de BSE-fertőzött tehenek Portugáliában, Svájcban, Dániában, Hollandiában is vannak, sőt elvétve még Németországban is található beteg tehén. A svájciak nagyon érzékeny módszert fejlesztettek ki a fertőzött tehenek felkutatására. Az új diagnosztikai módszer franciaországi alkalmazása során kiderült, hogy az eredetileg feltételezettnél sokkalta több a fertőzött szarvas- marha. Ez nyüván a többi ország esetében is így lesz. Biztosak lehetünk abban, hogy fertőzött szarvasmarha nem jutott el hazánkba? Tudtommal BSE-fertőzött teheneink nincsenek, s az nvCJD sem ütötte még fel a fejét nálunk, de nincs sok időnk. Az EU-országok mintájára nagyon gyorsan a gyakorlatban is alkalmaznunk kellene az óvintézkedéseket. Az állategészségügyi hivatal illetékesei azt állítják, hogy nem importálunk szarvasmarhát, illetve marhahúst Nyugat-Európából... A közegészségügyi óvintézkedések - az új ismeretek fényében - gyorsan változnak. Jobban kellene figyelnünk a behozatalra, például a környező országokból is, amelyek korábban nagyobb mértékben importáltak éllőállatot, vagy húskészítményt Angliából. Potencionális veszélyforrásként jelölném meg azokat az országokat is, ahol BSE- től fertőzött teheneket fedeztek fel. Vizsgálatnak kellene továbbá alávenni a gyógyszereket és a kozmetikai készítményeket is. Nagyon gyorsan papírra kellene vernünk a véradás szabályait is. Azoknak, akik huzamosabb ideig Angliában tartózkodtak, nem szabadna vért, vagy szervet adniuk. Ezt a gyakorlatot például az USA-ban, vagy Kanadában már alkalmazzák. Az Angliában vagy Nyugat-Euró- pában egykor szittelkedők most bizonyára felkapják fejüket: ki lehet-e valahogy vizsgálni az nvCJD pilonjait. A félelmeiket fokozhatja az a tény is, hogy a lap- pangási idő 6-12 év is lehet. Etikai vita dúl a szakértők között arról, vajon nem lenne-e helyes, ha a prionbeteg-gyanús személyeknek javasolnák a mandulaminta-vételt. Ugyanis a mandulában és a vakbélben a prionok kimutathatók. Bizonyára gyakran kérdezik Öntől, hogy nagy veszélynek tesszük-e ki magunkat, ha Nyu- gat-Európa országaiban marhahúst fogyasztunk. A hús fogyasztása kisebb kockázatokkal jár, mint példáult a virsli, a hamburger, vagy a felvágott fogyasztása, amelybe állati belsőszerveket is kevernek, darálnak. pusos az agy mikroszkópos képe. Hatalmas üres lyukak, szivacsos elváltozások jelennek meg az agy különböző területem. Az angliai szarvasmarha-megbetegedések megjelenése előtt a vüág nem fordított figyelmet a prionbetegségekre. A járvány 1985-ben kezdődött, 1991-ben tetőzött, évi 40 ezer állat elpusztulásával, s 1997 végéig 170 000 szarvasmarha pusztulását okozta. Ennél jóval nagyobb volt a megelőzés céljából levágott állatok száma. A ‘80- as évek végére kiderült, hogy a járványt maga az ember és a technológia fejlődése okozta. Az elhullott állatok, így pl. a surlókóros juhok tetemét is felhasználták a takarmánydúsítás céljára. A technológia során a hideg préselés és a magas zsírtartalom védőhatása miatt a prion megőrizte fertőzőképességét. Megakadályozzák a BSE elterjedésének lehetőségét Szlovén óvintézkedések A BSE-rémálom: Phillips-jelentés 4 ezer oldalon Anglia a kórtól retteg N. SÁNDOR LÁSZLÓ Az angliai szarvasmarha-megbetegedések megjelenése előtt a világ nem fordított nagy figyelmet a prionbetegségekre Prion, az a bűnös „fertőző részecske”
