Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-14 / 262. szám, kedd

Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 14. Az ember tragédiája Nagyváradról Ipolyság/Ipolykeszi. A nagyváradi Kiss Stúdió Színház Madách Imre Az ember tragédiája című művével vendégszerepei tájainkon. November 16-án 19 órakor az ipolykeszi művelődési házban, no­vember 17-én szintén 19 órakor az ipolysági városháza színházter­mében mutatják be a darabot az Ipolysági Színházi Napok 2000 rendezvénysorozat részeként, (ó) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Nabucco 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Demokraták 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Macskajáték (vendégjáték Nagymegyeren) 12.30,19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 10 Giselle 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kölyök 14 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hegedűs a háztetőn 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Viharzóna 15.30, 18, 20.30 YMCA: Temetetlen múlt 15.30, 18, 20.30 TATRA: Temetetlen múlt 15.30, 18, 20.30 ISTRÓPOLIS: Viharzóna 15.30, 18, 20.30 Sasszem (dán) 16.30 Bér­gyilkos a szomszédom 18.30, 20.45 Magnólia 16,19.30 OBZOR: Sa­káltanya 15.30, 18 Esőcseppek a forró kövön (ff.) 20.30 MLADOSÍ: Női filmek európai fesztiválja: És isten megteremtette a nőt... (ff.) 18 A kertész kutyája (sp.) 20.30 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.- cseh) 17.30,18.30,20.30 Én és én meg az Irén 17 Szeresd felebaráto­dat! (ném.) 20 Tűzijáték (jap.) 20 A segéd (szlov.) 19.30 KASSA DRUZBA: Tolvajtempó (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Eastie Boys (ném.) 16,18, 20 ÜSMEV: Temetetlen múlt (am.) 16,18.15, 20.30 IMPULZ: Sztárom a párom (am.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Viharzó­na (am.) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Sakáltanya (am.) 17, 19 LÉVA - JUNI­OR: Temetetlen múlt (am.) 16.30, 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Bruce Willis: A kölyök (am.) 18 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Mission Impossible 2 (am.) 18 A Csemadok TV titkárai a jövő évi programról Országos rendezvények ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Török Elemér hetvenéves. Verseiből a közösséget féltő gond tükröződik, az együttérzés melege árad Ragyogtass fölém csillagot Szűkebb szülőföldje, a Bodrogköz lelkes poétája lett. (Somogyi Tibor felvétele) Losonc. A Csemadok területi vá­lasztmányainak a titkárai Losoncon találkoztak, hogy egyeztessék az év hátralevő részére, valamint a követ­kező esztendőre tervezett rendezvé­nyek időpontjait, valamint hogy megvitassák azok szervezési kérdé­seit. 2001-ben a következőképpen alakul az országos rendezvények sora: június 3. és 6. között Duna- szerdahelyen találkoznak a gyer­mek szín- és bábjátszó csoportok a 26. Duna Menti Tavaszon, melyhez gyermekrajzpályázat is kapcsoló­dik. Jövőre a fesztivált megelőző vá­logatást - tekintettel az egyre több csoportra - kísérleti jelleggel regio­nális fesztiválokon tartják meg. E rendezvények helyszínei előrelátha­tólag a következő városok lesznek: Királyhelmec, Szepsi, Tornaija, Ipolyság vagy Léva, Galánta, Érsek­újvár, Komárom és Dunaszerdahely. A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny járási forduló­it március 10-ig bonyolítják le, a ke­rületi elődöntőket április végéig rendezik meg az illetékes területi választmányok. A döntő Rimaszom­batban lesz április 3. és 6. között. A Jókai Napokat június második felé­re tervezik, így a válogatásoknak május 10-ig be kell fejeződniük. A Bíborpiros Szép Rózsa népdal- és népzenei vetélkedő regionális for­dulóit a jövő esztendő márciusa és júniusa között tartják meg, a döntő­re az ősz folyamán kerül sor. A Ka­zinczy Napokat áprilisban, a Fábry Napokat októberben kívánja meg­rendezni a kassai területi választ­mány. A Csengő Énekszóra, a gyer­mekkórusok találkozójára május­ban kerül sor, a tervek szerint Kas­sán. A Falusi Színjátszók és Esztrád- csoportok Fesztiválja jövőre is Szepsiben lesz, várhatóan novem­ber 8-án. (-sk) Az élményköltészet, a han­gulatokat, lelkiállapotokat, a tudattartalmak minden ré­gióját tárgyakba, táji-termé­szeti alakulatokba oldó líra, az évszakok változásaiban önmagát kereső művészi szemlélet egyik legrégibb, legkövetkezetesebb, leghű­ségesebb képviselője - Tö­rök Elemér immár bibliai korba ért. SZEBERÉNYI ZOLTÁN Pályája átíveli a „harmadvirágzás” egész történetét. Fél évszázaddal ezelőtt vetette papírra első verseit, kisebbségi létünk legnagyobb iro­dalmi konjunktúrája idején. Mint olyan sokan a szegénységből jövő értelmiségi fiatalok közül, az 1948-as fordulatot nemzetiségi­társadalmi felszabadulásnak hitte és élte. A felnőtté válás izgalmas korszaka egybeesett nála a szocia­lizmus építésének első éveivel. A kor egyik jellemzője az irodalom szerepének félreismerése, haté­konyságának a túlbecsülése volt. Az irodalmi tettet ebben az időben a fizikai munkával azonos értékű­nek és jelentőségűnek tartották, minden vers egy-egy győzelmet je­lentett - az akkori szóhasználat sze­rint - a munka frontján. Ezek a kö­rülmények határozták meg Török Elemér pályakezdését, különösen a témaválasztás, a hangvétel, a kife­jezőeszközök terén. Nem véletlen, hogy költői hangja harsány, pateti­kusan szárnyaló, indulatoktól fű­tött volt. „írj verset, tüzeteset, szá­zat, ezret, hadd gyújtsa lángra az emberi szíveket!” - kiáltja oda köl­tőtársainak. Verseivel közvetlen ré­szese akart lenni a társadalmi harc­nak, az építőmunkának. Megkísé­relte művészi egységgé kovácsolni a Petőfi kimunkálta népies dalok egyszerűségét a forradalmi költé­szet lendületével és pátoszával, Ma­jakovszkij kirobbanó indulataival. A szándék és lelkesedés azonban nem volt arányban a felkészültség­gel, az induló költő mesterségbeli tudásával. A tehetség, a költői erő megnyilatkozásai mellett bőven tartalmaznak versei elnagyolt, üre­sen kongó, plakátszerű sorokat. PUNTIGÁN JÓZSEF Fülek. A füleki Szülőföld Polgári Társulás november 4-én a Vigadó­ban hatodik alkalommal rendezte meg a Nógrádi Pedagógustalálko­zót, amelyre ezúttal több mint szá­zan voltak kíváncsiak. Bolla Károly rövid megnyitója után az előadások sorát Setényi János, budapesti oktatási kutató nyitotta meg, aki a III. évezred iskolájának modelljét vázolta fel. Ebben megha­tározó szerepet kap az iskolai auto­nómia, az önálló vezetés és a minő­ség. Az előadó hangsúlyozta, hogy mind a pedagógusok, mind az isko­la működésében fontos szerepet kell kapnia az önértékelésnek, a hely­zetfelmérő teszteknek. Ezekből nem hiányozhat az iskola diákjainak fel­mérése sem, akiknél azt kell meg­vizsgálni, hogy mennyit fejlődtek önmagukhoz képest, tehát az isko­lába való belépésük óta. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy e tekintet­ben az elmaradottabbaknak tartott vidéki iskolák lényegesen jobb ered­ményeket érnek el, mint a jobb hely­zetben lévő városiak. A szlovákiai magyar tannyelvű iskolákkal kap­csolatban megjegyezte: az iskolá­nak nem elég csak magyarnak vagy csak minőséginek lenni, e kettőnek együtt kell megjelenni. A szülők gyermekeik érdekeit képviselik, és minőség hiányában nem lehet el­várni, hogy gyermekeiket csak ér­zelmi alapon írassák egyik vagy má­sik iskolába - utalt az előadó azon magyar szülők dilemmáira, akik te­lepülésükön csak egy, a minőséget Az ötvenes évek második felében a sokasodó társadalmi problémák, az 1956-os magyar forradalom, különösen annak nálunk is érezhe­tő következményei, a megtorló, a megszorító intézkedések stb. kiáb­rándították a létező szocializmus illúziójából, saját költői „küldeté­séből”. Rádöbbent, hogy a kezdet­ben leütött hang hamisan cseng. Ha költő akar maradni, változtatni kell alapállásán, ki kell küszöböl­nie művészi fogyatékosságait. Hosszú időre elhallgatott. Csaknem másfél évtizednek kellett eltelnie, mire önálló kötettel - Fé­nyért perelek, 1968 - az olvasói nyilvánosság elé lépett. A több mint félszáz vers egy merőben új lírai arcot tükröz. Az öntudatában és önbizalmában megrendült köl­tő magára talált. Meglelte a neki legjobban megfelelő költői eszkö­zöket, témakört, hangfekvést. A nem teljesítő magyar iskola közül „választhatnak”. Nagy Ferencné, a litkei iskola igazgatója ismertette a Comenius 2000 program lényeges pontjait, hangsúlyozva a partner­központú oktatás fontosságát. Oroszlány Péter budapesti tanár az eredményes tanulási technikákról szólva rámutatott: csak az a peda­gógus lehet eredményes, aki maga is tanulóképes. Megjegyzése, hogy „megszűnt az a világ, ahol a gyerek tanul és a tanító tanít“, intő figyel­meztetés mindazoknak, akik úgy -gondolják, hogy számukra a tanu­lás a főiskolával befejeződött. Se­tényihez hasonlóan Oroszlány is bő teret szentelt a roma gyermekek ok­tatásának. Szigeti László oktatási államtitkár a szlovák nemzeti oktatási program, a Millennium tervezetét mutatta be. Elmondta, hogy a szlovákiai magyar oktatás tervezete szerves részét kell hogy képezze a szlováki­ai oktatási tervezet egészének. Töb­bek között célként jelölte meg, hogy az óvodai nevelés ötéves kor­tól kötelezően az oktatás szerves ré­szévé váljék, s hogy az óvónőknek felsőfokú végzettsége legyen. Az elhangzottakat Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) elnöke és Al­bert Sándor tanszékvezető tanár koreferátumai tették teljessé. Ádám Zita kifejtette: az autonómiát úgy kell kiépíteni, hogy ne fenyegesse mások szabadságát. Az SZMPSZ tíz évét értékelve hangsúlyozta, hogy az tevékenységével nemzetközi szintű programot valósít meg. Al­jelszavak hangoztatása helyett a természet képeibe oldja hangula­tait, mondandóit. A harsányságot higgadt, bölcselkedő költői szem­lélet, szelíd, sokszor mélázó hang váltja fel. Szűkebb hazája, a Bod­rogköz természeti szépségei, moz­galmas történelmű szorgalmas la­kói adják költői megújulásának hátterét és kulisszáit. A mozgalmi költőből egy sajátos tájegység lel­kes poétája lett, aki szervesen a tájba épülve, a táj embereinek gondjára-bajára figyelve ölti köny- nyed, természeti tárgyakban, szimbólumokká nemesedett terep­jelenségekben bővelkedő versekbe vallomásait, reflexióit. Nem bánt­ják világrengető problémák, nem ás az emberi lét és lélek legmélyé­re, de verseiből a közösséget féltő gond, az együttérzés melege árad. Egyéni sorsáról, örömeiről, tragé­diáiról szólva is megpróbál egyete­bert Sándor egy felmérés elgondol­koztató eredményeit ismertette, amelyek csaknem minden téren az európai szinthez viszonyított elma­radásunkról árulkodtak. Szólt arról is, hogy a szlovákiai pedagógusok az oktatási reformot illetően két, egymástól egyre távolodó csoportra osztódnak: az egyik az apróbb vál­tozásokra, a pénzek újraelosztásá­ra, az irányítási szintekre, a másik az önigazgatásra, a minőségre he­lyezi a hangsúlyt. Olyan iskolai rendszert kell kialakítani, amelyben a gyerek jól érzi magát (a felméré­sek eredményei ennek pont az el­lenkezőjét mutatják), nem szabad folytatni azt a gyakorlatot, hogy a gyerek az iskolában azt tudja meg, mit kell megtanulnia otthon. Az előadásokat követő vitában bő teret kapott a behatási program. A régióra vonatkozó eredményeit Böszörményi István ismertette. Ádám Zita hozzászólásában lé­nyegre tapintó pontossággal mu­tatott rá a program gyenge pontja­ira. Ez egyben felszólítás is volt a jelenlévő pedagógusok felé, hogy gondolják át, hogyan lehetne haté­konyabban kiaknázni a program adta lehetőségeket. Az előadásokkal párhuzamosan az óvónők Mezőfi Istvánná vezetésé­vel az óvodai nevelő programok­kal ismerkedtek. A találkozót pe­dagógiai szakkönyvek bemutatója egészítette ki. Bőséges volt a vá­laszték, aki tehette, vásárolt is. Az már nem a pedagógusok hibája, hogy ezt nem sokan engedhették meg maguknak. mes érvényű tapasztalatokat le­vonni. Nem hibátlan ez a visszatérést je­lentő kötet, de meglepő tulajdon­ságokat, kiérlelt művészi alapál­lást és magabiztos, a későbbiekben alig változó formanyelvet tükröz. Jelentősebb előrelépést az ezt kö­vető kötetekben tapasztalhatunk (Virágzó kövek, 1973, Delelő, 1976). Azt azonban, hogy témái­nak viszonylag szűk köre, gyakran ismétlődő hangulatai, motívumai, a hagyományokhoz szorosan ra­gaszkodó költői eszköztára stb. el­lenére is a szlovákiai magyar líra egy sajátos, másokhoz nem hason­lítható színfoltját, számontartott értékeit képviseli, a nyolcvanas-ki­lencvenes években megjelent vers­kötetei bizonyítják. A Jegenyék (1984), a Forgó évszakok (1989) és az Árnyak és fények <1990) cí­men megjelent kötetek azt a Török Elemért mutatják, aki lehetőségei­nek csúcsára érve egy letisztult, megállapodott költői-emberi ma­gatartást, határozott, ontológiai- lag megalapozott művészi szemlé­letet tükröző életművet hozott lét­re, akinek helye van korunk irodal­mi örökségében. A rendszerváltást követően meg- romló publikációs lehetőségek, a verseket, általában a költészetet övező, alaposan megcsappant ér­deklődés ellenére tovább írja ver­seit. Legújabb kötete - Tavaszi égen tél zokog... (1999) - nem tesz új vonásokat Török Elemér költői arcképéhez, de elmélyíti, markán­sabbá teszi az eddig ismerteket. Ha elhallgatna, szegényebb lenne szellemiségünk költői visszhangja. Hetvenedik születésnapja alkal­mából ehhez, költő tevékenységé­nek folytatásához kívánunk neki erőt és egészséget. Simán és éde­sen csordogáljon élete, mipt a líra az alábbi versében: „Akár a hajnal derengése álmomon átsüt szemed fénye mint a gyermekkor úgy élsz bennem a vénüléstől érintetlen Játszik az árnyék szívemen gyere simogass meg kedvesem s ragyogtass majd fölém csillagot amikor már néma csönd vagyok” (Ragyogtass fölém csillagot) Bácskái Béla: Pajták (Reprofotó) Holnap 18 órakor a somorjai zsinagógában Dusán Brozman nyitja meg Peter Kalmus kiállítását, s ad útmutatót a Sugargame (Cukorjáték) című installációhoz. Képünkön a kiállítás meghívója, a művész fiatalkori fotója. (Reprofotó) Az iskolának nem elég csak magyarnak vagy csak minőséginek lennie Csak érzelmi alapon nem megy Emléktáblát avattak Bácskái Béla tiszteletére Guszona. Halálának 20. évforduló­ja alkalmából a helyi művelődési ház falán vasárnap felavatták a fia­talon elhunyt Bácskái Béla festő­művész emléktábláját. Fodor Zol­tán polgármester már korábban, halálának tizedik évfordulója alkal­mából is kezdeményezte a már­ványtábla elhelyezését. Állami tá­mogatást is kaptak volna rá, terve mégsem sikerült. „Akkor a kulturá­lis minisztérium egyeden módosí­tással jóváhagyta a tábla eredeti kétnyelvű szövegét - mondta Fodor Zoltán. - Mi Bácskái Bélát írtunk, a minisztérium pedig a következő­képpen hagyta jóvá: Vojtech Bács­kái Béla. A festőművész bátyja, Bar­nabás ebbe nem egyezett bele, mondván, az öccse sohasem volt Vojtech.” Vasárnap, az emléktábla előtt Szabó Kinga, a losonci Nógrá­di Galéria igazgatója méltatta Bács­kái Béla munkásságát, (tt)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents