Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-11 / 260. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 11. Családi Kör Megnőnének a rákbetegek gyógyulási esélyei, ha mindenki- legalább évente - részt venne a szűrővizsgálatokon Egyre eredményesebben ÖSSZEFOGLALÓ daganatos betegségek sajnos nagyon sok embert érintenek, és hiába röppennek fel szinte hetente új hírek egy- egy „csodaszerről”, a rákos betegek bizonyítottan még mindig a hagyományos terápiával (sebészeti kezelés kemoterápiával és szükség esetén sugárkezeléssel kiegészítve) gyógyíthatók legsikeresebben. A szakemberek szerint jelentősen megnőnének a gyógyulási esélyek, ha mindenki rendszeresen részt venne az elérhető szűrővizsgálatokon, és ha a betegek időben, az első figyelmeztető tünetek felfedezésekor orvoshoz fordulnának - valamint ha a rákbetegek jobban bíznának a gyógyulásban. A rosszindulatú daganat sejtjei nem úgy „viselkednek”, mint az egészséges sejtek, hanem önállóan, saját törvényeik szerint, gyorsan szaporodnak. A daganat elpusztíthatja annak a szervnek a nagy részét, amelyben keletkezett, és ez a szervben funkciózavarokat idézhet elő. A rákos sejtek ráterjed- hetnek a környező szövetekre és , zésére és a szűréseken való részvételre. Egyes daganatok kialakulása genetikai hajlamhoz kötött: például az emlődaganatok 5-7 százaléka, egyes pajzsmirigydaganatok, valamint a petefészek-daganatok bizonyos része egyenes ágon öröklődhet. Ha ennek gyanúja merül fel, érdemes elvégezni a közvetlen rokonok szűrését is. Az úgynevezett familiáris bélpolipózisban szenvedőknél a rosszindulatú béldaganat előfordulása gyakoribb: a veszélyeztetetteknél időről időre tükrözéses vizsgálatra lehet szükség, és ha polipot fedeznek fel a vastagbélben, az eltávolítás után mindenképpen szövettani vizsgálatot kell végezni. Mammográfián kétévenként Minden nőnek részt kellene vennie évente egyszer nőgyógyászati szűrővizsgálaton, mert a méhnyak rákmegelőző állapota százszázalékosan felismerhető - ennek ellenére minden évben több száz méhnyakrákos esetre derül fény, és az utóbbi húsz év alatt nem javultak lényegesen a gyógyulási eredmények, mert a nők túlhelyreállításra törekszenek, azaz rekonstruálják a maradék emlőállományt. Azonban egészen addig várni kell az idegen anyag (implantátum) beültetésével - éppen úgy, mint a saját szövettel történő helyreállítással - amíg befejeződnek a kiegészítő kezelések, és a beteg gyógyultnak tekinthető. Sokkal jobb eredményeket lehet elérni, ha a sebészi kezelést korai stádiumban elvégzik, amikor még nem alakultak ki áttételek. Az egyre gyakoribb vastagbélrák megoldása után sűrűn szükséges a betegeknek ellenőrző vizsgálaton megjelenniük, mert újabb polipok képződhetnek a vastagbélben, amelyek később ismét rosszindulatúkká válhatnak. A kemoterápia célja a ráksejtek szaporodásának megakadályozása. A gyorsan osztódó ráksejtek gyorsabban veszik fel a szervezetből a tápanyagokat és az oxigént, mint az egészséges sejtek. A daganatoknak ezt a tulajdonságát lehet arra felhasználni, hogy az ereken keresztül a ráksejtekhez juttassuk a gyógyszereket, amelyek meggátolhatják az osztódásukat. A kezelés általában több olyan szerből áll, amelyek fokozzák egymás hatását. szűnnek. Az esetek többségében legalább hat kemoterápiás kezelés szükséges. Döntő fontosságú, hogy aki átesett daganatos megbetegedésen, a gyógyulás után is legalább félévente egyszer megjelenjen a kontrollvizsgálaton - panaszok esetén azonnal! mert így időben felismerhető a daganat esetleges kiújulása. Kevesebb a mellékhatás A daganatos betegségek közel 60-66 százalékánál a gyógyításban helye és szerepe van a sugárterápiának. A sugárkezelés lényege, hogy a daganatosán átépült sejtek a folyamatosan megisméüődő sugárhatásra vagy rögtön elpusztulnak, vagy annyira károsodnak, hogy a következő sugárkezelés teljesen elpusztítja azokat. A sugárterápia nem károsítja az ép szöveteket. A korszerű besugárzó gépek már nem a bőr szintjén, hanem lényegesen mélyebb szinten hatnak, így nem idéznek elő fekélyeket. Az előfordulhat, hogy a bőr hegesedik. A módén sugárterápia egyre kevesebb mellékhatást okoz: például hányinger, elesettség általában csak akkor szervekre is, valamint a vér- és nyirokrendszeren keresztül a szervezet távolabbi területeire is átsodródhatnak, s ilyenkor alakulnak ki az áttételek. Sajnos, ekkor már nem elgendő az elsődleges daganat eltávolítása, hanem az áttételeket képező rákos sejtek elpusztítására is törekedni kell. Ezért fontos, hogy a beteg lehetőleg korai stádiumban jusson orvoshoz. Örökletes hajlam és életmód Mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy ne alakuljon ki a szervezetünkben rosszindulatú daganat: aki kiegyensúlyozott, boldog életet él, egészségesen táplálkozik, sportol, nem iszik és nem dohányzik, az már sokat tett a megelőzés érdekében. Akinek a családjában halmozottan fordultak elő különféle daganatos betegségek, érdemes még nagyobb hangsúlyt fektetnie a helyes életmódra, a lehetséges önvizsgálatok elvégnyomó része nem él a szűrés lehetőségével. Negyvenöt év felett - panaszmentesen is - kétévenként részt kellene venniük a nőknek az emlő mammográfiás szűrésén. Ezeken a szűréseken kívül gyanú esetén elvégezhető a prosztatarák szűrővizsgálata, valamint a vastagbélrák szűrésére laboratóriumi vizsgálat is rendelkezésre áll. A sebészi beavatkozás alkalmával úgy távolítják el a dagdanatot, hogy azzal megbonthatatlan egységben három-négy centiméter ép szövet is eltávolításra kerüljön, mert így nagyobb az esély arra, hogy nem maradt rákos sejt az érintett területen. Ma már előtérbe kerültek a modern műtéti technikák: például az emlőrák bizonyos típusainál a daganat szövettani eredményétől, elhelyezkedésétől és nagyságától függően megoldható, hogy ne az egész emlőt távolítsuk el, hanem annak csak egynegyed részét és a hónalji nyirokcsomókat. A műtét során az esztétikus Műtét után kemoterápia A kemoterápia a daganatos betegségek nagy részénél indokolt, akár kiegészítő kezelésként, akár önállóan. Leggyakrabban a daganat műtéti eltávolítását követően kerül sor a kezelésre, még akkor is, ha nem fedezhető fel áttét. Azért ajánlatos üyen esetekben is kemoterápiát végezni, mert a rosszindulatú daganatok kis ereket képeznek maguk körül, s azokon keresztül szétszóródhatnak a szervezet különböző pontjaira. Nagy a félelem az emberekben a kemoterápiával kapcsolatban, s nem is alaptalanul, hiszen a citosztatikumok sejtmérgek, ezért bizonyos mellékhatások - hajhullás, hányinger, hányás, a fehérvérsejtszám, a vérlemezkeszám és a vörösvérsejtszám csökkenése, hasmenés és bélpanaszok - jelentkeznek a kezelés során. A mellékhatások súlyossága egyes készítményekkel enyhíthető, és a panaszok a kezelés befejezése után meglép fel, ha nagyon nagy terület kerül sugárzásra, ám gyógyszerekkel ezek a panaszok is csillapíthatok. A radikálisabb daganatterápiával lényegesen jobb eredmények érhetők el, tehát célszerű - daganattípustól függően -, ha rögtön minden rendelkezésre álló módszert (sebészi kezelés, sugár- és kemoterápia) beépítenek a kezelésbe. Sikertörténetek A tapasztalatok szerint a szorongó, kiegyensúlyozatlan daganatos betegek betegségének lefolyása kedvezőtlenebb, mint akik kiegyensúlyozottak. Utóbbiak, ha meg is betegszenek, általában jobban gyógyulnak. Az ilyen pácienseknek az a legjobb: fogadják el a tényt, hogy betegek, és koncentráljanak a gyógyulásra. Nem szabad lemondóvá válni, a betegnek is hinnie kell a gyógyulásban. Ötven százalékot a beteg ad a gyógyulásért, a másik ötven százalékot pedig az orvos. Nagy baj, ha a beteg nem hisz a gyógyulásban. ÉDES HAZUGSÁGOK A cukorbajt az édességek nagymértékű fogyasztása okozza Az igazság az, hogy a cukorbaj elsősorban örökletes betegség. A barna cukor egészségesebb A barna cukorban ugyan a finomítás során több maláta marad, ám a táplálkozás szempontjából egyáltalán nem egészségesebb, mint vüá- gos „testvére”. A méz egészségesebb, mint a cukor Igaz, hogy a méz ásványi anyagokat is tartalmaz, mindenekelőtt káliumot és foszfort, s ezek nem találhatók meg a cukorban, de az említett ásványi elemek mennyisége olyannyira elenyésző, hogy egészségi állapotunkra nincsenek hatással. Ráadásul a méz több kalóriát tartalmaz. Rátapad a fogakra is, és mindebből csupán a fogorvosnak van haszna. Az édesség után a gyerekek hiperaktívak A tudósok már nem egyszer vizsgálták, vajon hogyan hat a sok édesség a gyerekek viselkedésére, de összefüggést soha nem találtak. A gyerekek túlzott aktivitásának valószínűleg maga a születésnapi buli, nem pedig az elfogyasztott édesség az oka. A csokoládé aknét okoz Sem a csokoládé, sem más étel nem okoz aknét. Ennek az oka a tesztoszteron nevű hormon. Serdülőkorban egyszerűen megemelkedik a tesztoszteronszint, megnő a faggyútermelés, és ennek lehet a következménye az akné. -eiORVOSI TANÁCSOK Minél hamarabb el kell végezni a műtétet Jelige: Epekövek: „Három éve bizonyos ételek, pl. lecsó, töltött paprika, de ■ néha csak egy szelet rántott hús, vagy sajt után is görcsös fájdalom jelentkezett a gyomorszájnál, néha hányingerem is volt. Akkor kivizsgáltak, de nem találtak semmi bajt, csak diétát javasoltak. Két hónapja viszont epeköveket találtak, és állítólag szükséges az operáció. Én viszont nagyon félek, nincs valami más módszer?" ( Az epekövek által okozott panaszok ma már népbetegségnek számítanak. Több • műtétet végeznek epekövek okozta panaszok miatt, mint pl. vakbélgyulladás miatt. Az általánosan elfogadott szemlélet szerint a panaszokat nem okozó epeköveket nem háborgatjuk, de a tüneteket okozók sebészi ellátásra szorulnak. A műtétet klasszikus módon is el lehet végezni úgy, hogy a jobb bordaív alatt felnyitják, ám egyre jobban terjed a laparoszkópos eljárás is, amikor még kisebb behatolás útján speciális eszközökkel távolítják el a köveket és az epehólyagot. A legmegfelelőbb módszert a sebész választja ki. Az említett eljárások már azáltal is előnyösebbek az egyéb lehetőségeknél, mert az eltávolított epehólyag új követ nem „termel” és esetleges rosszindulatú elfajulás sem alakulhat ki benne. A műtét után nem fenyeget a hasnyálmirigy másodlagos gyulladása, hacsak nem halogatják sokáig a műtétet. Létezik ugyan olyan gyógyszer, amelyik bizonyos epeköveket képes feloldani, de a gyógyszer okozta májkárosodás veszélye miatt csak olyan betegeknél alkalmazzuk, akiknél a műtéti kockázat kimondottan magas lenne. A lökéshullámos generátor ugyancsak alkalmas a kövek szétroncsolására, de a keletkezett törmelék elzárhatja az epeutakat és vagy sebészi úton, vagy speciális endoszkóppal kell eltávolítani. Minél hamarább elvégzik a műtétet, annál nagyobb az esélye, hogy panaszaitól megszabadul. A gasztroszópia hatásosabb Jelige: Miért én vagyok beteg. „Igaz ugyan, hogy eléggé stresszes munka- ■ helyem van, de alkoholt nem fogyasztok, nem dohányzóm, jóformán kávét sem iszom. Ennek ellenére már tavaly óta nagyon gyakran akármilyen étel után majd kilyukad a gyomrom, egy kis szódabikarbóna mindig segített, de csak rövid időre. Az orvosom gyomortükrözésre akar küldeni, de legszívesebben más módszert választanék. Nem lehet valamilyen gyógyszerrel megoldani ezt a problémát?" ( Persze hogy lehet, de soha nem tudja meg, hogy tulajdonképpen mi is a baja. • Esedeg mire megtudja, már késő lesz. Kicsit részletesebben: A panaszai nagy valószínűséggel fekélybetegségre utalnak, vagy a gyomor-, ill. nyombélnyálkahártya gyulladására. Mindegyikre vannak sokkal hatékonyabb gyógyszerek, mint a szódabikarbóna. A fekélyt /ami tulajdonképpen egy felmaródás által okozott seb/ a következő tényezők okozhatják: a gyomorsav fokozott termelődése, a gyomor- vagy nyombélnyálkahártya csökkent védekezőképessége, ill.egy Helicobacter pylori nevű baktérium által okozott gyulladás. Még tíz évvel ezelőtt is valószínűleg röntgenvizsgálatra küldték volna. Ma általában a gasztrofibroszkópiát/nem legszerencsésebb szóval gyomortükrözést/ részesítjük előnyben. így ugyanis közvetlen képet kapunk magáról az elváltozásról, s ha szükséges, szövetmintát vehetünk. A gasztroszkópia előnyeit először Japánban bizonyították egyértelműen. Ott ugyanis nagyon gyakori a gyomorrák. Ezzel a vizsgálattal még olyan stádiumban föl lehet ismerni ezt a betegséget, amikor még teljesen és tökéletesen gyógyítható. A fekélybetegség gyógyszeres kezelése pedig annyira hatásos, hogy ma tulajdonképpen csak a betegségüket elhanyagoló páciensek kerülnek műtétre, a többiek „tablettákkal” is kitűnően gyógyíthatók. Orvoshoz kellett volna fordulnia Jelige: Kullancs. „Nyáron sokat jártunk gombázni és pechemre megtalált ■ egy kullancs. Elég későn vettem észre, így már szép kövérre szívta magát. Szerencsére sikerült eltávolítani, nem szakadt le a feje sem. Viszont a helye csúnyán begyulladt, az egész környéke vörös lett. Most már kezd gyógyulni, de az egyik ismerősöm azt mondta, hogy azért mutassam meg orvosnak." Dr. Balázs Ferenc A szerző a komáromi Medicina rendelőintézet kardiológusa és belgyógyásza ( Nagyon unalmasak lennének a sajtótermékek, ha állandóan egészségügyi felvi- • lágosítással foglalkoznának. Az utóbbi években annyit írtak a borreliózisnak nevezett betegségről, hogy a betegeim csaknem többet tudnak róla mint én. Levelét olvasva viszont úgy tűnik, hogy még akadnak, akik tudatlanságból elmulasztják a kezelés szempontjából legelőnyösebb időszakot. Az ízeltlábúak által terjesztett betegségek szerencsére nálunk nem olyan gyakoriak. Nincs malária, sárgaláz, kiütéses tífusz, álomkór. Van viszont kullancs, és az általa terjesztett borreliózis (a szifilisz távoli rokona) és egy bizonyos agyvelő- gyulladás. Nagyon gyorsan menjen el orvoshoz, és ragaszkodjon a következetes antibio- tikus kezeléshez. Nem szükséges megvárnia, amíg ízületi gyulladása, esetleg szívizomgyulladása, vagy valamilyen ideggyulladása lesz. A borreliózis ilyen formái ugyanis nem kezelhetők olyannyira sikeresen. Az agyvelőgyulla- dást már megúszta, de ha tényleg gyakori vendége az erdőknek - ami egyébként nagyon hasznos dolog - akkor esetleg be is oltathatná magát ez ellen a betegség ellen. Az erdők alkalmi látogatói viszont jól teszik, ha minden egyes túra után alapos önvizsgálatot tartanak, és gyorsan eltávolítják az esetleges kullancsot, mert a fertőzés valószínűsége annál nagyobb, minél tovább volt a kullancs hívatlan vendégünk. Várjuk és megválaszoljuk a szerkesztőségünk címére beküldött olvasói leveleket. A nevet és a címet ezúttal nem szükséges feltüntetni.
