Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-11 / 260. szám, szombat
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 11. Korea-közi speciális pénz Szöul. Észak- és Dél-Korea képviselőinek tegnapi tárgyalásain megegyezés született arról, hogy speciális pénzt vezetnek be a Korea-közi üzleti forgalom elszámolására. Az új devizát az amerikai dollár mellett fogják használni, „kizárólag az észak-déli kereskedelemben, és úgy működik majd, mint az euró”. (MTI) Emlékmű lett SS-katonáknak Moszkva. Az orosz külügyminisztérium tegnap éles hangú nyilatkozatban ítélte el, hogy a lettországi Tukumsban emlékművet emeltek a Lett Légió SS- katonáinak, és Vaira Vike- Freiberga lett államfő ez alkalomból igyekezett védelmébe venni a nácik oldalán harcolt honfitársait. Moszkva aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Lettországban „nyü- vánvalóan revansista tendenciák” tapasztalhatók. (MTT) Maradnak a szankciók Washington. Bili Clinton újabb 12 hónappal meghosz- szabbította az Irán ellen húsz éve érvényben lévő gazdasági büntetőintézkedéseket. Az amerikai elnök indoklása szerint a kétoldalú kapcsolatokban nem történt számottevő javulás. Döntéséről tájékoztatta a kongresszust. Washington 1979-ben határozott a büntetőintézkedések meghozataláról, miután szélsőséges iráni diákok megszállták az USA te- heráni nagykövetségét és túszul ejtettek több amerikai diplomatát. (MTI) Clinton márciusban valamelyest enyhített a szankciókon, hogy párbeszédre ösztönözze Teheránt. (TA SR/AP) Ellenzik a blokádot New York. Az ENSZ Közgyűlése, akárcsak az előző nyolc egymást követő esztendőben, az idén is a Kuba elleni kereskedelmi embargó beszüntetésére szólította fel az USA-t. A csütörtök esti szavazáson 167 ország küldötte a korlátozások beszüntetésére szavazott, míg ellene csak az Egyesült Államok, Izrael és a Marshall-szi- getek küldötte voksolt. (MTI) Francia püspökök állásfoglalása Párizs. Az egyház teljes mértékben elítéli a pedofíliát, s az ilyen cselekményekben bűnös egyházi személyeknek az igazságszolgáltatás előtt kell felelniük tetteikért - szögezték le Lourdes-ban tartott tanácskozásukon a francia katolikus püspökök, hangsúlyozva egyúttal azt is, hogy az egyház „nem maradhat passzív a vétkes cselekedetekkel szemben, s még kevésbé vállalhatja azok takargatásáf’. A szokatlan témában szokatlanul kemény és határozott püspökkari állás- foglalást egy pedofil pap közelmúltban lezajlott pere indokolta. (MTI) Valószínűleg csak egy hét múlva lesz ismert az amerikai elnökválasztás győztese NATO-orosz katonai együttműködés újabb területen Elnök nincs, vita van Washington. A tegnapi nyilatkozatok szerint valószínűleg csak november 17-én fogjuk megtudni, ki nyerte az amerikai elnökválasztást. Addig eltart ugyanis a külföldről levélben küldött szavazatok összeszámlálása. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az amerikaiakat nagyrészt az a kérdés köti le, hogy megtámadható-e utólag egy szavazólap érvényessége, vagy pedig Palm Beach megyében különösen magas az olyanok száma, akik nem képesek felfogni, hogy két jelölt megjelölése esetén a leadott szavazólapjuk bizonyosan érvénytelen lesz. Ezt látszik megerősíteni az a republikánusok által előhozott adat, hogy a négy évvel ezelőtt is 15 ezer szavazatot kellett érvényteleníteni a megyében. Robert Torricelli demokrata szenátor arra intette Gore-t, hogy ne vigye bíróság elé a vitatott Palm Beach megyei szavazólap ügyét. „Szeretném, ha A1 Gore nyerné meg ezt a választást, de még ennél is jobban szeretném, ha egyáltalán valaki már megnyerné.” Szerinte a kölcsönös vádaskodások és jogorvoslatkeresések közepette sérülhetne az USA politikai rendszere, a kormányzás folyamatossága és stabilitása. Felhívta a figyelmet arra, hogy Bush már kilátásba helyezte a „megtorló ellencsapást”. Ugyanis a republikánus elnökjelölt emberei arról kezdtek beszélni, hogy Iowában, Wis- consinban és Új-Mexikóban igen csekély Gore-előnyt mutattak ki, de Jelképes is lehet Gore csütörtöki kocogása. Azt reméli, hogy ö lesz a befutó. (TA SR/AP) egyelőre nem követelik az újraszámlálást. Más szakértők is hangsúlyozzák, hogy mégsem dönthet bíróság az amerikai elnök személyéről. A Gore-csapat nem is tett mindeddig olyan lépést, ami a vita bírósági útra terelését erőltetné. Csupán azt kérték, hogy Palm Beach megyében, valamint három más megyében kézi módszerrel is számolják át a szavazatokat. Gore munkatársai ugyanakkor nem zárták ki, hogy esetleg kérni fogják a szavazás megismétlését Palm Beach megyében. Brüsszelben a Kurszkról MTI-HÍR Brüsszel. A NATO és Oroszország állandó vegyesbizottságának vezérkari főnöld ülésén megállapodtak abban, hogy katonai együttműködést kezdenek a tengeri felkutató és mentő tevékenységben. A NATO katonai bizottságának elnöke, Guido Venturoni olasz tengernagy ezt a sajtó előtt úgy értékelte, mint világos jelzést arra, hogy a Kurszk tragédiája óta, amikor az oroszok hosszú ideig elhárították a nyugati segítséget, lényeges változás állt be az orosz álláspontban. A Kurszk is téma volt a vezérkari főnökök tanácskozásán. Az orosz vezérkari főnök elmondta, a baleset okait vizsgáló szakértők egyik feltételezése, hogy a Kurszk „érintkezésbe került valamely ott levő objektummal”. Feltette a kérdést, tudnának- e a NATO-országok segíteni a kétségek tisztázásában. Venturoni kijelentette: „ha egy 18 000 tonnás, acél-titán ötvözetből készült tengeralattjáróról van szó, amely az ütközéstől olyan komoly kárt szenvedett, hogy emiatt elsüllyedt, akkor a másik tengeralattjáró is tönkrement volna”. Regionális helyhatósági és szenátusi választások Cseh erőfelmérés MTI-JELENTÉS Prága. Csehországban holnap regionális helyhatósági és szenátusi választásokat tartanak. Míg a regionális parlamentekbe az idén először választanak képviselőket, addig a szenátusi választásokra már harmadízben kerül sor. Az 1997-es alkotmánytörvény Csehországot 14 régióra (kerületre) osztotta fel. A regionális felosztás formálisan 2000. január elsején lépett életbe, de az egyes régiók teljes mértékben csak 2003-ban kezdenek el működni. A szenátus, a cseh parlament felsőháza, 1996-ban alakult meg. A 81 tagú testület tagjainak mandátuma hat évre szól, a mandátumok egyharmadát kétévente meg kell újítani, az idén tehát 27 mandátum sorsa dől el. A választások politikai tétje nagy. A régiók esetében a pártok a legfontosabbnak tartott képviselőházi választások előtt két évvel képet kapnak arról, hogy áll a szénájuk. A szenátusban elsősorban arról van szó, hogy az ellenzéki szerződés alapján együttműködő kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki ODS szereznek-e a mai helyzethez képest egy plusz mandátumot. Ez alkotmányos többséget biztosítana nekik a felsőházban, s lehetővé tenné a képviselőházban már elfogadott alkotmánymódosítások megszavazását. Anyagi okok miatt nem vonatkozhat mindenkire Mégsem valószínű, hogy november 15-én kikiáltanák a palesztin államot Lengyel visszahonosítás Talán lesz újabb csúcstalálkozó HÍRÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Washington. Az izraeli rendőrség szerint távirányítású pokolgép robbant tegnap reggel Kelet-Jeruzsálemben. A feltehetőleg palesztin merénylet célpontja a helyszínen őrséget biztosító rendőri egység volt. A merényletet néhány órával Húszéin Szajef Abejad, az Arafat-féle Fatah mozgalom egyik vezetőjének betlehemi temetése előtt követték el. Abejad csütörtökön vesztette életét Betlehem közelében egy izraeli légitámadásban. A Fatah tegnap ismét jelezte: bosszút áll Abejad meggyilkolása miatt. Eközben Szalim Zanun, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) központi tanácsának elnöke bejelentette, hogy az előzetes tervekkel ellentétben a tanács november 15-ig nem ül össze, hogy megvitassa a független palesztin állam egyoldalú kikiáltásának lehetőségét. Ehud Barak izraeli kormányfő tegnap azt közölte: nem számít arra, hogy a Bili Clinton amerikai elnökkel folytatandó tárgyalásainak eredményeképpen újrakezdődnének az izraeli-palesztin béketárgyalások. Barak kevés reményt fűz a holnapi washingtoni megbeszélésekhez, de abban bízik, hogy sikerül véget vetni a véres konfliktusoknak. Arafat csütörtök este pedig azt mondta, nem ellenzi egy újabb izraelipalesztin csúcstalálkozó összehívását, feltéve, hogy azt jobban előkészítik, mint a Camp Davidben idén júliusban megtartottat. A palesztin vezető, aki a nap folyamán megbeszélést folytatott Clinton elnökkel és Albright külügyminiszterrel, hangsúlyozta: készen áll arra, hogy Barak izraeli kormányfővel együtt dolgozzon az erőszak lecsillapításán. Arafat kiemelte: az izraeliek többsége azért választotta meg Barakot, hogy miniszterelnökként előbbre vigye a béke ügyét. Mindazonáltal ismét azzal vádolta izraeli partnerét, hogy nem akarja megvalósítani a Sarm-es-Sejkben elfogadott megállapodásokat, a kivonás helyett inkább megerősítette az izraeli erőket. MTI-HÍR Varsó. A szejm elfogadta a keleten élő lengyelek visszahonosításáról szóló törvényt, azzal a korlátozással, hogy a jogszabály egyelőre csak a Kazahsztánból és a volt Szovjetunió közép-ázsiai és kaukázusi utódállamaiból hazatelepülni szándékozó lengyelekre vonatkozik. A képviselők elutasították a szenátus által javasolt módosítások zömét, a felsőház ugyanis azt szerette volna, ha a törvény hatályát kiterjesztik minden keleten élő, tehát a fehéroroszországi, ukrajnai és litvániai lengyelekre is. Sőt a szenátus tervezetében szó volt a csehországi, romániai és szlovákiai lengyelekről is. A szejm szerint ez túl nagy terhet jelentene a költségvetés számára. Iraki önkéntesek az Intifádában Bagdad. Szaddám Húszéin elnök kijelentette: 6,6 millió iraki ajánlotta fel a tegnap véget ért mozgósítási kampányban, hogy önkéntesként részt vesz a palesztin felkelésben, az Intifádában, méghozzá mindkét nem képviselői közül. Az iraki elnök október 9-én úgy döntött, hogy 5 millió eurónak megfelelő összeget adományoz a palesztin felkelés mártírjai családtagjainak, továbbá orvosokat és gyógyszerszállítmányokat küld a palesztin területekre, Irak pedig fogadja a sebesülteket gyógykezelésre. (MTI) A magyar nemzet részének tekintik magukat Csángók - magyarul MTI-JELENTES Bukarest. A csángók a magyar nemzet részének tekintik magukat, számítanak az összmagyarság segítségére, de a csángókérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges - hangsúlyozzák abban a munkatervben, amelyet a csángómagyarok három civil szervezete dolgozott ki. A szervezetek képviselői kolozsvári sajtóértekezletükön hangsúlyozták: elvárják a mindenkori román kormánytól, hogy a csángókat a magyar közösség tagjainak tekintve biztosítsa kisebbségi jogaikat; emellett a magyar kormány segítségét is kérik. A csángó gyermekek mindeddig csak az erdélyi iskolákban tanulhattak magyarul, két hónapja azonban a klézsei szeretetházban mintegy ötvenen részesülnek anyanyelvű oktatásban. Ezt a magánoktatási formát a csángók lakta többi falura is szeretnék kiterjeszteni. JARÁBIK BALÁZS Európa és a Balkán egyik legellentmondásosabb és legérdekesebb hibridjében, Bosznia-Hercegovinában ma rendezik az általános választásokat. Bosznia ellentmondásos, mert az európai kontinensen sehol sem osztották el mesterségesen a hatalmat és az országot három entitás között (horvát, szerb és bosnyák muzulmán), mint itt. A nemzetközi közösség példaértékűnek tartja a boszniai rendezést, ám az itt élőknek más a véleményük. Samac, a Bosznia-Hercegovina föderációját alkotó két tagállam (a Szerb Köztársaság és a Horvát-Bosnyák Föderáció) között húzódó etnikai határ közvetlen közelében, a szerb területen fekszik. A föderációhoz tartozó horvátok lakta Orasjétől mindössze 20 km választja el. Bár Begrádból Samacba napi autóbuszjárat van, ám a szomszédos városkák között semmilyen összeköttetés vagy kommunikáció nem létezik. Az etnikai határ azt is jelenti, hogy itt húzódott a háború első frontvonala. Szállásadóm, az idős Drago egy pohárka rakia mellett szívesen mesél a háborúról is. Hogyan kergették el, ölték le vagy gyalázták meg Samacban és környékén egymást az addig barátságban élő szomszédok. A mérleg Boszniában a legszomorúbb: 200 ezer halott és 2,3 millió menekült. A legnagyobb problémát mindmáig a vagyontárgyak (házak, földek) sorsa okozza. Á menekültek ugyanis általában beleültek az elmenekült családok hátrahagyott házaiba. A nemzetközi közösség mindent elkövet, hogy mindenki térjen vissza otthonába, de egyes vélemények szerint ez az állapot csak a katonai erők jelenlétéig tarthat. Azt sem tudja senki, mi lesz a közel egymillió taposóakna sorsa - a szerbek és a horvátok a lerakás izgalmában megfeledkeztek pontos térképeket készíteni, vagy nem hajlandók azokat napvüágra hozni. Az SFOR és az EBESZ képviselői példaértékűnek nevezik a rendezést, a polgárháborút lezáró daytoni béke (1995) után ők vették át a hatalmat. A kompromisszumos boszniai kormányt nemzetközi ellenőrzés alá vonták, az EBESZ pedig a választások szervezésével és ellenőrzésével foglalkozik. 1995 óta hat választást kísértek figyelemmel. A mostani az utolsó ebben a sorban, az EBESZ ellenőrző mandátuma lejár, s egyelőre senki sem tudja, hogyan tovább. A helyiek is bizonytalanok, a tanult fiatalok számára a tengerentúl, leginkább Kanada a Kánaán, míg az egyszerű emberek Németországba vágynak. A fitalal szerb tolmácsnő, Nevis addig szeretne otthon maradni, amíg az EBESZ-nek dolgozhat: heti fizetése jócskán meghaladja a havi átlagot. Amikor Bosznia sorsa felől kérdezősködik az idegen, sem szerb, sem horvát nem tudja vagy nem akatja tudni a választ, de főleg a 200 márkás átlagfizetést emlegetik. Ami akár magasnak is tűnhet, ha a szerbiai 80-hoz hasonlíljuk. Ehhez képest a választások részvételi aránya magasnak mondható, átlagban eléri a 60 százalékot. Ma a boszniaiak helyenként hat választáson vehetnek részt, a parlamenti választás mellett a legérdekesebbnek a csak a Szerb Köztársaságban megtartandó elnöki-alelnöki választások ígérkeznek. Azért, hogy a Horvát-Bosnyák Föderációban se menjen minden simán, a horvát HDZ (Tudjman volt' horvát elnök pártja) ún. referendummal borzolja a kedélyeket. A nem hivatalos referendum célja az, hogy egy teljes Boszniát felölelő rendszer lépjen életbe. A mostani ugyanis kettéosztja az országot, a Szerb Köztársaságban és a Föderációban is külön-külön szavaznak a polgárok. A horvátok szeretnék elérni, hogy egész Bosznia területén egységesen szavazhasson mindenki. A bökkenő csak az, hogy a referendumról egyelőre csak sejtései vannak még az EBESZ-nek is, hiszen a HDZ a kérdést csak csütörtökön hozta nyilvánosságra. A sokat szenvedett Bosznia a szakértők szerint továbbra is a többi volt vagy még mindig jugoszláv tagköztársaság (Koszovó, Macedónia, Montenegró) sorsától függ. A szerző az EBESZ ellenőre Boszniában. Bosznia-Hercegovina - voksolás a hibridben HÁTTÉR
