Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-11 / 260. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 11. Agrárvilág W1 0 Védekezzünk a kártevők ellen - Időről időre fertőtleníteni kell a földet a növényházakban és a palántaneveldékben Óriási terméskiesést okozhat Komárom. A gyökérzöldsé­geket főként a gyökerükért termesztjük, ezért a növény- védelmi eljárások nagy része is a talajlakó károkozók el­hárítására irányul. Megelőző védekezés szükséges elle­nük, mert kártételük után a gyökér már fogyaszthatat- lanná válik. CSEKES ZOLTÁN Ilyenkor ősszel az egyik legveszélye­sebb kártevő, a gyökérgubacs-fonal- féreg okoz gondot a termelőknek. Szabadföldön a Meloidogyne hapla a növényházakban, fóliákban a Me­loidogyne incognita, M. aneraria és a M. javanica károsít. A szabadföldi faj őshonos, és csak mínusz 11 °C hőmérsékleten pusztul el. Az utóbbi három fajta hóigényes. Ennek isme­retében rendkívül olcsón védekez­hetünk ellenük. A hőigényes fajok­A fertőzött területre ne tegyünk gyökérzöldsé­get legalább 4-5 évig. kai fertőződő talajt 1-2 hétre ki kell tenni a tél hidegének. A szabadföl­dön károsító faj a sárgarépán és a petrezselymen szakállasodást, bors­szem nagyságú gubacsokat, és néha meglepő alakú elváltozást okoz. Oda, ahol több ilyen zöldséget talá­lunk a betakarítás során, ne tegyünk gyökérzöldséget legalább 4-5 évig. A gyökérgubacs-fonalféreg a nö­vényházakban is óriási károkat okoz. A fent említett fajok károsítá­sa nyomán az uborka, a paradicsom és a hajtatott dinnye gyökérzete olyanná válik, mint a csicsókáé. Az utóbbi években a fonalféreg jelen­létét már a magról vetett vörös­hagymán is észlelték. Nagyon sok lágy és fás szárú gazdanövényünk van, mely a gombás és vírusos be­tegségek terjesztésében jelentős szerepet játszik. A növényházakban 3-4 év után lehetetlenné válik miat­tuk a termesztés. Nem ritka a 40- 70%-os termésveszteség sem. A Központi Ellenőrzési és Mezőgaz­dasági Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársai főleg Marcelházán és Komárom környé­kén észleltek ilyen fertőzéseket a fóliasátrak alatt termesztett ubor­kán és paradicsomon. A védekezés költségei tetemesek. Nálunk csak a Basamid granulátum alkalmazása engedélyezett (30-60 gramm/ négyzetméter, vagy 200 gramm/ köbméter), amely megbízhatóan hat nemcsak a fonálférgekre, ha­nem a talajban található gombákra és a gyommagvakra is. (Hatása 3 évig érezhető. A szer alkalmazása­kor pontosan be kell tartani a hasz­nálati utasítást.) Előfordulhat azonban, hogy se idő, se pénz nincs a költséges talajfertőtlenítésre. Ilyen esetekben némi segítséget je­lent az ellenálló fajták termesztése, ez a csomagoláson mindig fel van tüntetve. Számos kísérlet során be­bizonyosodott azonban, hogy leg­többször nem a üvegház vagy a fóli- a sátor talaja fertőzött, hanem a pa- lántaneveldéé. Sokszor tehát elég Gyökérgubacsképző fonalférgek kártétele a sárgarépán. (Fotó: Jó Gazda) ennek talaját fertőtleníteni. A levél- zetet pusztító kórokozók és kár­tevők ellen a tenyészidő alatt véde­kezhetünk. A talajban élő kártevők közül még a legtöbb bosszúságot a cserebogárpajorok és a drótférgek okozzák. Számos fajtájuk károsít, lárváik 2-6 évig fejlődnek a talaj­ban. Életük első évében általában humuszevők, ezért a száraz évjára­tok kivételével még nem okoznak kárt. Később azonban minden út­jukba kerülő gyökeret megrágnak. A gyomnövények, noha jelentős terméscsökkenést okoznak, dús gyökérzetük révén felfogják a pajor és a drótférgek károsítását. A gyo­mok kikapálása után a zöldségfé­lék nedvdús gyökere szinte vonzza a kártevőket. Természetesen a gyo­mokat nem tűrhetjük, mert kárté­telükön túl a környezet mikroklí­máját megváltoztatva, a kár­tevőknek jó tojásrakási helyet te­remtenek, a kórokozóknak pedig feltételeket a fertőzésre. A talajlakó kártevők a talaj hőmérsékletétől és nedvességtartalmától függően függőleges irányban vándorolnak. Száraz, meleg nyarakon, hideg, csapadékos őszön és télen olyan mélyre húzódnak, hogy a vegysze­res kezelés hatástalan. A legked­vezőbb időpont április eleje vagy közepe, amikor a telelőből feljövő kiéhezett kártevő a feltalajban se­rényen keresi a friss növényeket, és mohón táplálkozik. Mintagödröket ásva ilyenkor győződhetünk meg legkönnyebben a fertőzés erőssé­géről. Ha négyzetméterenként 1-2 lárvát találunk, már indokolt a vé­dekezés. Ajánlott készítmények a Basudin 10G 1-1,5 gramm/négy- zetméter, sekélyen bedolgozva. Ló- tetű ellen (5 gramm/ négyzetmé­ter) a talaj felszínére szórva, nem szabad bedolgozni. A szerző a komáromi ÚKSUP munkatársa Vihar az Aventis terméke körül - Az USA-ban parázslik a GMO-kukorica hasznosítása körül kirobbant botrány Megoszlanak a szakértői vélemények ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Újabb génmanipulált nyersanyaggal szennyezett termék okoz viharokat az USA-ban. A kö­zelmúltban tudósítottunk arról, hogy az USA mezőgazdasági mi­nisztériuma egymillió tonnányi génmanipulált (GMO) vetőmagból termesztett kukorica felvásárlására készül, mert a környezetvédők egy népszerű élelmiszer-ipari készít­ményben az Aventis SA StarLink el­nevezésű, csupán takarmányként való felhasználásra engedélyezett GMO-kukoricája nyomait mutatták ki. Az USDA akkor azért határozott a felvásárlás mellett, hogy megaka­dályozza az élelmiszeriparral szem­beni bizalmatlanság erősödését. Mostanra azonban - a Reuters je­lentése szerint - a GMO-szellem végképp kiszabadulni látszik a pa­lackból. Miközben az amerikai élel­miszeripar azon fáradozik, hogy az illetékes szövetségi hatóságokat tu­dományos érvekkel, adatokkal győzzék meg arról, hogy a génma­nipulált kukoricából őrölt liszt ártal­matlan az egészségre és emberi fo­gyasztásra alkalmas, egy újabb „szennyezett” termékre bukkantak az éber környezetvédők. Ez alkalommal is a kedvelt, mexi­kói eredetű szendvicsről, a kukori­calisztet is tartalmazó tacóról van szó, ezúttal azonban egy másik cég, a Western Family készítménye került az érdeklődés középpontjá­ba. Abból a körülményből, hogy most egy a nyugati parti Oregon ál­lambeli élelmiszerüzletben buk­kantak e termékre, a Genetically Engineered Food Alert nevű, több ismert környezetvédő szervezetet tömörítő csoport azt szűrte le, hogy e szennyezettség gyakorlati­lag az USA egész területére kiter­jedhet. Az érintett cég a skandalum hírére bejelentette, hogy nem csu­pán a tacokészítményt, hanem az ugyancsak kukoricaliszt alapú Shur Fine tortillachipszeket is visszakérik az üzletekből. A Wes­tern Family egyébként Oroszor­szágba, Japánba, valamint a világ további 23 országába is szállítja termékeit. Mindezek az események a francia Aventis SA által génsebé­szeti úton nemesített, StarLink fan­tázianevű kukoricafajta körül fo­rognak. A StarLink név azóta vált szinte közkeletűvé, amióta néhány héttel ezelőtt környezetvédők felfe­dezték származékait a Taco Bell és a Safeway tacokészítményeiben. E cégek akkor visszahívták a kiske­reskedelemből a nevezett készítmé­nyeket, sőt olyan nagy nevek, mint a ConAgra Foods Inc., valamint a Kel- log Co. a tárolóikban lévő kukorica­készletek bevizsgálása céljából át­meneti időre leállították a kukorica- lisztet is tartalmazó termékek gyár­tását. Az Aventis az USA környezet­védelmi ügynökségéhez (EPA) for­dult azzal az igénnyel, hogy a való­jában csak takarmányipari célra certifikált, de általa teljesen ártal- madannak tartott StarLink kukori­cafajta élelmiszer-ipari felhasználá­sára adjanak ki korlátozott időre szóló engedélyt. (Napi Gazdaság és az Agroservice alapján) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony november 9-én Komárom november 9-én Rimaszombat november 9-én Zselíz november 9-én Losonc november 9-én Kassa november 9-én sárgarépa 10-12 Sk/kg 12-16 Sk/kg 16 Sk/kg 15-18 Sk/kg 13-15 Sk/kg 13-16 Sk/kg petrezselyem 35-40 Sk/kg 30-35 Sk/kg 33 Sk/kg 28-35 Sk/kg 29-35 Sk/kg 30-35 Sk/kg burgonya 7-8 Sk/kg 6-10 Sk/kg 7 Sk/kg 10-14 Sk/kg 8 Sk/kg 7-8 Sk/kg gesztenye 70-120 Sk/kg X X X 68 Sk/kg 80 Sk/kg paprika 18-35 Sk/kg 14-20 Sk/kg X 14-25 Sk/kg 24-29 Sk/kg 25 Sk/kg karalábé 15 Sk/kg 4-8 Sk/db 10 Sk/db 8 Sk/db 13 Sk/kg 15 Sk/kg zeller 12-15 Sk/kg 6-10 Sk/db 15 Sk/db 10 Sk/db 20 Sk/kg 10 Sk/db káposzta 5-6 Sk/kg 5-7 Sk/kg 6 Sk/kg 5-6 Sk/kg 5,90-6,00 Sk/kg 5-7 Sk/kg őrölt pirospaprika 250 Sk/kg 200-240 Sk/kg X 250 Sk/kg X 250 Sk/kg cékla 6-8 Sk/kg 10 Sk/kg X X 10 Sk/kg 8-10 Sk/kg hagyma 12-14 Sk/kg 14-16 Sk/kg 14 Sk/kg 12-15 Sk/kg 14-22 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 30-40 Sk/kg 25 Sk/kg 55 Sk/kg 20 Sk/kg 30-51 Sk/kg 30 Sk/kg karfiol 10-30 Sk/db \ 16-25 Sk/db 28 Sk/db 15-25 Sk/fej 22-25 Sk/db 25-30 Sk/db dió 130-150 Sk/kg 120-130 Sk/kg X 100 Sk/kg X X mák 100 Sk/kg 100 Sk/kg 100 Sk/kg X X X kel 12-16 Sk/kg 12-18 Sk/fej X 25 Sk/kg 11 Sk/kg 18 Sk/kg alma 15-22 Sk/kg 10-22 Sk/kg 20-30 Sk/kg 18 Sk/kg 15-23 Sk/kg 15-25 Sk/kg torma 90 Sk/kg 10 Sk/csomó X X X X fokhagyma 60 SK/kg 45-50 Sk/kg 50 Sk/kg 60 Sk/kg 50-55 Sk/kg 50-55 Sk/kg uborka 35-40 Sk/kg X X X 53 Sk/kg 30 Sk/kg tojás 3,20-3,40 Sk/db 2,70-3,40 Sk/db 3,30 Sk/db 2,50 Sk/db 3,00-3,50 Sk/db 3,00-3,30 Sk/db méz 80-100 Sk/kg 70-80 Sk/kg 70 Sk/I 70 Sk/I 60-70 Sk/kg 80 Sk/I AGRÁRMORZSÁK Megtiltott kukoricakivitel Budapest. A magyar agrártárca megtiltja a kukorica kivitelét. Az FVM 5 millió tonnás kukoricater­mést vár, a termelők 3,5—4 millió tonnát. A kereskedők korábban az exportengedélyezés visszaál­lítását kérték, a Gabona Termék- tanács pedig két hónapos export­stopot sürgetett. A kormány dön­tése nyomán engedélyköteles a takarmánykukorica kivitele, ugyanakkora kormány már el­döntötte az export tilalmát is. Szakértők a kukorica exportstop­ja mögött nem hiányt, hanem a kereskedők lobbitevékenységét sejtik. (N-ág) Válságban a szőlőtermesztés Pozsony. A múlt év végén 22 800 hektárnyi szőlőskert volt Szlovákiában. Az elmúlt évek­ben a hazai termésáüag 70 ezer tonnát tett ki, a hazai piac igé­nye azonban eléri a 120 ezer tonnát. így Szlovákia, amely a múltban a hazai borkereslet ki­elégítése mellett még exportálni is tudott, jelenleg behozatalra szorul. Tavaly 122 ezer hektoli­tert hoztak be az országba, az idei borimport pedig már eléri a 140 ezer hektolitert. A tavalyi kereskedelmi deficit a két legna­gyobb importőrünkkel, Magyar- országgal és Olaszországgal szemben elérte a 36 millió koro­nát. Csökken a hazai borkereslet is - míg három évvel ezelőtt egy lakosra évente 12,5 literes bor- fogyasztás esett, jelenleg ez már csak 11,4 liter. (TASR) Nyilvános búzaeladás Pozsony. Az Állami Piacszabá­lyozási Alap (ÁPA) csütörtökön, nyilvános versenypályázat útján, eíadta az első hat érdeklődőnek a behozatalból származó 500 ezer tonnányi takarmányárpát. Az árpáért kínált minimálár 5850 korona volt, miközben a legmagasabb vételár elérte az 5990 koronát. Az ÁPA legköze­lebb két hét múlva szervez nyil­vános eladást. (SITA) Nagyobb bevétel, kissebb nyereség Pozsony. Az oroszkai malom az idei év első kilenc hónapját 350 millió koronás bevétellel zárta, ami az előző év azonos időszaká­nak bevételeit 6,3 millió koroná­val haladja meg. A bruttó nyere­ség a tavalyi 9,8 millió koronáról 7,5 millió koronára csökkent. A cég vezetői szerint ez elsősorban a drágább üzemanyagnak, cso­magolóanyagoknak, valamint az élelmiszeripari búza áremelke­désének a számlájára írható, (s) Drágább lehet a sör Pozsony. Az idei kedvezőtlen időjárás miatt jelentősen vissza­esett az árpatermés, így a hazai piacon a sörárpa tonnánkénti ára eléri az 5500 koronát. A sörgyártók emiatt nem zárják ki a sör árának emelését sem. Szakemberek szerint idén 4,5 millió hektoliternyi sört gyárta­nak Szlovákiában. (TA SR) NYERSANYAGPIACOK Újra padlón a kávéárak A kávétermelő országok szerve­zete (ACPC) által kezdeménye­zett exportkínálat-csökkentési akció ellenére a kávé világpiaci ára majd három évtizede nem volt olyan alacsony, mint napja­inkban. Az októbertől hatályos exportkorlátozás eddig nem hoz­ta meg a remélt áremelkedést és egyelőre a kilátások sem ked­vezőek. A túlkínálatot vagy az exportra szánt áru minőségi spe­cifikációjának szigorításával, vagy a feleslegek elégetésével le­hetne hatékonyan csökkenteni. (1931 és 1940 között 80 millió zsáknyi nyerskávét égettek el a feleslegek eltüntetése céljából.) A német F. O. Licht piacelemző cég szakértői szerint a kávépiac jelenleg katasztrófa közeli álla­potban van s ebből csak a legfon­tosabb termőterületek tartósan kedvezőtlen időjárása jelenthet­ne kiutat. Az F. O. Licht várako­zása szerint a 2000/2001. évi pi­aci szezon globális kávétermése 111,06 millió zsák lesz. Ez ugyan kevesebb a 114,59 millió zsákra becsült előző évi mennyiségnél, ám ahhoz sok, hogy az ACPC el­érje a Nemzetközi Kávészervezet (ICO) által megszabott, fonton­ként legalább 95 centes indiká­torárat. Napjainkban az ICO 15 napos mozgóátlagára 55 cent körül van, ami 1993 óta a legala­csonyabb érték, (napi) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. november 13-án a Szlovák Nemzeti Bank Valuta által kiadott árfolyamok alapján Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,690 Magyar forint (100) 16,166 Angol font 70,407 Német márka 21,827 Cseh korona 1,230 Olasz líra (1000) 22,048 Francia frank 6,508 Osztrák schilling 3,102 Japán ien (100) 45,702 Spanyol peseta (100) 25,657 Kanadai dollár 31,898 Svájci frank 28,017 Lengyel zloty 10,786 USA-dollár 49,239 A kelet-európai élelmiszeripar korlátozott kilátásai Kevéssé fejlődő ágazat MTI-JELENTÉS Bécs. A bécsi összehasonlító gazda­sági tanulmányok intézete szerint a közép- és keíet-európai országok élelmiszeriparára nem járnak jó idők: a növekedési esélyek a nagyér­tékű, magas bevételi rugalmasságú termékek esetében jók. Az iparág jövője általában a belföldi kereslet fejlődésétől, az exporttól és az EU- csatlakozástól függ. Az élelmiszeri­par a legtöbb közép- és kelet-euró­pai országban a feldolgozóipar leg­nagyobb, de kevéssé dinamikusan fejlődő ága. Nagy a jelentősége Ma­gyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában, cseké­lyebb Csehországban, Szlovákiá­ban és Szlovéniában. Az ágazat ma­ga a legnagyobb munkaadók közé tartozik a feldolgozóiparban. így van Magyarországon is, ahol az össztermelésben az élelmiszeripar részesedése csökkenő, de az ágazat továbbra is a legtöbb munkaválla­lót foglalkoztatja. A termelés, a bé­rek és a darabbérköltségek je­lentősen a nyugati szint alatt ma­radnak. Az egységnyi termelésre ju­tó bérköltség 1998-ban Bulgáriá­ban, Magyarországon, Csehország­ban, Lengyelországban, Romániá­ban és Szlovákiában az osztrák szint 10-23%-a között volt, csak Szlovéniában járt 50% közelében.

Next

/
Thumbnails
Contents