Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-18 / 240. szám, szerda

Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 18. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 41. számában feltett kérdésre összesen 534 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Kocsis Béláné szinyéri, Hanic Erzsébet lelédi és Ottmár Viktor losonci olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Helmut Kohl. SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A windsori víg nők 19 KIS SZÍNPAD: Az oroszlán télen 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Indul a bakterház 13 TATABÁNYA JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: A languszta sikolya 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Árnyék nélkül (am.) 15.30, 18 Segíts, majd segítek (cseh) 20.3Ó OBZOR: X-Men (am.) 17, 18.45, 20.30 MLADOST: Magnólia (am.) 16,19.30 MÚZEUM: Lunapapa (osztr.-ném.-fr.) 19 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.-cseh) 18, 18.30, 19.30, 20.30 Csibefutam (am.) 17, 18.30 Mission impossible 2 (am.) 16.15, 20.30 Brian élete (ang.) 20 KASSA CAPITOL: Bérgyilkos a szomszédom 15.45,18, 20 ÚSMEV: Árnyék nélkül 16,18.15, 20.30 IMPULZ: Vad a világ 16.15,19.15 DRUZBA: Mission impossible 2 15.30, 17.45, 20 TATRA: Segíts, majd segítek (cseh) 15.30,17.45 Akiket a nap meggyötört (or.-fr.) 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: X-Men (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Szeresd felebarátodat! (ném.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: A Föld csatamező (am.) 17.30,20 NAGYMEGYER- SLOVAN: A kilencedik kapu (am.) 19 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma pályázatot hirdet a kisebbségi kultúra támogatására. A kisebbségi kultúrára szánt célalap megpályázható: ♦ kulturális és művelődési rendez­vényekre (kiállítások, fesztiválok) ♦ lapkiadásra ♦ könyvkiadásra A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma költségvetésének (továbbiakban a minisztérium) cél­alapjából az SZNT 303/1999-es évi költségvetési szabályokról szóló tör­vény értelmében anyagi támogatást kaphatnak: ♦ kulturális egyesületek ♦ polgári társulások, alapítványok és jogi személyek érdekszövetségei ♦ fizikai és jogi személyek (gyer­mekirodalom és folyóiratok kiadói, könyvkiadók, művészeti folyóiratok kiadói, kisebbségi lap- és könyvki­adók) Az anyagi támogatást a minisztéri­um által kidolgozott rendelet: (Alapelvek MK17/2000 -1 és Felté­telek MK18/2000 -1) alapján lehet igényeim új adadapokon, minden rendezvényre külön. A pályázatot a melléklettel együtt egy példányban kell leadni a gazda­sági főosztályra. A minisztérium csak a megfelelően kitöltött, a köte­lező mellékletekkel ellátott pályáza­tokat veheti át. A pályázat beküldési határideje: 2000. november 30. A pályázatot a következő címre kér­jük beküldeni: Ministerstvo kultúry SR Sekcia ekonomiky Nám. SNP 33 813 31 Bratislava Telefon: 07/59391445, .443 Az új adatlapokat, valamint a mi­nisztérium által kidolgozott Alapel­veket és a Feltételeket a Kisebbségi Kultúrák Főosztályán lehet igényel­ni személyesen vagy levélben, vala­mint megtalálhatók az interneten ( www.culture.gov.sk ). PÁLYÁZAT •Az SZK Kulturális Minisztériumá­nak pályázata 2001-re ♦ művészeti és kulturális folyóira­tok ♦ eredeti szlovák irodalom (költé­szet, próza, irodalomelmélet, iroda­lomkritika, irodalomtörténet stb.) ♦ ifjúsági művészeti irodalom és fo­lyóiratok ♦ művészeti monográfiák, enciklo­pédiák, művészettörténeti munkák. ♦ társulások, alapítványok, nonpro­fit szervezetek (színművészet, iro­dalom, zene, koncertek, képzőmű­vészet - építészet -, formatervezés, filmművészet, audiovízió, egyéb polgári társulások, nem művészeti irányultságú polgári társulások, hozzájárulás: kulturális tevékeny­ségre, kiállításokra, bemutatókra, fesztiválokra, szemináriumokra, előadásokra stb., tagdíj nemzetközi szervezetekben, katalógusok, tájé­koztató füzetek stb.) ♦ egész estét betöltő játék-, doku­mentum- és animációs filmek ♦ kisebbségi kultúra (kiállítások, bemutatók, fesztiválok, szemináriu­mok, előadások stb.), lapkiadás ♦ kulturális tevékenység a vegyes lakosságú területeken (rendezvé­nyek, lapok, folyóiratok) ♦ határon túli szlovákok kultúrájá­nak támogatása (rendezvények, tanfolyamok, nyelvtanfolyamok) ' Pályázhatnak ♦ polgári társulások, alapítványok, nonprofit szervezetek, jogi szemé­lyek érdekszövetsége ♦ fizikai és jogi személyek (kulturá­lis és művészeti folyóiratok kiadói, gyermek- és ifjúsági művészeti fo­lyóiratok kiadói, művészettudomá­nyi folyóiratok kiadói, kisebbségi la­pok kiadói, egész estét betöltő fil­mek alkotói, forgalmazásuk és ter­jesztésük támogatói) Támogatást kizárólag formanyom­tatványon lehet benyújtani, külön- külön minden tervezetre. A nyom­tatványhoz mellékelni kell a pályá­zat leírását, a mellékletek száma a tervezettől függ. Csak a hiánytala­nul és olvashatóan kitöltött pályáza­tokat fogadjuk el. A pályázatokat postán vagy az SZK Kulturális Mi­nisztériumának iktatójába kell be­nyújtani. Határidő: 2000. november 30. Ministerstvo kulrúry SR Sekcia ekonomiky nám. SNP 33 813 31 Bratislava. Új, 2001-re szóló formanyomtatvá­nyok kaphatók a minisztérium ikta­tójában, az interneten a www.culture.gov.sk címen találha­tó meg. Újraindításának ötvenedik évfordulóját ünnepli novemberben a Pozsonypüspöki Magyar Tannyelvű Alapiskola Kevés gyerekkel sok siker Ebben az iskolában mindig van valami érdekes - most épp egy vándor- kiállítás. (Somogyi Tibor felvételei) „Van, amikor visszatérni a régihez haladást jelent” - Verdinek ez a mondata ju­tott eszembe a pozsonypüs­pöki alapiskolában járva. Igaz, hogy ennek az iskolá­nak nem kellett sehová visz- szatérnie, csak épp gondo­san megőriznie azt, ami tel­jesítményközpontú iskolá­inkban, sőt otthonainkban is egyre ritkább: az oldott, csa­ládias légkört, az egymásra figyelést, az együvé tartozás melengető érzését. VOJTEK KATALIN Nem csoda, hogy ebbe az iskolába szívesen járnak vissza a diákok. Szeptemberben, a három éve vég­zett tanulók szerveztek osztályta­lálkozót. Nem volt semmiféle év­forduló, még le sem érettségiztek, csak éppen nagyon hiányoztak egymásnak. Nem étteremben, ká­véházban kívántak összejönni, ha­nem itt, ahol barátságaik szövőd­tek, ahová megannyi emlék köti őket. „Lépten-nyomon érezzük, hogy volt tanítványaink ragasz­kodnak hozzánk. Azt hiszem, ez főleg az itteni családias légkörnek köszönhető. Manapság a szülők rendkívül elfoglaltak, nincs sok idejük a gyerekre, és ezt nekünk pótolnunk kell. Érzelmileg is. Na­gyon nagy szükség van az ember­ségre. Jómagam azt vallom, hogy Osvald Erzsébet: „Gyerekeink 70- 75 százaléka gimnáziumban, szak- középiskolában tanul tovább." az alapiskolában az emberségre nevelés a számítástechnikánál is fontosabb. A középiskolában úgyis lesz számítástechnika, de ha most nem kapja meg a gyerek ember­ségből az alapokat, az már szinte sosem pótolható” - mondja Osvald Erzsébet igazgatónő. Az iskolának arra is van gondja, hogy tanulóik önbizalomra, maga­biztos fellépésre és nem utolsósor­ban sikerélményre tegyenek szert, ezért egy régi hagyományt fele­levenítve kétévenként Tulipános láda címmel két-három órás mű­sort állít össze, amelyen fellép a ta­nulók apraja-nagyja a helyi kultúr- ház több száz főnyi közönsége előtt. Anyák napján évente rendez­nek másfélórás műsoros délutánt, amelyet bemutatnak a helyi öreg­otthonban és a nyugdíjas klubban is. És persze alig van olyan tanul­mányi verseny, amelyen a püspöki gyerekek ne indulnának. Tavaly a matematikai olimpián hatan ke­rültek a legsikeresebb megfejtők közé, a Püthagorasz-versenyen ugyanennyien. A német nyelvi ver­senyen járási szinten harmadik dí­jat szereztek, a Pozsonyi metamor­fózisok szlovák próza- és versmon­dó verseny fordulóin első és máso­dik helyezést, a döntőben pedig el­ső díjat, ami nem kis dolog, hisz szlovák anyanyelvű gyerekek elől vitte el Benkó Bálint a pálmát. Az ugyancsak szlovák iskolák részvé­telével zajló szlovák nyelvű mese­mondóversenyen és a Szlovák csa­logány énekversenyen is a legjob­bak között végeztek a püspökiek. Az Ilyen vagyok országos rajzver­seny győztese a kilencedikes Szőke Éva lett. „Hosszan sorolhatnám to­vább az eredményeket, de azt hi­szem, a felsorolták is bizonyítják, hogy mindenütt helyt tudunk áll­ni, tehát nem kell félniük a szülők­nek a magyar iskolától. Sajnos, ke­vés a gyerekünk, 136 összesen, eb­ből csupán tizenkettő az elsős. Eh­hez azonban tudni kell, hogy Püs­pökin a hetvenes években építke­zési tilalom volt, a fiatalok szétszó­ródtak Pozsony távolabbi lakótele­pein. Sok a vegyes házasság, és érthetetlen módon ott is, ahol az anya magyar, a kicsit szlovák óvo­dába, iskolába adják. Folyton ke­vesebb gyerek jön hozzánk, és ez ellen semmit sem tudunk tenni. Pedig mi legalább kétszer-három­szor annyit dolgozunk, mint szlo­vák kollégáink. Tizennégy tagú pe­dagógusgárdánkban nincs képesí­tetlen tanerő. Sok a fiatal, akik na­gyon ügyesek, és idősebb kollégá­ikhoz hasonlóan szíwel-lélekkel tanítanak. Nem tudom, mi kellene még annak bizonyítására, hogy va­gyunk olyan jók, mint bármelyik szlovák iskola!? A gyerekeinket bármelyik középiskolába szívesen felveszik, és jók a visszajelzések, dicsérik őket. Különösen a német szakosok, mert nálunk harmadik­tól kötelező a német nyelv, és aki akar, angolul is tanulhat. Kilence­dikeseinket külön készítjük fel a felvételi tantárgyakból, hogy siker­rel tegyék le a középiskolai felvéte­li vizsgát. Tavaly 17 gyerek közül 7 ment gimnáziumba, 7 szakközép- iskolába és 3 inasiskolába, de ha előveszem az előző évek adatait, azokból is kiderül, hogy 70-75 szá­zalékuk gimnáziumban vagy szak- középiskolában tanul tovább. Van napközink, tánccsoportunk, ének­karunk, tűzoltószakkörünk. Ez a sok óra mellett elég, nem kell túl­terhelni a gyereket. De ha valamit csinálunk, azt jól csináljuk” - mondja az igazgatónő. Az iskola (melynek elődje nem ke­vesebb mint 413 éve kezdte meg működését, mint azt a bejárat előtt elhelyezett emléklap tanúsítja) az idén ünnepli a hontalanság éveit követő újraindításának 50. évfor­dulóját. A jubileum alkalmából no­vember közepén egész hetes ün­nepségsorozatot rendez, az iskola történetét bemutató fényképkiállí­tással, előadásokkal, műsoros est­tel és könyvbemutatóval, amelyen Fukáry Valéria és Stifterné Csé- falvai Mária ismertetik Adalékok Pozsonypüspöki iskolatörténeté­hez című közös munkájukat. „Nem szabad megfeledkezni azok­ról, akik az elmúlt fél évszázad so­rán tettek valamit a pozsony­püspöki magyar nyelvű oktatásért. Ezért akarunk meghívni minden­kit, akinek köze volt az iskolánk­hoz. Kegyelettel őrizzük azoknak az emlékét is, akik már nem érhet­ték meg az idei ünnepséget, elláto­gatunk a temetőbe, az egykori pe­dagógusok sírjához. A műsoros est november 24-én kezdődik a helyi kultúrházban. Az első számot meglepetésnek szánjuk, az ugyan­is ugyanaz a Nyírfácska című tánc­kompozíció lesz, amelyet ötven év­vel ezelőtt adtak elő az iskola nö­vendékei. Megható, hogy az egy­kori, ma már csaknem hatvanéves szereplők még mindig pontosan emlékeznek minden mozdulatra, ők tanították be most a táncot a ta­nulóinknak. Javában folyik a ké­szülődés, méltó megemlékezést szeretnénk - mondja Osvald Erzsébet, majd hozzáteszi: olyan ünnepet, amely megdobogtatja a szíveket.” XII. Nemzetközi Etnokartográfiai Konferencia Néprajzi atlaszok ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Komárom. Edinburgh, Bonn, Linz, Visegrád, Luxemburg, Cie- czyn után Komárom, pontosabban az Etnológiai Központ ad otthont a Nemzetközi Etnokartográfiai Kon­ferenciának. A szakmai tanácsko­zás - amelyet immár tizenketted­szer rendeznek meg, s amelyet an­nak idején azért hívtak életre, hogy az európai néprajzi atlasz ki­munkálásán dolgozó szakemberek beszámolhassanak az e téren elért eredményekről, és szólhassanak a tennivalókról - holnap kezdődik és huszonegyedikéig tart. Az idei konferencia témája A határ mint néprajzi probléma. A tanács­kozás résztvevői e témán belül a határok fajtáival, a határtörténe­tekkel, a néprajzi atlaszokkal és a kulturális tagolódással, valamint az etnikai, a földrajzi és a kulturá­lis határokkal foglalkoznak. A ha­tárok fajtáiról a pozsonyi Sofia Kovacevicová A határok fajtái és hatásuk a népi kultúrára, a szegedi Barna Gábor Valóságos határok - jelképes világok, a passaui Walter Hartinger A régi népi kultúra szűk határainak fikciója, valamint a ko­máromi Liszka József A szlovákiai magyarok populáris kultúrájának időbeli „határai” címmel tart elő­adást. A határtörténetekről négy dolgo­zat hangzik el: a Marburgból érke­ző Siegfried Becker Határvidék, Néprajzi feltárás és sztereotípia­képződés, Galícia és Bukovina a felvilágosult abszolutizmus korá­ban címmel tervezett előadásai, a groningeni Jurjen van der Kooi Határtörténetek - határokon át­nyúló történetek című értekezése, valamint a wroclawi Mieczyslaw Trojan több területre is kiterjedő előadásai, A határ eltűnik, a fal marad és Szociokulturális folya­matok Alsószilézia nyugati hatá­rán. A néprajzi atlaszok és a kultu­rális tagolódás témakörét a buda­pesti Voigt Vilmos előadása, A nyelvsziget jelentése és jelentősé­ge, valamint a prágai Josef Vafeka Csehország, Morvaország és Szi­lézia néprajzi atlasza III. című elő­adása taglalja. Az etnikai, földraj­zi és kulturális határokkal a po­zsonyi Marta Botíková Etnikai ha­tárok és kulturális areák, a buda­pesti Paládi-Kovács Attila Termé­szeti környezet és nyelvi határok a Felföldön, a pozsonyi Olga Dang- lová Az etnicitás mint a lokális és regionális identitás összetevője, a budapesti Borsos Balázs A magyar nyelvterület számítógép segítsé­gével meghatározott kulturális ré­giói, a Nice-ből érkező Thomas K. Schippers A határok természeti komponensei és következményei az európai etnológia számára, va­lamint a debreceni Kemény fi Ró­bert Hogyan és miért lettek az et­nikai határok a nemzetállamok nemzeti mitológiájának alkotóele­meivé című előadása foglalkozik. A konferencia október 21-én tanul­mányi kirándulással zárul. Az útvo­nal: Komárom, Martos, Gúta. (tb) LAPAJÁNLÓ A Katedra újra színes olvasnivalót kínál pedagógus és szülő számára egyaránt. Molnár Imre történész 1956 című, személyes hangvételű írásában az ötvenhatos magyar for­radalomra „emlékezik”. Mint úja: „1956 egy szám, egy dátum vagy maga a legújabb kori történelmünk egy darabja? Nekem sokáig csak egy születési évszámot jelentett, az én születésem évét. Amikor ugyanis 1956-ban kitört a magyar forrada- lom, anyám méhének lakójaként épp megkezdtem életem küencedik hónapját.” Lacza Tihamér a régebbi múltba, Leonardo, a zseniális itáliai rene­szánsz mester korába kalauzolja az olvasót a művész egyik alkotása se­gítségével. Dr. Álbert Sándor, oktatásügyünk neves szakembere az osztrák, a ma­gyar és a szlovák közoktatási rend­szereket hasonlítja össze, Kiss Jó­zsef történész pedig Krammer Je­nőt, a szlovákiai magyar pedagógia nagy alakját idézi fel. Mint úja: „... nem halványulhat el Krammer Je­nő példamutatása: a szlovákiai ma­gyarság önazonosságát megőrizve, önértéktudatát elmélyítve csak sa­ját útjait keresve igazodhat el az eu­rópai egységesülés folyamatában.” Jelenünk egyik „aktualitására” utal Szilvássy József Három pofon - két elgondolkodtató történet című cik­kében, míg Liszka Éva az Érsekúj­vári Magyar Tannyelvű Alapiskola programját ismerteti. E. Fehér Pál a szlovák történelemről, Svinger Ist­ván jövőnk kérdéséről ír, és újra ol­vashatjuk Jakab István nyelvműve­lő cikkét, ezúttal az „ünnepi akadé­miáról”. Ismét egy elfeledett pedagógusra emlékeztet Csáky Károly Eleink ro­vatunkban, de az angolul tanuló Szúnőről és a Besey-Tatárik-díj ki­osztásáról is szólunk. Folytatódik rejtvényoldalunk és a Katedra-ver­senyek, Tan-tárgy rovataink pedig a történelem, a matematika, a szlo­vák nyelv, az osztályfőnöki, az alsó tagozat és az óvoda oktatói-nevelői számára nyújtanak segítséget. Újabb posztersorozatunk, mellyel a magyar határvidék földrajzát kíván­juk bemutatni, a közigazgatással is­merteti meg az olvasót. Megjelent a Katedra legújabb, októberi száma Tanároknak, szülőknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents