Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-05 / 229. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 5. Gazdaság és fogyasztók g| Szlovákia Magyarországra irányuló kivitele az idei év első hét hónapjában elérte a 332,6 millió dollárt Legtöbben a fiataloknak szóló lakástámogatást kérték Bővülő gazdasági kapcsolatok A MÓL egyik töltőállomása Pozsonyban. A Szlovákiában eszközölt magyar tőkeberuházások közül éppen a MOL-é a legjelentősebb. (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Szlovákia és Ma­gyarország kölcsönös keres­kedelme az idei év első hét hónapja folyamán elérte a 484.6 millió dollárt, ami az előző év azonos időszakához képest 16,5 százalékos növe­kedésnek felel meg - nyilat­kozta Szekeres Imre, a po­zsonyi Magyar Kereskedelmi Képviselet igazgatója. MOLNÁR IVÁN Szlovákia Magyarországra irányu­ló kivitele a tavalyi évhez képest 28 százalékkal nőve, elérte a 332.6 millió dollárt. Ezzel Ma­gyarország kereskedelmi partnerei közt a 14-15. helyet foglaljuk el. Szlovákia számára ugyanakkor a kivitel nagysága szempontjából a szomszédos ország a hetedik legje­lentősebb külkereskedeklmi part­ner. A két ország közti kereskede­lem jelentős részét a kisebb és kö­zepes vállalatok, valamint a vállal­kozók bonyolítják le. Szlovákiában jelenleg több mint 650 magyar­szlovák vegyesvállalat működik. Hozzávetőleg 15 százalékuk 100 százalékos magyar tőkerészese­déssel jött létre. A Szlovákiában befektetett magyar tőke nagysága eléri a 35 millió dollárt. A legna­gyobb tőkerészesedéssel jelenleg a MÓL rendelkezik. Tavaly a magyar-szlovák kereske­delmi kapcsolatok alakulására je­lentős hatással volt a Szlovákiában bevezetett 7 százalékos vámpót­lék, a hozzáadottérték-adó növelé­se és nem utolsósorban a vásárló­erő csökkenése. Míg a Magyaror­szágra irányuló szlovák export 11 százalékkal nőtt, a magyar beho­zatal 16 százalékkal esett vissza. Ezek a folyamatok kihatottak az A két ország gazda­sági kapcsolatait szeret­nék erősítem. idei év első hónapjaira is. így míg a szlovák export tovább nőtt, a ma­gyar behozatal 8 százalékkal ma­rad el a tavalyi év azonos idősza­kában mért értéktől. Szekeres re­ményei szerint ugyanakkor a köl­csönös kereskedelem forgalomnö­vekedése nem áll meg, és idén si­kerül túlszárnyalni a tavalyi év 753,7 millió dolláros forgalmát. A Magyar Kereskedelmi Képviselet által közreadott gazdasági minisz­tériumi elemzés szerint ugyanak­kor a magyar gazdasági növekedés meghatározó tényezője továbbra is az export. A magyar gazdaság versenyképessége széles körben javul. Idén a második negyedév­ben a bruttó hazai termék (GDP) volumene 5,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A második negyedévi növekedés üteme ala­csonyabb az első negyedévinél, amiben az előző évi bázis alakulá­sa jelentős szerepet játszik. Az első félév egészét tekintve a növekedési ütem így 6,2%-os volt. Az ipar hoz­záadott értékének növekedése át­lagot meghaladó, míg a mezőgaz­daságé átlagos volt, a szolgáltató ágazatok többségében az átlagnál alacsonyabb mértékben nőtt a hozzáadott érték volumene. A növekedés a világ kereskedelmét meghaladó ütemű exportdinami­kára támaszkodik. Az Európai Unió tagállamaiban tapasztalható kon­junktúra kedvező alapot teremtett a magyar export iránti külső keres­let számára. Negatív hatást jelen­tett ugyanakkor a kőolaj árának magas szintje, ami rontotta a külke­reskedelmi cserearányt. Az ipari termelés igen gyors és egyenletes ütemben fejlődött, ugyanakkor élénkül a belföldi kereslet is. A gazdaság külső forrásigénye (a fizetési mérleg deficitje) lényege­sen kedvezőbb a tavalyinál, jólle­het a részvénypiacon elbizonytala­nodó hangulat és árcsökkenések nyomán a nem adósságképző for­rásbeáramlás a tavalyi évhez ké­pest a negyedére csökkent. Július hónapban 3 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg. A kiug­róan jó júliusi egyenleg a turizmus kedvező szaldójával, a továbbra is erőteljesen növekvő exporttal, va­lamint a kisebb mértékű profitki­áramlással magyarázható. Az első és második negyedévi, va­lamint a júniusi ipari termelés egyaránt 21%-kal nőtt. Az utóbbi években ez volt a legmagasabb nö­vekedési ütem, ami nemzetközi vi­szonylatban is kimagasló. Az ipari termelés felfutásában az export mellett növekvő jelentősége van a belföldi kereslet élénkülésének is. Az első félévben az ipari export 31%-kal, a belföldi értékesítés 11%-kal emelkedett. Külkereskedelmi folyamatokban az év elejétől kumulált adatok szerint a magyar kivitel 16,2 milliárd euró, növekedése 28,1%. Az importált áruk értéke 18,3 milliárd eurót tett ki, 28,9%-kal többet, mint egy év­vel korábban. Az első hét hónap külkereskedelmi mérlegének hiá­nya 2151,5 millió euró, 553 millió euróval több mint egy évvel koráb­ban. A hiány növekedését megha­ladja az energiaszámla többlete. A 2000. év első hét hónapjában a 3,5 milliárd eurónyi többletexport kö­zel kétharmada gépipari termé­kekből tevődött ki. Az import több­letértéke 4,1 milliárd euró, amely többlet fele gépekből, csaknem har­mada feldolgozott termékekből, to­vábbi 15%-a az energiahordozók többletimportjából tevődött ki. A vámszabad területek részesedése a teljes exportból 43%, amely 1 szá­zalékponttal magasabb, mint 1999- ben. Importban a részarány nem változott. A vámszabad területek exportteljesítménye változatlanul 30% fölötti, és hozzájárulásuk a mérleghiány mérsékléséhez július végére elérte az 1482 millió euró aktívumot. Kedvező tendencia, hogy a vámsza­badterületi társaságok mellett a ha­gyományos belföldi forgalom is egyre erőteljesebb, exportteljesít­ménye 26%-os növekedést megha­ladó. Az import növekedése export- növekedéshez, és csak részben a belső fogyasztás növekedéséhez kapcsolódik. 2000-ben január és jú­lius között az EU tagországaival bo­nyolította le az export 76,3%, az import 60%-át. Ebben a viszonylat­ban idén több mint 1 milliárd euró­val növekedett a mérleg többlete. A magyar export növelését szeret­nék elősegíteni a külföldön meg­rendezett gazdasági fórumokkal is. Szlovákiában a Magyar Kereskedel­mi Képviselet az elmúlt két évben már hét városban rendezett hason­ló rendezvényt, amivel a két ország gazdasági kapcsolatait szeretnék erősíteni. A legközelebbi fórumra Rozsnyón kerül sor október 10-én és 11-én. A találkozón 32 magyar cég és vállalkozói szövetség képvi­selteti magát. A program részeként aláírják a Rimava-Sajó eurorégió alapításáról szóló egyezményt, és előadást tart az Új Kézfogás Alapít­vány is a szlovákiai magyar vállal­kozók támogatásáról. Szekeres Im­re szerint rengeteg pozitív visszajel­zés érkezik ez utóbbi tevékenységé­vel kapcsolatban. A fórum abban is különbözik a hagyományos nagy vásároktól, hogy - a szűkösebb költségvetés ellenére - a vállalko­zóknak lényegen olcsóbban tudnak bemutatkozási lehetőséget terem­teni. Hasonló bemutatkozókat Szlovákia is rendez a hazai vállal­kozók számára, ezek többségét a budapesti Szlovák Kulturális Inté­zetben rendezik. Közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene Közép- és Kelet-Európábán 1999-ben. A listavezető Lengyelország Szlovákiát még mindig elkerülik a befektetők ÚJ SZÓ-HÍR Prága/Pozsony. Térségünkben ta­valy Csehországban nőtt a legdi­namikusabban a külföldi működőtőke beáramlása; 1998- hoz viszonyítva tavaly 88 százalé­kos volt a növekedés - derül ki az ENSZ adataiból. Az európai volt szocialista országokban a tavalyi növekedés üteme átlagosan csu­pán 8,3 százalékra rúgott. Az ENSZ legfrissebb tanulmánya sze­rint térségünkben tavaly összesen 22,9 milliárd dollárra rúgott a köz­vetlen külföldi működőtőke be­áramlása. Ez az összeg csak látszó­lag jelentős, hiszen 1999-ben vi­lágszerte 865 milliárd dollár működötökét fektettek be. „A cseh és a lengyel bankok magánosítása főleg a nemzetközi befektetőknek nyújt lehetőséget, emellett a Balti­kum számít ígéretes területnek” - olvasható a jelentésben. A Szlová­kiába irányuló közvetlen külföldi működőtőke 2000 első hat hónap­jában mindössze 6,6 milliárd koro­nára (kb. 160 millió euró) rúgott, ami rendkívül kevés a környező volt szocialista országokhoz viszo­nyítva. A jelzett időszakban Cseh­ország több mint 2 milliárd, Ma­gyarország pedig 750 millió euró volumenű külföldi tőkebefektetést könyvelhetett el. Szakértők szerint Szlovákia akkor válik érdekessé a potenciális beruházók számára, ha megkezdődik a nagy állami cégek és a bankok (Szlovák Takarék- pénztár, Általános Hitelbank, stb.) tényleges privatizálása, amely a je­lenlegi tervek szerint 2001 végéig megtörténik. A képhez hozzátar­tozik, hogy a Szlovák Távközlési Vállalat Deutsche Telekom általi privatizálása mintegy 1 milliárd eurónyi bevételt eredeményezett, ám ez már 2000 júniusa után tör­tént. (MfD, ú) Közvetlen külföldi tőkebefektetések 1999-ben Térségünkben a legfontosabb célterület Lengyelország. Az adatok millió dollárban értendők. (Forrás: MfD) Kevés kérvény érkezett ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Állami Lakásfejleszté­si Alap (ÁLA) jelenleg 1790 lakás- támogatási kérvényt tart nyilván - nyilatkozta Kása Zoltán, az alap igazgatója. Szerinte áz alap lénye­gesen több kérvényre számított. Ezt elsősorban a lakosság informá­cióhiányának a számlájára írják, nincsenek ismereteik ugyanakkor arról, hogy esetleg a kérvénye­zőkkel szemben támasztott maga­sabb igények miatt érkezne keve­sebb kérvény. A parlament által el­fogadott, az ALA-ról szóló törvény- módosítás szerint a kérvényezők családjában az egy családtagra eső bevételek nem haladhatják meg a létminimum 3,5 szeresét. A lakás- támogatási hitel nagyságát 20 szá­zalékkal növelték, ezzel elérte a 600 ezer koronát. A kérvényezők 90 százaléka a 35 éves korig igény­bevehető, fiataloknak szóló támo­gatást kérvényezte. Szlovákiában jelenleg mintegy 1,7 mülió tartósan lakott lakást tarta­nak nyilván, vagyis ezer lakosra hozzávetőleg 310 lakás jut. A fejlet­tebb európai országokban az ezer lakosra eső lakások száma ugyan­akkor eléri a 400-at. Az építésügyi tárca középtávú terveiben szeretné elérni, ha 2010 tájékára évente ezer lakosra 5-6 lakást építenének fel. Ezzel sikerülne megközelíteni legalább az ezer lakosra jutó 340 lakást. A kormány programnyilat­kozatában olyan törvényi és pénz­ügyi háttér megteremtését ígérte, amely a választási időszak négy éve alatt 56 ezer lakás felépítését tenné lehetővé. Terveik szerint ta­valy 10 ezer, idén 12,5 ezer, jövőre 15,5 ezer, 2002-ben pedig 18 ezer lakás épül fel. Tavaly, 10 745 lakás felépítésével sikerült teljesíteni az ígéretet, a megkezdett lakások szá­ma azonban évről évre folyamato­san csökken, ami megkérdőjelezi az elkövetkező évekre felállított tervek megvalósulását. Míg 1998 első hét hónapjában 10 145 lakás építését kezdték meg, tavaly ez már csak 6587 volt. Idén a január­tól júliusig tartó időszakban csak 5992 lakás építését kezdték meg. Bizonyos reményt jelent azonban az épülőfélben lévő lakások száma, amely az idei első félévben megha­ladta a 46 ezret, (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Surányi György a HN Clubban Pozsony. Magyarország, tíz évvel a rendszerváltást kö­vetően, a közép európai orszá­gok élvonalában áll, és a posztkommunista országok közül a legjobb eséllyel pályá­zik az uniós tagságra - nyilat­kozta Marián Jusko szlovák jegybankelnök a HN Club leg­utóbbi összejövetelén, ahpl a magyar jegybank eknökét, Su­rányi Györgyöt látták vendé­gül. Surányi szerint a közép­európai országok a reformo­kat követően, a munkaterme­lékenység növekedésének kö­szönhetően, nagyobb gazdasá­gi növekedés elé nézhetnek, mint a nyugat európai fejlett gazdaságok. (TA SR) A VÚB Wüstenrot optimista Pozsony. A VÚB Wüstenrot la­kás-takarékpénztár azután a pénzügyminisztériumi döntés után sem számol a lakástaka- rékoskodási kedv lanyhulásá­val, amely szerint az állami prémiumot a jövőben csökken­tenék. Joachim Kucera a lakás­takarékpénztár igazgatója sze­rint, tekintettel a szlovákiai bankok hitelpolitikájára, még mindig a lakás-takarékpénztár a legvonzóbb lakásfinanszíro­zási forma. (TA SR) Gazdát cserélnek a vasmű részvényei Pozsony. A pozsonyi érték­papírtőzsdén kedden eladott 8,68 százalékos kassai vasmű­részvényt a USX Corporation vette meg - nyilatkozta a U. S. Steel szóvivője. Thomas R. Ferrall szerint lehetőségük nyílt a részvények megvételé­re, amit nem szerettek volna elhalasztnai. A cég már koráb­ban is vásárolt vasmű-részvé­nyeket, így jelenleg a vasmű 14 százalékos részvénycso­magját ellenőrzik. (SITA) Büntetés a távközlésieknek Pozsony. A versenyhivatal 10 millió koronás büntetést rótt ki a Szlovák Távközlési Vállalatra a piaci helyzettel való vissza­élésért. A vállalatnak a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell kifizetnie a büntetést. A vállalat a döntés egyes pontjai ellen fellebbe­zést nyújt be. (SITA) Licenc a Globtel számára Pozsony. A Távközlési Hivatal által a Globtelnek kiadott li­cenc jogerőre lépett. A Globtel a licenc szerint a kiadott frek­venciákon nyilvános mobil táv­közlési hálózatot tarthat fenn. A társaság a 900 és 1800 MHz- s hullámsávot veheti igénybe, telefonszámai pedig a 0905, 0906 és 0907 előhívókkal kezdődhetnek. (TA SR) Nincs elég pénz a bezárásra Pozsony. A Jaslovské Bohuni- ce-i V 1-es atomerőmű leállítá­sának teljes költségei elérik a 33,135 milliárd koronát. Az atomerőművek felszámolásá­hoz szükséges pénzt az erre alakult állami alapban gyűjtik, ahol jelenleg 3 milliárd koronát sikerült felhalmozni. (SITA) Konkurenciaképes vasutat Pozsony. A kormány tegnapi ülésén elfogadták a Szlovák Vasutak belépését az Európai Vasútfinanszírozási Társaság­ba (EUROFIMA). A vasutak, 520 darab részvény megszer­zésével, 0,02 százalékos részesedést szereznek a társaságban, nem egész 63 millió koronáért. A vasút így szeretne növelni konku­renciaképességét a hazai és külföldi piacon. (CTK) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. október 5-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,903 Magvar forint (100) 16,677 Angol font 72,985 Német márka 22,447 Cseh korona 1,230 Olasz líra (1000) 22,674 Francia frank 6,693 Osztrák schilling 3,191 Japán ien (100) 46,132 Spanyol peseta (100) 26,386 Kanadai dollár 33,414 Svájci frank 29,006 Lengyel zlotv 11,039 USA-dollár 50,198

Next

/
Thumbnails
Contents