Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-05 / 229. szám, csütörtök

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 5. A cementgyárak már nem annyira szennyezőek Az eddigi privatizáció ellenére továbbra is aggasztóan alacsony a hazai ipari termékek hozzáadott értéke Gyárosok és a környezet ÚJ SZÓ-TUDOSÍTÁS Pozsony. A technológiai ciklusok és a fenntartható fejlődés össze­függéséről szervez ma a pozsonyi Tatra Szállóban szemináriumot a Hirocem cementgyár és a Cement­gyártók Szövetsége. Az akciót teg­nap beharangozó sajtóértekezle­ten Demján Zoltán, a Hirocem el­nöke elmondta, külföldi tulajdo­nosuk nagy súlyt fektet a környe­zetkímélő technológiák bevezeté­sére, és a PHARE segítségével ezért terjesztik ezt nálunk is. Ing­rid Burgasová, a Cementgyártók Szövetsége nevében ezt azzal egé­szítette ki, hogy az elmúlt öt-hét év beruházásainak köszönhetően a cementgyárak már nem számíta­nak komoly környezetszennye­zőnek. Andre Fontana, a brüsszeli egyetem professzora szerint az Eu­rópai Unióban két éven belül be­tiltják, hogy a másképp felhasznál­ható hulladékot a tárolókban he­lyezzék el. A lakosság ellenállása miatt a nagy hulladékégetők is visszaszorulnak, így a hulladék fel­dolgozását decentralizáltan kell biztosítani. Pierre Ludgen environ- mentális auditor szerint az elmúlt tíz év slágertémája volt a technoló­giai cikluselemzés, amely a „böl­csőtől a sírig” elv alapján követte a termékek hatását. Legújabban azonban az environmentális meg­ítélés során egyre inkább egyen­rangúvá válnak a gazdaságossági és szociális szempontok is. (-ti-) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Microsoft-per menetrendje Washington. Az amerikai igaz­ságügyi minisztérium sürgeti a Microsoft cég elleni perben eljá­ró washingtoni fellebbviteli bí­róságot, hogy gyorsabban foly­tassa le az eljárást, mint ahogy azt a Microsoft menetrend-ja­vaslata tartalmazza. Jövő janu­ár 21-én lép ugyanis hivatalba az új amerikai elnök és kor­mányzata, és széles körben osz­tott vélemény, hogy Janet Reno jelenlegi igazságügy-miniszter utóda - bárki legyen is az - va­lamivel megértőbb magatartást tanúsítana a perben a Micro­softtal szemben. (MTI) Olcsóbb lett a kőolaj London. Tegnap délelőtt to­vább olcsóbbodott a kőolaj a szabadpiacon. A londoni nem­zetközi olajtőzsdén (IPE) dél­ben hordónként 30,65 dollár volt az északi-tengeri Brent könnyűolajfajta novemberre, 40 centtel olcsóbb, mint a keddi záráskor. (MTI) A kamatszint változatlan Washington. Az amerikai jegy­bank szerepét betöltő Fed illeté­kes testületé, az úgynevezett Nyíltpiaci Bizottság (FOMC), nagy érdeklődéssel várt keddi ülésén nem változtatott az irány­adó alapkamat mértékén, de közleményben figyelmeztetett az infláció lappangó veszélyére. A Fed utoljára májusban emelte az alapkamadábat 50 bázispont­tal, 6,5 százalékra. (MTI) Chipeladás rekordszinten San Jósé. Az előző év hasonló időszakához képest 53 száza­lékkal növekedve rekordszin­tet ért el a félvezetők eladása augusztusban. Az erőteljes nö­vekedés elsősorban az internet és a távközlési eszközök ázsiai- és csendes-óceáni keresle­terősödésének köszönhető. A félvezetők eladása a tavaly au­gusztusi 11,9 milliárd dollárról az idei év nyolcadik hónapjá­ban 18,2 milliárd dollárra nőtt. (MTI) Új intervenció az euró védelmében New York. A központi bankok várhatóan újból intervenciót hajtanak végre az euró védel­mében a nemzetközi pénzpiaco­kon, hogy ezzel hosszú távú tá­mogatást adjanak az európai közös valutának - jelentette ki a Merrill Lynch egyik vezető sza­kértője. Neil Mackinnon úgy vé­li, hogy az Európai Központi Bank (EKB) ma 25 bázispontú kamatemelést hajt végre az in­tervenció hatékonyságának ja­vítása érdekében. (MTI) Újabb vízumok szakembereknek Washington. Az amerikai sze­nátus elfogadta azt a javaslatot, hogy évi 195 ezerre emeljék a fejlett technológiai szektorban alkalmazható külföldiek vízum­keretét. A szeptember 30-án zá­rult pénzügyi évben 115 ezer ilyen, H-1B típusú vízumot le­hetett kiadni, de a keretet már márciusban ldmerítették. (MTI) Az első dohányper Európában Oslo. A hét eleje óta Norvégiá­ban - Európában először - egy dohányipari cégnek bíróság előtt kell felelnie a cigarettái ál­tal okozott egészségügyi káro­sodásért. A tüdőrákban megbe­tegedett 67 éves Robert Lund a J.L. Tiedemanns Tobaksfabrik A/S-től próbál bírósági úton megromlott egészségéért kárté­rítést követelni. A norvég közvé­lemény máris a dohányipar ha­nyatlását látja a per folyomá­nyaként. (MTI) Oroszország emeli az exportadót Moszkva. Az orosz kormány november 4-i hatállyal tonnán­ként 34 euróra emeli a kőolaj exportadóját a jelenlegi 27 eu- róról. Az exportadó a FÁK-on belüli vámunió tagjait nem érinti, az emelés á „távolkülföl­di” exportot drágítja. (MTI) Az OPEC kész növelni a termelést Caracas. Az OPEC főtitkára be­jelentette: az olajkartell felké­szült arra, hogy ha kell, akkor akár napi 2 millió hordóval nö­veli a termelését a kőolajárak csökkentése, majd stabilizálása érdekében. Néhány nappal a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) Cara- cas-i csúcsértekezlete után Ril- wanu Lukman azt mondta, hogy az OPEC célja visszaszorí­tani a jelenlegi magas olajárat a hordónkénti 22-28 dolláros ársávba. (MTI) Orosz áram a németeknek Moszkva. A düsseldorfi EON energiaszolgáltató részvénytár­saság áramot importál Oroszor­szágból. Az exportőr Egyesített Energiarendszerek (UES) orosz árammonopólium szerdai köz­lése szerint ez az első eset, hogy nyugat-európai cég orosz ára­mot importál. A UES közölte: a német ellátóval napi 1,5 millió kilowattóra áram szállítására kötött szerződést, megawattó­ránként 28-32 márkáért. (MTI) Valós szerkezetváltásra várva A vegyipari ágazat legnagyobb cége a tavaly 39 milliárd koronás forgal­mat bonyolító Slovnaft volt. (Fotó: archívum) Pozsony. Az ipari szerkezet- váltás még előttünk van - ezt a következtetést szűrte le a Trend című gazdasági hetilap a hazai vállalatok tavalyi tel­jesítményét elemezve. TUBA LAJOS Az ipari termelésnek a hazai össz­terméken belüli folyamatos csök­kenése nem meglepő jelenség, hi­szen ez általában a szolgáltatások javára történik. A kilencvenes évek elején nálunk ehhez járult még a korábban művileg tartott iparágak gyors leépülése. Az a tény viszont, hogy ez a jelenség még tíz év után is jellemző, azt bizonyítja, hogy nálunk még mindig nem ment végbe a gazdaság dinamizmusát biztosító szerkezetváltás. Az elemzők példaként a gépkocsiipart hozták fel. Itt a hozzáadott érték tíz év alatt a felére, 12,5 százalék­ra csökkent. Ennek oka, hogy a ha­zai gyártók helyét átvevő külföldi cégek főként saját komponense­ikből dolgoznak. Bár a multik je­lenléte Nyugat-Európára is jel­lemző, ott a hozzáadott érték még­sem csökken. A komponenseket ott ugyanis nagy mértékben a hazai vállala­tok szállítják. Nálunk azonban ez még nincs így, csak nagyon kevés hazai cég képes teljesíteni a köve­telményeket, sőt az állam sem in­dított ilyen jellegű fejlesztési programokat. Ez teljes mértékben nyilvánvaló a gépipari cégek táb­lázatából is: az ágazat tavalyi 149,8 milliárd koronás bevéte­Az érsekújvári Osram 0,9 milliárd koronával a 10. helyen áll. léből 68 milliárd a Volkswagen pozsonyi összeszerelő üzemére esett. A lista többi tagjának lema­radása óriási, a második helyen álló Whirlpool Slovakia bevételei 6,2, a Tatravagónkáé 4,2, a SES-é pedig 3,5 milliárd koronát tettek ki. A komáromi hajógyár 2,4 mil­liárd koronás visszaesést elköny­velve 0,9 milliárd koronával a 13. helyen végzett. Eközben a gép­ipar elvesztette korábbi domináns szerepét, ma már csak az ipari ter­melés 14 százalékát állítja elő. Ehhez hasonló mértékű vissza­esést mutat a statisztika az elekt­rotechnikai iparnál is, ennek ará­nya az ipari termelésen belül je­lenleg 5,8 százalék. Jellemzője, hogy 1996 óta az összes ide tarto­zó cég magánkézben van, a kül­földi tőke aránya már meghaladja a 85 százalékot. Húzóágazatra azonban még hiába számítunk. A gazdasági minisztérium elemzé­se szerint a kivitel mindössze 18 százaléka köthető a minőségi ter­mékekhez, 29 százalék az olcsó ár­nak köszönhető, 53 százalék pedig a versenyképesség szempontjából a bizonytalan kategóriába tarto­zik. A kedvező példák egyike a OVP Orava, amely a hagyományos és alkalmazkodni képtelen nagy televíziógyártók agóniája mellett sikeresen megvetette a lábát a ha­zai és a környező országok piacán. A legnagyobb elektrotechnikai üzem tavaly a 3,6 milliárd koronás forgalmat lebonyolító nagymihályi BSH Drives and Pumps volt, ezt követte 2,7 milliárd koronával a nyitrai VW Elektrické Systémy és a nagyszombati Sony Slovakia. Az érsekújvári Osram 0,9 milliárd ko­ronával a 10., a várkonyi Elektros- vit Vrakún 38 millió koronával a 27. helyen végzett. Az Osram telje­sítménye azonos volt az előző évi­vel, miközben 1040 embert foglal­koztatott, 66-tal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A nyereségét nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni. A várkonyi Elektrosvit 91 embert foglalkoztatott (20 fős csökkentés) és 3,8 millió koronás veszteséggel zárta az évet. A hazai gazdaság vezető ágazata továbbra is a 25 százalékos részaránnyal rendelkező vegyipar volt. Tovább­ra is a nagyüzemek a meghatáro­zóak, ezeket azonban az utóbbi években nagyon érzékenyen érin­tették a világpiaci árváltozások: a nyersanyagok drágulása mellett a kelet-ázsiai olcsó termékek megje­lenése. A konkurenciaharc során a legtöbb cég a technológiai elmara­dását az olcsó munkaerővel igyek­szik kiegyenlíteni. A gazdasági mi­nisztérium szerint az ágazatban a munkabérre fordított 1 euróra 11,97 eurós bevétel jut, ez az arány az USA-ban 5,35 euró, az EU-ban pedig 5,22 euró. Úgyszintén mini­mális a fejlesztésre fordított kiadá­sok aránya, a bevételek egy száza­lékát fordítják ilyen célra, ami ötö­dé a fejlett országok arányának. Az ágazat legnagyobb cége a tavaly 39 milliárd koronás forgalmat bonyo­lító Slovnaft. Utána a Matador Pú- chov következik 7,2 milliárd koro­nával, a vágsellyei Duslo, illetve a galgóci Slovaköfarma 6,0 milliárd koronával. Továbbra is válságágazatnak szá­mít viszont az építőipar. Termelése az elmúlt tíz év során több mint a felére csökkent, ezt csak időlegesen tudták megállítani a Meciar-kor- mány nagy közberuházásai. A leg­nagyobb visszaesés épp 1999-ben volt, amikor is a kormány lemon­dott erről az eszközről. Az ágazat viszont teljesen átalakult, míg 1989-ben a 231 építőipari cég átla­gosan 2500 embet alkalmazott, ta­valy már 48 ezren vállalkoztak itt, ezek 98 százaléka vállalkozóként, vagy 20 embernél kevesebbet fog­lalkoztató cégként. Jellemző, hogy a cégek csak annyi embert tarta­nak, amennyit minden körülmé­nyek között képesek fizetni, a töb­bit vagy feketén dolgoztatják vagy pedig a holtszezonban munkanél­küli segélyre küldik. A klasszikus nagy cégek, a Hydrostav, a Váhos- tav és a Doprastav leépülése tavaly is folytatódott, forgalmuk 30-60 százalékkal esett vissza, az elbocsá­tások aránya pedig 25-30 százalé­kos volt. Dél-Szlovákiából a legna­gyobb cégek között csak a duna- szerdahelyi Dunstav szerepel. En­nek 360 müliós éves bevétele, illet­ve a 319 alkalmazott lényegében megfelel az egy évvel korábbinak, 2,4 millió koronás nyeresége vi­szont ötven százalékos visszaesést jelentett. A többi cég viszont általá­ban ennél nagyobb nyereségcsök­kenést volt kénytelen elkönyvelni. Megjelent a Vidékfejlesztés című hírlevél 8. száma, melyből megtudhatjuk, miként változik az EU vidékfelfogása A SAPARD forrása kicsi, de mégis fontos ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Galánta. A SAPARD-program fog­ja kapni a legkevesebb pénzt, az emberek mégis ez elé tekintenek a legnagyobb várakozással - idézi az egyik minisztériumi illetékest a ga- lántai Információs Központ megje­lent 8. száma. Ez igaz is, ennek el­lenére nagy kár lenne legyinteni vele kapcsolatban. Egyrészt azért, mert ez az egyetlen, a kicsik szá­mára is hozzáférhető előcsatlako­zási alap. Ennél is fontosabb, hogy fő hozadéka nem is a mezőgazda­ságba és a vidékfejlesztésbe szánt néhány milliárd korona szétosztá­sa. Ezáltal ugyanis az EU mező- gazdasági és vidékfejlesztési struk­turális alapjának működése tanul­ható meg. Ez egy hatalmas alap, igaz, csak az uniós csatlakozás után válik hozzáférhetővé. De ak­kor is csak annak, aki ismeri az el­járást és tud majd belőle pályázni. Ezért a Vidékfejlesztés egy ma­gyarországi anyag közreadásával megkezdte a hazai olvasók felké­szítését a programra. Az első részből megtudhatjuk, miként vál­tozik az EU vidékfelfogása: a me­zőgazdaság dotációjáról a hang­súly fokozatosan a komplex revitg- lizációra tevődik át. Ez a hazai ér­deklődők számára azért fontos, mert ez a SAPARD-ból kérvényez­hető témákban is megnyilvánul. Mintaként az egyik magyarországi regionális SAPARD-program áll, amelyben a mezőgazdaságon kí­vül egy sor más jellegű program is található. Ezenkívül a hírlevélben Berényi József, a kormányhivatal főosz­tályvezetője írt az EU-ból érke­zett soron kívüli infrastrukturális támogatásról, amely keretében a losonci ipari parkot egy rima- szombati turisztikai projektumot és állítólag a szepsi inkubátorhá­zat is továbbadták jóváhagyásra Brüsszelnek, (-ti-) Szlovákiában aggasztóan kevés gyerek fogyaszt rendszeresen tejet. Az Elopak és a Wittmann & Syn új kampánya Rajzolj a tejeszacskóra! Pozsony. Szlovákiában mindössze a gyerekek fele fogyaszt rendszere­sen tejet, és csupán az egyharma- duk elegendő mennyiséget - állítják a szakértők. A helyzeten javítandó, a Szlovákiában 1992 óta tevékeny­kedő norvég Elopak göngyöleg­gyártó a zólyomi Wittmann & Syn tejgyárral karöltve Mese a tejről címmel új kampányba kezd, mely­nek lényege: felkérik a gyerekeket, hogy rajzoljanak tejjel kapcsolatos történeteket. A kampány végén a legjobb képeket kiállítják a Bibiana rendezvényen és a győztes kép meg­jelenik a Wittmann & Syn tejtermé­keinek csomagolásán. Európa leg­nagyobb göngyöleggyártója, az Elo­pak Szlovákiában tíz tejgyámak szállítja termékeit, (shz) A Wittmann & Syn zólyomi tejgyár termékei. Kampányuk célja, hogy újra megszerettessék a gyerekekkel ezt az alapvető fontosságú táplálékot. (Fotó: a cég szívességéből)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents