Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-05 / 229. szám, csütörtök
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 5. Tajvan: van új miniszterelnök Tajpej. Egy nappal Tang Fej tajvani miniszterelnök lemondása után eddigi helyettesét, Csang Csun-hsziungot nevezték ki a sziget új kormányfőjévé. A 63 éves Csang a Demokratikus Haladó Párt tagja. (MTI) Suharto fia nem kap kegyelmet Jakarta. Abdurrahman Wahid indonéz elnök tegnap elutasította Suharto exállamfő legfiatalabb fiának kegyelmi kérvényét, így Hutomo “Tommy” Mandala Putra minden bizonnyal hamarosan rács mögé kerül. Suharto fia kedden beismerte bűnösségét az ellene felhozott korrupciós vádakban, de elnöki kegyelemért folyamodott a kiszabott büntetés elengedésére. (MTI) Mádl Ferenc Madridban Madrid. Tegnap délután Madridba érkezett Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke, aki I. János Károly király meghívására részt vesz az V. Károly német-római császár és spanyol király születésének 500. évfodulója tiszteletére Toledóban megrendezésre kerülő emlékünnepségen. (MTI) Lennon gyilkosa börtönben marad Washington. A kegyelmi kérvények ügyében eljáró New York állambeli igazságügyi illetékesek elutasítot-tákrhogy szabadlábra kerülhessen John Lennon gyilkosa, Mark David Chapman. Életfogytiglani szabadságvesztés büntetését a New York állambeli Attica fegyházban tölti. Ez volt az első benyújtott kegyelmi kérvénye, és a mostani elutasítás után legközelebb csak két év múlva folyamodhat újból kegyelemért. (MTI) Enrico Guterres kelet-timori függetlenség-ellenes harcost tegnap letartóztatták, mert egyik bajtársát ellenállásra biztatta (TA SR/AP-felvétel) Jerzy Buzek kivizsgáláson Varsó. Jerzy Buzek tegnap rossz közérzete miatt kórházi kivizsgálásra ment. Krzysztof Luft kormányszóvivő szerint a miniszterelnök gyengélkedése a fokozott munka következménye, ám nem árulta el, hogy konkrétan mi a baja Buzeknek. (MTI) Schüssel az uniós bővítésről Bécs.Wolfgang Schüssel osztrák kancellár tegnap kijelentette: Ausztria amellett van, hogy 2003-2004-től kezdve az EU vegye fel egyenként az első tagjelölt államokat, mert az egész országcsoport számára nem lesz tartható ez a határidő. (MTI) Nem nőtt a távolság Gore és Bush között, jelenleg is fej-fej mellett haladnak a népszerűségi listán (CTK/AP) Nem hangzott el meglepő bejelentés Bostonban Gore és Bush tévévitája MTI-JELENTÉS Boston. Helyi idő szerint kedd este rendezték meg az amerikai elnökválasztási kampány első országosan közvetített televíziós vitáját a két elnökjelölt, a demokrata A1 Gore alelnök és a republikánus George Bush texasi kormányzó között. A vitában a meglepetés erejével ható új kijelentés nem hangzott el. Mindkét jelölt igyekezett kifejteni programjának leghangsúlyosabb elemeit, amelyek között a külpolitika meglehetősen alárendelt szerepet játszik. A vitavezető kezdeményezésére felmerült az a kérdés, hogy amennyiben Szlobo- dan Milosevics jugoszláv elnök mégsem lenne hajlandó lemondani posztjáról, akkor a jelölt, amerikai elnökként a katonai erő alkalmazása mellett döntene-e. Mind Gore, mind Bush nemlegesen válaszolt. Tévékommentárok szerint Gore meggyőzőbb volt abban, hogy állítása szerint Bush adócsökkentési terve inkább csak a leggazdagabbaknak kedvezne, Bush viszont hatékonyabban érvelt amellett, hogy következetesen számon kell kérni az oktatási intézményekkel szemben támasztott követelmények teljesítését. A keddi tévévitát ma este az alel- nökjelöltek - a demokrata Joe Lieberman és a republikánus Dick Cheney - nyilvános vitája követi, majd további két alkalommal (október 11-én és 17-én) újra Gore és Bush méri össze vitakészségét. A legutóbbi felmérések szerint a texasi kormányzóra és az amerikai elelnökre is a megkérdezettek 44- 44 százaléka voksolna. Amerikában tárgyal Markó Béla és Eckstein-Kovács Péter Értékeléseket kérnek Szlobodan Milosevicset nem adnák ki, ha Oroszországban keresne rejtekhelyét Moszkva ad menedéket Belgrád/Washington/Moszkv a. Oroszország nem fogja kiadni Szlobodan Milosevics államfőt a Nemzetközi Törvényszéknek, ha a jugoszláv elnök Moszkvába utazik - közölte szerdán az állami duma külügyi bizottságának elnöke, Dmitrij Rogozin. MTI-HÍREK Előzőleg, kedden este az amerikai helyettes külügyi szóvivő, Philip Reeker értésre adta: az Egyesült Államok azt váija Oroszországtól, hogy ha Milosevics eleget tesz az említett meghívásnak, akkor az orosz hatóságok adják ki őt a délszláv térség háborús bűnöseivel foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Egy neves jugoszláv értelmiségiekből és szakértőkből álló csoport kedden közölte, hogy olyan adatok birtokába jutott, amelyek egyértelműen bizonyítják, a hatóságok meghamisították a szeptember 24-i elnökválasztás eredményeit. Az úgynevezett G-17 nevű csoport megszerezte a választások eredményeit összegző hivatalos számítógépes programot és az adatbázist, és ennek alapján egyértelműen bizonyítható, hogy a központi választási bizottság szavazatok tízezreit hamisította meg. Az ENSZ-főtitkár délszláv ügyekért felelős emberi jogi különmegbízott- ja, Jirí Dienstbier szerint Szlobodan Milosevicsnek mentességet kell biztosítani a felelősségre vonás alól, ha ezzel a nemzetközi közösség biztosítaná távozását a hatalomból. Dienstbier a BBC-nek tegnap adott interjújában elismerte, hogy nem ez lenne a „legerkölcsösebb megoldás”, de mint mondta, „kívánatosabb” lenne, mint az egész szerb lakosság érdekeinek mellőzése. A szerb hatóságok büntetőfeljelentést tettek és letartóztatási parancsot adtak ki a Szerb Demokratikus Ellenzék (DOS) nevű ellenzéki tömörülés két vezetőségi tagja ellen. A B2-92 nevű belgrádi rádióadó szerdai közlése szerint az ellenzéki vezetőket szabotázzsal, valamint a sztrájkjoggal való visszaéléssel vádolják. A B2-92 szerint a Belgrádtól délre fekvő Kolubara szénbánya dolgozóinak az a szándékuk, hogy folytatják sztrájkjukat. A 7500 bányász a munkabeszüntetéssel azt akarja kieszközölni, hogy a hatalom ismerje el az ellenzéki elnökjelölt, Vojiszlav Kostunica 11 nappal ezelőtti, első fordulós választási győzelmét. Tegnap folytatódtak és szaporodtak Jugoszláviában a három napja kezdett tiltakozó akciók, azaz a sztrájkok, tüntetések és az úttorla- szok kialakítása. A cél változatlanul az, hogy polgári engedetlenséggel kényszerítsék választási vereségének beismerésére és az elnöki szék elhagyására Szlobodan Milosevicset. A Belgrádtól 140 kilométerre délre fekvő Kragujevacban több ezer ember gyűlt össze, elszigetelve a fontos iparvárost az ország többi részétől. Nisben, a harmadik legnagyobb szerbiai városban tegnap teherautók álltak el szinte minden főutat. Szerbia és Montenegró között sztrájkoló vasutasok bénítják a vonatforgalmat. Majdanpek rézbányájának dolgozói sztrájkba léptek, és barikádokat emeltek a bejáratok előtt. MTI-HÍR Washington. A héten a washingtoni politika alakítóival folytat megbeszéléseket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Eckstein-Kovács Péter, a román kormány kisebbség- ügyi minisztere. A hétfőtől péntekig zajló programban Tom Lantos és Emest Istook magyar származású képviselő mellett számos más amerikai törvényhozó vezető munkatársával, külügyminisztériumi és fehér házi, nemzetbiztonsági tanácsi illetékesekkel, a Világbank szakembereivel, illetve nem kormányzati MTI-HÍR Újdelhi. India és Oroszország között korszerű harckocsik és vadászgépek szállításáról, illetve gyártásáról született tegnap megállapodás Újdelhiben az orosz elnök látogatása alkalmával, miközben Vlagyimir Putyin beszédet mondott az indiai parlamentben. A megállapodásokat George Fernandes indiai védelmi miniszter és Ilja Klebanov, a hadiipari ügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes látta el kézjegyével. Ezek értelmében India 150 darab T-90Sz típusú harckocsit vásárol Oroszországtól, és további 170 ugyanilyen harckocsit szerel össze szervezetek képviselőivel is találkoznak a romániai magyar politikusok. Markó Béla elmondta, céljuk az, hogy a térség ügyeit figyelemmel kísérő amerikai illetékeseknek értékeljék az RMDSZ négy éves kormányzati részvétele alapján leszűrt tapasztalatokat. Markó szerint a megfogalmazott céloknál kevesebbet sikerült elérni, de eredmények születtek az anyanyelvi oktatás terén, beindult az elvett tulajdon visz- szajuttatása, kezdeti lépések történtek a helyi közigazgatási nyelvhasználat terén. hadiüzemeiben. Megállapodás született arról is, hogy India és Oroszország a haditechnikai együttműködést összehangoló, miniszteri szintű kormányközi bizottságot hoz létre. A tervek szerint a testület lendületet ad a stratégiai partnerség megvalósításának, amiről kedden írt alá nyilatkozatot Vlagyimir Putyin orosz elnök Atal Behari Vadzspai indiai kormányfővel. A bizottságnak el kell elérnie, hogy az indiai-orosz katonai kapcsolatok ne korlátozódjanak csupán a fegyverkereskedelemre, hanem bővüljön a lehetőségek köre például azzal is, hogy Oroszország befektethessen az indiai hadiiparba. Fény derült Milosevicsék százmillióira Zürich. Több mint százmillió svájci frank van Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök szövetségeseinek svájci bankszámláin - írta tegnap a Metropol című svájci napilap a svájci exportellenőrzési hivatal egyik tisztviselőjére hivatkozva. Othmar Wyss, a hivatal egyik vezetője elmondta, a svájci bankokban Milosevics környezetéhez tartozó mintegy harminc személy fagyasztotta be bankszámláit. (MTI) Haditechnikai megállapodást kötött Oroszország és India TA rr rr . a/i •• 1 a Bővülő egyuttmulcodes Hat nap alatt mintegy hatvan emberéletet követeltek a véres összecsapások Arafat és Barak Párizsban tárgyalt Nem akarnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra Németh nem ért semmit MTI-JELENTÉSEK Párizs/Rámalláh. Ehud Barak izraeli kormányfő a francia elnökkel való találkozója után Párizsban bejelentette, hajlandó Jasszer Arafat pálesztin elnökkel Madeleine Albright amerikai külügyminiszter társaságában találkozni. Korábban bizonytalan volt, hogy a két közel- keleti politikus személyesen is fog- e érintkezni a párizsi egyezkedések idején. Lapzártánkig nem érkezett jelentés arról, valóban sor került-e a találkozóra, és milyen eredménnyel járt Barak és Arafat tárgyalása. A Palesztin Hatóság kedden felhívással fordult a világ vezető politikusaihoz, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, s külön az ENSZ Biztonsági Tanácsához, hogy vessenek véget az izraeli agressziónak és segítsenek a békefolyamat megmentésében. A hat napja kipattant véres összecsapások - melyek tegnap reggel is folytatódtak a közel-keleti helyszíneken - eddig mintegy hatvan ember halálát okozták. Két palesztint lőttek le tegnapra virradóra a Gázai-övezetben, és az éjjel sem csillapodtak az izraeli katonai őrposztok elleni heves palesztin támadások. A tűzpárbajra Rámalláh közelében került sor. MTI-HÍR Bukarest. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyar közösség sorsát érintő kérdésekben mindig is olyan álláspontot képviselt, amely meggyőződése szerint az itt élő magyar közösség érdekeit szolgálta jelentette ki tegnap Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Takács azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár úgy fogalmazott: az RMDSZ az Orbán-kormány- ra kíván nyomást gyakorolni azzal, hogy aláírásgyűjtést kezett a külhoni magyar állampolgárság támogatására. - Németh Zsolt nem érti, ebben az esetben miről van szó, a rossz megközelítés miatt téves következtetésre jutott - hangsúlyozta az RMDSZ ügyvezető elnöke. EU kormányközi konferencia - a bizottság szerződésmódosítást javasol Működő mechanizmus kellene MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az Európai Bizottság tegnapi ülésén javaslatot fogadott el az amszterdami szerződés olyan értelmű kiegészítéséről, amely megfigyelő és figyelmeztető mechanizmust hozna működésbe az uniós alapelvek sérülésének olyan eseteiben, amilyenre 14 tagország álláspontja szerint az idén Ausztriában volt példa. Valamilyen megelőző mechanizmus kidolgozásának szükségessége már az Ausztria elleni kétoldalú szankciók bevezetését követően felmerült, Belgium a kormányközi konferencián májusban olyan javaslatot terjesztett elő, amely lényeges elemeiben megegyezik a mostani bizottsági indítvánnyal. A most elfogadott javaslat értelmében azzal egészítenék ki az uniós szerződés 7. cikkét, hogy ha a tagországok, az Európai Parlament vagy a brüsszeli bizottság tagjainak egyharmada kezdeményezi, a miniszteri tanács kétharmados többséggel megállapíthatja, hogy az egyik tagállamban fennáll a demokratikus alapértékek megsértésének veszélye. Ezt követően lehetőséget adnának az érintett tagállamnak észrevételei megtételére, majd - ennek alapján - ajánlásokkal fordulnának hozzá. Az elveket a tavaly életbe lépett amszterdami szerződés említi először, az unió kötelességévé téve ezek védelmét (6. cikk). A következő, 7. cikk ad lehetőséget az olyan tagországok elleni fellépésre, ahol „súlyosan és folytatólagosan” megsértik a demokratikus alapértékeket. MTI-HÍR London. A Nagy-Britanniában hétfőn életbe lépett emberi jogi törvénynek első próbája lesz az az új kormányrendelet, amely október 24-én lép életbe, és lehetővé teszi a cégek számára az elektronikus levelekhez és a váUalati telefonhívásokhoz való szabad hozzáférést, hogy a vezetők ellenőrizhessék, valóban a munkával kapcsolatos ügyekről folytatnak véleménycserét alkalmazottaik. A szakszervezetek azonnal jelezték, nem értenek egyet azzal, hogy a cégvezetők szabad kezet kapnak a kommunikáció ellenőrzéséhez, és az emberi jogi törvény alapján kihívást intéznek ellene. Patricia Hewitt, az elektronikus kereskedelemért felelős államminiszter cáfolta, hogy az engedélyezés a magánélet megsértését jelentené, és a vállalatvezetők szabadon „kémkedhetnek” majd dolgozóik után. „Vannak korlátok, amelyeket senkinek sem szabad átlépni, mint például a megalapozott ok nélküli belehallgatást a magán- beszélgetésekbe” - hangoztatta. Ellenőrizhetik beosztottjaikat az angol munkaadók Lehallgatás indul!
