Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-28 / 249. szám, szombat
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 28. ENSZ-határozat a szankciók ellen New York. Az ENSZ közgyűlése csütörtökön szinte egyhangú szavazással bírálta a Líbiával szemben fenntartott egyoldalú szankciókat. Tripoli szerint a bírálat címzettje az Egyesült Államok. A dokumentum szövege az EU 15 tagállamának támogatásával született meg. Mellette 136-an szavaztak, ketten - az USA és Izrael - ellene, tíz tagállam képviselője pedig tartózkodott. (MTI) Csecsenföldi partizánakciók Moszkva. Centaroj közelében a csecsének rajtaütöttek egy orosz konvojon: megsemmisítettek öt harcjárművet, s legalább negyven orosz katonát öltek meg. Orosz források nem kommentálták a csecsen bejelentést, a szövetségi parancsnokság csak arról számolt be, hogy az orosz tüzérség a Grúziából beszivárgó csoportokra mért csapást az ingus-grúz határ körzetében. (MTI) Kissinger szívrohama Washington. Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert, enyhébb szívrohama után, szerda óta a New York-i Presbiteriánus kórházban ápolják - közölte helyi idő szerint csütörtökön este a kórház. A jelenleg 77 éves, No- bel-békedíjas Kissinger állapota jó, és előre láthatólag még néhány napi kórházi tartózkodás lesz szükséges. A szívrohamot az orvosok „korlátozott mérvűnek” minősítették. Kissinger Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt töltött be külügyminiszteri tisztséget. A hetvenes évek nagyvilágpolitikai kérdései közül többet igen erőteljesen befolyásolt az ő tevékenysége. (MTI) Kissinger 1977 elején távozott a kormányzati szolgálatból. (Archívum) Csillapodik a perui válság Washington. A washingtoni külügy szerint Alberto Fujimori perui elnök kézben tartja a hadsereget, miután letartóztatott vagy áthelyezett néhány olyan tisztet, akit Montesinos bujkáló ex-kémfőnök híveként tartanak számon. Az USA gratulált a perui kormánynak és ellenzéknek egyaránt ahhoz a szerdai megállapodásukhoz, hogy április 8-án általános választásokat tartanak. (MTI) Bagdad-Moszkva repülőjárat Bagdad. Az iraki közlekedési miniszter bejelentette, hogy az ENSZ-embargó ellenére tegnaptól menetrend szerinti járatot létesítenek Bagdad és Moszkva között. A Vnukovói Légitársaság hetente négy járatot közlekedtet, fogadásukra az iraki polgári repülési hivatal is megtett minden szükséges intézkedést. (MTI) Moszkva energiahordozókat szállít Jugoszláviának. Putyin orosz elnök teljes támogatásáról biztosította Kostunica lépéseit Igor Ivanov és Vojiszlav Kostunica. A moszkvai diplomácia vezetője kulcsfontosságú, s egyben az Oroszországhoz legközelebb álló balkáni partnernek minősítette Jugoszláviát. (TA SR/EPA) Orosz-jugoszláv csúcs MTI-JELENTÉS Moszkva. Oroszország azonnali gázszállításokkal siet Jugoszlávia segítségére, s a szakértők már egyeztetik az ügylet részleteit - közölte a Kremlben folytatott tegnapi tárgyalásai után tartott sajtóértekezletén Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén megerősítette, aki szerint más energiahordozók szállításáról is szó van. Kostunica azt hangoztatta, hogy Belgrád „az európai, orosz és amerikai balkáni befolyás egyensúlyának” híve, s jelezte: Jugoszlávia többet nem lesz a Balkán puskaporos hordója. Kostunica tegnap néhány órás látogatást tett Moszkvában, először Igor Ivanov külügyminiszterrel folytatott eszmecserét, s ezt követően fogadta őt az orosz államfő, aki kejelentette: Jugoszlávia hagyományos, s egyben egyik legfontosabb balkáni partnere Oroszországnak. Az orosz-jugoszláv csúcson közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a rendszeres politikai párbeszédről állapodtak meg, és felvázolták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének stratégiai irányait. A dokumentum szerint Moszkva és Belgrád a volt jugoszláv köztársaságok közötti jószomszédi kapcsolatok kialakítását tekinti a balkáni helyzet stabilizációja legfontosabb tényezőjének. Egyben síkraszálltak az ENSZ BT 1244. számú, Koszovó- ról hozott határozatának maradéktalan megvalósítása, továbbá a boszniai békéről szóló keretmegállapodás teljesítése mellett. Putyin a találkozón azt hangoztatta, hogy Oroszország tiszteletben tartja a jugoszláv nép választását. Megelégedettségének adott hangot azzal összefüggésben, hogy Jugoszlávia kiutat talált a válságból anélkül, hogy erőszakos módszerekkel kellett volna megoldani a problémákat. Az orosz elnök teljes támogatásáról biztosította Kostunica lépéseit, amelynek köszönhetően sikerült leküzdeni a krízist, s megszüntetni az ország nemzetközi elszigeteltségét. A jugoszláv elnök szerint Belgrád ismét az ENSZ és az EBESZ teljes jogú tagja szeretne lenni, s ennek megfelelően beadványokat terjeszt majd elő. Ma: önkormányzati választások Koszovóban Belgrád nyugtalan Izraelben akadoznak az egységkormány létrehozásáról folytatott tárgyalások Erősödik az intifáda HÍRÖSSZEFOGLALÓ Bejrút/New York/ Jeruzsálem. A Fatah mozgalom ciszjordániai főtitkára szerint az intifáda a palesztin állam megalakulásáig folytatódik. Marván Barguti kifejtette: a palesztin felkelés csak a kezdeteknél tart. „Ez egy forradalmi népmozgalom, amely tartam fog egészen addig, amíg meg nem alakul a palesztin állam Jeruzsálem fővárossal.” HÍRÖSSZEFOGLALÓ Barguti elmondta, hogy a palesztinok „eltorlaszolják a zsidó telepes falvakhoz épített terelőutakat, és fegyveres népi bizottságokat hoznak létre, hogy megvédjék a lakosságot a telepesek támadásaitól”, majd hozzátette: a népmozgalom az elkövetkezendő hetekben és hónapokban erősödni fog. A BT csütörtökön tárgyalni kezdte azt a palesztin kérést, hogy az MTI-HÍR Berlin. Németországnak az az érdeke, hogy az EU keleti bővítése minél gyorsabban elkezdődjön, egy „függő játszma” sem a tagjelölteknek, sem az uniónak nem állna érdekében - hangoztatta a Mádl Ferenc magyar államfővel és Martonyi János külügyminiszterrel folytatott tegnapi berlini megbeszélése után a német külügyek irányítója. Joschka ENSZ küldjön ki megfigyelőerőt Ciszjordániába és Gázába. A tanács semmilyen döntést nem hozott, de folytatja a vitát. A palesztin kérést támogatta az arab, illetve az el nem kötelezett országok BT-beli csoportja, s csatlakozott hozzájuk Ukrajna is. Nancy Soderberg, az USA képviselője szerint az ENSZ nem rendelheti el az erő kiküldését mindkét fél beleegyezése nélkül, márpedig Izrael ellenzi azt. Egészen addig tart, amíg meg nem alakul a palesztin állam... Az Ehud Barak miniszterelnök vezette Izraeli Munkapárt elutasította az ellenzéki Likud által a nemzeti egységkormány létrehozásához szabott feltételeket. A Munkapárt mindamellett jelezte: folytatja a tárgyalásokat, hátha közös nevezőre juthat a jobboldali Likuddal. A fő Likud-feltétel az volt, hogy Barak Fischer a bővítés módozatát illetően kijelentette: a csatlakozási tárgyalásokon mutatkozó haladástól függ, hogy egyenként vagy csoportosan lépnek-e majd be az unióba az új tagok. Ennek során „nem lehet szó mesterséges késleltetésről, sem kedvezményes elbírálásról, miként arról sem, hogy bújtatott érvekkel bárki is a fékpedálra lépjen egyes jelöltek felvételét illetően”. Martonyi János elmondta: egyetértettek abcsak Ariel Saronnal közösen hozhat bármiféle döntést a békefolyamattal kapcsolatban. A Likud kikötötte: ha Barak olyan békelépést tesz, amelyet Sáron ellenez, akkor az egységkormány feloszlik, és új választásokat rendeznek. Viszont a Munkapárt tagjai azzal a feltétellel járultak hozzá a nemzeti egységkormány megalakításához, hogy az folytatja a békefolyamatot a palesztinokkal. Barak változatlanul a békefolyamat hívének vallja magát, noha vasárnap „felfüggesztette” azt, arra hivatkozva, hogy a palesztinok vonakodnak véget vetni az erőszaknak. Clinton amerikai elnök csütörtökön megint beszélt telefonon az izraeli miniszterelnökkel, állítólag nem sok eredménnyel. Clinton rendszeres távbeszélgetéseket folytat Barakkal és Jasszer Arafat palesztin vezetővel. Rá szeretné beszélni őket arra, hogy külön-külön keressék fel őt Washingtonban, s vitassák meg az erőszak beszüntetésének módozatait. ban, hogy minden érv az EU-bővítés 2005-ig való megkezdése mellett szól. Meglátása szerint ma az EU bővítésére még nincs időpont, viszont adott egy valószínűsíthető időtartam: a 2003 januárja és 2005 eleje közötti időszak, amivel Fischer is egyetért. Martonyi szerint a 2003- as időpontnak nem túl nagy a valószínűsége, ám mint lehetséges opció semmiképpen sem hagyható számításon kívül. Belgrád. Jugoszláviát aggasztja a nemzetközi stabilizációs erőnek (KFOR) és a koszovói ENSZ-köz- igazgatásnak az a döntése, hogy ma helyhatósági választásokat rendez a dél-szerbiai tartományban. A belgrádi külügyminisztérium szerint „ez a döntés nem áll összhangban azzal a nyílt és nagyarányú támogatással, amelyet a nemzetközi közösség a jugoszláviai demokratikus változásokhoz nyújtott, s a jelenlegi körülmények között a hely- hatósági választások megtartásához való ragaszkodás nem segíti elő a BT 1244-es határozatának meghirdetett célját, vagyis a koszovói helyzet stabilizálását”. Koszovóban ezek lesznek az első, az ENSZ által szervezett választások a tavaly júniusban véget ért NATO-csapások óta, amelyek MTI-JELENTÉS Budapest. A Közép-európai Kezdeményezés szerepe kulcsfontosságú, hiszen ez az egyetlen regionális szervezet, amely EU-álla- mokat, tagjelölt országokat és a belépéstől egyelőre távol álló országokat is magában foglal - jelentette ki Áder János, az Országgyűlés elnöke tegnap Budapesten, a KEK őszi parlamenti közgyűlését köszöntő beszédében. A rendezvényen a 16 tagországból 13-an képviseltetik magukat, s elsősorban a délkelet-európai térség kisebbségeinek és önkormányzatainak jogairól, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelemről esik szó. Áder hangsúlyozta: a jueredményeként az ENSZ átmeneti igazgatása alá vonták a többségében albánok lakta szerbiai tartományt. Ma tehát több mint 900 ezer ember járulhat az urnák elé, hogy megválassza 30 önkormányzat 920 képviselőjét 19 politikai párt, két koalíció és három polgári csoportosulás jelöltjei közül. A koszovói szerbek túlnyomó többsége várhatóan bojkottálja a voksolást; korábbi jelentések szerint nem állítottak jelölteket és nem vettek részt a nyári népszámláláson sem, amely feltétele volt a részvételnek (ennek alapján állították össze a választói névjegyzéket). A szerbek azzal érveltek, hogy a nem albán menekültek hazatéréséig számukra túlságosan kedvezőtlenek az etnikai arányok. A voksolás így azt jelezheti majd, hogy az albán többség mely albán politikai erőt részesíti előnyben. goszláviai demokratizáció kiépítéséhez olyan rendszerre van szükség, amelyben fenntartás nélkül betartják az emberi és kisebbségi jogokat. Mint elhangzott, Jugoszlávia jövőre várhatóan ismét bekapcsolódhat a 11 éve létező KEK munkájába. Az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy a szerbiai ellenzéki - több helyen a kisebbség vezette - önkormányzatok jelentős mértékben hozzájárultak a jugoszláviai fordulat létrejöttéhez. A KEK-országok kormányfői november 24—25-én tartják csúcstalálkozójukat Budapesten. Ez utóbbival párhuzamosan gazdasági fórumot is rendeznek a magyar fővárosban az eurorégiók gazdasági aspektusairól. Magyar-német tárgyalások az Európai Unió keleti bővítésének lehetőségeiről Nem reális a 2003-as időpont Megnyílt a KEK őszi parlamenti közgyűlése Kisebbségek j ogai Már nemcsak az ellenzék követeli Móri Josiro japán kormányfő lemondását Botrány botrányt követ MTI-JELENTÉS Tokió. A bírálatok kereszttüzében vergődő Móri Josiro japán miniszterelnököt újabb csapás érte azzal, hogy botrányba keveredett és lemondásra kényszerült bizalmas munkatársa, Nakagava Hidenao. A lemondás hátterében egy fiatal szerető, kábítószer és szélsőjobboldali kapcsolatok húzódnak meg. Nakagava távozásával akaija kiengesztelni a kormánykoalíció vezető ereje, a Liberális Demokrata Párt (LDP) „ifjútörökjeit”, de az ellenzéket is, miután mindkét tábor lemondásra szólította fel a kormányfőt legutóbbi baklövése miatt. Mori a múlt héten kavart ismét politikai vihart, amikor Tony Blair brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén megütköztető ötletet vetett fel az Észak-Koreába került japán állampolgárok ügyének megoldására. Szerinte az lenne a legcélravezetőbb a Phenjan által elrabolt japánok sorsának rendezésére, ha „most valamely harmadik országban bukkannának rájuk”. Tegnap kinevezték Nakagava utódát Fukuda Ja- szuo - a néhai miniszterelnök, Fukuda Takeo fiának- személyében. A 64 éves új kabinetfőnök Móri jobbkezének számít az LDP-ben, járatos a külpolitikában, mindenekelőtt a közel-keleti ügyekben. Móri Josiro (TA SR/AP) Elefántcsontpart: több tucat halálos áldozat Pánik Abidj anban MTI-HÍREK Abidjan. Pánik tört ki tegnapra virradóra Abidjanban, miután Elefántcsontpart adminisztratív fővárosában olyan hírek terjedtek el, hogy megmérgezték a város ivóvizét. A hírt hivatalosan cáfolták. Időközben a legfelsőbb bíróság elnöke államfőnek nyilvánította Laurent Gbagbót, az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának győztesét. Gbagbo a szavazatok 59,36 százalékát szerezte meg, míg a leköszönő katonai junta vezetője, Robert Guei tábornok csak 32,72 százalékot. Kofi Annan ENSZ-főtitkár azok álláspontját tette magáévá, akik új választások kiírását szorgalmazzák a nyugat-afrikai országban - jelentette a Reuters. Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) komoly aggodalmát fejezte ki az elnökválasztást követő fejlemények miatt, és felszólította az ország népét és felelős politikusait, hogy őrizzék meg nyugalmukat. Az AESZ tegnapi közleménye az elefántcsontparti helyzet bizonytalanságát hangsúlyozza, amelyet csak súlyosbítottak az erőszakos cselekmények. A csütörtöki összecsapásoknak több tucat halálos áldozata volt.
