Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-04 / 228. szám, szerda

8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 4. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A CSFB javaslata a Borsodchemre Budapest. A Credit Suisse First Boston (CSFB) befektetési bank tegnap tartásra javasolta a Bor- sodchemet a befektetőknek, az eddigi vásárlási javaslat helyett. A bank megtartotta a korábbi 15 500 forintos tizenkét havi árcél­ját a részvény számára. (MTI) Megkezdődött a répakampány Pozsony. Szlovákia legnagyobb cukorgyára, a dunaszerdahelyi Juhocukor tegnap kezdte meg idei répakampányát. Idén előre­láthatólag 315-320 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel, ami jelentősen elmarad a tavalyitól, amikor 577 467 tonnányi cukor­répát dolgozott fel a gyár. (ú) Veszteséges a Slávia Capital Pozsony. A Slávia Capital ér­tékpapír-kereskedő cég az idei év első felében 17,2 millió koro­nás veszteséget halmozott fel. Pénzügyi bevételei 998,5 millió koronára csökkentek, ami csak a negyede a tavalyi év azonos időszakában mért 4,011 milliár­dos bevételnek. (SITA) Új állampapírok a piacon Pozsony. A szlovák kormány tegnap kétéves futamidejű ál­lampapírokat bocsátott ki. Az 1,5 milliárd korona értékű ál­lampapírok kamatozása 7,966 százalék. Az idei év elejétől a kormány 65,71 milliárd koroná- nyi állampapírt bocsátott ki a hazai piacon. (CTK) Újabb közgyűlés a kassai vasműben Kassa. A kassai vasmű rendkívü­li közgyűlése, amelyen a részvé­nyesek a cég eladásáról szavaz­nak az amerikai U. S. Steelnek, október 12-én kerül sor Kassán - állítja a CTK, cseh hírügynökség bizalmas forrásokra hivatkozva. Pozitív döntés esetén az amerikai vállalat már november elsején át- vehetné az irányítást. (CTK) Az importbizottság megkezdi tárgyalásait a jelentkezőkkel Késik a gabonaimport ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiának idén problé­mái lehetnek a gabonabehozatallal. Az importra nyilvános versenypá­lyázatot hirdettek, az Állami Piac­szabályozási Alap (ÁPA) mellett pe­dig már megkezdték működésüket a pályázat kiértékelésére és az im­port felügyeletére létrehozott bi­zottságok. Ezek ugyanakkor az árpa esetében egy céget sem választot­tak ki. A búza esetében a Námesto- vo-i PST Slovakia Rt. győzött. Azon­ban ez utóbbi cég is visszalépett, az árak alakulása miatt ugyanis képte­lenek teljesítem a versenyfeltétele­ket. Az alap ezért úgy döntött, hogy továbbra is fogadja a külföldi és ha­zai cégek jelentkezését. Az import­bizottság ma kezdi meg tárgyalásait a jelentkezőkkel. Az ÁPA számításai szerint Szlovákia idén, a szárazság okozta terméskiesés miatt, mintegy 600 ezer tonna takarmánygabona behozatalára szorul. Ebből 300 ezer tonna a takarmánybúza, 150 ezer tonna pedig a takarmányárpa, a többi pedig kukorica lesz. Ez utóbbi betakarításával egyelőre nem vé­geztek, így pontos adatot a kukorica behozataláról csak az aratás után lehet mondani. Az ország takar­mányszükségletének csaknem 30%-át így behozatalból fedezzük, amire a kormány 1 milliárd koronás visszatérítendő kölcsönt nyújt. Ebből 200 milliót használnak fel a takarmány raktározására, a fenn­maradó 800 millió koronából a kül­földi és a hazai ár közti különbséget egyenlítik ki, hogy megakadályoz­zák az áremelkedést. A felvásárolt gabonát versenypályázatok útján értékesítik, miközben a már említett dotációt kifizetik a vásárlóknak, ha azok bizonyítani tudják a gabona felvásárlásának szükségességét. Ja- romír Kosin, az ÁPA igazgatója sze­rint a hazai vállalatok 20-25%-kal drágábban kínálták a gabonát a kül­földi cégeknél. A gabonaimport ha­tással lesz a külkereskedelmi mér­leg alakulására is. Szlovákia ugyan­is az előző években nagy mennyi­ségű kukoricát és búzát exportált, most pedig külföldről lesz kényte­len behozni a gabonát, (mi) A szlovákiai élelmiszergyártó cégeknek is ismerniük és alkalmazniuk Leli az új, HACCP elnevezésű rendszert A biztonságos termék érdekében Hangulatos, tiszta étterem. A fejlett országokban az előre nem jelzett, ható­sági élelmiszer-vizsgálatokra helyezik a hangsúlyt. (Fotó: archívum) Az élelmiszerekkel folytatott kereskedelem követelménye, hogy a fogyasztónak kínált termék közegészségügyi szempontból biztonságos le­gyen. Szlovákiában az élelmi­szereket mindmáig a forga­lomba kerülés előtt vizsgál­ják. Ekkor döntik el a szakha­tóságok, hogy a termék meg­felel-e a hazai szabványnak. KEREKRÉTV JÓZSEF Ez a szabályozási rendszer inkább egy központilag irányított gazda­ságnak felel meg. Azokban a fejlett országokban, ahol a szabadkeres­kedelem a gyakorlatban is létezik, inkább az előre nem jelzett, várat­lan hatósági vizsgálatokra helye­zik a hangsúlyt. A gyártónak és a kereskedőnek tehát a gyártás, tá­rolás és forgalmazás során kell bi­zonyítaniuk és igazolniuk, hogy eleget tesznek a kívánt követelmé­nyeknek. Ezt a felelősséget a HACCP, nevezetű rendszer szabja meg. A szlovákiai élelmiszergyártó és -forgalmazó cégeknek is ismer­niük és alkalmazniuk kell a rend­szert, ha érvényesülni akarnak a hazai és a nemzetközi piacon. A HACCP - az angol Hazard Analy­sis and Critical Control Points rövi­dítése - eszköz az egészségi ártal­mak meghatározására az élelmi­szerek és italok gyártása, tárolása, forgalmazása és elkészítése során. Egyben meghatározza a szüksé­ges intézkedéseket is a kritikus el­lenőrzési pontokon az előrelátható veszélyek elhárítása érdekében. A A biztonság érdeké­ben teljes és tökéletes el­lenőrzést követel. HACCP-rendszer az élelmiszer- gyártó üzemek számára önkont­rolltjelent. Ellentétben a minőségi vizsgálattal, amely az élelmiszerek laboratóriumi vizsgálataira össz­pontosít, a HACCP az élelmiszer­előkészítés minden fontos szaka­szát ellenőrzi és dokumentálja. A termékek laboratóriumi vizsgála­tai helyett egy nem destruktív és szinte folyamatos anyag-, körül­mény-, eljárás- és paraméter-el­lenőrzésen alapszik. A rendszer a következő alapelvekre épül: veszé­lyek elemzése; kritikus ellenőrzési pontok meghatározása; kritikus határérték meghatározása; fel­ügyeleti rendszer kidolgozása; hi­bajavító eljárások kialakítása; iga­zoló eljárások meghatározása; do­kumentálás meghatározása. A HACCP-elvek alkalmazásának története a hatvanas évekre nyúlik vissza, amikor az Egyesült Álla­mokban a Hold-expedíciót készí­tették elő. Az űrrepülési program előkészítői követelményként szab­ták meg, hogy az űrhajósok által szállított és fogyasztott élelmiszer ne okozzon egészségi problémát vagy más kényelmetlen helyzetet a repülés során. Annak biztosítása, hogy egyetlen termék se okozhas­son megbetegedést, technikailag igen nehéz feladat, azaz teljes és tökéletes ellenőrzést követel. Eddig az élelmiszerek biztonságát laboratóriumi elemzések eredmé­nyei alapján ítélték meg. A vizsgá­lati mintákat véletlenszerűen vá­lasztották ki. Statisztikailag bizo­nyított, hogy ez az ellenőrzési módszer az élelmiszereknél nem elegendő. Az a feltételezés, hogy minden egyes példány megegye­zik a kiválasztott mintával - épp a mikrobiológiai szempontokat figyelembe véve - téves lehet. Sok az olyan tényező, amelyek követ­keztében a laboratóriumi elemzé­sek eredményei nem lesznek rep­rezentatív értékűek az egész gyár­tásra nézve. Azonban ennek a pontatlanságnak komoly követ­kezményei lehetnek. Megeshet ugyanis, hogy mire a mérések el­készülnek, az élelmiszert már rég elfogyasztották. A veszélyelemzés egy-egy konkrét élelmiszeripari termékhez kapcso­lódik. A veszélyelemzés azt a kér­dést veti fel, hogy mit okozhat az élelmiszer a fogyasztónak, és mely körülmények azok az előállítás so­rán, amelyek előidézik, hogy a ter­mék biztonságos lesz-e vagy nem a fogyasztó számára. A veszélyelem­zés összefoglalja a lehetséges bio­lógiai, kémiai és fizikai veszélyeit az adott élelmiszernek, a mező­gazdasági termeléstől kezdve, a feldolgozás, raktározás és szállí­táson keresztül a konyhai előké­szítésig. Biológiai veszélyt jelent a fertőzést okozó vagy toxint ter­melő mikroorganizmusok jelen­léte az élelmiszerben. Kémiai ve­szélyt jelent a nemkívánatos ké­miai anyagok jelenléte az élelmi­szerben: temészetben előforduló mérgek jelenléte nagyobb mennyiségben. A veszélyek kiköszöbölése krititi- kus ellenőrzési pontok meghatá­rozásával történik. A ellenőrzési pontok olyan helyek ahol a ve­szély elhárítására van szükség. Ha ezeknél a pontoknál biztosít­juk a veszélyek elhárítását, meg­előzését vagy megakadályozását a termék biztonságos lesz. Ezek a pontok egy adott élelmiszernél különleges fontossággal bírnak, ezért illeti őket a „kritikus” - döntő jelző. A többi „pont”, ame­lyek nem az élelmiszer biztonsá­gával függnek össze, de minőségi paramétereiket befolyásolják (ön­súly, szín, íz) „nem kritikus” el­lenőrzési pontnak tekintjük. Kritikus ellenőrzési pontok kivá­lasztásával és a meghatározott feltételek betartásával elérjük, hogy az élelmiszer gyártási folya­mata egyértelműen meghatáro­zott lesz, és egyértelmű ered­ményhez kell hogy vezessen. Az élelmiszer előállítása során bekö­vetkezett véletlenszerű és rend­szerből fakadó hibák kiküszöbö­lése érdekében a HACCP rend­szerbe beépítették az igazoló eljá­rást. Igazoló eljárásnak tekintjük azokat a tevékenységeket, ame­lyeket a szabályozási pontok után végzünk, hogy bizonyítsuk, nem következett-e be semmilyen hiba a gyártás során és a HACCP rend­szer használata során. A HACCP egy dokumentált rend­szer. Minden fontos eljárás a gyár­tási folyamatban megvan előre tervezve, a HACCP elvei szerint. Minden eredmény amit a felügye­leti rendszer és az igazoló eljárás­sal kapcsolatban kapunk, doku­mentálva kell hogy legyen. Ugyan­úgy a felhasznált hibajavító eljá­rást is dokumentálni kell. A doku­mentálás HACCP-ről azért fontos, hogy visszamenőleg meg tudjuk határozni hol következett be a hiba az élelmiszer előállításában. A szerző agrárszakember Mindkét fél számára előnyös egyezmény a mezőgazdasági kereskedelem fokozatos liberalizálásáról Tavaly 6000 külföldi vállalatvásárlás valósult meg Világméretű fúziók sora MTI-HÍR Genf. A világkonszemek mind lát­ványosabb külföldi vállalatvásárlá­sai és részesedésszerzései gyorsan hajtják előre a globális gazdasági koncentrációt. A külföldi beruházá­sok az idén valószínűleg először lé­pik át az 1 billió dolláros értékha­tárt - áll az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Értekezlete (UNCTAD) tegnap közzétett jelentésében. 1999-ben a külföldi beruházások rekordszintet, 865 milliárd dollárt értek el. Ennek kétharmadát az Eu­rópai Unió konszernjei fektették be. Az UNCTAD adatai szerint tavaly 6000 külföldi vállalatvásárlás és ré­szesedésszerzés valósult meg, 720 milliárd dollár összértékben. Ez egyharmaddal több, mint 1998-ban és a duplája az 1997-esnek. Tavaly, 109 vállalatfelvásárlás és részese­désszerzés egyedi értéke haladta meg az 1 milliárd dollárt. Egy évvel korábban még csak 89 ilyen mega­fúzióra került sor. A múlt év három legnagyobb vállalatfelvásárlása volt az amerikai AirTouch átvétele a brit Vodafone által 60,3 müliárd dollárért a távközlésben, az Astra bekebelezése a Zeneca által 34,6 müliárd dollárért a gyógyszeripar­ban és a brit Orange felvásárlása a német Mannesmann által 32,6 mil­liárd dollárért ugyancsak a távköz­lésben; aztán az idén a Mannes- mannt megszerezte a Vodafone. Magyarországon az idén 9,5 millió tonna gabona várható Biztos nem lesz hiány MTI-HÍR Budapest. Jelenleg nem lehet ga­bonahiányról beszélni Magyaror­szágon, ugyanakkor mégis hiány- pszichózis jelei mutatkoznak a pia­con - mondta Makay György, a Ga­bonaszövetség főtitkára. Makay György szerint ezt a jelenséget, amely elsősorban a kukorica és a ta­karmánygabona piacán tapasztal­ható, az okozza, hogy hagyományos módszerekkel nem lehet megbe­csülni, mekkora lesz valójában az idei kukoricatermés. A Gabonaszö­vetség főtitkára szerint az idén Ma­gyarországon 9,5 millió tonna ga­bonatermés várható, amelyből mintegy 4,5 millió tonna lesz a ku­korica. Abszolút értelemben tehát nem lehet gabonahiányról beszélni szögezte le Makay György. Lengyelország és az Európai Unió piaca MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Lengyelország és az Euró­pai Unió aláírta a mezőgazdasági kereskedelem liberalizálásáról szóló megállapodást. Ennek ered­ményeként az EU-ba irányuló len­gyel export 75%-a vámmentessé válik. A megállapodás szerint vám- és mennyiségi korlátozás nélkül fog bonyolódni az olyan ún. „nem érzéken/’ áruk kereske­delme, mint amilyen a gyümölcs, a zöldség és a lóhús. Lengyelor­szág feldolgozott termékeket is exportálhat, köztük uborkát és gombát, az EU pedig déligyümöl­csöt vihet be a lengyel piacra. Ebben a termékcsoportban a megállapodás életbe lépése után a kereskedelmi forgalom értéke 200 millió euróról 500-600 millió euróra nő, közölte Helmut Stad­ler, az Európai Bizottság mezőgazdasággal foglalkozó ve­zérigazgatója, aki az EU küldött­ségét vezette. Az érzékeny árukra - többek között a sertéshúsra, ba­romfira, borjúhúsra, tejre és tej­termékekre, búzára és feldolgo­zott gabonafélékre - a felek vám­mentes kontingenseket állapítot­tak meg. Lengyelország évente 46 ezer tonna disznóhúst és ebből készült feldolgozott terméket vihet be az EU-ba, míg onnan 31 ezer tonna érkezhet hozzá. Ezen belül mind­két fél egyaránt 30 ezer tonna disznóhúst exportálhat, a készít­mények esetében Lengyelország­ra 16, az EU-ra pedig ezer tonna esik. Lengyelország évente 36 ezer tonna szárnyast vihet be az EU-ba, illetve 20 ezer tonna vám­mentes és állami dotáció nélküli baromfit importálhat onnan. Mindkét fél egyaránt 400 ezer tonna gabonát és 9 ezer tonna saj­tot exportálhat partneréhez. A vámmentes kontingenseket éven­te 10%-kal megnövelik. A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2000. október 1-jén) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla ÉSOB 5,50-5,90 5,70-6,10 6,40-6,80 6,807,20 7,107,50 7,507,90 1,50 Bank Austria Creditanstalt 5,15-6,00 5,40-6,25 5,65-6,50 5,55-6,50 5,55-6,40 5,55-6,40 1,50 Banka Slovakia 6,25 6,60-7,00 6,90-7,45 7,308,30 7,809,30 4,00 HypoVereinsbank Slovakia 5,50 5,70-7,20 6,00-7,50 6,007,50 6,007,50 2,00-5,00 Investicná a rozvojová banka 5,60-6,50 6,20-7,10 6,60-7,50 7,208,10 7,80-8,70 8,40-9,30 3,00-7,00 Istrobanka 5,50-6,00 6,00-6,40 6,707,00 7,007,50 7,407,80 7,808,20 3,00 Ludová bank_a 5,00 5,50 6,00 6,50 6,25-6,75 2,00-3,75 Pol'nobanka 5,25-5,80 6,00-6,50 6,75-7,00 7,75-7,90 8,25-8,40 8,508,60 3,00-4,50 Postová banka 5,50 6,90 7,50 8,20 8,50 9,00 2,00-8,50 Prvá komunálna banka 5,00 5,70 6,50 7,30 7,80 8,00 2,00-3,00 Tatra banka 5,65-6,15 6,15-6,65 6,406,90 6,406,90 6,75-7,25 2,00 Devin banka 6,70-6,80 7,00-7,20 7,908,20 8,508,80 9,109,30 9,709,90 2,00-5,50 Slovenská sporitel'na 6,00-6,75 6,20-6,95 6,407,75 6,607,20 7,007,80 3,50-4,50 Vseobecná úverová banka 6,20 6,50-6,70 7,107,30 7,507,70 7,808,00 8,10-8,30 3,45-4,60

Next

/
Thumbnails
Contents