Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-26 / 247. szám, csütörtök
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 26. Osztrák zöldmezős ipari beruházás rekordidő alatt Civil szervezetek a napokban összefogást kezdeményeztek a vidék eddiginél intenzívebb fejlesztése érdekében Semmelrock Szereden ÚJ SZÓ-HÍR Szered. Zöldmezős beruházásként rekordidő, gyakorlatilag nyolc hónap alatt épült fel Szereden a Semmelrock osztrák beton burkolólapokat gyártó cég első szlovákiai üzemegysége. A több mint 220 millió koronás beruházással elkészült gyár, amelynek tervezett évi kapacitása félmillió négyzetméter különböző méretű és formájú ütés kerti burkolólap, egyelőre két- műszakos munkarendben 35 embernek ad munkát. Amint az a nemrégiben lezajlott hivatalos nyitóünnepségen elhangzott, a Wie- nerberger-csoporthoz tartozó Semmelrock Stein+Design Dlazby Kft. elsősorban a nyugat- és középszlovákiai térséget kívánja ellátni a hazai piacon egyre igényeltebb beton burkolólapokkal. Josef Stoc- kinger, a cég ügyvezetője szerint a Semmelrock évtizedes tapasztalatai és az automatizált termelési folyamat révén termékeik verseny- képesek lesznek a hazai piacon. Ivan Sipos, a cég marketingért felelős vezetője kijelentette, felméréseik szerint a szlovákiai piacon jelentős igény mutatkozik e termékek iránt, s ennek alapján már az év végéig mintegy 40 ezer négyzetméter burkolólap eladását tervezik. Mint ismeretes, a Semmel- rocknak Szlovákián kívül Magyar- országon is van gyára, (tszl) GAZDASÁGI A külkereskedelmi deficit mélyülése Pozsony. Szlovákia szeptemberi külkereskedelmi hiánya előzetes adatok szerint elérte az 1,389 milliárd koronát. Augusztusban a deficit még 4,524 milliárd korona volt. A pénzügyminisztérium szerint az idei év első kilenc hónapjának a külkereskedelmi hánya 17,040 milliárd korona. A statisztikai hivatal holnap teszi közzé, a külkereskedelemmel kapcsolatos hivatalosjelentését. (SITA) Újabb mélypontra süllyedt az euró London. Tegnap Londonban 82,88 dollárcenttel újabb mélységi árfolyamrekordot döntött az euró. A korábbi mélypontot a múlt héten mérték 83,24 dollárcenttel. Kereskedők szerint a 83 dollárcentes küszöb áttörése lefelé megnyitotta az utat a 80 dollárcent körüli euróárfolyam felé, bár 82,50 dollárcenten alsó támogatási szintet valószínűsítettek rövid távra. (MTI) Költségvetési többlet az USA-ban Washington. 237 milliárd dollár többletet ért el az amerikai költségvetés a szeptember végén záródott 2000. évi pénzügyi évben. Ez mintegy duplája az egy évvel korábbi 124 milliárd dollár aktívumnak. A mostani volt a harmadik egymást követő év, amikor többlettel zárt a költségvetés, egyúttal több mint 50 éve annak, hogy a költségvetés háromszor egymás utáni évben kevesebbet költött, mint amennyi pénz befolyt hozzá. Erre utoljára az 1947-49 közötti időszakban volt példa. Csak idén szeptemberben a büdzsé többlete 65,82 milliárd dollárt tett ki, ami jóval meghaladja az egy évvel korábbi 58,04 milliárd dollárt. (MTI) Folytatódó olajdrágulás London. Az amerikai kereskedelmi készletek további apadásáról szóló adatok és a nem enyhülő közel-keleti feszültség hatására tegnap Európában is tovább drágult a nyersolaj. A londoni nemzetközi olajtőzsdén (IPE) a szabadpiaci alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent decemberi határideje kora délutánig 37 centtel 31,96 dollárra erősödött. Az amerikai könnyűolaj decemberi kontraktusai 31 centes nyereséggel 33,68 dollárra emelkedtek. (MTI) Német expo: siker és deficit Berlin. A pénzügyi deficit ellenére Németországnak érdemes volt világkiállítást rendeznie, a HÍRMORZSÁK beruházás megérte a befektetett anyagi és szellemi erőket - vélekedett tegnap a hannoveri Expo német kormánybiztosa. Birgit Breuel mindazonáltal sajnálatosnak minősítette, hogy a várt 40 millió helyett minden bizonnyal csupán 16 millió látogatóval zárul október 31-én a német földön rendezett első világkiállítás. (MTI) A leghosszabb víz alatti vezeték Párizs. A világ leghosszabb víz alatti vezetékét állítja elő és fekteti le közösen a francia Alcatel és a japán Fujitsu. A 11 800 kilométer hosszú telefonkábel Szingapúr és Bombay között tesz lehetővé jobb telefonösszeköttetést. A vezeték lefektetése több mint százmillió telefonbeszélgetést tesz egyidejűleg lehetővé. (MTI) Kevesebb japán gépkocsi Tokió. A gyengülő hazai és európai kereslet miatt nyolc hónap óta először csökkent Japánban az autó-, a teherautó- és a buszgyártás. Az ország tizenegy autógyártója szeptemberben 844 163 gépjárművet szerelt össze, 9,6 százalékkal kevesebbet, mint tavaly szeptemberben. (MTI) Romániában ismét tüntettek Bukarest A román Nemzeti Befektetési Alap (FNI) elnevezésű, csődbe ment magánvállalkozás kárvallottjai közül több százan tüntetést rendeztek tegnap Bukarestben, el akarták foglalni a kormány épülete előtti teret, megbénítva a közlekedést, de a rendőrök szétkergették őket. (MTI) A magas olajárat ünnepük Prága. A Ceská Rafinérska részvénytársaság első 9 havi nettó profitja, előzetes adat szerint, 2,69 milliárd koronára emelkedett a tavalyi első küenchavi 1,77 milliárd koronáról. A vállalat tegnapijelentése szerint a magasabb olajár szélesebb haszonrést eredményezett, és ez növelte a nettó eredményt. (MTI) Csökkent a Volvo profitja Stockholm. Elemzők várakozását meghaladó mértékben csökkent a svéd Volvo teherautógyár profitja az első kilenc hónapban. Adózás előtti profitja 4,86 milliárd svéd koronára (575 \ millió euró) esett vissza 32,18 milliárdról, nettó profitja pedig 3,52 milliárd koronára 30,56 milliárdról. Leif Johansson, a Volvo elnöke a nem kielégítő eredményt a gyenge amerikai kereslettel magyarázta. (MTI) Önerőből is továbblépnek A gazdasági szekcióban tapasztalt vitavezetők segítségével választották ki az elkövetkező két év legfontosabb témáit. (A szerző felvétele) Képes-e a vidék összefogni az ott élők körülményeinek javítása érdekében - erre tesz kísérletet az október közepén több mint 150 szervezet képviselője által alapított Vidék Parlamentje nevű szövetség. TUBA LAJOS A falusi teleházat 1985-ben alapították, ma már a szövetségük 103 országban több mint ötezer ilyen falusi információs központot tömörít. A mozgalom Svédországból indult, ahol ma 3800 szervezet dolgozik a fejlesztési elképzelések kezdeményezésére alapított Vidék Parlamentjében - ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal igyekeztek a szervezők felkelteni a potenciális résztvevők, vagyis a vidéken működő szervezetek érdeklődését az alakuló ülés iránt. Ez tulajdonképpen sikeres is volt, hiszen nemcsak a jelenlévő szervezetek száma volt nagy, hanem valóban képviseltették magukat az önkormányzatok, az ipar, a mezőgazdaság, az állam- igazgatás és a civil szervezetek is. Ez a kezdeményezés Dél-Szlovákiát különösen érintheti. Azt mindenki igyekezett hangsúlyozni, hogy a kezdeményezés nem akar konkurálni sem az ön- kormányzati, sem pedig a szakmai szövetségekkel, mindössze olyan fórum alakul, amelynek köszönhetően minden érdekelt szféra bekapcsolódhat a vidékfejlesztési elképzelések kidolgozásába. Az ötlet egyébként az ilyen projektumokkal évek óta foglalkozó legjobb hazai civü szervezetektől származik, amelyek szerint mára elérkezett az idő a másutt már természetes koordináció megteremtéséhez. A jelenlegi elképzelés szerint a Vidék Parlamentje kétévente találkozna, ezalatt pedig munkacsoportok dolgoznának. A csoportok felállítása egy másfél napos ötletparádé, vagyis brainstorming keretében történt, amelynek során tapasztalt vitavezetők szűkítették le fokozatosan a résztvevők javaslatait témakörökre, majd témákra. Négy ilyen csoport dolgozott, gazdaság, politika, táj és emberek elnevezéssel. Közülük mindegyik három-négy olyan témát jelölhetett meg, amelyet az elkövetkező két évben munkacsoportok igyekeznek feldolgozni. Érdekes, hogy a négy társaság egymástól függetlenül a közigazgatási reform gyors elvégzését jelölte meg a vidék továbbfejlődése legégetőbb feltételeként. Az erre alapított munkacsoport tagjai még azt is felvetették, hogy amennyiben a kormány nem teszi meg a mindenki által ismert lépéseket, akár még tüntetést is hirdetnek Pozsonyba. Felmerült annak kezdeményezése is, hogy a vidékfejlesztést a földművelésügyi minisztériumból vigyék át az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumba. Ebben a témakörben alakult egy olyan csoport, amely vidékfejlesztési tanácsadóközpont-hálózat kiépítését tűzte ki célul. Ennek első fázisa a jelenlegi helyzet felmérése lenne. Az Emberek elnevezésű csoport tagjai legfontosabb teendőknek a közügyek iránt való érdeklődés, a szakmai képzés és a helyi hagyományokra építő fenntartható fejlesztési elképzelések kidolgozását tartották az elkövetkező két év legfontosabb feladatának. A legnépesebb vitaklub a gazdasággal foglalkozott, amely három munkacsoportot hozott létre. Az egyik a vidéki turizmus körülményeinek javításával foglalkozik majd, a másik egy vidékfejlesztési marketing, tanácsadó és információs hálózat létrehozásával próbálkozik meg, a harmadik pedig a partnerségi együttműködés kialakítására törekszik a vidékfejlesztési elképzelések kidolgozása során. A Vidék Parlamentje fő információs csatornája egy web-oldal lesz, amely a szervezők szerint hamarosan hozzáférhetővé válik. Mivel ez a kezdeményezés Dél-Szlovákiát különösen érintheti, érdemes megjegyezni, hogy a munkába bárki bekapcsolódhat, érdeklődés esetén az egyes munkacsoportok vezetőit érdemes keresni. Az Európai Unió keleti kapunyitásának kérdése a tekintélyes angol Financial Times pénzügyi és gazdasági lap szerint Kifulladt a bővítés kezdeti lendülete MTI-TUDÓSITÁS Brüsszel. Az Európai Unió bővítésének egyes korábbi ígéretekhez viszonyított késlekedése frusztrálja a jelölt országokat, másfelől viszont jól tükrözi, milyen nehézségeket jelent az unió keleti határának a Fekete-tenger partjáig és Szentpétervár körzetéig történő kiterjesztése állapította meg a Financial Times. A brit gazdasági lap áttekintésében úgy értékeli, hogy kifulladt a bővítés kezdeti lendülete, mert időközben más problémaforrások mindenekelőtt az euró gyengélkedése kerültek előtérbe. A csatlakozási tárgyalásokat folytató tíz közép- és kelet-európai ország belépésével az unió lakossága és területe egyhar- madával bővülne, összesített GDP- je azonban még 10%-kal sem nőne - állapítja meg a lap, emlékeztetve arra, hogy a bővítési folyamatot kezdettől fogva alapvetően történelmi-politikai megfontolások motiválták. Ezek azonban nem váltottak ki igazi lelkesedést a nyugat-európai közvéleményben, amely sokkal fontosabbnak tekinti a munka- nélküliség elleni harcot vagy a béke és biztonság megőrzését. Továbbra is igen nagyarányú, az évtized elejéhez képest azonban csökkent a bővítés támogatottsága a jelöltországokban is, ahol a Nyugat-Euró- pával való újraegyesülés elemi erejű vágya átadta helyét a tagsággal járó előnyök és költségek józanabb mérlegelésének. A tagjelöltek szerencséjére a gazdasági erők összeforrasztják a két régiót. Továbbra is óriásiak viszont a két régió közötti jövedelemkülönbségek, miközben az egyes tagjelöltek fejlettségi szintje és növekedési üteme is meglehetősen eltérő - fejtegeti az elemzés, utalva az ezzel összefüggő különféle csatlakozási forgatókönyvekre és találgatásokra. A döntés az EU-kormányok kezében van, amelyek az utóbbi évben a lap szerint nem tanúsítottak nagy érdeklődést a csatlakozások előkészítése fránt. Tekintettel azonban a kontinens két felét egymás felé húzó gazdasági erőkre, alighanem csak idő kérdése, hogy a bővítés ismét felkerüljön az uniós fontossági sorrendek élére. A gazdasági növekedés egyes tagjelölt országokban tapasztalható egyenletesen gyors ütemének köszönhetően folyamatosan csökken a nyugati és a keleti életszínvonal közötti különbség - állapítja meg a lap. A fejlődés árnyoldalának tartja viszont, hogy - talán Szlovénia kivételével - mindegyik jelölt országban szélesedik a szakadék a gazdagok és a szegények között. A munkanélküliek, az alacsony képzettségűek és az idősek az elmúlt évtized vesztesei, s ha a kormányok elhanyagolják ezeket a társadalmi csoportokat, maguk ellen dolgoznak. A tagjelölt országok közötti gazdasági különbségeket ugyanolyan fontosnak tartja az elemzés, mint a hasonlóságokat. Összehasonlítási alapként a Deutsche Bank által kidolgozott számítási módszert javasolja, amely több gazdasági mutató szintetizálása alapján állít fel rangsort a közép- és keleteurópai országok között. E számítások alapján Szlovénia áll az élen az EU-átlag 71%-ával, mögötte Magyarország és Csehország 65%- kal, majd Észtország 63 és Lengyelország 61%-kal. A 70%-os szint azért jelentős - mutat rá az elemzés -, mert közelítőleg egybeesik a két legszegényebb EU-tagor- szág, Görögország és Portugália gazdasági felzárkózásának mértékével. A Deutsche Bank elemzése szerint a jelenlegi fejlődési ütemek alapján Magyarország és talán Csehország is két éven belül eljuthat erre a szintre. Megszépült külső, nagyobb aktív és passzív biztonság, plusz egy új motor jellemzi a Citroen legutóbbi modelljét Már a piacon az új Xsara VAS GYULA (A szerző felvétele) Akik az idei sikeres nyitrai nemzetközi autószalonon meglátogatták a hírneves francia Citroen standját, jobbára a futurisztikus C3 tanulmánymodell körül tolongtak. Pedig volt a franciáknak egy jóval praktikusabb, és főleg elérhetőbb újdonságuk is: a kívül- belül egyaránt megszépült és megújult Xsara. Elődjéből több mint százezer darabot adtak el, tehát mindenképpen sikeres modellnek számít. Az új Xsara tervezőinek az eddigi vonzó stílusjegyeket sikerült ú- jakkal ötvözniük. Ilyenek az átlátszó búrájú fényszórók és köztük az eddiginél sokkal erőteljesebb márkaembléma, valamint a motorháztető hármas bordázata. Hátul is márkajelzést találunk a poggyásztér kilincsének helyén, mivel minden ajtót-bejáratot az autó új távirányítású központi zárja működtet. A motorkínálat három benzinüzemű és ugyanannyi dízelmotorból áll. A benzinesek közül újdonságnak számít az 1,6-os, amely 110 lóerőt ad le. A másik kettő az eddig is alapmotornak számító 1,4-es (75 LE), illetve a háromajtós VTS modellbe szerelt 167 lóerős kétliteres. A dízelesek skálája: 1,9 D (71 LE), 2,0 HDi (90 LE), 2,0 HDi (110 LE).<4 két utóbbi közös nyomócsöves közvetlen befecskendezéssel működik, ami a nagy nyomatúkon kívül igen gazdaságos üzemelést is jelent. Az autó egyik figyelemre méltó- újdonsága az ún. Multiplex elektronikus rendszer, amely számos hasznos információt közvetíthet a vezető számára. Lényeges előrelépés történt az aktív és passzív biztonság terén is: szériatartozékká vált a két frontális és a két oldallégzsák. Hátul természetesen nem hiányzik a gyermekülés rögzítésére szolgáló ISOFIX rendszer. Ha az ülést előre kell felszerelnünk, a légzsák egyszerűen kikapcsolható. Az új Citroen Xsara már kapható a szlovákiai márkakereskedőknél. Háromajtós, ötajtós vagy kombi karosszériával vásárolható meg, induló ára 432 900 korona. A legolcsóbb ötajtós modell ára benzines kivitelben 452 900, dízelváltozatban 521 900 korona. Citroen Xsara
