Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-26 / 247. szám, csütörtök
Csütörtök, 2000. október 26. 3. évfolyam, 36. szám Nyílt nap és szüreti ünnepség Búcson - munka, ünnep, szórakozás - a vendégek és meghívottak díszes kulacsból kóstolgatták a friss búcsi újbort Megünnepelték a millenniumi bort A búcsi pávakör Bielekozlovszky András kisbíró nyitotta meg a XIII. Búcsi Szüreti Ünnepséget sokadosó, gyarapodó és művelt országot szeretnénk. A polgár- mester a továbbiakban a munkáról, az ünnepről és a szórakozásról beszélt, majd amikor kihirdette, hogy ebben az évben a millén- niumi új bort ünnepeljük, hatalmas vastaps tört ki a nézőtéren. Az ünnepi műsorban felléptek többek között az isaszegi Csata Néptáncegyüttes és Asszonykórus, a pathi és a búcsi pávakör, a hetényi Pörgös Tánccsoport, a kürti citerások, a szálkái Magyar Nándor nótaénekes és a párkányi Dilli Trió. A helyi óvodások falu- csűfolókkal, azaz tréfás versikékkel szórakoztatták a közönséget. Tízezer éve kíséri az embert a bor. A rómaiak is nagy előszeretettel fogyasztották. Nem véleüen, hogy a történelmi borvidékek a római hadi utak mentén alakultak ki. De a Kárpát-medencében kelta kori emlékeit is fellelték a szőlőtermesztésnek, borkészítésnek. A magyar bor reklámozását már a Rákócziak elkezdték, amikor diplomáciai ajándékként küldték, vitték a szomszédos és távolabbi uralkodóknak. A Habsburgok különösen a somlói borokat kedvelték. Az udvari törvényekben foglaltak szerint a trónörököspár itta a nászéjszakán, egy népi hiedelem alapján, bizonyítékaként annak, hogy fiúutódokat nemzenek A somlói borokat Mária Terézia is kedvelte. XII. Leó pápának, aki miután megkóstolta a tokaji bort, így szólt: „Ez a bor méltó hozzám.” Ugyanígy szólhatott Búcson is sok helyi gazda és vendég is, aki megkóstolta az idei borokat. A búcsi gazdák szerint is a bor görcsöt, stresszt old, stimulál és feldob. Azt mondják ezer jó tulajdonsága van. Egyik legjobb dolog azonban a mérték. Akkor van baj, ha ez az egy elvész. Eufórikus, felszabadító hatását a magyar irodalomban számosán megénekelték. Persze az ünnep és a szórakozás mellett szó volt a munkáról is, hiszen Búcson azt tartják, a bor olyan kényes, mint az újszülött csecsemő, mondják állandóan foglalkozni kell vele. A bor karakterét a szüret ideje és módja is befolyásolja, a szőlő illatanyaga élénkebb, ha korán szedik. A később szüretelt szőlőnek gyengül, elérik az illatanyaga, viszont a cukortartalma magasabb. A bornak életgörbéje van, előbb alakul, fejlődik, új addig nem volt tulajdonságokat vesz fel, majd a kialakult értékeket megőrzi, azután pedig hanyatlani kezd. Jó volt hallgatni az idős, tapasztalt gazdák véleménycseréjét, saját élettapasztalatait. Persze, aki az új borok kóstolgatása alatt megéhezett a kitűnő gulyásról gondoskodtak a dunaradványi mesterszakácsok, Tóth György, Stehlík András és Tárnok Gábor. A Kultúráért és Turizmusért Társulás vezetősége a szüreti ünnepély kísérő rendezvényeként a falusi turizmus iránt érdeklődők számára nyílt napot tartott az Emese vendégházban. Amint azt Szobi Kálmán a társulás elnöke és házigazdája elmondta, a rendezvény célja, hogy itt Dél-Szlovákiá- ban is kedvet ébresszünk az általunk művelt vállalkozáshoz, minél több követőnk akadjon, akik bebizonyítják: igenis, tájainkon minden természeti kulturális adottság megvan a fellendüléshez. Találkozási lehetőséget biztosítottunk azoknak, akik a falusi turizmus iránt érdeklődnek. Mesterszakácsok Dunaradványból: Tóth György, Sztehlík András és Tárnok Gábor Magyar Nándor nótaénekes ismerős dallamokkal szórakoztatta az egybegyűlteket Mint mondta a szüreti ünnepély is a millenniumi év jegyében zajlik. Búcs község - sok más szlovákiai magyar településsel együtt - kis millenniumi zászlócskát vett át Orbán Viktortól. Ez a zászló, mely az összetartozást jelképezi, elismerést jelent a falu, s a régió polgárainak. A Dél-Komáromban megtartott Millenniumi Napokra, számos szlovákiai magyar településvezető is meghívást kapott. „Ezer év tiszteletre méltó kor, harminchat emberöltő. Hajtsuk meg fejünket őseink előtt, akik nélkül ma csupán történelem lennénk.” Az új évezred céljairól szólva pedig Szent István szavait idézte: MIRIÁK FERENC szüret kezdésének időpontja a XVII-XIX. század óta hagyományosan meghatározott, s többnyire valamely jeles naphoz kötődik. Ebben az évben, a rendkívüli meleg és száraz időjárásnak köszönhetően jóval korábban kezdték meg tájainkon a szőlő szüretelését. A szüret a kisparaszti gazdaságokban társas munka, az uradalmi szőlőkben bérmunka volt. A kisebb szőlőkben a család ma is meghívott segítőkkel szüretel. A szürethez, mint közösségi jellegű munkaalkalomhoz gazdag szokáshagyomány tartozik, amelyben a munka és az ünnep jellege különösen kidomborodott. Az idei szüretet nyílt nap és szüreti ünnepség keretében ünnepelték meg Búcson, amit a Bulchu Polgári Társulás, a Csemadok helyi szervezete és a búcsi önkormányzat szervezett. A tizenharmadik alkalommal megrendezett szüreti ünnepély már hagyományosan szüreti felvonulással kezdődött. Az ünnepi menet énekelve haladt a Szent István térről a rendezvény színhelyére, a futballpályára, addig a megjelent vendégek, köztük Szabó Olga parlamenti képviselő, dr. Bastrnák Tibor, a Nyitrai Kerületi Hivatal elöljáróhelyettese és Dékány György mérnök, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke díszes kulacsból kóstolgatták az új búcsi bort. A hagyományoknak megfelelően a kisbíró kihirdette a szüreti ünnepélyt, majd Szigeti János polgár- mester köszöntötte a vendégeket. Bajkai Sándor búcsi lovasfogattal vonult fel (A szerző felvételei) A kürti citerazenekar
