Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-20 / 242. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 20. Magyarok hazajövetele Budapest. Szabadlábra he­lyezték a cseh hatóságok teg­nap azokat a magyar állampol­gárokat, akiket szeptember vé­gén helyeztek előzetes letar­tóztatásba Prágában. A közle­mény szerint egy személy el­len a büntetőeljárást megszün­tették, további hat társa ellen tovább folytatódik a büntetőel­járás, de Csehországot ók is el­hagyhatják. (MTI) „Gyilkoljátok meg a zsidókat!" London. A Daily Telegraph cí­mű lap szerint a zsidók meg­gyilkolására felszólító röplapo­kat osztogatnak iszlám szélső­ségesek Nagy-Britanniában. A brit zsidó közösség vezetői a rendőrség beavatkozását kér­ték, hogy megszűnjön az erő­szakra uszító antiszemita iro­mányok teijesztése. (MTI) Észak-Koreába megy Albright Shannon. Vasárnap Észak- Koreába utazik Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter. Bejelentette azt is, hogy a jövő hét elején talál­kozik Kim Dzsong II észak-ko­reai vezetővel. Amerikai kor­mánytagnak ez lesz az első hivatalos látogatása az ázsiai országban. (MTI) Desmond Tutu kórházban Fokváros. Szerdán kórházba szállították Desmond Tutu No- bel-békedíjas dél-afrikai angli­kán érseket. A püspököt nar­kózisban több vizsgálatnak ve­tik alá. A 69 éves püspököt ta­valy novemberben dülmirigy- rákkal operálták. (MTI) Régi motoros. A 74 éves II. Er­zsébet angol királynő milánói látogatásán egy Vespa ET 2 mopeddel ismerkedett. (CTK/AP) Áttörés lesz az akkreditáció Szöul. Robin Cook brit kül­ügyminiszter tegnap közölte, hogy Nagy-Britannia diplomá­ciai kapcsolatot tervez Észak- Koreával. Az áttörésként érté­kelhető lépés mindenekelőtt azt jelenti, hogy Nagy-Britan- nia észak-koreai diplomatákat fog akkreditálni első ízben az ázsiai állam 1949-ben történt megalapítása óta. (MTI) Hullámsírban maradnak? Moszkva. Az orosz haditenge­részet főparancsnoka nem zár­ta ki, hogy leállítja a Kurszk atom-tengeralattjáró tengerbe veszett legénységének kimen­tésére indított mentőakciót. Vlagyimir Kurojedov szerint, ha a 108 méteres mélységben fekvő hajó belsejében uralko­dó állapotok fokozott veszélyt jelentenek a búvárokra, akkor nem fogja kockáztatni emberei életét. Hangsúlyozta, hogy nincs értelme az újabb ember­veszteségeknek. (MTI) Még nem dőlt el, kinek a javára billen a mérleg az amerikai elnökválasztáson. A mikrofonnál AI Gore, a háttér­ben felesége, Tipper. (CTK/AP) Bush és Gore harmadik televíziós „összecsapása" Utoljára vitázott a két amerikai elnökj elölt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A demokrata A1 Gore és a republikánus George Bush sorrendben harmadik, egy­ben utolsó országos televíziós vitá­ja nyomán az amerikai elemzők teljes egyöntetűséggel vallják, hogy halvány fogalmuk sincs ar­ról, elbillent-e a mérleg nyelve va­lamelyik jelölt javára ennek az elv­ben kiemelt fontosságú kampány- eseménynek a végén. A „harcos” és a „gyógyító” imázsa ütközött a pó­diumon - állapítja meg a The Wa­shington Post. A harmadik vita úgynevezett „városházi találkozó” formáját öltötte, vagyis a fél karéj­ban elhelyezkedő közönség tette fel a kérdéseket, és a két elnökje­lölt a „küzdőtéren” sétálva, a kér­dezőhöz közelebb lépve, „a polgár­ral szemtől szembe fordulva” fo­galmazta meg válaszait. Európai szemlélőnek mindez kísértetiesen hasonlított azokra az amerikai kri­mikre, amelyekben a sztárügyvéd az esküdtszék előtt fel s alá járkál­va szedi ízekre a vád állításait. Gore valamivel otthonosabban mozgott ebben a közegben, Bush pedig túl görcsösen harapta el sa­ját szavát is, amikor lejárt a válasz­adásra adott két perce - majd mél­tatlankodva kérte a vitavezetőt, hogy utasítsa rendre Gore-t, akibe alig lehetett belefojtani a szót. A vita előtti utolsó közvélmény- kutatási adatok Bush csekély elő­nyét mutatták, tehát logikus volt, hogy Gore-nak most rohamoznia kellett. Kampánytanácsadói azt mondták neki, hogy legyen agresz- szív és eredeti. „Hát agresszívnak aztán tényleg az volt” - jegyzi meg a The Washington Post. Hogy mindez miként csapódik le a köz­véleményben, annak megválaszo­lására még néhány napot várni kell. Azt viszont európai ízlésvilág birtokában tudni érdemes, hogy az amerikaiak körében az „erőteljes fellépés” képessége kiemelten jegyzett, fontos erény. Rendkívüli ENSZ-közgyűlést hívtak össze az izraeli-palesztin összetűzések miatt Egymásra mutogatnak New York/Jeruzsálem. Az iz­raeli és palesztin fél egymás­ra hárította a felelősséget az ENSZ-közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén, amelyet az erőszak kiújulása miatt hívtak össze az arab államok kérésére New Yorkban. MTI-HÍREK Megnyitó beszédében a palesztin ENSZ-megfigyelő elmondta: az utóbbi három hétben „a megszálló hatalom” több mint 90 palesztin mártírt ölt meg és 3000-nél többet megsebesített, akik közül sokak ál­lapota súlyos. Az áldozatok egy- harmada gyerek. Felszólította Jasszer Arafat palesztin vezetőt a viszálykodás és a provokációk be­szüntetésére. Richard Holbrooke, amerikai ENSZ-nagykövet, aki az egyedüli tartózkodó volt a túlzott erő alkalmazását elítélő BT-határo- zat elfogadásakor, kijelentette: bármely hasonló tervezetet megvé­tóz. A közel-keleti feszültség miatt összehívott 10. rendkívüli ülést né­hány felszólalás után elhalasztot­ták máig, Kofi Annan ENSZ-főtit- kár ma délután tesz jelentést a BT- ben közel-keleti tapasztalatairól. Az egyiptomi Dzsamáa Iszlámija muzulmán fegyveres csoport szer­dán arra szólította fel a hadsereg katonáit, hogy öljék meg Ehud Barak izraeli kormányfőt és Bili Clinton amerikai elnököt, ha még egyszer beteszik a lábukat Egyip­tomba. Joszi Beilin izraeli igazság­ügy-miniszter szerdai stockholmi látogatása során kijelentette: van még remény egy rövidtávú béke- szerződés megkötésére. Pokolgép robbant szerdán este a Gázai övezetben egy zsidó telepe­seket szállító busz útjában Hán- Junisz palesztin város magasságá­ban. A busz kigyulladt, de a né­hány utas még időben ki tudott ug­rani belőle. Ehud Barak izraeli kormányfő egy szerdai beszédében azt mondta: fé­lő, hogy Izrael nem fog tudni békét kötni a palesztinokkal. „Sajnálom, de azt kell mondanom: nem va­gyok biztos abban, hogy e pülanat- ban létezik olyan fél, amely partne­rünk lehet a békéhez nélkülözhe­tetlen nehéz és bátor döntések meghozatalában” - jelentette ki. A Palesztin Hatóság újra börtönbe zárta a Hamász iszlám ellenállási mozgalom legalább 25 tagját, akit az utóbbi három hétben, az izraeli­palesztin erőszakos események alatt kiengedtek. A szabadon en­gedett Hamász-szélsóségesek elfo­gását Izrael követelte, attól tart­ván, hogy azok Izrael-ellenes po­kolgépes merényleteket hajtanak végre. A sarm-es-sejki szóbeli tűzszüneti megállapodást Ali Abdullah Szaleh jemeni államfő a palesztin ügy elárulásának nevezte. Felszó­lította egyúttal az arab államokat, hogy fogjanak össze az Izrael elle­ni harcban. Pátriárkák a palesztinok pártján Bejrút. A Közel-Kelet katolikus és ortodox keresztény pátriár­kái közös nyilatkozatban foglaltak állást amellett, hogy a palesz­tin népnek joga van önálló államra, amelynek fővárosa Kelet- Jeruzsálem. A nyilatkozat elítéli a palesztinok elnyomását, és megemlíti, hogy a palesztin menekülteknek joguk van a hazaté­résre. A dokumentum aláírói követelik az Irak elleni szankciók feloldását is. (MTI) Líbia egymillió dolláros emberbaráti segélyt nyújtott Belgrádnak Jugoszlávia újra EBESZ-tag lesz MTI-HÍREK Belgrád. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) újra soraiba hívja Jugo­szláviát. Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke Vojiszlav Kos­tunica elnöknek címzett, tegnap nyilvánosságra hozott levelében meghívta Jugoszláviát - amely­nek EBESZ-tagságát 1992-ben függesztették fel -, hogy térjen vissza a szervezetbe. Egyben meg­hívta Kostunicát, hogy vegyen részt az EBESZ november 27-én tartandó bécsi külügyminiszteri értekezletén. Kostunica újdonsült szerdán az elődje, Szlobodan Milosevics által vezetett párt képviselőivel tár­gyalt Belgrádban. Kostunica Milan Milutinoviccsal, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) alelnökével - és egyben szerb elnökkel -, vala­mint Zoran Andjelkovics pártfőtit­kárral találkozott. Milutinovics a megbeszélés után elmondta, hogy az SPS támogatja a szövetségi kor­mány mielőbbi megalakítását és azt, hogy a montenegrói Szocialis­ta Néppárté (SNP) legyen a jugo­szláv kormányfői tisztség. Az al­kotmány előírásai szerint Kostu­nica az SNP-nek juttatná a szövet­ségi kormányfői tisztséget. Az SNP nem döntött jelöltjéről, vi­szont a héten követelte, hogy Milosevics pártját vonják be a szö­vetségi kabinetbe. Líbia egymillió dolláros emberba­ráti segélyt nyújtott Jugoszláviá­nak. A jugoszláv sajtó jelentése szerint a líbiai nemzetközi együtt­működési iroda képviselője egyút­tal Moamer el-Kadhafi líbia vezető üdvözletét és jókívánságait is tol­mácsolta az újonnan megválasz­tott jugoszláv elnöknek. Rossz né­vén veszik az Európai Unió Vo­jiszlav Kostunica jugoszláv elnök­nek nyújtott támogatását Horvá­tországban, ahol sokaknak nem tetszik, hogy a Szerbiának meg­ígért gyorssegélyt az unió nem kö­tötte olyan kemény feltételekhez, mint a Zágrábnak juttatott támo­gatásokat - írja tegnapi számában a Financial Times. Sándor herceg segítséget sürget Újvidék. Sándor herceg, a trónfosztott jugoszláv uralkodó család salja sürgős nemzetközi segítséget kért Jugoszlávia számára, hogy a lakossága könnyebben átvészelhesse a közelgő telet. A jugoszlá­viai utazáson tartózkodó herceg, akit a szerb sajtó egy része gyak­ran emleget trónörökösként, noha 1945. november 29-én meg­fosztották trónjától az addig uralkodó Karadjordjevics-dinasztiát, Újvidéken hangsúlyozta, Szerbia szűkében van a kőolajnak és a földgáznak, ezért fontos lenne, hogy a külföldi segítség még a tél beállta előtt megérkezzék. (MTI) Zeman és Schüssel vitája Mégis találkoznak? Brüsszel. Milos Zeman cseh kor­mányfő a tervek szerint október 31- én Brünnben találkozik Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral, hogy megpróbálják elsimítani a két or­szág között a temelíni atomerőmű miatt keletkezett viszályt - közölte szerdán Brüsszelben Jan Káván cseh külügyminiszter. Ha az erőmű ellen tiltakozó aktivisták ismét el­torlaszolják a határátkelőket, nem lesz lehetőség a találkozó megtar­tására - figyelmeztetett Káván, aki Günter Verheugen bővítési biztos­sal folytatott megbeszélése után nyilatkozott. (MTI) Kihalászták a túlélőket Tájfunban a Tájfun-1 Juzsno-Szahalinszk. A viharos idő miatt elsüllyedt egy orosz ha­lászhajó a Japán-tengeren; a le­génység nagy részét sikerült ki­menteni. A Tájfun-1 nevű halász­hajó közép-európai idő szerint szerda este adott vészjelzést a Ja­pán-tengerről, a Kuril-szigetekhez tartozó Ituruptól mintegy 50 kilo­méternyire, majd rádiója elhallga­tott. A szerencsétlenség idején óránként csaknem száz kilométer sebességű szél fújt, a hullámok ma­gassága elérte a 8 métert. A körzet felé két további orosz és egy japán mentőhajó is elindult. (MTI) Chirac csodálatát fejezte ki Kim De Dzsung iránt Támogatás Szöulnak MTI-HÍR Szöul. Franciaország és az Európai Unió támogatásáról biztosította tegnap Kim De Dzsung dél-koreai elnököt Jacques Chirac francia köztársasági elnök a Korea-közi párbeszédben. Chirac csodálatát fejezte ki friss Béke Nobel-díjas kol­légája iránt Jövőbe látásáért” és „a megbékélés iránti forró vágyért”. A francia elnök szerint bátorság kel­lett ahhoz, hogy a Dél kezet nyújt­son Északnak, s végre megvalósul­hasson a nyitás és a béke álma. A két elnök megállapodott, hogy dél­koreai és francia cégek közösen építik meg a francia nagy sebessé­gű vonat (TGV) pályáját Kínában, Peking és Sanghaj között. Mikola lehet az utódja Gógl Árpád távozik ? Budapest. A Népszabadság című napilap információi szerint kor­mánykörökben valószínűsítik, hogy a költségvetés elfogadása után Gógl Árpád megválik miniszteri posztjá­tól, de lehet, hogy a miniszterváltás már novemberben megtörténik. Az egészségügyi tárca élére Mikola Ist­ván, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója a legesélyesebb. Gógl Árpád legszerencsédenebb akciójá­nak az egészségügyi dolgozók 15 milliárd forintos egyszeri juttatásá­nak szétosztását tartják. (MTI) Orbán-lsarescu találkozó Átkelők a határon Bukarest. Mugur Isarescu román és Orbán Viktor magyar miniszter- elnök ma két új átkelőt tekint meg a román-magyar határon. Csanád településen találkoznak, ahol rö­vid megbeszélést tartanak. Ekkor nyitják meg - egyelőre csak a sze­mélyforgalom előtt és naponta korlátozott időre - a Csanád-Ki- szombor határátkelőt. A Bihar me­gyei Érmihályfalván megtekintik az Érmihályfalva-Nyírábrány ha­tárátkelőt, amelyet október 31-én nyitnak meg. (MTI) Bili Clinton alá fogja írni az embargó részleges feloldását Castróék elégedetlenek MTI-HÍREK Havanna. Szerdán 800 ezer em­bert mozgósítottak Havannában egy tüntetésre az amerikai gazda­sági embargó ellen, amelyet teg­nap az amerikai szenátus is meg­szavazott. A tömeg élén Fidel Castro kubai vezető haladt, egyik kezében zászlót tartva. A tünte­tést a Kubai Kommunista Párt szervezte, hogy bebizonyítsák: a kubai néptömegek elutasítják azt az amerikai törvényt, amellyel a négy évtizedes amerikai gazdasá­gi embargót és egyéb Kuba-elle- nes korlátozásokat akarják újra­szabályozni.

Next

/
Thumbnails
Contents