Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-20 / 242. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 20. Politika 5 Várható volt, hogy a magyar politikai elit nem hagyja szó nélkül a Viktor Niznansky által elkészített tervezetet Alapvető kérdés a saját megye Somogyi Tibor illusztrációs felvétele Nem hirtelen fölindulásból és az ország felforgatásának szándékával kérik a szlovákiai magyar politikusok a saját megyét. A magyarok nem azért találták ki az egészet, hogy fölbosszantsák a szlovákokat, és hátráltassák vagy megakadályozzák a közigazgatási reform megvalósítását. MIROSLAV KUSY A magyarok elvárásai nem újak, nem váratlanok vagy sokkolók. Semmi olyat nem tartalmaznak, ami meghaladná a világ hasonló helyzetben levő kisebbségeinek elvárásait. Semmit, ami nem felelne meg a nemzeti kisebbség védelme európai normáinak, melyeket nemzetközileg elfogadott dokumentumok tartalmaznak. Ezek az elvárások a nemzeti identitás védelmét és fejlődését szolgálják, mint például A nemzeti kisebbségek védelmének keretegyezménye (1995), vagy a saját közigazgatási egységre való jogot az ország köz- igazgatási felosztásában, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott 1201 ajánlása közül a 11. (1993), amelyet a szlovák-magyar szerződésben (1995) is deklaráltak. A 11. pont kimondja: „Azokban a régiókban, melyekben a nemzeti kisebbség többségben van, lesznek helyi vagy önkormányzati szervei, vagy különleges státusuk lesz, mely megfelel a sajátos történelmi közigazgatási rendnek, és összhangban van az ország jogrendjével.” S hogy ne élhessenek vissza a regionális többséggel, a keretegyezmény 16. pontja egyértelműen követeli: „A pártok tartózkodnak azoktól a rendelkezésektől, amelyek által megváltozna a vegyes lakosú területek nemzetiségi összetétele”. Ráadásul ezt a pasz- szust egy az egyben átvették a szlovák-magyar alapszerződésbe. A közigazgatás mindenfajta módosításakor a saját közigazgatási egység alapvető kérdés az etnikai kisebbség számára, mely koncentráltan él az adott területen. A saját ez esetben azt jelenti, hogy a kisebbség többségben van az adott területen, ami demokratikusan választott politikai képviselőjét felhatalmazza arra, hogy átvegye a politikai felelősséget az adott régióért. A magyarok nem akartak Csehszlovákiában élni, akaratuk ellenére sorolták őket oda. A trianoni határ nem az akkori Felső-Magyaror- szág etnikai felosztásának felelt meg, „kompromisszumos megoldás volt a természetes, az etnikai, a stratégiai és a gazdasági határok között - és inkább az utóbbi, semmint az előbbi feltételeknek felelt SZENTGÁLI ANIKÓ Pozsony. „1992-től évente rendezünk hasonló, az emberi jogokról szóló fórumokat. Az idei szlovákiai találkozón a fiatal nők és lányok jogairól lesz szó Európában” - tájékoztatott Ólőf Olafsdóttir, az Európa Tanács nők és férfiak egyenjogúságával foglalkozó részlegének igazgatója. Hozzátette, a 21. század küszöbén tudatosítani kell, hogy a jövő generációk, az egész század jövője szorosan összefügg a jelenlegi fiatal nők jövőjével. Éppen ezért az Európa Tanács az ő véleményükre is kíváncsi, hogy ne nélkülük döntsenek róluk. „Európában a nők rendkívül műveltek, az iskolában is gyakran jobb eredményeket érnek el a férfiaknál. Ennek ellenére nehezen tudnak elhelyezkedni, ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak, nehézségeik vannak a munkapiacon, csak keveseknek meg” (Frantisek Bokes: Dejiny Slo- vákov a Slovenska, Pozsony, 1946, 387. oldal). Tomás G. Masaryk is szokatlanul keményen bírálta, hogy a határrendezésnél a stratégiai szempontokat részesítették előnyben: „Ha örök ellenségeinktől, akik oly kegyetlenek voltak velünk, a határ választ el bennünket, a tartós béke érdekében azon kell igyekeznünk, hogy számukra stratégiailag minél kedvezőtlenebb legyen a helyzet.” (Marián Hronsky: Boj o Slovensko a Trianon, 1998, 160. oldal). És így esett, hogy Csehszlovákia lett a legművibb konglomerátum a postversailles-i államok között. Ezt állítja Paul Johnson, és szarkasztikusán megjegyzi: „a csehek tulajdonképpen a kisebbségek fölött uralkodtak”. (Dejiny 20. storocia). A területi autonómia legradikálisabb formája az etnikai autonómia. így kerültek Csehszlovákiához a magyarok által egységesen lakott területek. Azon nyomban meg is kezdték „a Csallóköz elmagyar- talanítását - új településeket hoztak létre cseh és szlovák telepesekkel a magyar földbirtokosoktól el- konfiskált területeken, amelyek józan paraszti és politikai ésszel is a környék magyar földműveseinek, földönfutóinak jártak volna.” (Eubomír Lipták: Slovensko v 20. storocí, 1998, 103. oldal). Juriga képviselő pedig imigyen lelkesítette a szlovák hegyi legényeket: „Föl, föl, szlovák a tutajra, irány az alföld!” (Lipták, uo.) sikerül karriert csinálniuk. A nőknek ugyanúgy joguk van szabadon választani, akárcsak a férfiaknak” - hangsúlyozta Olafsdóttir. Éva Garajová, az Európa Tanács szlovákiai nagykövete szerint Európa többi államával összehasonlítva Szlovákiában a nők helyzete bizonyos szempontól kedvezőbb: viszonylag hosszú gyermekgondozási szabadságra mehetnek, ugyanolyan műveltségre tehetnek szert, mint a férfiak, sőt korkedvezménnyel mehetnek nyugdíjba. Ugyanakkor az általuk elvégzett munkát - akár munkahelyről, akár háztartásról van szó - sem erkölcsileg, sem anyagilag nem értékelik megfelelően. „A család is akkor lesz igazán stabil, ha a felek teljes egyenjogúságot élveznek. A demokrácia új kérdéseket vet fel, melyeket az új évezred küszöbén meg kell oldani. A nők hátrányos helyzetét a kormányok pozitív intézkedésekkel szüntethetik meg” - tette hozzá Bauer Edit szociA kemény nyomás, a Csallóköz adminisztratív felosztása ellenére az első Csehszlovák Köztársaság alatt tíz közigazgatási egységben - járásban - a magyarok többségben voltak. Lélekszámúk nem csökkent, alapvetően nem költöztették el őket, Meciar idején már csak két járásban voltak többségben a nyolcvankilenc közül. A Niznan- sky-féle reform szerint a tizenkét közigazgatási egység közül egyben sem lennének többségben. S ez már ok arra, hogy a magyar kisebbség nyugtalan legyen, s hogy vészhelyzetet érezzen az a politikai elit, melynek a kisebbség érdekeit kell képviselnie, megvalósítania. A területi autonómia legradikálisabb formája az etnikai alapú autonómia, ami azt jelenti, hogy elkülönítik a kisebbség lakta területet, és ennek gondjait külön kezelik. A magyar képviselet Csehszlovákia szétesése után állt elő ilyen javaslattal, mert elégedetlen volt az alkotmányos megoldással és az újonnan létrejött Szlovák Köztársasággal mint a szlovákok nemzetállamával. Ehhez a kérdéshez akkor tértek vissza, amikor elfogadták a nyelvtörvényt, amikor a Meciar-kormány nemzetiségellenes politikája keményebb lett. Az akkori demokratikus ellenzékkel (mely ma a kormánykoalíció magját alkotja) folytatott nyilvános vita azzal zárult, hogy az egész országnak szüksége van a közigazgatási reformra, ennek keretében kielégíthetnék a magyarok igényeit, és nagyobb területi egységeket lehetne kialakítani. A magyar reprezentáció akkor akceptálta ezt az álláspontot, és a ális ügyi államtitkár, aki nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy hazánkban rendezik a fórumot. Az államtitkár bízik benne, hogy Pozsony hamarosan különböző konferenciák kellemes színhelyévé válik. A családdal kapcsolatban Olafsdóttir úgy véli, nem is a nők, hanem a férfiak egyenjogúsításáról van szó. „Arra kell törekednünk, hogy a család keretén belül a férfiak a nők valóban egyenrangú partnerei legyenek, és ennek megfelelően a házimunkából és a gyermeknevelésből is egyformán vegyék ki a részüket” - hangsúlyozta. A ma kezdődött háromnapos nemzetközi konferencián többek között szóba kerül a fiatal nők ellen elkövetett erőszak, a szexuális nevelés kérdése, a terhességgel és a szülések egyre csökkenő számával ösz- szefüggő problémák, a nőkkel szemben kialakult sztereotípiák, valamint a szocializáció és a nők társadalomban betöltött szerepe. Magyar Koalíció Pártja sem vette be választási programjába az etnikai alapú autonómiát. Komoly hangsúlyt fektetett azonban a szélesjogkörökkel felruházott területi önigazgatásra, beleértve a területi egységek egyesülésre való jogát, a határon átnyúló és nemzetközi együttműködésre való jogot, az önkormányzati jelképek használatának jogát, a regionális fejlesztés jelentőségét, amely „mozgalmunk további fontos prioritása”. Mindezt azzal a meggyőződéssel, hogy lehetetlen a szlovák régiók területi önigazgatásának fejlesztése a Dél- Szlovákiában levő magyarok lakta területek nélkül. És éppen egy ilyen tervezetet hagyottjóvá a szlovák kormány. Várható volt hát, hogy a magyar politikai elit nem hagyja szó nélkül. Évek óta várnak erre a reformra, évek óta azt magyarázzák választóiknak, hogy ez a reform kielégíti területigazgatási, oktatásügyi, kulturális, gazdasági igényeiket. Ha csalódnak a reformban, logikus, hogy újra etnikai autonómiát kérnek. Legális és legitim elvárás lesz ez, és nem tudom elképzelni, hogyan védi meg magát a szlovák politikustársadalom az európai intézményekkel szemben, amikor 16 európai ország mintegy 50 nemzetiség etnikai autonómiáját ismeri el. Az MKP egyelőre nem rukkolt elő ezzel a kéréssel. Naivitás lenne azonban, ha azt képzelnénk, hogy elfelejtette. Abban az országban, amely az EU-tagságért harcol, biztosan nagyobbak az esélyei, mint Meciar idején voltak. A szerző politológus 2002-től törvény kell Komoly hátrányban a reform miatt Pozsony. „Ha Szlovákia teljesíteni akarja az EU-belépéshez szükséges egyik legfontosabb kritériumot - az önkormányzati rendszer demokratizálását -jövő márciusig el kell fogadnia a közigazgatási reformot” -jelentette ki Csáky Pál. A kisebbségekért és az emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes szerint, ha ez nem történik meg, a kormánynak nemcsak saját munkáján, hanem létezésének értelmén is komolyan el kell gondolkodnia. 1989 óta Szlovákia komoly hátrányra tett szert szomszédaihoz képest az integráció terén, s ez a kormány az, mely elkezdte behozni ezt a hátrányt. Ha ezt a folyamatot tartani akarjuk, jövő márciusig mindenképpen el kell fogadni a törvényt, hogy 2002-től érvénybe lépjen az új közigazgatási rendszer. (TA SR) Sem erkölcsileg, sem anyagilag nem értékelik megfelelően a nők munkáját és szerepét Konferencia a nők j ogairól RÖVIDEN Felhívás az alapszervezetekhez Dunaszerdahely. Az MKP járási elnöksége az előrehozott választások kiírásáról szóló népszavazás kapcsán megállapította: a sikeres referendum ismét azokat segítené hatalomra, akik kirabolták és egyre távolabbra juttatták az országot Európától. Ezért körlevelet intézett a 64 alapszervezethez, hogy tartsanak gyűléseket, és magyarázzák meg a polgároknak, ne menjenek el szavazni. A legköny- nyebben úgy hiúsítható meg a HZDS szándéka, ha a népszavazáson nem lesz meg a törvényesen előírt ötvenszázalékos részvétel, (pl) A csontritkulás világnapja Pozsony. 1998 óta az Egészségügyi Világszervezet október 20-án, a csontritkulás világnapján a betegség megelőzésére hívja fel a lakosság figyelmét - Súlyos egészségügyi problémáról van szó, hiszen a betegséggel járó törések fájdalmasak, és maradandó károsodást okozhatnak - hangsúlyozta dr. Karol Bitter, az Oszteoporózis- elleni Szlovákiai Unió elnöke. Az Unió, együttműködve a Merck Sharp Dohme gyógyszertársasággal a pozsonyi Tesco áruház előtt pénteken - 13.00 órától 18.00 óráig - ultrahangos csonttömeg-méréssel kívánja felhívni a lakosság figyelmét az „osonó gyilkosnak” is nevezett betegség veszélyére, (erf) Újra kezdődik Cernákék pere Pozsony. A legfelsőbb bíróság annak ellenére, hogy Mikulás Cérnák és társai még a múlt héten felmondtak ügyvédeiknek, az előzőleg meghatározott időpontban, október 24-én kezdi meg ügyük tárgyalását. A besztercebányai maffiavezért és társait már idén januárban elítélte a kerületi bíróság, s több jogász szerint Cernákék ügyvédei csak az időt húzzák azzal, hogy fellebbeztek a legfelsőbb bíróságon. A tárgyalás soha nem látott biztonsági intézkedések mellett folyik majd. (TA SR) Brüsszel pozitívan értékeli lépéseinket Pozsony. Guido Venturoni admirális biztos abban, hogy Szlovákiát korábban veszik fel a NATO-ba, mint az EU-ba. Az Észak-atlanti Szervezet katonai tanácsának elnöke ezt Mikulás Dzurindával folytatott beszélgetése során jelentette ki. Az admirális nagyon pozitívan értékelte azt a tényt, hogy Szlovákia korábban átengedte légterét a NATO-gépeknek, s hogy a költségvetésből megpróbál minél nagyobb összeget juttatni a NATO-csatlakozásra. Ettől függetlenül a katonai tanácsnak nem feladata a döntéshozatal, a csatlakozni vágyó országokat csak tanácsokkal láthatja el. (TA SR) Ftácnikot hidegen hagyja, ki milyen nemzetiségű Bizarr kérdések órája ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Milan Ftácnik egy általa szakállas viccnek nevezett anekdotával válaszolt tegnap a parlamenti kérdések órájában Dusán Slobod- níknak, aki szerint az oktatásügyi miniszter tétlensége miatt a déli országrészben már működik az oktatásügyi autonómia. Ftácnik a HZDS-es honatya felvetését, hogy aránytalanul sok a magyar nemzetiségű iskolaigazgató és tanfelügyelő, azzal intézte el, hogy csak azért nem tudja pontosan megválaszolni a kérdést, mivel őt.hidegen hagyja, ki müyen'nemzetiségű. Az SDL-es miniszter elmondta, ’96-ban - tehát a HZDS kormányzásakor - lefektetett szabályok szerint nevezik ki az igazgatókat és a felügyelőket. Rámutatott, a kinevezési jogkörök a decentralizálás miatt az illetékes települések, járások kezében vannak, nem beszélve arról, hogy még a személyi igazolványban sem tüntetik fel a nemzetiséget. Slobodník szerint Szigeti László oktatásügyi államtitkár kész autonómiát létesített Dél-Szlovákiában. Eduard Kukán külügyminisztert helyettesítve, Milan Knazko reagált Jozef Zlocha (HZDS) kérdésére, hogy szerinte a magyar kormány nem avatkozik-e be Szlovákia bel- ügyeibe. A kulturális miniszter ismertette Kukán válaszát, melyből kiderült, a két ország közti viszony jobb, mint valaha is volt, s még a Domino fórumban megjelent Or- bán-inteijú sem tekinthető beavatkozásnak. Roman Hofbauer a kormányfőtől azt szerette volna megtudni, miért nem szerepel az SDK a legfrissebb közvélemény-kutatási felmérésekben. Mikulás Dzurinda elmondta, nem a miniszterelnök dönti el, hogy a közvélemény-kutatók melyik párt népszerűségét vizsgálják. A HZDS-es képviselő reagálásában megjegyezte, a Dzurinda- féle SDKÚ egy új nyilvánosház teli régi politikai prostituáltakkal. Képviselői érdektelenség miatt a parlament tegnap idő előtt befejezte munkáját. A kérdések órája, valamint a miniszterekhez intézett interpellációk után a törvényhozás eredetileg a gyorsított eljárásban beteijesztett, s a vámosok jogállását és az illetékek befizetését rendező kormánytervezeteket tárgyalta volna. Mivel a parlament huzamosabb ideig határozatképtelen volt, a törvényhozás SOP-s alelnöke berekesztette az ülést. Az teremben egyedül az MKP frakciója képviseltette magát teljes létszámban, (sárp) Megalakulásának első évét ünnepli az Iscare Rt. Mesterséges boldogság PÉTERFI SZONYA Pozsony. Az egy éve működő mesterséges megtermékenyítésre szakosodott központot, a pozsonyi Iscare-t már 1100 olyan pár kereste fel, akik hiába vágytak utódra. „Sikereinket 121 terhesség s már 43 egészséges újszülött bizonyítja” - értékelte az izraeli-szlovák rt. eredményeit dr. Jozef Války, a központ vezető orvosa. Szolgáltatásaik szélesebb körű kihasználását eddig az gátolta, hogy a beavatkozás költségeit az egészségbiztosítók nem térítették. Számos, gyermekre vágyó házaspár éppen anyagi okok miatt nem kezeltethette magát. Januártól a nem állami intézmény diszkriminálása vélhetően megszűnik, az egészségügyi minisztérium legfrissebb döntése értelmében bekerül az egészségügyi hálózatba. „Egy évvel ezelőtt azt az ígéretet tettük, hogy mihelyt felmérjük a helyzetet, a központ szolgáltatásait - az államiakéhoz hasonlóan - az egészségbiztosítók térítik majd” - jelentette be az örömhírt dr. Michal Ondrejcák genetikus, a minisztérium hivatalvezetője. Nadav Lasser igazgató pozitívan értékelte, hogy a központ dolgozói az egészség- ügyi szolgáltatásokon kívül komoly hangsúlyt helyeznek a hazai nőgyógyászok szakmai továbbképzésére. Tegnaptól az érdeklődők a www.iscare.sk internetes honlapon is tájékozódhatnak a központ tevékenységéről.
