Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-18 / 240. szám, szerda
10 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 18. 80 milliárd euro a bővítéssel kapcsolatos kiadásokra A munkanélküliséggel leginkább sújtott térségbe összpontosul majd a vidékfejlesztési támogatás Közvetlen EU-támogatás ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Európai Unió költségvetésében a 2000-2006-os időszakra összesen 690 milliárd euro kiadással számolnak, ebből mintegy 80 milliárd euro az unió bővítével kapcsolatos kiadásokra szánt összeg. Az EU költségvetésében az agrárszféra finanszírozása az egyik meghatározó tétel, hiszen a költségvetésnek csaknem a felét ez az ágazat nyeli el. A közép-kelet európai országok majdani uniós tagsága már most egyre sürgetőbben veti fel e tagországok agrárszférájának támogatását. Egyes vélemények szerint ezek belépésével az uniós agrárköltségvetés 20 százalékát ide kellene csoportosítani. A belépésre váró országok agrár- termelői elsősorban a közvetlenül a termelőknek szánt támogatásoktól várják a legnagyobb segítséget. Ez a támogatási rendszer az unióban 1992-től van érvényben, ha a belépő országok agrárágazatában is érvényesíteni akarják, ez évente mintegy 12 milliárd euro többlet- költséggel terhelné meg a költség- vetést. Az eddigi megbeszélések alapján kialakított modell szerint a belépő országok támogatását fokozatosan, szakaszokban kívánják megoldani. Egyelőre ez csupán félmegoldásnak látszik, amely az unión belüli érdekütközést próbálja meg tompítani. A kérdés továbbra is az, hogy az EU vagy újraértelmezi a 2000res agendát, vagy a tagországok agrárgazdaságai számára “másodosztályú” támogatáspolitikát hoz létre, ami viszont politikai szempontból elfogadhatatlan. Ugyanakkor a V4-ek agrárönkormányzatainak képviselői is egyre sürgetőbb igénnyel lépnek fel a közvetlen agrártámogatások érvényesítése érdekében, amellyel az unióba való belépésük után leginkább ellensúlyozni tudnák eleve hátrányos helyzetüket, (szí) Illusztrációs felvétel Szigorú feltételek alapján Kukoricatermesztők és Feldolgozók Szövetsége Hatékony érdekvédelem ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ E gyelőre nálunk is nagy reményeket fűznek az Európai Unió tagállamai számára a vidékfej- ■■MW lesztés érdekében kidolgozott pénzügyi támogatási programhoz, a SAPARD- hoz. Az alapelvek szerint 2000- 2006 között a tagországok és a társult országok kihasználhatják e támogatási program forrásait. Természetesen minden országnak elsősorban a saját belső előírásait kell a program követelményeihez hoz- záigazatania, egyúttal a finanszírozásban való részvétel révén válnak számára elérhetővé a források. Szlovákia 1999-ben nyújtotta be először vidékfejlesztési programját a SAPARD forrásainak kihasználására. 2000-ben saját forrásokból összesen mintegy 275 millió koronát szánt erre a célra, amely a közköltségek egynegyedét teszi ki, a fennmaradó háromnegyed részt, megközelítőleg 800 millió koronát az EU költségvetése állja. A SAPARD szlovákiai vidékfejlesztési programjának prioritásait a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelési szektor versenyképességének fejlesztése érdekében történő, a termékek minőségének javítását célzó, az eladhatóságukat növelő beruházások és a termelői-értékesítő szervezetek létrehozása képezi. Annak ellenére, hogy a vidékfejlesztési program első változata még számolt az szarvasmarha-tenyésztés támogatásával is, a harmadik, legffisebb változat már csupán a juh és baromfitenyésztés támogatását vállalta. A szarvasmarha-tenyésztés támogatására hazai forrásokat különítettek el. A program harmadik prioritása a termelői-értékesítői társulások támogatása elsősorban arra összpontosít, hogy az említett társulások egyenrangú partnereivé váljanak a nagy áruházi láncoknak, s főleg velük szemben érvényesítsék a termelők és feldolgozók érdekeit. Az EU-ba való belépés és a regionális politika eszközeinek előkészítése keretében a tavalyelőtt létrehozott fizetési ügynökséget az unió előírásainak szellemében SAPARD- ügynökségnek nevezték át, amely már a tervezetek kiválasztásáért is felelős. Ennek következtében már csupán nemzeti megfigyelő bizottság figyeli a program teljesítését. Ennek tagjai a regionális politikáért felelős minisztériumok, kormányon kívüli szervezetek és érdekvédelmi szövetségek képviselői. A tervezetek pénzügyi finanszírozását az ügynökség az aláírt pénzügyi szerződés alapján fogja végezni. A SAPARD tehát a vidékfejlesztés egyik jelentős forrása és hajtóereje lehet. Erre szükség is van, mivel a mezőgazdasági termelés leépülése komoly gondokat okozott a vidéken élők életszínvonalának alakulásában. Egyes térségekben ugyanis a munkanélküliség mértéke meghaladja a 30 százalékot. Ennek egyik jelentős részét a mezőgazdaságban dolgozók számának jelentős csökkenése is okozta. Az elmúlt évtized alatt az ágazatban foglalkoztatottak száma 250 ezerről 105 ezerre csökkent. Éppen ezért a vidékfejlesztési programok keretében elsősorban a munkanélküliséggel leginkább sújtott térségbe összpontosul majd a támogatás. A forrásokat erre a célra elsősorban a PHARE folyósítja majd, ezeket kombinálni fogják a hazai foglalkoztatási politika dotációs eszközeivel. A SAPARD ugyanakkor az agroturisztika, a falusi turizmus, a regionális háztáji termelés, a hagyományos mesterségek felújítása és fejlesztése irányába összpontosít. Ennek keretében az erdőgazdaságok, az építőipari tevékenységek, a fakitermelés és -feldolgozás valamint az environmentális tevékenységek számíthatnak támogatásra, amelytől a térségben élők foglalkoztatásának javítását és az életszínvonal javulását várják. Természetesen ezek a fejlesztési elképzelések anyagi vonzatait is nagy részletességgel elemzik és figyelik. A SAPARD ugyanis határozottan a versenyképesség javítására irányuló program, amely arra ösztökéli a támogatott vállalatokat, hogy a meghatározó gazdasági mutatók tekintetében megfeleljenek az EU- elvárásoknak. Olyan vállalkozói környezet kialakítását támogatja, amelyben a hazai vállalatok versenyképessé válnak a külföldiekkel szemben. Aki nem tudja állni a versenyt, lemarad, tönkremegy. Maga az EU-val való egyezkedés is csupán egészséges gazdasági háttérrel lehet eredményes. Mindezek ismeretében az is nyilvánvaló, hogy a SAPARD forrásainak felhasználást szigorú ellenőrzési rendszer alapján kísérik majd figyelemmel. Az EU-források e programok keretében kerülnek első alkalommal úgy a tagországokba, hogy azok hatékony felhasználását maguknak a felhasználóknak nemcsak értékelniük, hanem garantálniuk is kell. Ha például kiderül, hogy a források nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően vannak kihasználva, a források felhasználójának az igényelt összeget vissza kell majd fizetnie. Az adott ország kormányának, annak pedig az EU- központnak. Ezeket a feltételeket a kérvényező és a SAPARD-ügynök- ség között kötött szerződés is tartalmazni fogja. Akik tehát arra számítanak, hogy a SAPARD révén köny- nyen pénzhez jutnak, csalódni fognak. A kérvényezőnek ugyanis garantálnia kell a források megtérülését, ha nem tudja visszafizetni a támogatást, akár csődeljárást is indíthatnak ellene, (szí) Az új évszázad első negyedében több mint 8 milliárd ember számára kell a szükséges élelmet biztosítani Agrárágazati perspektívák a 21.században Somogyi Tibor illusztrációs felvétele ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szeptember végén mintegy negyven kukoricával foglalkozó termelő, feldolgozó, vetőmagtermesztő, felvásárló és kutató szervezet képviselői szövetséget hoztak létre. A Kukoricatermesztők és Feldolgozók Szövetségének alapító közgyűlésén a szervezet alapvető célkitűzésének a termelők és feldolgozók érdekérvényesítését határozták meg. Természetesen a hatékony érdekképviselet mellett a szövetség a tagok intenzív tájékoztatását és a szükséges információkkal való ellátását is feladatának tartja. A legfrisebb és legfontosabb tudományos-műszaki ismereteket ÚJ SZÓ-HÍR A dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin irodalmi kávéházban tartott Gazda-esten nemrégiben Könözsi László mezőgazdasági államtitkárral találkozhattak a térség agrár- szakemberei. Az államtitkár tájékoztatójából kiderült, az ágazati termelők számára a tulajdonviszonyok végleges rendezése jó kiindulópontot jelenthet a biztonságos gazdálkodási feltételek kialakításához. Véleménye szerint a szövetkezetek számára a vagyonrészeknek az osztatlan közös tulajdonba való bevitele megoldást a hazai kutatóintézetekkel együttműködve saját információs lap kiadásával akarják eljuttatni a tagokhoz. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a legújabb ismeretek alkal- mzásának legfontosabb feltétele az információk átadása. A szövetség vezetése arra számít, hogy ái őszi-téli időszak alatt további kukoricatermelő és- feldolgozó vállatok lépnek majd tagjaik sorába. A szövetségbe belépni kívánók számára a tagdíjat a magkukorica vetésterülete alapján kiszámított átalány alapján határozzák meg, természetesen ez nem zárja ki, hogy a silókukorica termelésével foglalkozó vállalatok, szövetkezetek is a szövetség tagjai legyenek, (sz) jelenthet a gazdaságok tulajdonviszonyának stabilizálására. Az intenzív mezőgazdasági termőterületek problémáit a csupán a támogatáspolitika módosítása nem oldja meg, hangsúlyozta az államtitkár, ugyanakkor jelezte, jövőre merőben új alapelvekre helyezik a dotációk folyósításának rendszerét. A hozzászólások a földbérletek sorsát érintő kérdéseket feszegették. Az agrárvállalkozók attól tartanak, ha a termőföldek kezelési joga az önkormányzatok hatáskörébe kerül, azok számukra elfogadhatatlan bérleti díjat követelhetnének. (szí) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A 21. század nemcsak a tudomány és a technika számára jelent új kihívásokat, hanem globalizálódó világunkban az élelmiszergazdasággal szemben is új megváltozott követelményeket támaszt. Annál is inkább, mivel az új évszázad első negyedében 8 milliárd ember számára kell élelmet biztosítani, miközben ezek négyötöde a fejlődő országokban él. Az új piaci lehetőségeket elsősorban azok a termelők tudják majd elfoglalni, amelyek versenyképesen és hatékonyan tudják előállítani a jó minőségű élelmiszereket. Ebben a versenyben az egyes országok agrárélelmiszeripari termelői számára nagyon fontos szerepet kap az ágazati támogatásokban az agrártudomány és -kutatás finanszírozása. A feltételezések szerint a következő 40-50 évben a világon megkétszereződik az élelmiszerfogyasztás, ez mind a mezőgazdasági termelés, mind pedig a tudomány és fejlesztés számára rendkívüli kihívást jelent. A hazai agrátárca vezérkara nemrégiben a Nyitrán tartott tudományos tanácskozáson ismertette a jelenlegi helyzet elemzéséből adódó továbblépési lehetőségeket. A lakosság élelmiszerfogyasztásában a következő időszakban a sütőipari termékek és a lisztből készült élelmiszerek iránti fokozottabb érdeklődés és kereslet lesz a mérvadó, miközben a cukor és az édességek fogyasztása átmenetileg csökkenni fog. Várhatóan növekedni fog viszont a burgonya és a tej fogyasztása ugyanakkor a sajtok, a marhahús és a tojásfogyasztás stagnáló tendenciát mutat. A baromfihús feltételezhetően a sertéshús kárára tovább növeli térhódítását. Az EU-ba való belépésünk után a átmenetileg növekedni fognak az élelmiszerek árai. Ez első sorban a már említett péktermékekre, valamint a cukorra és a vörös húsokra lesz érvényes. A mezőgazdasági földterület kihasználásában jelentős változások várhatók. A növénytermesztésben egyértelműen a termelés intenzív jellege kerül előtérbe, ami alapvetően befolyásolja majd az egyes növények termesztésének gazdaságosságát és versenyképességét. Az előrejelzések alapján a gabonafélék, a hüvelyesek, a burgonya és a zöldség valamint a gyümölcs és szőlő termesztése továbbra is növekedő tendenciát mutat. Az intenzitás terén jelentősebb változások várhatók a növények vegyszeres védelmében és a tápanyagpótlásban. Feltételezések szerint tíz év alatt a gabonafélék hozamai 15 százalékkal, az olajosoké 40 százalékkal a cukorrépáé 20 százalékkal növekedhetnek az említett tényezők hatékony kihasználás révén. Feltételzhetően növekedni fog a takarmány céljára kihasznált területeken a termelés intenzitása. Az állattenyésztést, amely a növénytermesztéshez szerves részként kapcsolódik, egyelőre az alacsony hatékonyság jellemzi. Várható, hogy a gazdasági állatok hatékonysága akülönböző programok általi támogatás révén növekedni fog. Ezen a területen már az ország EU-ba való belépése során jelentős változások várhatók. Atej- termelésben 30 százalékos, a szarvasmarhák súlygyarapodásában 60 százalékos, a sertésekében 30 százalékos növekedéssel számolnak. (forrás: www.mpsr.sk - féld. tszl) találkozó Könözsi László mezőgazdasági államtitkárral Gazda-est a Vámbéry ben Somogyi Tibor illusztrációs felvétele
