Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-18 / 240. szám, szerda
Szerda, 2000. október 18. 4. évfolyam, 10. szám Az agrártámogatásokat a nemrégiben elfogadott törvénymódosítás értelmében évente valorizálják Az inflációval arányosan T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A szlovák parlament hosszadalmas vita és többszöri halasztás 1 után végre elfogadta a 240/1998 sz. mezőgazdasági törvényt módosító javaslatot, amelynek legfontosabb pontja a mezőgazdasági támogatások valorizációs rendszerének újraértelmezése. A jóváhagyott módosítás alapján ugyanis az agrárágazatba folyósítandó költség- vetési támogatásokat ezután már az infláció mértékével arányosan évente valorizálni fogják. A módosítás elfogadását komoly politikai csaták és egyeztetések előzték meg, ugyanis az eredeti javaslatban megfogalmazott valorizációs koefficiens a különböző értelmezések alapján akár 1-es vagy ennél kisebb szám lehetőségét is magában foglalta. A parlamenti vita során több módosító javaslat is elhangzott, végülis az elfogadott változat alapján “az állami költségvetésből folyósított támogatás összegét az adott évben az infláció mértékével arányosan módosítják, amelyet az állami költségvetésről szóló törvény szab meg az adott évre, a költségvetésből folyósított források módosításának módját az adott évben a kormány rendelettel határozza meg.” Ismeretes, hogy a hazai agrárágazat idei dotációja megközelítőleg 8,4 milliárd koronát tesz ki. Agrár- szakemberek véleménye szerint az EU-ban jelenleg érvényes alapelvek érvényesítése alapján ennek az ösz- szegnek akár a dupláját is folyósíthatnák. Ennek elsősorban az ágazat versenyképességének megőrzése szempontjából volna jelentősége, hiszen nem titok, hogy az műszaki ellátottság és a gépesítési szint évek óta folyamatosan csökken. A termelők által kényszerűségből (is) használt gépek, berendezések elhasználtsága eléri a 70 százalékot, ha a közeljövőben nem történik ezen a területen jelentősebb változás, az ágazat műszaki fejlesztési vonata végképp elmegy. Az agrártámogatások valorizációs mechanizmusa révén az ágazatba kerülő dotációkat elsősorban a gépi és technológiai beruházásokra kellene fordítani. Figyelmeztető ugyanis, hogy a visszaesés ezen a területen a legszembetűnőbb. Statisztikailag kimutatható, hogy az utóbbi években a gépvásárlás folyamatosan csökkent, az elmúlt két évben az előző évhez viszonyítva a felére esett vissza az újonnan vásárolt gépek száma. A szakemberek számításai szerint az agrárágazat ebbéli lemaradásának helyreállítására megközelítőleg 7 milliárd koronára lenne szükség. Nyilvánvaló, hogy ekkora összeget a közeljövőben egyszerrre nem fordíthatnak a erre a célra, ezért a dotációk valorizációs mechanizmusának valóban nagy jelentősége lehet az ágazat műszaki szintjének fenntartásában. Kétségtelen, hogy nem tett jót a tárcának az agrárágazat 2005-ig kidolgozott fejlesztési koncepciója által megfogalmazott több mint 120 milliárd költségvetési támogatás-igény sajtó általi megszellőzte- tése, amelyet azóta már módosítottak, hiszen a hír hallatán sokan azt gondolhatták, hogy a tárca a hazai valóságtól jelentősen elrugaszkodva fogalmazta meg igényeit. Sőt, olyan hangok is hallatszottak, hogy az eddigi dotációs rendszert végérvényesen el kellene törölni. Természetesen a világon vannak olyan országok, ahol a mezőgazdasági termelés nem kap állami támogatást, a jelenlegi helyzetben azonban az agrártámogatásoknak a legtöbb országban komoly szerepet szánnak. A majdani EU-tagság követelményeinek betartása és az egyre élesedő konkurenciaharcban a hazai élelmiszerágazat verseny- képességnek megőrzése szempontjából nálunk is figyelembe kell venni a tényt, hogy a hazai agrárélelmiszeripari termelés leépítése vagy egyes részeinek felszámolása olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozna bennünket, amelynek következményeit hosszú ideig nyögné az ország lakossága. A külföldről olcsón behozható élelmiszerek vagy alapanyagok, termények nimbuszát ugyanis alaposan megtépázta például a hazai piacon idén reálisan jelentkező gabonakereslet. Elég átlapozni a híreket, hogy képet kapjunk a valódi kereslet, netán hiány esetén milyen áron kerül be az országba a gabona. Ha az állam a fent említett célra kénytelen forrásokat biztosítani, elvárható, hogy a saját termelői számára folyósított támogatásokkal megelőzze az ilyen eseteket. Az azonban vitán felüli, hogy a dotációk jelenlegi felhasználási és folyósítási rendszere szintén komoly reformra szorul. A hírek szerint jövőre új feltételek és követelmények alapján folyósítják majd a támogatásokat. A termelők állítják, ha az új rendszer megtalálja a módját, hogy a költségvetési forrásokat ne úgy szórják szét, mint a műtrágyát a határban, hanem az ágazat hosszútávú elképzeléseinek szellemében a hatékony termelést támogassák, a jelenlegi gondok ellenére lerakhatok egy majdani fejlődés alapjai, amely a szabaddá tett piaci versenyben számukra megfelelő kiindulási alapot jelenthet. Illusztrációs felvétel Az ágazatba folyósítandó dotációk révén az agrártermelők jövőre 7,5 milliárd korona támogatást kapnak Tőkeberuházások ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ agrárágazat 2005-ig szóló fejlesztési koncepciója alapján 2001-re a tárca a költségvetési támogatásból 12,4 milliárd koronát igényelt. A kormány által nemrégiben jóváhagyott jövő évi költségvetési tervezet a földművelési tárca számára jőnéhány tételben jelentősen eltér attól, amit a tárca támogatáspolitikai célkitűzéseinek megvalósítására kért. Az agrártermelők a kormányjavaslata alapján jövőre várhatóan 1,6 milliárd koronával kevesebbre számíthatnak az említett 12,4 milliárd koronánál. Noha a koncepció szerint jövő a évi agrártámogatásokra 1,25 milliárd koronával több járna, mint az idén, a költségvetési megszorítások miatt az összeget több mint 722 millió koronával csökkentették, így alig valamivel több mint félmil- liárd csupán a reálisan tervezhető támogatásnövekedés. A tárca költségvetési kiadásai meghaladják a 10 milliárd koronát, ebből az összegből az ún. transzferek, sze- hát a különböző támogatási források összesen 8,432 milliárd koronát tesznek ki. Ez az idei tételtől 452 millióval kevesebb. Jelentősen változott az állami alapokba folyósítandó támogatások összege is. A javasolt 980 millió korona helyett csupán 510 millió jut erre a célra. Az ágazatba folyósítandó dotációk keretében az agrártermelők jövőre 7,5 milliárd koronát kapnak. Az ideihez viszonyítva viszont jelentősen növekedett a tőkeberuházásokra szánt összeg, erre a célra összesen 2,64 milliárd korona a tervezett támogatás. Az idei költségvetési tételekhez viszonyítva a tőkeberuházásokra 1,1 milliárd koronával több jut majd. A SAPARD program hazai forrásait 237 millió koronával tölti majd fel jövőre az állami költségvetés, noha erre a célra is több mint 90 millió koronával nagyobb összeget terveztek az ágazatfejlesztési koncepció kidolgozói, (szí) Illusztrációs felvétel Az őszi gabonafélék kezelése a nagy széltippan, a galaj, a kamilla és más gyomnövények ellen a MARATON-nal a két összetevőből álló gyomirtószer (pendimenthalin + isoproturon) hatékony a legjelentősebb széleslevelű és egyévi fűfélék ellen . egyetlen kezelés elegendő, és a vetéstől az aratásig nincs gondja a gyomnövényekkel rendkívül kíméletes az őszi gabonafélékhez, ezért használható a gyomok kelésekor (korai posztemergens alkalmazás), tekintet nélkül a növény fejlődési stádiumára változékony időjárású területeken lehetséges a gabona vetése utáni alkalmazása is, még a gyom kelése előtt egészségre ártalmatlan, nem veszélyezteti a méheket és más porzó rovarokat, az ivóvízforrások védett övezetében is alkalmazható CYANAMiD THE POWER TO GROW Cyanamid Slovakia, s.r.o. Krupinská 4,851 01 Bratislava tel. 07/638 10 937 VK-26 I GYOMIRTÓ HOSSZÚ TÁVRA
