Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-14 / 237. szám, szombat

• * HÉTVÉGI MAGAZIN Szombat, 2000. október 14. 4. évfolyam, 41. szám Orvosi mulasztás okozta a naszvadi ikrek egészségkárosodását. Az amerikai Sejtterápiai Kutatási Alapítvány a gyerekek előzetes kivizsgálását térítésmentesen végezné... Halvány reménysugár - Memphisből ß fr a szülészetre irányították. - Csoma­goljon és menjen - sürgette az ápo­lónő, aki hagyta, hogy nagy pocak­jával hajlongjon és egyedül cipelje a két, degeszre tömött táskáját. A szülészeten sem bántak vele em­berségesebben, előbb a házasságle­velet követelték tőle, majd be kel­lett diktálnia a születendő gyerekek nevét, félje adatait. Addigra már re­megett a feszültségtől, ugyanis a körülötte lévők nyűtan arról beszél­tek, hogy a babák nem maradnak meg. Este nyolc óra körül végre mentőt küldtek dr. Matuska főor­Míg az egészséges gyerekek első szava a mama, vagy a papa, a mieink egyre azt ismételték: hagyjál vosért, aki elismételte Mónikának: készüljön fel arra, hogy a kislányok életveszélyben vannak. A ma 24 éves fiatalasszony remegő hangon mesélte, hogy pucéran kel­lett a szülőszobára mennie, s a ka­téterrel a kezében segítség nélkül felmásznia a szülőágyra. Császár- metszéssel este kűenckor jött vüág- ra a 2,35 kilós és 50 centiméteres Bianka, két perccel később a 2,05 kilónyi, 45 centiméteres Klaudia, akit éleszteni kellett, s három napot inkubátorban töltött. Amikor a kis­mama feleszmélt az altatásból, nyomban gyerekei iránt érdeklő­dött. Közölték vele, hogy a babák egészségesek, holott tudták, hogy Klaudiának elhalt a fél agya. Csu­pán egy hét elteltével mondták ki: Klaudia értelmi fogyatékos és moz­gássérült lesz, de Bianka ép és egészséges, apró agykárosodásá­Három hónappal ezelőtt az izom­sorvadás gyanúját az orvosok meg­erősítették. - Segíteni akarunk a gyerekeinknek. A hagyományos or­voslás mellett kipróbáltuk a termé­szetgyógyászok tudását. A sok sar­latán csak a pénzüket vette el. Nem­rég viszont egy magyarországi csa­láddal vettük fel a kapcsolatot, ge­netikai izomsorvadásban szenvedő gyereküket Memphisben vizsgálták meg és hamarosan megműtik. Mi is levelet írtunk a megadott címre, el­küldtük a leleteket és szeptember­ben értesítettek, hogy október 23- án fogadnának bennünket - mutat­ta a meghívást. A memphisi Cell Therapy Reserch Foundation (Sejt- terápiái Kutatási Alapítvány) tájé­koztatja Zsidekéket, hogy a non­profit alapon működő szervezet a gyerekek előzetes kivizsgálását térí­tésmentesen végzi. A családnak csak az utazási és a kb. 4 napos szállás- és étkezési költségeket kell fedeznie. - A „csak” legalább 200 ezer koronát jelent. Kifogytunk a pénzből, feléltük szüleim tartaléka­it is, hiszen a féljem fizetéséből élünk. Igaz, hogy anyasági járadé­kot, 2700 koronát kapok, valamint a beteg kislányokra ezret-ezret, de egy pár ortopéd cipő többszáz koro­nába kerül! Kétszázezer koronát megtakarítani képtelenség, s akkor még nem említettem az esetleges műtét árát, a fejenkénti 7,5 milliót, összesen tehát 15 millió koronát! Mindezek ellenére nekünk ki kell jutnunk Memphisbe, a kislányok­nak meg kell adnunk az esélyt a gyógyulásra. Hiszen annak ellené­re, hogy Klaudiáról az orvosok ele­ve lemondtak és egyéves koráig va­lóban csak feküdt, kétévesen forgo­lódni, háromévesen mászni kez­dett. Ma négykézláb közlekedik ugyan, de Biankához hasonlóan be­szél, énekel. Mi mindig bíztunk ab­ban, hogy gyerekeink állapota visz- szafordítható, s ezt igazolták vissza az amerikaiak is. Ha nem lámának esélyt a gyógyulásra, miért hívának?! Ezért kéréssel fordulunk mindenkihez, hogy aki segíteni tud, anyagilag támogassa Memp­hisbe jutásunkat. Segítségre szorulnak sekújvári orvosnőt a gyógyítási lehe­tőségekről, injekci­ókról, orvosságok­ról faggatta, de az ideggyógyász még a gyógytornára sem hívta fel a két­ségbeesett kisma­ma figyelmét. Ho­lott köztudott, mi­lyen eredményes az agykárosodott csecsemők mielőb­bi tomásztatása. Később, amikor az édesanya a dénes- di (Dunajská Luz- ná) rehabilitációs központba kérette magát, az idegyó- gyász azzal utasí­totta el, hogy erre Újvárban is van le­hetőség. - Hetente Zsidekék nem nyugodtak bele a ki­csik betegségébe, segítség után ku­tattak. Tudomást szereztek egy in­jekcióról, amely javíthatná állapotu­kat, erősíthetné izomzatúkat. Óriási erőfeszítéssel szerezték be az első, öt injekcióból álló dobozt, holott 30 ampullára volt szükségük. - Annak ellenére, hogy egy doboz 300 koro­nába került csupán, az országban nem lehetett hozzájutni. Ausztriába mentünk, ahol viszont már 500 ko­ronát adtunk érte. A lányok a heti háromszori injek­ciózástól látható­an javultak, ezért a féljem és az édesapám Néme­tországban pró­bálkozott a gyógyszer beszer­zésével. Húszezer koronát adtak az injekciókért. Ami­kor végképp ki­fogytunk a pénz­ből, az egészség- ügyi minisztéri­umtól kértünk se­gítséget. Hiába kaptuk meg a rendkívüli beho­zatali engedélyt, a nem törzskönyve­zett Laevadosint nem kaptuk meg. Végül Csehorsz­ágban segítettek rajtunk, de a 40 doboz árát meg kellett térítenünk. Tavaly, a kislányok egészségügyi iratainak rendezése közben az anya egy új kifejezésre, a myopátiára figyelt fel. A pozsonyi kivizsgálás után tudatták vele, hogy fennáll az izomsorvadás gya­núja, de a pontos diagnózis felállí­tásához izombiopsziára volna szükség. Nem egyezett bele. Idén májusban gyógyfürdői beuta­lót kaptak, de a tervezett két hónap helyett csak egyet töltöttek Kovácován. - Annak ellenére, hogy velem volt a beteges anyukám, a lá­nyok rosszul érezték magukat, a koszt eheteden volt. A számukra fontos tejtermékek, a zöldség, gyü­mölcs hiányzott az étrendből. Ami­kor pedig egy ,jószívű szponzor” szavatossági idő lejárta utáni jég­krémeket adományozott a beteg gyerekeknek, amit én szóvá tettem, ferde szemmel néztek rám. Az is baj lett hirtelen, hogy magyarok va­gyunk. A legrosszabb mégis az, hogy amikor a fürdőből megjöt­tünk, Bianka három hétig nem tu­dott lábra állni. Gyorsan megkezd­tük a Leavostin-kúrát, 13 injekció után ismét jár, de ültéből segítség nélkül nem emelkedik fel és a lép­csőjárás is nehezére esik. a rehabilitációs központban Bianka felállt. A lányok a mai napig hol rö- videbb, hol hosszabb időt töltenek a központban, ahol a személyzet ke­ményen megdolgozik a sikerért - mondta elismeréssel. Kiváló, szinte baráti a szülők és az egészségügyi dolgozók kapcsolata, sokan, Zsi­dekék is ott szereztek tudomást ar­ról, milyen támogatást igényelhet­nek, milyen segédeszközökre jogo­sultak a beteg kislányok. Az újvári ideggyógyász, a helyi gyermekor­vos, de az egészségbiztosító illetéke­se sem tájékoztatták a szülőket jo­gaikról, sőt, amikor két sportkocsit igényeltek, az utóbbi a fejükhöz vágta: ha öt debil gyerekük volna, akkor is csak egy kocsit kapnának! Nem csoda, hogy az állandó stressz, megaláztatás kikezdte Mónika egészségét is, idegei felmondták a szolgálatot. - Erősnek kell lennünk a lányok, érdekében. Nem volt könnyű eddig sem, s egyre nehe­zebb lesz. Ma már könnyek közt, de nevetve gondolunk vissza arra, hogy míg az egészséges gyerekek el­ső szava a mama, vagy a papa, a mi­eink egyre azt ismételték: hagyjál. Ugyanis naponta ötször tomásztat- tuk őket, miközben tudtuk, fájdal­mat okozunk nekik. Nemcsak ők, mi is sírtunk. gyógytornára, de engem kihagytak az egészből, nem mutatták meg a gyakorlatokat, pedig akkor ért vol­na az egész valamit, ha otthon is foglalkozhattam volna velük. Nem hagytam magam, amikor a kicsik 9 hónaposak voltak, fogadtak ben­nünket Dénesden. A három hetes kezelés alatt hol a féljem, hol a hú­gom volt velem, hiszen két gyerek­kel egy ember nem végezheti a bo­nyolult gyakorlatokat. Az ered­ményre sem kellett sokáig várnunk, nak nincs jelentősége. - Borzasztó belegondolni, hogy orvosi mulasz­tás, felelőtlenség miatt kell szen­vednünk. Bauer főorvostól tudom, hogy ha azonnal, a baba mozdulat­lanságát látva, de legalább négy órával hamarább került volna sor a császármetszésre, egészségesek le­hetnének - ölelte meg óvó szeretet­tel a három és fél éves kislányait. Háromhetes kórházi tartózkodás után, mielőtt elengedték volna, el­ismételték neki: Klaudia meg fog bénulni, élő-halottként él majd, de Bianka legyen a reménységük, a vi­gaszuk. A kramárei kórházban vég­zett agyvizsgálat is jelezte, hogy Klaudia sem beszélni, sem mozogni nem fog. A vizsgálatokat többször is megismételték, csodálkozva álla­pították meg, hogy az agykároso­dás folyamata leáüt! Az örömbe persze üröm is vegyült, ugyanis tud­tára adták a szülőknek: Bianka sem egészséges, az agy hiányos oxigén- ellátása miatt testüeg-szellemüeg sérült. A csecsemőket agyserkentő injekciókkal kezelték, Klaudia egy­éves koráig százat, Bianka ötvenet kapott. - Talán az a szerencsénk, hogy szüleim házában élünk, hiszen segítségük nélkül képtelenek let­tünk volna harcolni felépülésükért. Az édesanyám feladta munka­helyét, mert egyedül nem boldogul­tam volna a beteg kislányaimmal, s apukám volt az, aki sokáig naponta orvoshoz szállított bennünket. Ami­kor anyu idegösszeroppanást ka­pott, a hetvenéves nagymamám, ületve a húgom vállalta a kí­sérő szerepét. A szü­lők ma sem értik, ho­gyan fordulhatott elő, hogy ideggyó­gyászhoz csak négy- hónaposan küldték őket?! Mónika az ér­(Somogyi Tibor felvételei) A Vöröskereszt komáromi bi­zottsága számlát nyitott az ikreket támogató adomá­nyok gyűjtésére. Názov úctu: Slovensky Cerveny kríz, ok- resny vybor, Pohranicná 6, 945 01 Komárno, Císlo úctu: VÚB Komárno, fondovy úcet: 5039-2437-142/022. PÉTERFI SZONYA ároméves ismerett- ség után kötötték össze életüket. Ami­kor Zsidek Mónika 1996 szeptemberé­ben terhes lett, a fia­talok úgy érezték, vágyuk teljesült. Januárban az ultrahangos vizsgá­lat után az orvos nem zárta ki az ikerterhesség lehetőségét...- A hír nem lepett meg, mert Janiéknál, a féljem családjában is vannak ikrek. Határtalanul boldo­gok voltunk. Noha a terhességet jól viseltem, az orvosok az érsekújvári kórház veszélyeztetett terhesek osz­tályára utaltak, nehogy gond le­gyen. Terhességem 36. hetéig rend­ben voltam én is, a babák is. Rend­szeresen ellenőrizék szívhangjai­kat, rendeűenességet nem észleltek- fogott bele hihetelen történetébe a beteg kislányok édesanyja. A május 27-ei rutinvizsgálat drámai változást hozott a várandós kisma­ma, majd az egész család életébe. A reggeli ellenőrzésen ugyanis a nő­vér észrevette, hogy az egyik mag­zat nem mozog, és azzal az indok­lással, hogy hátha csak alszik, nem riasztotta az orvosokat. Délig négy­szer vizsgálta a magzat állapotát, ám nem látta indokoltnak az orvosi segítséget. - A szobatársnőmnek nem tetszett, hogy annyit monito- roznak, velem tartott a vizsgálatra. Amikor a nővér a műszerre kap­csolt és magunkra hagyott, az egye­nes vonal láttán rámparancsolt, azonnal hívjam az orvost, mert baj van. Szóltam tehát az ápolónőnek, aki fütyült rám, hiszen este hétig nem történt semmi. Zsidek Mónika akkor még bízott az orvosokban, akik a magzat„felébresztése” miatt kék-zöldre nyomkodták a hasát. Igedes akkor lett, amikor sebtében Biankának nem tett jót a gyógykezelés Klaudia négykézláb közlekedik

Next

/
Thumbnails
Contents