Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-14 / 237. szám, szombat
8 Tudomány és technika - hirdetés ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 14. Az emberi szervátültetés látszólag disznó kérdései Genetikai hasonmások A római számok egyik komoly hátrányának a matematikai műveletekre való alkalmazhatatlanságukat mondják A számírás valódi művészete A római Pantheon a világ egyik legszebb kupolaépítménye. A rómaiak nemcsak pompás építményeiket hanem a speciális számírásukat is az utókorra hagyták. (Fotó: archívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A közelmúltban Skóciában és Japánban kifejlesztett génmanipulációs módszereknek köszönhetően egy napon talán humán transzplantátu- mokként lesznek használhatók a sertések szervei. Normálisnak végképp nem nevezhető az olyan terhesség, amikor az anyaméhben hetvenkét embrió van, és ezekből csupán öt éri meg a születés idejét. Az pedig még különösebb, hogy az anya és az újszülöttek között semmilyen rokonság nincs, hiszen ezek egy másik lény klónozott egyedei. Szerencsére e bizarr történet minden résztvevője sertés. A kutatók már klónoztak egeret, birkát, azonban idáig a sertésekkel nem boldogultak. Miért olyan lényeges mégis ez az állat? Az orvosok azt remélik, a világszerte problémát okozó hu- mánszerv-hiány csökkenthető az emberrel genetikailag összefér- hetővé tett jószág szerveivel. A sertés és emberi szervek mérete és szerkezete hasonló, azonban a disznók szervei olyan cukormolekulákat hordoznak, melyek vörös posztóként hatnak a humán immun- rendszerre, és annak romboló hatású támadását váltják ki. Ha a klónozott állatokat úgy lehetne „megterÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A zivatar még ma is veszélyes a repülőterekre és az erőművekre. A villámok megbéníthatják a repülőterek navigációs rendszerét, vagy blokkolhatják a nagyvárosok elektromos ellátását. A probléma megoldására német fizikusok újfajta, fehér fényű lézer alkalmazását javasolják. A zivatarfelhőre irányí- tott lézersugár pályája mentén feltölti a levegő részecskéit. Az így keletkező izzó plazmacsatorna a zivatarfelhő elektromos töltéseinek kiegyenlítődését idézi elő, még mielőtt a villámkisülés létrejönne, és ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Végrehajtották az emberrel közeli rokonságban álló makákó majmokon az első sikeres embrionális génbevitelt. A kísérletek sikere azt sugallja, hogy a magzat károsítása nélkül lehetséges a méhen belüli genetikai módosítások lefolytatása. Az eljárás a jövőben az ember esetében is alkalmazható lesz, így még a születés előtt kezelhetővé válnak egyes genetikai eredetű betegségek. Az emberi alkalmazásra még éveket kell várni, de a mostani eredmények bizakodásra adhatnak okot a magzati génterápia biztonságosságát illetően. 14 makákó magzatba juttattak be medúzából szárvezni”, hogy ne hordozzák ezeket a molekulákat, akkor a „humanizált” állatok szív-, máj- és vesedonorokként jöhetnének szóba. A közelmúltban Skóciában és Japánban különböző génmanipulációs módszereket fejlesztettek ki a fenti cél megvalósítására. A kutatóknak azonban még ki kell dolgozniuk azt is, milyen állattartási feltételek szükségesek azokhoz a disznókhoz, melyeknek szervei valamikor majd emberekben élhetnek tovább. Az orvosok egyelőre nem tudják, hogy az állati eredetű szervek mikor lesznek biztonságosan beültethetők az emberbe, mert egy további probléma is felvetődött. Egy amerikai vizsgálat során kiderült, hogy sertéssejtek blokkolt immunrendszerrel rendelkező egerekbe juttatását követően két hónap után a sertések örökítőanyagában megbúvó, röviden PERV-nek nevezett sertésretrovírus elszaporodott az egerekben. Már 1997 óta ismert, hogy a PERV megfertőzheti a sejttenyészetben szaporított emberi sejteket is, arra viszont nincs bizonyíték, hogy a sertésszövetet kapott humán betegek megfertőződtek volna. Az új járványtól való félelem miatt a kutatók a vírusgének donor sertésekből történő kiiktatását tűzték ki célul. (O. E.) károkat okozna. A módszer a laboratóriumban működött, ezért a gyakorlatban is ki akarják próbálni. De a Terramobil - ahogy a vezethető szerkezetet elnevezték - ennél is többet tud. A légköri káros anyagok vizsgálatára nagyon rövid, néhány billiomod másodpercig tartó, intenzív „villanófényt” (elektromos impulzust) küld a légkörbe. A hullámcsomag sok különböző frekvenciából áll; ezekből némelyek elnyelődnek, mások visszaverődnek. Utóbbiakat a műszer felfogja, és a hullámhosszakból a légkörkutatók következtetnek a gáz összetételére. (N-g) mazó gént. Mivel ez világító fehérjét kódol, működése remekül követhető. A gén szállítására szokásos módon vírusokat alkalmaztak: módosított és veszélytelenné tett rágcsáló-leukémiavírust, illetve a HIV-l-et. A terhesség normális ideig tartott, majd császármetszéssel hozták világra az újszülött majmokat. Mind a 14 egyed egészséges és normális volt. A kísérletek ettől függetlenül igen értékesek, mivel a makákók embrionális fejlődése Hosszú kísérletsorozatok szükségesek azonban még ahhoz, hogy a magzati génterápiát az ember esetében is alkalmazni lehessen genetikai eredetű betegségek születés előtti gyógyítására. (S. T.) Olykor vita támad arról, hogyan kell írni római jelöléssel a 49-es számot. Vajon a 9-est jelölő IX mintájára elegendő- e a római ötvenes, az L elé egy római I-est biggyeszteni (IL), avagy a bonyolultnak tetsző XLDÍ a helyes megoldás? Nos, aki erre valamiféle szabálygyűjteményt keres, kevés ilyet talál. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A számoknak nincs nemzetisége - igaz ez a római számokra is, amelyek, már nagyjából 2500 évvel ezelőtti kialakulásuktól kezdődően, inkább egy térség, egy közösség, mint egy „nemzet” számszerűsít- hetőségeit voltak hivatva könnyíteni. S bár ezeket a számokat korántsem lehetett oly sokoldalúan használni, mint a tízféle arab számjegyet, ezek is sok mindenre voltak alkalmasak. És persze eléggé szigorú szabályok szerint tették a dolgukat. A gyökereit tekintve az Itáliában élő etruszkoknak tulajdonított számírási mód ma is ismert formájában a latin írás hét betűjelét használja. Máig lezáraüan viták kísérik a számsor magasabb értékű tagjainak eredetét is. Közülük a hétköznapi logika számára talán az a legkézenfekvőbb, hogy a százas számjegy, a C a latin nyelven százat jelentő centum szó kezdőbetűjéből alakult ki. Az ezres jeleként rögzült M számjegy alapja a latin mille (1000) szó lehet, amely a római feliratokon az M. P. (Miile Passum = ezer lépés) rövidítésben már eleve kínálta az ezres számfogalomhoz kötődést. Ennél lényegesen bonyolultabb magyarázatok vannak forgalomban az 50 (L) és az 500 (D) számjelek genezisére. Mindez azonban még mindig nem e szimbólumok és kombinációik használatának szabályrendszere. Mert ha egy szám nem írható le egyetlen jellel, jön a jelek sora. Ezek írásakor aranyszabály, hogy mindig a lehető legmagasabb értékű szimbólumokat kell használni. Fontos a számok egymáshoz való viszonya is. Az közismert, hogy ha két római szám egymás mellé kerül, akkor a kisebb értékű, amennyiben a nagyobb értéket jelölő után áll, értékben hozzáíródik; amennyiben előtte, kivonó- dik. így „működik” a római VI-os és a IV-es. Ennek alapján persze a 99-est úgy is írhatnánk „rómaiul”, hogy IC, csakhogy jön az újabb, már kevésbé ismert szabály, miszerint az ilyen „értékcsökkentő” számjegynek legalább a „kisebbítendő” szám értékének egy tizedét el kell érnie. Ebből a szabályból következik, hogy például a X-est a legfeljebb az ennek tízszeresét jelentő római százas, a C elé írhatjuk, az ötszázas (D) és az ezres (M) elé már nem. így a római I is legfeljebb az X elé írható, tehát az ennél magasabb értéket jelölő betűk elé már nem. így hiába lenne a római 49-es számot IL-nek írni, ezt szabályosan csak XLIX-nek lehet, és hiába lett volna egyszerűbb az elmúlt 1999-es évet MIM-nek írni, az bizony csakis MCMXCIX-nek írva szabályos. Ennél közismertebb és biztosabban használt szabály, hogy a nagyobb értéket jelölő római szám után maximálisan három azonos, vele egy számjegynek összeolvasandó szimbólum állhat, és csak egy ugyanilyen funkciójú jel előzheti meg. Ezért lett a nyolcas VIII, nem pedig IIX, valamint a kilences IX, és nem Vilii. Az előbb említett szabály nagyobb számok esetében is érvényes. így lehet például olyan elegánsan hosszú az 1888-as év római számmal írva: MDCCCLXXXVIII. A római számok egyik hátrányának a matematikai műveletekre való alkalmazhatatlanságukat mondják. Ez kétségtelenül igaz, azzal együtt, hogy a rómaiak már alkalmazták a szorzásra utaló multiplikációs elvet is. Ilyenkor a kisebb értékű jel szintén a nagyobb elé került, de nem kivonást, hanem inkább a kisebb jellel való szorzást jelentette. Plinius, a tudós és író például Természettörténet című könyvében a 83 ezres számot ekként írta le: LXXXIIIM. A római számírás - mivel a nullát, illetve a helyi értéket nem ismerte - elsősorban mennyiségek feljegyzésére, adatrögzítésre szolgált. Erre a célra egyébként kiválóan megfelelt, mivel a hamisítás, vagy más számra történő átírás rendkívül nehéz. Az üzleti életben ezért sokáig, néhol egészen a 18. századig még akkor is római számokat használtak, amikor a számításokban már régen áttértek a hindu-arab számírás alkalmazására. Ezzel szemben az egymás fölé írt római számjegyekkel valóban nem lehetett számtani műveleteket végezni. Ma szinte már csak kuriózumként használják olykor a római számokat, s sokan csak hoszas sila- bizálás után tudják azonosítani az épületeken római számmal jelölt dátumokat. (O. D.) MIT HOZ ÖNNEK Jóslás előszobán Hívjon: 0972 750 627 < <- ' J ÉÉÉks_, Működtető: Almea Com, 819 13 Bratislava 111, 2 62.50 Sk/min., max. ár 750 Sk. > SKK 8% p.a. USD 4% p.a. DEM 2% p. a. • minimális alapösszeg: +3% 10 000 Sk, 250 USD, 500 DEM, • lekötés: 3 hónap, • havi sorsolás 24 díjért, O 1. díj - a betét 100 %-ának megfelelő összeg, 2-4. díj - a betét 50 %-ának megfelelő összeg, további 20 tárgynyeremény, * az adott feltételek bármelyikének teljesítéséért járó kedvezmény:- ha hétfőn és szerdán nyit Plusz nyereménybetétet, + 1% p.a.- ha legalább 1 éve számla-tulajdonos, + 1 % p.a.- ha rész vett a nyári nyereményakcióban, + 1% p.a. * ha az elektronikus banki szolgáltatások igénybevételével nyit Plusz nyereménybetétet, automatikusan a lehető legmagasabb kedvezményt kapja, + 3% p.a. VKB-639/10 UWJIj y„wa VMtKWNk VNÖOSVN ív vüNV« vmooíiw . ’vAsm/iVit V-.HNVM VNUÜÍlV) DEVIN BANKA A módszer a laboratóriumban már jól működött Lézeres felhőlecsapolás Genetikai módosítások már az anyaméhen belül A makákókon sikerült Kisbolygók, üstökösök Az ütközés veszélyei Az aszteroidák és üstökösök útját jelző, figyelmeztető rendszer létrehozását szorgalmazták brit tudósok abban a tanulmányukban, amelyben a földközeli objektumok veszélyeire hívták fel a brit kormány figyelmét. Lord Sainsbury, a brit kormány tudományos államminisztere januárban kért fel egy három tagú tudományos testületet az úgynevezett földközeli objektumok kutatására, annak megállapítására, mekkora veszélyt jelenthetnek azok bolygónkra. A brit szakértők hivatalos jelentésükben úgy ítélték meg, hogy komolyan kell venni a világűrbeli objektumok által jelentett kockázatokat. Ezért szorgalmazzák, hogy nemzetközi összefogással é- pítsenek meg egy 3 méter átmérőjű teleszkópot, amely a déli féltekéről állandóan pásztázná a világűrt, és figyelné a Földünkre veszélyt jelenthető kisbolygók, üstökösök felbukkanását. Ezeket ugyanis jelenleg csak véletlenszerűen fedezik fel a csillagászok leginkább az északi féltekén, ahol több jól felszerelt obszervatórium van. A tudósok azt is javasolják, hogy Nagy-Britanniában hozzanak létre egy aszteroida védelmi központot, amelynek személyzete azt vizsgálná, milyen következményekkel járhat a Földre nézve egy kisbolygó becsapódása. A tudósok jelentése 9 olyan nagyobb világűrbeli objektumról tesz említést, amely az elmúlt tíz évben 800 ezer kilométerre megközelítette a Földet. A csillagászok feltevése szerint jelenleg körülbelüli ezer olyan aszteroida létezik, amely legalább egy kilométer széles, és amely keresztezi a Föld pályáját. Egy ekkora méretű aszteroida becsapódása megsemmisítő hatású lehet. Globális katasztrófát okozhatna, bárhol is csapódna be, környezetváltozást, amely elvezetne az élelmiszerlánc megszakításához, és néhány hónap alatt akár a Föld lakossága negyedének a halálát is okozhatná. (MTI)
