Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-14 / 237. szám, szombat
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 14. Nobel-díj: Peking vádol Peking. A kínai kormány azzal vádolta a svéd Nobel-díj bizottságot, hogy politikai okokból ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat Kao Hszing-csiennek, a Párizsban élő kínai írónak. A francia állampolgárságú Kao Hszing- csien az első kínai, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. (MTI) Külföldieket raboltak el Quito. Kolumbiai baloldali fegyveresek Ecuadorban hatalmukba kerítettek egy helikoptert, és elrabolták a rajta tartózkodó tíz külföldi olajipari dolgozót - jelentette be Pedro Pinto ecuadori alelnök. A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nyomban vállalta a felelősséget az emberrablásért. Az akciót a drogkereskedelem felszámolását célzó Kolumbia- terv elleni megtorlásként hajtották végre. (MTI) Clinton is megy Phenjanba? Washington. Lehetséges, hogy Bili Clinton amerikai elnök is ellátogat Észak-Koreába a két ország közötti kapcsolatok gyorsabb javítása érdekében - derül ki abból a közleményből, amelyet az északkoreai alelnök washingtoni tárgyalásai után tettek közzé. A közleményt nem sokkal azután adták ki, hogy bejelentették: Madeleine Albright külügyminiszter észak-koreai látogatásra szóló meghívást fogadott el. (MTI) Clinton fontosnak tartja az áttörést a kétoldalú viszonyban. (TA SR/AP) Felgyújtott zsinagóga Párizs. Tegnapra virradóra felgyújtottak Párizs külvárosában egy zsinagógát és benzines palackokat dobtak egy zsidó iskolára. Személyi sérülés nem történt. Az izraeli-palesztin feszültség kiéleződése óta a bevándorlók lakta Le Blanc- Mesnil kerületben elszaporodtak az antiszemita feliratok, zsidóellenes akciók. (MTI) Verheugen a romákról Brüsszel. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja megbeszélést folytatott Farkas Flóriánnal, a magyarországi Országos Cigány Önkormányzat elnökével. Az EU főbiztosa azt hangoztatta, hogy a roma kérdés olyan összeurópai probléma, amely nem függ össze közvetlenül az EU bővítésével, és külön kezelést igényel. Üdvözölte a magyar kormány középtávú roma programját és megerősítette, hogy az Európai Bizottság is kész anyagilag támogatni a roma programokat. A folyó Phare keret fedezi egy 10 millió euróra becsült roma oktatási terv felét, a következő évi Phare keretből pedig 2,5 millió euró jut más roma célokra. (MTI) Teljes készültségben az izraeli haderő. Diplomaták szerint megmenthető a békefolyamat. Arafatnak kell lépnie Fehéroroszország Véget vetni a bosszúállásnak A palesztin rendőrség épülete Ramallahban, az izraeli légitámadás után. (TA SR/AP) London/Jeruzsálem/New York. Jasszer Arafat elrendelte a csütörtöki rámalláhi lin- cselés felelőseinek letartóztatását. Ehud Barak izraeli kormányfő nemzeti egységkormány létrehozását ajánlotta fel a jobboldali Likudnak. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Még csütörtökön, a késő esti órákban közölték, hogy a korábbi jelentésekkel ellentétben nem két, hanem három izraeli katonát lincselt meg Rámalláhban a feldühödött palesztin tömeg. Benjámin Ben Eliezer izraeli távközlési miniszter a tel-avi- vi védelmi minisztériumban tartott rendkívüli kormányülés után az állami televízióban „tűrhetetlennek” nevezte a katonák meggyilkolását. Az izraeli kormány csütörtök este döntött arról is, hogy befejezettnek nyilvánítja a palesztin célpontok elleni megtorló légitámadásokat. A BT elutasította a palesztinok által követelt rendkívüli ülést. Arról, hogy Arafat elrendelte a rámalláhi lincselés felelőseinek letartóztatását, a közel-keleti körúton tartózkodó Robin Cook brit külügyminiszter tegnap számolt be, miután a palesztin elnökkel tárgyalt. Cook üdvözölte Arafat eltökéltségét, és hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy megfékezzék a bosszúállás gépezetét, és az igazságszolgáltatásra kell bízni ezeket az ügyeket. A külügyminiszter arra biztatta tárgyalópartnerét, hogy mielőbb találkozzon ismét Ehud Barakkal, hozzátéve: ha a következő 24 órában nem történne komolyabb incidens, lenne is esély ilyen találkozóra. „Azt hiszem, Arafat tisztában van saját szerepének fontosságával a jelenlegi helyzetben, de szüksége van arra, hogy bátorítást kapjon saját közösségétől is” - mondta Cook, aki tegnap Barakkal is tárgyalt. Az izraeli haderőnél tegnap is teljes volt a harckészültség, mivel a csütörtöki bombázások után palesztin merényletektől tartottak. Fenntartották a palesztin övezetek blokádját, nem engednek be palesztinokat Izrael területére, megerősítették a biztonsági erőket a piacok, kereskedelmi központok, zsinagógák és más nyilvános helyek körül. Palesztin források korábban azt közölték, hogy a Fatah „az izraeli agresszióra válaszul” mozgósítást rendelt el soraiban. A szélsőséges Hamász, amelynek számos bebörtönzött tagját csütörtökön szabadon bocsátották a palesztin hatóságok, azzal fenyegette meg Izraelt, hogy „súlyos árat fog fizetni” a bombázásokért. Barak szavai szerint Izraelt nagyon aggasztja a Hamász-aktivisták szabadlábra helyezése, és a Palesztin Hatóságot teszi felelőssé bármifajta merényletért, amely Izraelt sújtja. A izraeli miniszterelnök felszólította a jobboldali ellenzéki Likud tömböt, hogy csatlakozzék kormányához. A hivatalos közlemény szerint Barak a belpolitikai és biztonsági fejleményekről tájékoztatta Ariel Saront, a Likud vezérét, és azt szorgalmazta, hogy az ellenzéki párt lépjen be a kormányba. Ugyanakkor a palesztinok és a nemzetközi közvélemény egy része szerint éppen Sáron provokálta ki a palesztin területeken az indulatok elszabadulását azzal, hogy szeptember 28-án ellátogatott Mecsetek terére, az iszlám vüág harmadik szent helyére. Az ENSZ BT tegnap aggodalmát fejezte ki a közel-keleti erőszakos cselekmények miatt, de elutasította a palesztinok által követelt rendkívüli ülést és a gyors határozathozatalt, amellyel kapcsolatban az USA vétót helyezett küátásba. Martin And- jaba, a BT soros elnöke a csütörtöki zárt ajtók mögötti megbeszélések után közölte az újságírókkal, hogy a testület, bár aggasztónak tartja a helyzetet, egyelőre nem tesz konkrét lépéseket. Nemhivatalos értesülések szerint a BT mindenképpen meg kívánja várni, amíg a Közel-Keleten tartózkodó Kofi Annan ENSZ- főtitkár visszatér New York-ba. Lukasenlco fenyegetőzik Minszk. Holnap az urnákhoz szólítják a mintegy hétmillió fehérorosz választópolgárt, hogy négy évre megválassza az 556 induló jelölt közül a parlament alsóházának 110 tagját. Alekszandr Lukasenko elnök csütörtökön, másfél órás parlamenti beszédében előre megfenyegette ellenzékét, azt hangoztatva, nem engedi meg, hogy országában „megismétlődjön a jugoszláv forgatókönyv”, a biztonsági erők „csírájában elfojtanak minden olyan megmozdulást, amely a jugoszláviaihoz hasonló nagyszabású ellenzéki felkelésbe torkollhatna”. (Mint ismeretes, Lukasenko nemrégiben menedékjogot ajánlott fel Milosevicsnek.) A volt szovjetköztársaságban első ízben tartanak választásokat azóta, hogy Lukasenko feloszlatta a parlamentet egy 1996-os népszavazás alapján, és hozzá hű képviselőházat „hozott össze”, amelyet a Nyugat nem ismer el, hiszen a törvényhozásból kimaradtak az elnökkel korábban konfliktusba került honatyák. Az ellenzék korábban bejelentette, hogy bojkottálni fogja a voksolást, mivel az csupán Lukasenko rendszerének törvényessé tételét szolgálja. Az alkotmány szerint 1999-ben kellett volna elnökválasztást tartani, de az államfő az említett népszavazással módosította az alkotmányt is, és 2001-ig meghosszabbította saját mandátumát. Az ellenzéki szervezetek - az MTI minszki forrásból származó értesülése szerint - ma este is tiltakozó megmozdulásra készülnek a fővárosban. (MTI) Megkezdődött az Európai Unió kétnapos nem hivatalos csúcsértekezlete Sürgősségi segély Szerbiának HÍRÖSSZEFOGLALÓ Biarritz. Az Európai Unió Biar- ritzban tartott csúcsértekezletének résztvevői 200 millió eurós sürgősségi segélyt ítéltek meg Szerbia számára. Nicole Fontaine asszony, az unió képviselőtestületének elnöke pedig az Európai Parlament teljes támogatásáról biztosította tegnap Biarritzban az EU miniszteri tanácsának Jugoszláviával kapcsolatos legutóbbi kezdeményezéseit. A tizenötök kétnapos nem hivatalos csúcsértekezlete - immár hagyományos módon - a tagországok első számú vezetőinek az európai parlamenti elnökkel tartott találkozójával nyüt meg a dél-franciaországi üdülővárosban. Az állam- és kormányfők előtt tartott beszédében Fontaine asszony megállapította, hogy noha a csúcs középpontjában az unió intézményi reformjai állnak, más szempontból az értekezletre rendkívüli körülmények között kerül sor. „A szemünk láttára formálódik a történelem” - jelentette ki a jugoszláviai demokratikus fordulatra utalva. Vojiszlav Kostuni- cának, az új elnöknek a biarritzi csúcstalálkozóra való meghívásával a tizenötök azt az embert üdvözlik, MTI-HÍREK Budapest. Kizárták az FKGP parlamenti frakciójából Székely Zoltán országgyűlési képviselőt. Ezt maga az érintett közölte a képviselőcsoport tegnapi budapesti rendkívüli elnökségi ülése után. Mint már beszámoltunk róla, a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal az ORFK szerveivel együttműködve csütörtökön a délutáni órákban tetten ért egy országgyűlési képviselőt 20 millió forint vesztegetési pénz átvételekor. Székely azt tervezi, független képviselőként megtartja mandátumát. A aki egész nemzete támogatásával békés úton megdöntötte az európai kontinens utolsó diktatúráját, és eltörölte Jalta utolsó nyomait - fűzte hozzá. Megígérte, hogy az EP minden tőle telhetőt meg fog tenni a délszláv régió gazdasági újjáépítése, a balkáni országoknak az EU- csatlakozásra való felkészítése érdekében. E törekvések jegyében strasbourgi látogatásra hívta meg Kostunicát. Mérföldkőnek nevezte az alapvető jogok európai chartájának tervezetét, amelynek véleméA választóvonal nem a kis és a nagy tagországok között húzódott. nyezése ugyancsak a csúcs napirendjén szerepelt. Az EU-tagor- szágok első számú vezetői szerint az egyhangúság helyett a minősített többséggel eldöntendő kérdések körének kibővítése a decemberi nizzai csúcstalálkozó sikerének egyik kulcsa, ha nem éppen a kulcsa lesz - közölte Pierre Moscovici európai ügyekkel foglalkozó francia miniszter, aki a soros elnökség nevében számolt be a csúcstalálkozóról. Hucsütörtöki rendőrségi akciót jól szervezett provokációnak nevezte. Elmondta: csütörtökön találkozót kért tőle egy csatornázással foglalkozó cég vezetője azzal az indokkal, hogy dokumentumokat szeretne neki átadni egy vizsgálathoz kapcsolódóan. A férfi beült az autójába, egy táskát tett az ülésre, majd amikor kinyitotta, dokumentumok helyett pénz volt benne. Székely szerint a cégvezető ezután kiszállt autójából, de „abban a pillanatban ott volt az ügyészség”. Ezért úgy véli, bosszúból csalták tőrbe. Székely a párt országos listájáról bért Védrine külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy az eddigiekben kialakult általánosabb egyetértés alapján az állam- és kormányfők áttértek az ebből a szempontból kényesebbnek számító területek (bel- és igazságügyek, az adózás, a közös külkereskedelem-politika, valamint a diszkrimináció elleni intézkedések) többségi döntés alá vonásának megvitatására. Problematikus a bizottság reformjának az ügye, amelyben továbbra is két alapvető választási lehetőség osztja meg a tagországokat. Az egyik szerint megszabnák a bizottsági tagok létszámának felső határát, s ezzel megőriznék a közöttük fennálló egyenrangúság elvét. A másik alternatíva az lenne, hogy minden tagország delegálhasson egy bizottsági tagot, ez viszont a testület működésének mélyreható reformját követelné meg. A várakozásokkal ellentétben az erről folytatott tegnapi vitákban a választóvonal nem a kis és a nagy tagországok között rajzolódott ki. Több delegáció hajlott annak elfogadására, hogy a végleges megoldás a bizottsági tagok létszámának korlátozása és valamilyen, egyenrangúságon alapuló rotáció bevezetése legyen. került 1998-ban az Országgyűlésbe. 1994-ben már indult a választáson, akkor a MIÉP képviselőjelöltje volt, de nem szerzett mandátumot. Idén májusban egy MDF-es képviselő már kezdeményezte Székely visszahívását a közbeszerzési vizsgálóbizottság éléről, azzal az indokkal, hogy cégkivonatok, cégjegyzékek bizonyítják, Székely vállalkozásai összeférhetetlenek bizottsági elnöki tisztségével. Egy hónappal korábban mentelmi jogát is felfüggesztették, amikor egy végrehajtási foglalás ügyében zárfeltörés vétsége miatt vádat emeltek ellene. MTI-HIREK Belgrád/Zágráb. December 24-én rendezik Szerbiában az előrehozott választásokat - mondta tegnap Kostunica új jugoszláv elnök egyik munkatársa a B92 rádiónak adott nyilatkozatában. Vladan Batics azt állította, hogy a reformok híveinek sikerült megállapodniuk Milosevics szocialista pártjával ebben az időpontban. Arról is egyezség született, hogy addig átmeneti kormány fogja irányítani Szerbiát. Zarko Koracs, a DOS-hoz tartozó Szociáldemokrata Unió elnöke, akit a horvát sajtó az utóbbi időben a jugoszláv külügyminiszteri poszt legesélyesebb várományosaként mutat be, kijelentette: Kostunica sohasem állította, hogy Milosevicset nem fogják felelősségre vonni. Szerinte Kostunica csak azt mondta: a vüág egyetlen állama sem adta még ki MTFHÍR Moszkva. Csecsenföldön a szövetségi erők - újabb merényletektől tartva - rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Az ellenőrzőpontokon megkettőzték a szolgálatot, fokozták a biztonsági ellenőrzéseket az orosz hadállások, laktanyák és rendőrkapitányságok körzetében, s immár a nők okmányait is ellenőrzik, amire korábban nem nagyon volt példa. Csütörtökön volt elnökét egy másik országnak. Kostunica úgy gondolja, hogy Milosevics kiadása ellenállást váltana ki Szerbiában, de sohasem foglalt állás a felelősségre vonással és az elítéléssel szemben. Zarko Koracs annak a reményének adott hangot, hogy 10-15 napon belül felállhat az új szövetségi hatalom, egy átmeneti szakértői szerb kormány, amely két hónapig irányítaná az országot a választásokig. Egy horvát napüap értesülése szerint Milosevics és felesége egyfajta „házi őrizetben” van Belgrad Dedinje negyedében. A Jutarnji List című napüap tegnap arról tájékoztatta olvasóit, hogy a házaspár villáját rendőrökön kívül olyan félkatonai alakulat is őrzi, amelynek Milosevics egykori testőre, Senta Milenkovics rendőrtábornok a parancsnoka. A zágrábi független újság szerint Müosevics „csak árnyéka a régi diktátornak”. ugyanis gépkocsiba rejtett pokolgép robbant az egyik grozniji rendőrkapitányság előtt, s tizenöt ember életét oltotta ki. A Kavkaz-Centr csecsen központ internetes honlapján tegnap arról adott hírt, hogy a sza- kadárok 25 orosz ejtőernyőst öltek meg Ca-Vegyenó körzetében. A vegyenói járásban, Agisti falunál pedig tőrbe csaltak egy konvojt: távirányítású aknákkal felrobbantottak két páncélozott harcjárművet és megöltek legalább 16 orosz katonát. A Bank Austria vevő a magyarországi Postabankra Ha eladná a kormány SITA-HÍR Budapest. Ha a magyar kormány eladná a részesedését, akkor az osztrák Bank Austria hajlandó volna megvásárolni a Postabankot - közölte Agnes Doffek, a BA/CA Hungary vezérigazgató-helyettese. Mivel a Bank Austriát bekebelezi a bajor »HypoVereinsbank, ezért a két pénzintézet magyarországi kirendeltségei is fuzionálnak. Az egyesülés eredményeként a magyar bankpiac 5. legerősebb szubjektuma jön létre, melynek mérlegfőösszege az 500 milliárd forintot ostromolja. Magyarországon nagy port vert fel egy parlamenti képviselő vesztegetési botránya Kizárták Székelyt a kisgazdák Rendkívüli biztonsági intézkedések Csecsenföldön Sok orosz áldozat Milosevics „csak árnyéka a régi diktátornak" Voksolás karácsonykor
