Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-07 / 231. szám, szombat
8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 7. Évmilliárdok múlva ütközünk az Androméda galaxissal A nyugat-európai összefogással épülő háromszintes Airbus A3XX lesz a világ eddigi legnagyobb utasszállító repülőgépe Kozmikus karambolok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A vég elkerülhetetlen, friss számítások szerint a Tejút és az Andromé- da-köd összeütközik. Szerencsénkre a kozmikus karambol csak há- rommilliárd év múlva kezdődik. Az Androméda-köd egyik legközelebbi galaxisszomszédunk, alig 2,25 millió fényévre tőlünk. Tiszta éjszakán szabad szemmel is jól látható az elnyúlt ködfolt. A csillagászati köd részecskéi persze jóval nagyobbak, mint a földön megüló ködé, az égi köd csillagokból áll. Az Andromé- da-köd össztömege körülbelül 370 milliárd naptömeg, a Tejútrendszer össztömegét 200 milliárd naptömegűnek becsülik. A két galaxis hasonló felépítésű, mindkettő forgó spirálgalaxis, 400 ezer kilomé- ter/óra sebességgel közelednek egymáshoz. A közeledés ténye évtizedek óta ismert, de még ma sem tudják teljesen pontosan kiszámítani, hogy frontális, szemtől szembe ütközés lesz-e, avagy csak súrolják egymást a galaxisok. A kaliforniai San Diego szuperszámítógép központjában a legújabb, legnagyobb, leggyorsabb számítógép segítségével modellezték a várható folyamatokat. A két galaxisban összesen 107 millió részecske, vagyis 107 millió csillag mozgását, egymásra hatását követték nyomon. A modellben kissé félrecsúszott frontális ütközést tételeztek fel. Kiderült, hogy maguk a csillagok nagyon ritkán fognak egymásnak ütközni, lehet, hogy nem is lesz ilyen karambol, hiszen a kozmosz csaknem teljesen üres. A tömegvonzás azonban jelentősen átrendezi a csillagok elhelyezkedését. Ahogy a galaxisok egymásba érnek, szétszakad a forgó spirálszerkezet, tízmil- liárdszámra töködnek ki a galaxisokból csillagok a galaxisok közötti üres térbe. Kétmilliárd év alatt a két galaxis fokozatosan egyetlen nagy, eltorzult folttá keveredik össze. Ha Napunk és vele a Föld a gravitációs árapályhatások miatt a kilökött csillagok közé kerül, akkor az éjszakák sötétté válnak, alig lesz szemmel is látható csillag az égen. Ha viszont a Nap az összekeveredő galaxisok középpontja felé mozdul, akkor kifényesedik felettünk az ég. Az összezsúfolódott csülagok között gyakrabban fénylenek fel robbanásszerűen szupernóvák, és az égi tűzijáték a teliholdnál is sokkal fényesebb éjszakákat hoz. (J. L.) Az Antarktisz gleccserjegének rendkívül szívós élőlényei Van élet a sarki jég alatt? ÚJ SZÓ-HÍR Az Antarktisz vastag jégpáncéljának átfúrása közben élet nyomaira bukkantak brit kutatók. A Vosztok-ten- ger vizében lelt egyedülálló, parányi, szívós élőlényekről még nem sokat lehet tudni azon kívül, hogy az Antarktisz gleccsetjegében rejtőznek, csaknem négy kilométer mélyen, közvedenül az azonos nevű orosz kutatóállomás alatt. A tenger titkainak kifürkészésére indított mélyfúrás a víztükör elérése előtt 150 méterrel baktériumokba ütközött, és ezért leállították, mert attól lehetett tartani, hogy a fúróemulzió elszennyezi az abszolút tiszta ősvizet. A mérnökök most egy hőszondás módszerrel működő csíramentes fúrási eljáráson dolgoznak. A szonda itt hőt fejlesztve hatol a jégbe. A mikrobák talán 40 millió éve szunnyadnak a sarkvidéki jégben, amely elzárja őket minden környezeti befolyástól. A jéggé vált tenger ökorendszere soha nem remélt bepillantást engedhet bolygónk evolúciójának történetébe és egyfajta biológiai Eldo- rádónak tekinthető. (N-g) A birodalom egyik fővárosát találták meg Észak-Kínában Sang-dinasztiabeli város ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legnagyobb, döngölt földfallal körülvett Sang-dinasztiabeli várost, feltehetően a birodalom egyik fővárosát találták meg Anjangnál, Észak-Kínában. A város kora a középső Sang-dinasztia idejére (Kr. e. 1450 és Kr.e. 1250 közöttre) tehető. A Huanbei Sang város nevű lelőhely azért is különlegesen fontos, mert a Sang-kultúrának erről az időszakáról nagyon keveset tudunk. A földfalak mintegy 4600 négyzetkilométernyi területet fognak közre. Kelet- Ázsiában a Sang-kultúrából ismerünk elsőként írott forrásokat. E műveltség főként bronz díszítésű szertartási edényeiről és írott jóslócsontjairól (mintegy 150 ezret találtak) nevezetes. A Sang-dinasztia hozott létre elsőként egységes bürokráciát birodalmában. Az utolsó fővárosukban, Jinxuban folytatott ásatások során olyan tárgyak kerültek elő, amelyek arra utaltak, hogy nem messze onnan, egy korábban létezett nagy fontosságú területről származnak. így jutottak el a kutatók a mostani lelőhelyre. Mint a korai kínai birodalmak, a Sang-biro- dalom is gyakran helyezte máshová fővárosait. Pan keng, a 19. Sang- uralkodó Pan kengből Anjangba tette át fővárosát, és talán ő alapította Huanbei Sang várost. A lelőhelyen talált kerámiák első elemzése azonban korábbi származásra vall. Néhány korai forrás pedig a tizenkettedik uralkodónak, He Csien Csiának tulajdonítja a főváros Xiangba helyezését. Elképzelhető tehát, hogy Huanbei Sang város valójában a forrásokban említett Xiang. (É. T.) Római hajósok jártak Amerikában Kolumbusz előtt? Fejtörést okozott a fej ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egy különös régészeti lelet felveti annak a lehetőségét, hogy a római hajósok már majdnem kétezer évvel ezelőtt - Kolumbuszt megelőzve - eljutottak Közép-Amerikába. Még 1933-ban történt, hogy a Mexikóváros közelében lévő Toluca-völgy- ben egy szakállas férfit ábrázoló, pici, de annál szebb kidolgozású égetett agyagfejet találtak. A művészet- történészek megállapították, hogy a semmilyen Kolumbusz előtti lelethez nem hasonlítható fej tulajdonképpen római eredetű. A rejtélyt fokozta, hogy a szobrot egy 1510-ben - vagyis a hódítók Mexikóba való érkezése előtt - lezárt sírba temették, amelyet nem bolygattak meg soha. De ha nem Kolumbusz és nem a gyarmatosítókvitték a műtárgyat az Újvilágba, akkor kicsoda és mikor? Egyáltalán, valóban római kori-e? A történetben az volt az egyetlen biztos pont, hogy a sír érintetlen volt, mivel a lelőhelyet 1933-ban régészek szakszerűen tárták fel és dokumentálták. A római férfit akkor a mexikóvárosi múzeumba szállították. A szobor története azonban azóta sem hagyta nyugodni a kutatókat. Egyesek szerint a fejet Délkelet-Ázsiából kínai utazók vitték az Újvilágba. A merész feltételezést azonban semmi nem támasztja alá. Az ügyben fordulatot a fizikai mérések hoztak. A lelet valódi korának megállapítására a nyakból apró mintákat vettek, s nemrég megmérték a szobor korát. Ennek alapján világosan kiderült, hogy a fej 200-ban készült, vagyis igenis római kori. (N-g) Már építik az európai Jumbót Az Airbus A3XX különlegessége a háromszintes törzs, amelyben - kizárólag turistaosztályos változatban - 850 utas is helyet kaphat. (Fotó: Népszabadság) A dél-franciaországi Toulo- use-ban megkezdték a közös európai (francia, angol, német, holland, spanyol) Airbus Industries legújabb gépe gyártásának előkészítését, amelynek kapacitása 800 utas lesz. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Az Airbus A3XX ideiglenes típusjelű gép (végleges jele A350) lesz a világ legnagyobb befogadóképességű, 800 személyes, legmesszebbre (15 600 küométerre) repülni képes, és sokféle változatban készülő utas- szállítója. Vele az európai repülőgyártás az immár 30 éve repülő, eddig 1400 példányban gyártott hosszú távú óriásgépnek, a Boeing 747-es Jumbónak remél konkurenst állítani. Az A3XX különlegessége a háromszintes törzs, amelyben - kizárólag turistaosztályos változatban - 850 utas is helyet kaphat. Az emeleten a busmess-, a „földszinten” a turistaosztály kapna helyet, a „szuterénben” pedig az árut és a személyzet pihenőfülkéit helyeznék el. Az emeletes törzs aránylag rövid, ami a fel-leszállásnál előnyös, mert csökkenti a farokrész betonhoz érésének a veszélyét. Az is kedvező, hogy így az új gép - nagyobb, 79,8 méteres szárnyf^sz- távolsága ellenére - befér a Jumbók számára kialakított reptéri beállóhelyekre is. Az új gép mindegyik A szakértők kérdezik: Valóban szükség van egy újabb óriásgépre? változatának - a már fejlesztés alatt álló, vagy tervezett konkurenseknél 20 százalékkal gazdaságosabban kell repülnie. Ennek érdekében elsősorban a gyártási költségeket igyekeznek csökkenteni. Ilyen lehetőség a szegecselések helyett a lézersugaras alumíniumhegesztés bevezetése. Kiterjedten alkalmazzák az olcsóbb és könynyebb, szénszálerősítésű kompozitokat is. Nemcsak a belső terekben, de a törzsburkolat egyes részein, a szárnyak és a törzs csatlakozásának borításán, sőt az ívelőlapokon, a kormányfelületeken is ilyen anyagokat alkalmaznak. A farokrész vezérsíkjai és kormányfelületei teljesen műanyagból készülnek. Különleges a 20 kerekű futómű, ami úgy osztja el a földön a gép súlyát, hogy az egyszerűbb betonpályák sem szakadhatnak be alatta. Az emeletes törzsnek persze nemcsak előnyei, de hátrányai is vannak. Például: megnehezíti a gép vészelhagyását, ezért az A3XX-nek különösen szélesek a lépcsői és tágasak a folyosói. Vész esetén külön áramkörről, akkuról működtetett, a menekülőutakat jelző világításrendszere kapcsolódik be. Az előírások szerint a földet ért gépet az utasoknak másfél perc alatt el kell hagyniuk. De csak az egyik oldali ajtókon át, mert feltételezhető, hogy valamelyik oldalon a menekülést valami, például tűz akadályozza. Ezért különösen sok, szintenként négy-öt és szintenként egymástól elrohan elhelyezett ajtaja van, hogy mentéskor a reptéri önjáró lépcsőskocsik is odaférhessenek. Ha a balesetkor a gép orrkereke becsültük - ez igen gyakori -, a farokrész nagyon magasra emelkedik, és az emeletéről kibocsátott felfújható csúszdák szinte függőlegesen lógnak, nem fékezik a kimenekülőt. Az orrnál viszont a törzs mellé fekszenek, ott sem fékezik a lecsúszókat. A négy korszerű, R. R. Trent kétára- mú sugárhajtóművel felszerelt gépóriásba természetesen a legkorszerűbb, elektronikus és automatikus vezető és navigációs rendszereket építik be, amelyeknek köszönhetően az irányításhoz elegendő a kapitány és az első tiszt-másodpilóta. őket a 12-16 órát hosszú repülés során többször is váltja a „második műszak”, a leváltottak a szuterénbe- li pihenőtérben frissülhetnek fel. Az A3XX gyártása lassan indul, aminek az az oka, hogy a kelet-ázsiai gazdasági helyzet romlik, és a lég- iszálk'tás-közlekedés liberalizációja miatt az ekkora gépek iránt megcsappant az érdeklődés. Emellett a konkurens Boeing - de önmaga az Airbus is képes már meglévő, bevált típusai módosításával az „igen nagy távolságra igen sok utast” igénynek megfelelni. Az A340-600-as például máris tudja azt, amit a leghosszabb távú A3XX. A Boeing pedig a 777-esére két további sugárhajtómű szerelésével és némi törzshosszabbítással képes ugyanennek az igénynek megfelelni. Ráadásul az új gép fejlesztésére szükséges költségeknél jóval alacsonyabb módosítási ráfordításokkal. Ezért vetődik fel mind gyakrabban a kérdés: valóban szükség van egy új óriásgépre? (N-g) Az elmúlt két-három évszázadban többet ismertünk meg a Világegyetemből, mint amennyit addig együttvéve Göröngyös út vezet egészen a csillagokig MELECSKE ÁKOS A XXI. századba belépő emberiség az elmúlt kettő-három évszázadban többet ismert meg a Világegyetemből, mint amennyit eddigi fejlődése során együttvéve. A technika rohamos fejlődése tette ezt lehetővé, de legfőképp az emberi kíváncsiság, a mindent megismerni akarás vágya. Nem kétséges, hogy az elkövetkező években is megmarad ez a lendület, sőt fel is gyorsul. Az űrkutatásban nagy valószínűséggel, - legalábbis erre lehet következtetni az ezzel foglalkozó intézményeknek (NASA, ESA) jutatott összegek nagyságából - , a Földről történő passzív kutatáson, valamint műholdakról és űrteleszkópokról (pl. Hubble) való megfigyeléseken lesz a hangsúly. Az aktív kutatás eszközei: űrszondák küldése, bolygókutatás robotok és/vagy ember közreműködésével (lásd a Mars Pathfinder 1998-ban), nagyon költséges vállalkozásoknak számítanak. Azok az országok (USA, Európai Unió, Japán) akik megengedhetnék maguknak az ilyen missziók megszervezését és lebonyolítását, mostanság nem mutatnak nagy érdeklődést a Naprendszer ilyen módon történő, alaposabb megismerése iránt. Pedig hosszabb távon nagyon is megérné nekik, hiszen a kutatások nem csupán a tudomány aranykönyvét bővítenék, hanem például az egyre növekvő nyersanyag- és energiaigényeket is kielégíthetnék, nem is szólva arról, hogy a földi készletek már nem sokáig tartanak ki. Mára már biztos, hogy a szomszédos planéták (Vénusz, Mars), valamint a kisbolygók, a Hold és kisebb nagyobb meteorok nyersanyagtartalékai szinte kimeríthetetlen kincsesbányának számítanak, csak alaposabb kutatások és technikai fejlesztések szükségesek feltárásukhoz. Ez nem csupán egy fantazmagória, a ma emberének előbb-utóbb rá kell döbbennie, hogy a Földön a lehetőségei igen korlátozottak, és tovább, illetve ki kell lépni. Mármint a világűrbe. Félő azonban, hogy az örökösen acsarkodó emberiség csak több háború és összetűzés után lesz képes erre a lépésre, melyek éppenséggel kitörhetnek a Naprendszer gyarmatosítása közben is. Ez még a távoli jövő zenéje, mondhatnánk teljes joggal és nyugalommal. De hogy ennek a jövőnek valójában milyen zenéje is lesz, az nagymértékben rajtunk is múlik, itt és most! Elnézve főként a világgazdaságban végbemenő globalizációs folyamatokat, valamint az országok közti integrációs megmozdulásokat, valamivel reálisabbnak tűnik az egységes fellépés. Ezek a gazdasági és társadalmi folyamatok viszont sok komoly kérdést vetnek fel, sokan kételkednek, sőt kétségbe vonják a globalizáció helyességét és azt, amit magával hoz, kiemelve a nemzeti jelleg és sajátságok eltűnését, az egyén leértékelődését és egy orwelü világ kialakulásának veszélyét, ahol a szerencsés kevesek totális megfigyelés segítségével irányítják a többséget. A többi természettudományra is hasonló út vár, mint a csülagászatra. Vannak kiemelt területek, ahol gőzerővel folynak a kutatások. Ilyen a genetika, vagy a számítástechnikához kapcsolódó kvantum- és más hasonló fizikai tudományok. Ezek meüett a csiüagászat egy kicsit háttérbe szorulni látszik, a világsajtót például már ritkábban járja be egy újabb asztronómiai felfedezés híre. Pedig felfedezések történnek szinte minden nap, és évről évre egyre nagyobb tudást halmozunk fel a csillagokról, galaxisokról, fekete lyukakról és ezek belső folyamatairól. Egy másik érdekes része a csiüagá- szatnak a földönkívüli élet kutatása. Az eddigi nagy beruházásokat követelő programok (SETI, Ozma-terv) eddig sikertelenek voltak, a méreteiről közismert arecibói óriás-rádióteleszkópnak, valamint több száz más rádióteleszkópnak eddig nem sikerült semmilyen értelmes jelzésekre akadnia, sem a közeli, sem a távolabbi csillagok környékén. Sok kutató szerint viszont a Világegyetemnek szinte hemzsegnie kéne az élettől, melyet különböző számítások is alátámasztanak (például a Carl Sagan által népszerűsített képlet, melynek bővebb taglalása meghaladná e cikk méreteit). Még ha az óriási távolságok miatt nem is kerülhetne egyhamar sor közvetlen rádió-kapcsolatfelvételre, egy másik intelligens civüizáció egyoldalú észrevétele, az újabb emberi kíváncsiság felgyorsíthatná a technikai és tudományos fejlődést. Nem szólva az ezzel járó társadalmi-ideológiai változásokról. Ha figyelembe vesszük az előbb leírtakat, már önmagában is izgalmas és félelmetes, hogy mit rejteget számunkra a jövő. Az ismeretek újabb és újabb halmazában, különböző nézetek között, egyre nehezebb eligazodni és a helyes fejlődési utat megtalálni, s e tényt egy régi római mondás jeüemez a legjobban: Göröngyös az út a csillagokig! Az új európai nagy teljesítményű teleszkóp, a VLT Chilében. Vajon észlelünk értelmes lényeket a Világegyetemben? (A szerző archívumából)
