Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-07 / 231. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 7. Agrárvilág jj ► ► A nevesítetlen földek hasznosításáról a helyi önkormányzatok tudnának leginkább hatékonyan gondoskodni Veszélyben termőföldünk ereje Pozsony. Az állandóan emel­kedő termelési költségek és az alacsony árbevételek mi­att a mezőgazdasági ter­melők nem tudják megadni a földnek azt, ami a termé­kenység fenntartásához szükséges lenne. MAKRAI MIKLÓS A talaj - aprómorzsás szerkezete, az állatállomány csökkenése és a szer­ves trágyázás gyakori elmaradása miatt - gyorsan romlik, aminek esők utáni cserepesedés, rossz víz­gazdálkodás, erózió és alacsony hektárhozam a következménye. A talaj maradék humusztartalmát rá­adásul az idei száraz nyár is megti­zedelte. További aggasztó jelenség a növekvő gyomosodás, főleg az ár­pában és a cukorrépában. A ter­melők pénzhiány miatt kénytelenek lemondani a vetés előtti szántásról, csupán tárcsázásra szorítkoznak. Beforgatják ugyan a növényi ma­radványokat, de a beforgatott kórók mikrobiológiai lebontása elvonja a talajból azt a kevés nitrogént is, ami a vetések fejlődéséhez okvetlenül szükséges lenne. Azok a termelők, akik saját földjeiket művelik, a jövőre gondolva igyekeznek úgy­A kormány és a koalí­ciós tanács nem akar állást foglalni. ahogy megőrizni a talaj termőké­pességét, még ha rá is fizetnek erre. Rosszabb a helyzet az állami föld­alaptól bérelt területeken. A bér­lőknek, akár természetes, akár jogi személyek, még az árendát is ki kell fizetniük. Az is nehezen képzelhető el, hogy a bérelt területeken átme­netileg gazdálkodók valamilyen Azok a termelők, akik saját földjeiket művelik, a jövőre gondolva igyekeznek úgy-ahogy megőrizni a talaj termőké­pességét, még ha rá is fizetnek erre. (Fotó: AN) hosszabb távon megtérülő beruhá­zásba kezdjenek, például ön- tözóműveket, ültetvényeket és ter­mékfeldolgozó üzemeket létesítse­nek, s így a vidéki munkalehetősé­geket növeljék. Ezen sürgősen vál­toztatni kell, megelőzve a földalap teljes pusztulását. Az ágazat köz­ponti vezetői és hivatalnokai azon­ban görcsösen ragaszkodnak a meg­szokott rendszerhez, amihez sajnos egyes pártok részéről támogatásban is részesülnek. A szükséges változtatásokat köz­ponti irányítással nem lehet végre­hajtani, ez csak a termelők jól meg­fontolt kezdeményezése alapján va­lósítható meg, célirányos költségve­tési támogatással. Azt is el kellene érni, hogy a költségvetési támoga­tásnak egy része a helyi viszonyo­kat jobban ismerő önigazgatási szervek hatáskörébe kerüljön. Ért­hetetlen, hogy éppen a magát de­mokratikusnak nevező baloldali párt veszi védelmébe a minisztéri­um merev állásfoglalását a nevesí­tetlen földek ügyében, megfeled­kezve arról a régi mondásról, hogy a föld azé, aki megműveli. Márpe­dig a földet nem minisztériumi tisztségviselők és járási szinten fon­toskodó hivatalnokok művelik meg, hanem a vidéki lakosságnak az a része, amely - bármennyire is nehéz - a mezőgazdasági terme­lésből szeretne megélni. Nem fér hozzá kétség, hogy a nevesítetlen földek célszerű hasznosításáról a helyi lakosságot képviselő önkor­mányzati szervek tudnának gon­doskodni. Ez egyébként nem is a legfontosabb kérdés, hiszen csak egy részét képezi az elavult centra­lizmus és a jövőbe tekintő agrárpo­litika közti ellentétnek. Minden­esetre jó indikátorként szolgál e két hozzáállás megkülönböztetéséhez. Sajnos, a kormány és a koalíciós ta­nács ebben a kérdésben nem akar állást foglalni és saját programja mellett kiállni. Csupán két párt köz­ti vitás kérdésnek tekinti, mondván hogy egyezzenek meg, ahogy tud­nak. A baloldali párt vezetője ezt még jobban leszűkíti, a minisztere elleni személyeskedésnek minősíti. Mindez nehéz helyzetbe hozza azo­kat, akik tisztán látják a helyzetet és a jövő, a megélhetés érdekében fe­lelősséget mernek vállalni. A szerző agrármérnök Egyes termelők 25 tonnás termésátlagot is elértek. A raktárak az ország északi és déli részén egyaránt telítve vannak A rossz idő ellenére elég burgonya termett ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Az idei év a mezőgazda­ság szempontjából a katasztrofális esztendők sorát bővíti. A mezőgaz­dászoknak a szárazság milliós káro­kat okozott, az ország pedig több terményből is behozatalra szorul. A kedvezőtlen időjárás ugyanakkor úgy látszik, a burgonyának egyálta­lán nem ártott, hiszen egyes ter­melők akár 25 tonnás termésátlagot is elértek hektáronként. A raktárak az ország északi és déli részén egyaránt telítve vannak, bur­gonyából így idén nem lesz hiány. Jozef Zajac, a Szlovák Burgonyater­melők Szövetségének elnöke a Prav­da napilapnak nyilatkozva elmond­ta, akinek nincs raktára, az igyek­szik áron alul eladni a termékeit. Ide elsősorban a kistermelők sorol­hatók, akik együttesen jelenleg na­gyobb területen gazdálkodnak, mint a nagytermelők. A kistermelők 7 koronáért igyekeznek túladni a burgonya kilogrammján. Egyes po­zsonyi üzletekbe azonban szeptem­berben már 4-5 koronás áron is szál­lítottak burgonyát. Zajac előrejelzé­sei szerint a burgonyapiaci helyzet még e hónapban stabilizálódhat. A burgonyával beültetett terület nagy­sága nem ismert, hivatalosan ugyanakkor mintegy 27 ezer hektá­ros területtel számolnak. A nagyter­melők ebből 12 700 hektáros terüle­ten gazdálkodnak. A burgonyapiaci helyzet stabilizá­lásához Zajac szerint csak egy út vezet, mégpedig a regisztrált ter­melők számának növelése. Létezik ugyan elfogadott burgonyapiaci rendtartás, ám a termelők csak­nem fele nem tartja be azt. Épp azokról a kistermelőkről van szó, akik gyakran nem is tudnak a bur­gonyapiaci rendtartás létezéséről. Egyetlen gondjuk, minél hamarabb megszabadulni a megtermelt bur­gonyától, mivel tárolási lehetősé­geik nincsenek. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony október 5-én Komárom október 5-én Rimaszombat október 5-én Zselíz október 5-én Losonc október 5-én Kassa október 5-én sárgarépa 12-15 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 12-17 Sk/kg 13-15 Sk/kg petrezselyem 35-40 Sk/kg 30 Sk/kg 38 Sk/kg 35 Sk/kg 24-35 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10-15 Sk/kg 8-1.0 Sk/kg 10 Sk/kg gesztenye 60 Sk/kg X X X X X paprika 12-20 Sk/kg 8-16 Sk/kg 12-16 Sk/kg 10-20 Sk/kg 10-18 Sk/kg 15-20 Sk/kg karalábé 14 Sk/db 4-6 Sk/db 5 Sk/db 5-7 Sk/db 16-25 Sk/kg 16 Sk/kg zeller 10 Sk/kg 6-8 Sk/db 12 Sk/db 10 Sk/kg 6 Sk/db 8 Sk/db káposzta 6-7 Sk/kg 6-7 Sk/kg 9 Sk/kg 10 Sk/kg 6-16 Sk/kg 8 Sk/kg őrölt pirospaprika X X X 250 Sk/kg X X cékla 8 Sk/kg X X X 10-13 Sk/kg 10 Sk/kg hagyma 13-15 Sk/kg 14-18 Sk/kg 15 Sk/kg 8-15 Sk/kg 15-16 Sk/kg 14 Sk/kg paradicsom 15-20 Sk/kg 12-14 Sk/kg 12-15 Sk/kg X 15-18 Sk/kg 11-24 Sk/kg karfiol 15-30 Sk/db 10-25 Sk/db 20-30 Sk/db 15-25 Sk/fej 25 Sk/db 15-25 Sk/db dió 160-180 Sk/kg 130 Sk/kg X 100 Sk/kg X X szőlő 40 Sk/kg 18-20 Sk/kg X X 42-45 Sk/kg 26-45 Sk/kg kel 16-18 Sk/kg 10-12 Sk/fej 18 Sk/kg 15 Sk/kg 10-11 Sk/kg 18 Sk/kg alma 15-24 Sk/kg 10-18 Sk/kg 10-22 Sk/kg 18 Sk/kg 10-27 Sk/kg 15-25 Sk/kg tök X 6-8 Sk/db 10 Sk/kg X X X fokhagyma 54-60 SK/kg 40-50 Sk/kg 45 Sk/kg 60 Sk/kg 48-55 Sk/kg 55 Sk/kg uborka 25-30 Sk/kg 20 Sk/kg X X 25-30 Sk/kg 20 Sk/kg tojás 3,10-3,30 Sk/db 2,70-3,20 Sk/db 3,00 Sk/db X 3,10 Sk/db 3,00 Sk/db méz X X 70 Sk/I 80 Sk/I X X AGRARMORZSAK Nő a kertészet szerepe Pozsony. A kertészet aránya a szlovákiai növénytermesztésben eléri a 17,4 százalékot és a jövő­ben további növekedésére számí­tanak. Ha sikerül kedvező körül­ményeket teremteni a kertészet további fejlődéséhez, akkor rész­arányát a jövőben akár 20 száza­lékra is lehet növelni. Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Kamara szó­vivője szerint azonban nem el­képzelhetetlen a 25 százalékos részarány sem. (SITA) Több támogatást a mezőgazdászoknak Nyitra. A hazai mezőgazdasági termelők gazdasági feltételeit a jövőben jelentős mértékben a vi­lágpiac alakulása befolyásolja majd - nyilatkozta Blaas Géza, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripa­ri Kutatóintézet munkatársa. Szerinte azt a rövid időszakot, ami Szlovákia európai uniós csat­lakozásáig még hátravan, az ál­lamnak a mezőgazdaságnak jut­tatott nagyobb támogatásokkal kéne áthidalnia, amivel a mezőgazdaság technikai felsze­reltségét javítanák. (TA SR) Cseh sör Szlovákiában Pilzen. A püzeni Prazdroj a Vel- kopopovicky Közel gyártását ter­vezi a Vel’ky Saris sörgyárban, ahol már a Gambrinust is gyárt­ják. A Saris, úgy mint a Prazdroj és a Velkopopovicky Közel a So­uth African Breweries (SAB) dél­afrikai sörgyártó csoportba tarto­zik. A Prazdroj szóvivője, Jaros- lav Pomp szerint a Közel Szlová­kiában még mindig a keresett márkák közé tartozik. (MfD) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. október 9-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,889 Magyar forint (100) 16,693 Angol font 72,860 Német márka 22,440 Cseh korona 1,232 Olasz líra (1000) 22,667 Francia frank 6,691 Osztrák schilling 3,190 Japán ien (100) 46,162 Spanyol peseta (100) 26,378 Kanadai dollár 33,616 Svájci frank 28,793 Lengyel zloty 11,023 USA-dollár 50,259 Jelentős hazai tejgyártók hatékony összefogása Létrej ött a Milk holding ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A külföldi áruházláncok szlovákiai teijeszkedésére a hazai tejgyárak a Műk holding megalapí­tásával válaszolnak. Ez egyelőre há­rom tejgyárat - az érsekújvári Mlie- kospolt, a lévai tejgyárat és a Bánov- ce nad Bebravou-i Milsyt - foglalja magába, de várják további tejgyárak jelentkezését is. A Milk holding lét­Végéhez közeledik a szüret a Megkapták a ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagykürtös. Teljes ütemben folyik a régió gazdaságaiban az őszi érésű termények betakarítása. Biztató eredményekkel végéhez közeledik a szőlő- és almaszüret, folyamatosan halad a szárazság következtében in­kább csak szüázsolásra alkalmas ku­korica begyűjtése. Megsínylette a csapadékmentes időjárást a napra­forgó is, amely a 2180 hektárnyi ve­tésterület feléről már fedél alá ke­rejöttével egy olyan rt. jelent meg a piacon, amelynek éves kapacitása eléri a 150 millió liter tejet. A hold­ing tagjai közösen szervezik üzlet- politikájukat. A társaság tárgyaláso­kat folytat a Szlovákiába érkező ke­reskedelmi hálózatokkal, amelyek üzletközpontjaik felépítésének be­fejezése előtt állnak. Együtt sokkal szélesebb árukörrel képesek ellátni az üzletközpontokat. (P) Nagykürtösi járásban támogatást rült. Az elmúlt napokban el­kezdődött a mintegy 650 hektáron termesztett cukorrépa szántása is, s az utóbbi időben hullott jelentősebb mennyiségű csapadék pedig némi­leg megkönnyítette a talajelőkészí­tést és az ősziek vetését. A búzát 8530, az árpát 784 és a rozst 590 hektáron szükséges földbe juttatni. Mindenképpen jó hír, hogy a rend­kívüli szárazság ellensúlyozására a kormány által ígért támogatást megkapták a gazdaságok, (-dzsár) Megjelent a Jó Gazda szaklap októberi száma Kertésztalálka Perbetén ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az ország minden tájáról érkeztek érdeklődők a perbetei ker­tésztalálkozóra - tudhatjuk meg a Jó Gazda októberi számából. A vetőmag-forgalmazó cégek képvi­selői meglepetten tapasztalták, mennyire tájékozódónak az embe­rek, hiszen rendre a legújabb faj­tákról faggatták őket. Arra is figyel­meztettek, hogy a már évek óta tar­tó aszály egyre nyilvánvalóbbá te­szi, hogy csak a felkészülteknek van esélyük a megélhetésre. A lap ha­gyományaihoz híven a legtöbb anyag szakmai problémákkal fog­lalkozik. Hosszú cikk tárgyalja a bú­zatermesztés kérdéseit, például azt, mi módon korrigálható, ha a vetés során nem sikerül biztosítani az ideális feltételeket. Sok függ a fajtaválasztástól is, így ezzel kap­csolatban sem árt a jó tanács. Véget ért a dinnyeszezon és a lap szerint ennek tapasztalatai arra utalnak, hogy a termesztők már végre-vala­hára eljuthatnának az összefogásig. A Gazdaképző rovatban ezúttal a kaliforniai pajzstetűről és az ellene való védekezés lehetőségeiről ol­vashatunk. A növényvédelemmel kapcsolatos rovatban a krizantén dominál, egy táblázatban az összes károsítója ellen engedélyezett ké­szítményt megtalálhatjuk. Szezon lévén a lap ír a cukorrépa termesz­tésről, hasznos tanácsokkal látva el a termesztőket a lehető legnagyobb cukorhozam elérésének módjáról. Az állattenyésztők ezúttal a kecske­tej házi feldolgozásáról szóló soro­zat első részével találkozhatnak Ez cáfolja azt az állítást, hogy a kecske­tejnek kellemetlen szaga lenne. Rá­adásul a feleslegből egy sor ízletes termék gyártható. Ehhez nincs szükség gépekre, mindössze aka­ratra és ügyességre. Végezetül a lap színes riportban számol be a kisud- varnoki apróállat-bemutatóról, amelyre 67 tenyésztő nevezett be 336 galambbal, 89 baromfival és több mint 100 nyúllak (-ti-)

Next

/
Thumbnails
Contents