Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-21 / 217. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 21. Politika 5 Nyilvános nyomás nélkül a politikusoktól hiába várjuk a korrupciót korlátozó körülmények kialakítását-----------------------------------------------------------------------------------------%------------------------------------------------------------------------------------------­Ko rrupt országban élünk A Transparency Internatio­nal (TI) néhány napja tette közzé aktuális korrupciós indexét. Szlovákia ebben nagyon rossz helyen szere­pel, az egyetlen jó hír, hogy megkezdődött egy nemzeti korrupcióellenes program megvalósítása. Erről beszél­gettünk Daniela Zemanovi- covával, a TI programigaz­gatójával. TUBA LAJOS Hogyan jön létre a korrupciós mutató? A korrupció mértékének mutatóját a Transparency International nevű nemzetközi szervezet állapítja meg a világ különböző országai­ban. Az információkat legalább három forrásból szerezzük be, de ha lehetséges, még ennél is több tanulmányt használunk fel. Az in­dex mindig az utolsó három év eredményeire alapul, hogy így is csökkenjen az esetleges egyszeri hatások szerepe. Ez tehát azt je­lenti, hogy az idei hazai index az elmúlt három évben kialakított vé­leményt tükrözi. Meg kell állapíta­nom, hogy Szlovákiában a korrup­cióról alkotott vélemény különö­sebben nem javult, a visegrádi or­szágok között a legrosszabb he: lyen végeztünk. Milyen konkrét anyagokból in­dultak ki a mutató megállapítá­sakor? A világ különböző országaiban 8 ismert nemzetközi elemző szerve­zet 16 felmérése vizsgálta a lakos­ság, az ott élő külföldiek vagy a vállalkozók véleményét a korrup­ció elterjedéserői. Ezek között van olyan, amely több mint 110 or­SS Szeretnénk bemu- r tatni, hogy a polgá­roknak milyen eszköze­ik vannak a korrup- . . ció leküzdésére. \\ szágban dolgozott, de van olyan is, amely csak egy tucatnyiban. Az Economist Intelligence Unit pél­dául 115 országban kérdezte meg az ott dolgozó külföldieket, mi­ként vélekednek a politikusok és az állami hivatalnokok korrum- páltságáról. A kutatások eredmé­nyei egyébként az interneten hoz­záférhetőek. Tavasszal nálunk is korrupcióel­lenes kampány indult. Ennek ko­Szlovákiában a korrupcióról alkotott vélemény nem javult, a visegrádi országok között a legrosszabb helyen végeztünk. (Somogyi Tibor felvétele) molyságára utal, hogy Önök a kormányfővel közösen tartottak erről sajtóértekezletet. Néhány hónap elteltével viszont úgy tű­nik, már nem annyira optimisták. A hazai korrupció valóban olyan mértékű probléma, ami ellen fel kell lépni. A nemzeti program már elkészült, és a teljesítése is meg­kezdődött, de egyelőre nem mondhatjuk el, hogy a helyzet je­lentősen megváltozott volna. Ez hosszabb folyamat, így nem meg­lepetés, hogy a lakosság vagy a vállalkozók véleménye sem javult. Erre akkor számíthatunk, ha sike­rül elfogadtatni a nemzeti prog­ramban szereplő intézkedéseket. A korrupcióellenes program alap­ján az egyes minisztériumok kidol­gozták a saját cselekvési tervüket, konkrét feladatokkal, határidők­kel. Mi arra figyelmeztettünk, hogy ebből a folyamatból több olyan intézmény is kimaradt, ame­lyek szintén közpénzekkel dolgoz­nak, például a Nemzeti Vagyon­alap, a Szociális Biztosító vagy az egészségbiztosítók. Ezek ugyanis közvetlenül nem állnak a kormány fennhatósága alatt, ezért újra meg kell őket szólítani és felkérni, hogy kapcsolódjanak be a programba. Ezt ki teheti meg? Ezzel kapcsolatban nagyon fontos a nyilvánosság nyomása, illetve ki kell használni a parlament ellenőr­zési szerepét. A korrupcióellenes program irányító bizottsága már összeállította ezeknek a szerveze­teknek a listáját. Milyen tapasztalataik vannak a minisztériumi cselekvési tervek­kel? Lesz ezekkel kapcsolatban nyilvános vita? Eddig csak néhányat láttunk, és el kell mondanom, hogy minőségük eléggé különbözik. Vannak köztük formálisak, néhányon azonban egyértelműen látszik a változásra való törekvés. Én úgy tudom, hogy a minisztériumi cselekvési tervek­ről terveznek nyilvános vitát, mégpedig úgy, hogy közzéteszik ezeket a kormányhivatal inter­netes oldalán. Mit tekinthetünk majd a korrup­cióellenes program valódi vég­rehajtásának? Szerintem a végrehajtás már több tekintetben megkezdődött. Ilyen­nek számít az információszolgálta­tásról szóló törvény. Mi inkább azt kifogásoljuk, hogy a program ad­minisztratív részének kidolgozása a lehetségesnél lassabban halad. Ezzel kapcsolatban három előké­szítő bizottság alakult, a megelő­zéssel, a büntetéssel foglalkozó és az ágazatközi, amelyben a mi szer­vezetünk is dolgozik. Miért éppen az ágazatközi terü­lettel foglalkoznak? Mi valójában a korrupcióval össze­függő és ágazatközinek nevezhető témában szeretnénk vitát nyitni. Ilyen például a képviselői immuni­tás mértéke, a politikai pártok fi­nanszírozása, vagy a közigazgatás etikai kódexének kérdése. A polgá­roknak, de a hivatalnokoknak is tudniuk kellene, tulajdonképpen ^vA hazai korrupció valóban olyan mér­tékű probléma, ami .. ellen fel kell lépni. >> mit engedhetnek meg maguknak a korrupció gyanúja nélkül. Sze­retnénk elérni, hogy az ilyen eti­kai jellegű témák az iskolai okta­tás részévé váljanak. Hamarosan médiakampány is indul, ennek té­mája a korrupcióellenes küzde­lem lehetséges módszerei lesz. Azt szeretnénk bemutatni, hogy a pol­gárok már" most milyen eszközök­kel rendelkeznek a korrupció le­küzdésére, milyen lehetőségek vannak a közbeszerzésben, az in­formációszolgáltatási törvényben stb. Nyilvános nyomás nélkül ugyanis a politikusoktól hiába várjuk a szükséges változások meghozatalát. Ha mindez sikerül, akkor várhatjuk, hogy már a köz­vélemény is fogja érzékelni a kor­rupció visszaszorulását. Miként vélekedik azokról a köz­vélemény-kutatásokról, melyek szerint a hazai lakosság tulaj­donképpen akceptálja a korrup­ció létét a közszférában? A felmérések szerint a lakosság több mint 80 százaléka gondolja úgy, hogy a közigazgatásban jelen van a korrupció. Sőt, általában be­letörődést is tapasztaltunk, mivel nem nagyon hittek benne, hogy ezen változtatni lehet. Bennünket ez arról győzött meg, hogy a kor­rupcióellenes küzdelem egyik leg­fontosabb teendője éppen a lakos­ság számára szánt felvilágosító kampányok megszervezése. Húska: dömpingáron válunk meg a stratégiai vállalatoktól Jóváhagyták a kincstár pénzügyi jelentését ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Az Európai Unióba be­lépni kívánó országok a 2000- 2006 időszakban három csatlako­zást segítő program, a PHARE 2000, az ISPA és a SAPARD kere­tében pályázhatnak támogatásért az Uniónál - tájékoztatott Michal Sykora, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának elnöke. A PHARE-programon belül az EU évi 50 millió eurót ajánl fel Szlo­vákiának, ebből 12 milliót a hatá­rokon átívelő együttműködésre, 10-15 milliót régiófejlesztési prog­ramokra, 23 milliót pedig intéz­ményrendszerek kiépítésére. Az ISPA keretében Szlovákia 36,4 és 57,7 millió euró közötti összeget kaphat környezetvédelmi, vala­mint közlekedésfejlesztési célok­ra, a SAPARD-programon belül évente 18,3 millió euró pályázha­tó meg vidékfejlesztési tervezetek­kel. Viera Krakóvská alelnök hangsúlyozta, hogy a támogatá­sok megszerzéséhez elengedhe­tetlen a regionális önkormányzat­ok létrehozása, az EU ugyanis ál­lami szerveknek nem nyújt támo­gatást, a pályázatokat a regionális önkormányzatoknak, vagyis a me­gyéknek kellene benyújtaniuk. Példaként említette, hogy a víz- és csatornaművek felújítására azért nem kaphatnak az önkormányzat­ok uniós támogatást, mert a mű­vek még mindig nem kerültek át községi tulajdonba, állami vállala­tot pedig az Unió nem támogat. Az alelnök asszony kifogásolta, hogy az uniós programokról szóló in­formációk nagyon nehezen jutnak el a címzettekhez, vagyis az ön- kormányzatokhoz, mivel a tájé­koztatás az interneten található, de még korántsem minden közsé­gi hivatalt szereltek fel számító­géppel. Krakóvská szerint a tájé­kozatlanságért az egyes fejlesztési területeket felügyelő minisztériu­mok is felelősek, mert visszatart­ják az információkat. (G. L.) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A kormánykoalíciós frakciók eltérő álláspontjai miatt a parlament elhalasztotta a mező- gazdasági törvény megszavazá­sát. Elfogadták a képviselők az átalányadót magában foglaló jö­vedelemadóról szóló törvényt. A jogszabályt ismét a második olva­satba sorolták. A javított változat szerint átalányadót az az iparen­gedéllyel rendelkező személy fi­zethet, akinek éves jövedelme, il­letve mellékjövedelme nem éri el a 1,5 millió, illetve a 100 ezer ko­ronát. Elfogadta a törvényhozás az értéktőzsdéről szóló 'terveze­tet. A törvény egyetlen jogszabá­lyon belül rendezi a tőzsde műkö­désének feltételeit, valamint lehe­tőségeit. Hosszas vita követte a Brigita Schmögnerová által beter­jesztett, az idei év állami költség- vetésének első féléves teljesítésé­ről szóló jelentést. Augustin Ma­rián Húska meggyőződése, hogy a kormány dömpingáron válik meg a stratégiai fontosságú válla­latoktól. Miroslav Maxon (HZDS) felrótta a kabinetnek a gazdaság alacsony mértékű növekedését, a térségünkben tapasztalható leg­magasabb inflációt és a munka­nélküliségi arányt. A volt pénz­ügyminiszter szerint a Dzurinda- kormány hatalomra kerülése óta csökkent a külföldi tőkebeáram­lás is. Farkas Pál (MKP), a költ­ségvetési bizottság elnöke vissza­utasította Maxon állítását, hogy egyre növekedne a lakosság adó­terhelése. Schmögnerová zársza­vában felhívta a figyelmet arra, hogy a volt pénzügyminiszter bí­rálatával nem takarhatja el mind­azt, amit kormánytagként elköve­tett. Úgy véli, érdemes elgondol­kodni azon, hogy Maxon minisz­terként miért nem teljesítette azo­kat a feladatokat, amit most a ka­binetnek ró fel. A pénzügyminisz­ter jelentését a képviselők elfo­gadták. (sárp) RÖVIDEN Mojzis veszélyben érzi magát Besztercebánya. Frantisek Mojzis nem jelent meg a tárgyaláson, ahol tanúskodnia kellett volna az őt többször halálosan megfenyege- tők ellen. A vállalkozó szerint három éve, amikor a feljelentést meg­tette, még reménykedett a változásban, de azóta talán rosszabbra for­dultak a dolgok. A tárgyaláson azért nem jelent meg, mert úgy érzi, továbbra is veszélyben van az élete és a családja. (SITA) Döntést ígérnek, de csak az év végére Pozsony. A Pozsonyi Kerületi Bíróságon újra elölről kezdődik Jozef Matula gyilkosainak pere. Csak három hónap után jöttek rá, hogy Pavol Farkas bíró nem dönthet az ügyben, mivel a legfelsőbb bíró­ság egy korábbi határozata alapján olyan üggyel nem foglalkozhat egy bíró, amellyel korábbi vizsgálat során már foglalkozott. A kerü­leti bíróság azt ígéri, az év végére döntés születik. (SITA) Eduarf Kukán a reformokat sürgeti Pozsony. Eduard Kukán szerint a jugoszláviai választásoknak demok­ratikusnak kellene lenniük, különben nehezen képzelhető el az egész régió stabüitása. A szlovák külügyminiszter az ENSZ 55. közgyűlés­ének tegnapi ülésén szólalt fel, s a három legkomolyabb probléma­ként a terrorizmust, a szervezett bűnözést és a fegyveres konfliktuso­kat jelölte meg. Ezeket az ENSZ tudná a legjobban megoldani, ami­hez azonban szükség van a szervezet reformjára - mondta (SITA) Sagát visszafizeti a különbözetet Pozsony. Tibor Sagát hajlandó visszafizetni azt a körülbelül 100 ezer koronát, amit 1996 és 1998 között a kramárei kórházban jogtalanul keresett. Sagát az említett időszakban képviselő volt, és a kórház in­tenzív osztályán is dolgozott. A hatályos törvények alapján viszont nem vehetett volna fel a minimálbérnél nagyobb fizetést. (TA SR) Érezhetően csökkent a korona árfolyama Pozsony. Az eurónak az amerikai dollárhoz viszonyított értékveszté­se, továbbá a közelgő népszavazás gerjesztette belpolitikai bizonyta­lanság együttesen tovább gyengítette a szlovák korona árfolyamát. Tegnap például további 0,30 koronával esett az értéke a dollárhoz ké­pest, sőt már az euróhoz viszonyítva is gyengül. (SITA) Nem támogatja az állami dotáció csökkentését az MKP Valódi megoldás kell ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az MKP nem támogatja a pénzügyminiszter elképzelését, hogy 30%-ról 25-re csökkenjen a la­kásépítési takarékosság állami dotá­ciója. Kvarda József, az MKP parla­menti képviselője elmondta, a pénz­ügyi tárca szerint azért csökkente­nék a támogatást, mivel a jövőben inkább a jelzáloghitel segítségével szeretnék támogatni a lakáshoz ju­tást. Kvarda úgy véli, „ez az érvelés nem állja meg a helyét”. Hozzátette, ebben az évben az építési takaré­kosság támogatására 2,6 milliárd koronát különítettek el, míg a jelzá­loghiteire csak 100 milliót. A politi­kus szerint inkább azzal van a gond, hogy a pénzintézetek a pénzügyi ke­retet nemcsak a lakáshelyzet fejlesz­tésére fordítják. „Ha ez valóban így van, akkor világosan ki kell monda­ni. Nem a lakosságot kell hátrányos helyzetbe hozni egy ilyen egyszeri döntéssel, hanem valódi szisztema­tikus megoldást kell bevezetni” - szögezte le Kvarda, aki szerint csök­kenni fog a lakásépítések száma, ha nem sikerül ilyen megoldást találni, ezt pedig az MKP nem tudja támo­gatni. (bár) 450 ezer eurót oszt szét a Nemzetközi Visegrádi Alap Óriási az érdeklődés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A visegrádi csoport orszá­gainak kormányfői idén júniusban állapodtak meg a Nemzetközi Vi­segrádi Alap létrehozásáról a kultú­ra, a sport, a tudomány, a kutatás és a határon átnyúló együttműködés támogatására. A tagállamok éves hozzájárulása 250 ezer euró. Az alap évente kétszer 450 ezer eurót oszt szét a jelentkezők között. A tá­mogatásért folyamodók szeptem­ber 15-ig nyújthatták be pályázatai­kat. A visegrádi nagykövetek októ­beri varsói ülésükön döntik el, mely szervezetek és személyek kapják meg a támogatást, amelynek maxi­mális összegét nem határozták meg. Urban Rusnák ügyvezető igaz­gató tájékoztatása szerint az eddig beérkezett 230 pályázó 9 millió euróra tartana igényt, ami hússzo­rosa az alap jelenlegi kereteinek, így becslései szerint csak a pályázatok beküldőinek 5 százaléka kaphat tá­mogatást. Azok a pályázatok része­sülnek majd előnyben, melyek vala­milyen formában kapcsolódnak az európai integrációhoz, és a legna­gyobb csoportot érintik. Rusnák bí­zik abban, hogy a túljelentkezés az alaptőke emelésére ösztönzi majd az államokat, és a jövőben több pá­lyázót tudnak támogatni. - Az óriási érdeklődés bizonyítja, hogy a viseg­rádi együttműködés gondolatát nemcsak a politikai elit, hanem a polgári társadalom is elsajátította - jelentette ki Urban Rusnák. (szm) Kormanytervezet a pénzmosás elleni jogszabályról Gyorsan j árnak el SZABÓ MÓNIKA Pozsony. A kormány javaslatára a parlament gyorsított eljárásban vi­tatja meg a bűncselekményből szár­mazó pénzek legalizálását korláto­zójogszabályt, melyet a kabinet teg­nap jóváhagyott. A belügyminiszter által beterjesztett jogszabály a Ján Langos-féle, pénzmosás elleni tör­vény kormányváltozata. Langos ja­vaslatát az államfői jogköröket gya­korló kabinet a közelmúltban újra­tárgyalásra visszautalta a parla­mentbe, egyben ígéretet tett saját tervezet kidolgozására. A jogsza­bály figyelembe véve az Európai Unió normáit, pontosítja az egyes kifejezéseket. Szokatlannak a 100 ezer korona értékű tranzakciót meghaladó pénzügyi művelet szá­mít. A bankok, posták ilyen esetben kötelesek azonosítani a személyt, és gyanú esetén 24 órán belül jelentést tenni a pénzügyi rendőrségen. Vi­szont ha kiderül, hogy nem került sor bűncselekményre, a hivatalnok pénzbírsággal sújtható. Állami szerveknek nem nyújt támogatást az Unió Kellenek a regionális önkormányzatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents