Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-16 / 213. szám, szombat
A Kelet-európai Falutanítási Program keretében a nyáron tizenegy községben tartottak angol tanfolyamokat. Mind az oktatók, mind a résztvevők elégedettek voltak Kultúrák találkozása Dél-Szlovákiában Tracy Zupancis az ország legnagyobb lélekszámú falujában, Tardoskedden a gyerekek nagyon hamar szívükbe zárták az amerikai oktatót Fotó: a szerző /1/ és archív /1/ KAMONCZA MÁRTA árom évvel ezelőtt New York államban jegyezték be a Learning Enterprise Alapítványt, amely nyaranta a Kelet-európai Falutanítási Program keretében angol anyanyelvű egyetemistákat küld a kontinens posztkommunista országaiba, hogy ott angolra tanítsák az érdeklődőket. Tavaly a Komáromban működő Polgári Klub szervezésében az alapítvány közvetítésével kísérletképpen angol oktatók érkeztek két komáromi járásbeli községbe, Búcsra és Marcelházára. A program, amelynek keretében a vendéglátók az angol egyetemistáknak szállást és ellátást biztosítanak a községekben, ennek fejében ingyen oktatják a lakosságot, a tanfolyamokra kortól és iskolai végzettség nélkül bárki jelentkezhet, olyan jól sikerült, hogy a szervezők úgy döntöttek az idén is megismétlik, immár tizenegy dél-szlovákiai faluban: Ipolyszakállason, Szálkán, Ga- ramkövesden, Tardoskedden, Szímőn, Vajkán, Szentpéteren, Vág- füzesen, Búcson, Marcelházán és Hetényben. A siker ezúttal sem maradt el, mind a diákok, mind az oktatók elégedettek voltak.- Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a tanfolyamok nemcsak az oktatásról, a' tanulásról szólnak, hanem ennél lényegesen többről. A különböző kultúrák egyfajta találkozásáról van szó, hiszen a délelőtti hagyományos tanítási órák után az oktatók diákjaikkal együtt közös programokon vettek részt. Az oktatók meséltek saját kultúrájukról, hagyományaikról, miközben a diákok segítségével megismerkednek az itteni szokásokkal, az emberek mentalitásával, életmódjával - állítja Tolnay Ádám, a Learning Enterprise Alapítvány képviselője. Elmondása szerint az alapítvány az idei sikereken felbuzdulva jövő nyáron már 18-20 dél-szlovákiai községben kívánja megvalósítani a programot. Katie Watson tipikus amerikai: nyitott az újra, közvetlen, barátkozó. Nyárón Szímőn tanított. Bób János, a község polgármestere látta vendégül az amerikai lányt. A polgármester fia, aki egyébként a pozsonyi Közgazdasági Tudományegyetem hallgatója, jól beszél angolul, szívesen közvetített Katie és a család többi tagja között. A nagyvárosban élő lányra az újdonság erejével hatott a falusi élet. Ottléte alatt a polgármesterék két disznót is vágtak azért, hogy Katie lássa, milyen is a disznótor.- Naponta három tanfolyamot tartott a helyi művelődési házban. Minden egyes alkalomra komolyan felkészül, tesztlapokat és egyéb segédeszközöket készített, mondja Bób János. Katie délután zömében nyolcadikos-kilencedikés gyerekeket tanít. Az oktató szinte elveszik tanítványai között. A gyerekek körbeülik, aktívan bekapcsolódnak a társalgásba.- En az iskolában is tanulok angolul. Erre a tanfolyamra azért járok, mert kíváncsi voltam, milyen szinten tudok kommunikálni egy született angollal. Az elején alig értettem Katie-t, de most már csaknem minden szavát megértem. Egyébként nagyon közvetlen. Perceken belül bensőséges, családi hangulatot teremt. Ha valamelyik szót nem értjük, megkérdezzük és ó kézzel-láb- bal magyaráz, mindaddig amíg rá nem jövünk a szó értelmére, szögezi le Katie egyik tanítványa. Ő is, hasonlóan a többi diákhoz, nagyon megkedvelte az amerikai lányt. Bób János polgármester közben elmondja, családja különböző programokat készít Katie-nek, a cél, hogy a lány nemcsak Szímőt, hanem a környék nevezetességeit is megismerje. Egyébként Szímőn is van elég látnivaló. A községben született Jedlik Ányos, a dinamó feltalálója. A tudós emlékét késői utódai nagy odafigyeléssel ápolják. Az idén emlékszobát is nyitottak. Az odalátogató fényképek, korabeli újságkivágások, személyes tárgyak segítségével végigkísérheti Jedlik Ányos életútját. Nem messze az emlékszobától van a községi galéria, amelyben főleg szlovákiai magyar profi és amatőr festők, szobrászok alkotásait mutatják be. Katie-nek tetszett mind az emlékszoba, mind a galéria, s általában minden, ami Szímőn van.- Számomra szokatlan a falusi élet. Az, hogy reggel madárcsicsergésre ébredek, hogy gyalog közle- kedek. Néhány nap alatt azonban ezt meg lehet szokni. Remélem, egyszer még visszatérhetek. Egyelőre azonban levelezni fogunk, illetve interneten keresztül tartjuk majd a kapcsolatot - húzza alá Katie. Mint mondta, külön élményt jelentett számára dr. Petőcz Kálmánnak, Szlovákia genfi ENSZ- nagykövetének látogatása. Az ország legnagyobb lélekszámú faluja, a több mint ötezer lelket számláló Tardoskedd sem maradt ki a Kelet-európai Falutanítási Programból. Ott Tracy Zupancis oktatta az angol nyelvet. A lány dr. Bara Mihály polgármesternél lakott. A falu első emberének két iskoláskorú gyermeke van, akik kimondottan örültek annak, hogy lakásukat egy igazi amerikaival oszthatják meg. A lány közveden, nyitott, arra törekszik, hogy mindent megismeijen, ami egy falu életéhez tartozik. Különösen szeren a természetet, az állatokat, a Bara család két kiskutyájával is hamar barátságot kötött.- A községben olyan nagy volt az érdeklődés, hogy tíz évnél fiatalabb gyermekeket nem is tudtunk felvenni a tanfolyamra. így is naponta három foglalkozást tartott. Volt kezdő, közép fokú és haladó csoport. Tracy minden alkalomra becsületesen felkészül, hangsúlyozza Bara Mihály. A gyerekek számára már az is nagy élményt jelentett, hogy megismerhették: hogyan, milyen módszerekkel oktatnak a tengerentúlon. Az angol tanfolyamok két-három hétig tartottak, s erre az időre Dél-Szlovákia tizenegy községébe egy kis Amerika költözött. Egy-egy községben 50-60 személy látogatta a tanfolyamokat. Az oktatók számunkra talán kissé szokatlan életszemlélete, nyitottsága nagy hatással volt a tanítványokra. A Kelet-európai Falutanítási Program célja, hogy a különböző nemzetek között közvetlen kapcsolatot alakítson ki, és ezzel együtt fejlessze az oly nélkülözhetetlen nyelvi készséget is. Azáltal, hogy a falusi gyerekek találkoznak más kultúrából érkező fiatalokkal, javulnak nyelvi készségeik, javul a kiejtésük, lehetőségük nyílik a már megtanult nyelvtan kevésbé könyvszerű, élő kommunikációban való gyakorlására. Az más kultúra pedig olyan vonzerőt jelenthet, hogy a tanítványok viszonya is megváltozhat a tanult nyelvhez és kultúrához. Mindez ösztönzi a diákokat arra, hogy év közben is intenzíven tanulják a nyelvet, hiszen akkor a következő nyáron könnyebben, gördülékenyebben beszélgethetnek majd a vendégtanárokkal, összegzi a program előnyeit a szervezők - a Fórum Intézet Információs Központja, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Komáromi Területi Választmánya és a Komáromi Polgári Klub - nevében Andruskó Imre, a Komáromi Polgári Klub vezetője. Vannak kényes társadalmi problémák, melyekre a biológiában érdemes keresni az egyszerű válaszokat Változó világ, ősi hormonok GŐRFÖL ZSUZSA Ha most az igazságügyi miniszter látna, menten gyógykezelésre ítélne - aggodalmaskodtam, de nem tudtam levenni a szemem arról a formás fenékről, amely ott haladt előttem. A magas, karcsú, valószerűtlenül hosszúlábú lány a tornacipőben is kecsesen, büszkén felszegett fejjel járt, s rendszeres időközökben hátradobta a hátát verdeső fürtjeit. Kész manöken - szögeztem le magamban -, ha Versace élne, még az ő szeme is megakadna rajta. A buszmegállóhoz érve meggyőződhettem róla, hogy Versace szeme biztosan, merthogy az általam leplezetlenül irigyelt, lenyűgözően formás fenék tulajdonosa - fiú volt. Az eset szöget ütött a fejembe, s elkezdtem tudatosan figyelni a tizensok-huszonegynehány éves, mindkét nemhez tartozó fiatalokat. Leszámítva a nagy népi vályúk, azaz a gyorsétkezdék és a sörözők törzsközönségét, meg a természet néhány genetikaüag félrekódolt áldozatát, szembetűnő a két nem egyre nagyobb hasonlósága. Nem az uniszex viseletről vagy frizurákról van szó, hanem kimondottan a fizikai adottságokról. Magas termet, karcsú derék és csípő - ezek jellemzik elsősorban a mai fiatalokat. Ami a fiúkat illeti, nincs is semmi baj, sokkal rosszabb a helyzet a lányokkal: a nőgyógyászok máris aggódnak az egyre több császár- metszés miatt. Pedig ez ügyben éppen a tudomány, egészen konkrétan az orvostudomány a ludas: fejlődésével vége szakadt a természetes kiválasztásnak, amely a keskeny csípőjű nőket kínhalálra ítélte. Hála istennek, mondjuk ma, viszont évszázadokon keresztül ezt elkerülhetetlennek, sőt még rendjén valónak is tartották, hiszen a biblia szerint az Úr, amikor az első emberpárt kiűzte a paradicsomból, haragjában azt mondta az engedetlen Évának: „megsokasítom felette igen fájdalmidat..., fájdalommal szülöd magzatidat”. Ha jobban belegondolunk, a fűző, amely darázsderekú, de dúskeblű és ringó csípőjű „homokórákká” nyomorította a nőket, nem egyszerűen divathóbort volt, hanem hatásos férjfogó eszköz, hiszen mesz- sziről hirdette: nézd, milyen széles a medencém, akárhány gyereket szülhetek, s gond nélkül fogom táplálni őket. Persze nem a fűzőnek, hanem a már említett természetes kiválasztásnak köszönhetően voltak általában ilyen szülőgép- alkatúak a nők. Száz évvel ezelőtt az átlagos termetű európai nő mellbősége 102 centi volt, csípőbősége 105, derékbősége mindössze 65 centiméter. A mai átlagos méretek ettől jelentősen eltérnek, a nők átlagos mellbősége 87, csipőbősége 92, a derékbősége pedig 68 centiméter. Mintha a férfiak és nők társadalmi helyzetének fokozatos kiegyenlítődéséhez a természet is hozzá akarna járulni a maga módján azzal, hogy alkatilag is hasonlatossá teszi őket. Maga a társadalom pedig meglehetős tanácstalansággal reagál az elkerülhetetlennek tűnő folyamatra, nem nagyon tud mit kezdeni az úgymond férfiasodó nőkkel, sem az állítólag nőiesedő férfiakkal. Tovább élezve a problémát: a nők, akik természetesnek tartják, hogy állást vállaljanak, karriert csináljanak, ugyanakkor gyereket is szüljenek, s bizonyítottan többet vállaljanak a háztartási munkákból, a lehető legritkább esetben helytelenítik, ha egy férfi nemcsak fodrászhoz, hanem kozmetikushoz is jár, fürdeti, pelenkázza a gyerekét, szívesen főz, virágokat nevel és maga köti meg a pulóverét. Ezzel szemben a férfiak döntő többsége már akkor is aggodalmaskodik, ha hároméves fia kezében babát lát, s gyorsan vesz neki néhány puskát. De a kicsi lányát is megkérdi, mi lesz, ha nagy lesz, mert fel sem merül benne, hogy az ő okos lánya csak háziasszony, csak feleség legyen, s ne csináljon karriert. Mielőtt a fentiek alapján a lánglelkű feministák arra a következtetésre jutnának, hogy a nemek harcában mégiscsak a nők a jobbak, le kell szögezni: ebben is a természet a ludas. A szigorúan biológiai adottságok garantálása mellett a női hormonok a gyengédséget is kódolják, a férfi nemi hormon, a tesztoszteron viszont az agresszív viselkedésre való hajlamért is felelős. De sarkíthatunk másképp is: csakis hormonális túltengéssel magyarázható, hogy a ház ura néhanapján kioszt egy-két nyaklevest, szintúgy az is, hogy egyes nők a beléjük szorult nagy adag gyengédségtől csak úgy képesek megszabadulni, ha az út mentén árulják... Nagytakarítás Somogyi Tibor illusztrációs felvétele Katie Watson és tanítványai