Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-13 / 211. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 13. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 36. számában feltett kérdésre összesen 510 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Horváth Mária Jókai, Tomasik János koloni és Bosznay Izabella királyhelmeci olva­sónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 1945-ben. Háromnapos pedagógus-továbbképzés Kassa. Pedagógus-továbbképzés lesz holnaptól 16-ig Kassán, az ipariskola diákotthánában, az SZMPSZ szervezésében. A tréning­vezetők a legismertebb magyarországi közoktatási szakértők, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍN­PAD: Demokraták 19 ASTORKA SZÍNHÁZ: Mesél a bécsi erdő 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Indul a bakterház (a komáromi Jókai Színház ven­dégjátéka) 15,19 ALLAMI SZÍNHÁZ: Pink Floyd, Ritmusban 10,19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Fantázia 2000 (am.) 15.15, 16.45 Mission Impossible 2 (am.) 18.15, 20.45 HVIEZDA - KERTMOZI: Szomszédom, a bér­gyilkos (am.) 20.15 YMCA: Mission Impossible 2 (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Fantázia 2000 (am.) 15.30 Csibefutam (am.) 17,19, 21 ISTROPOLIS: Mission Impossible 2 (am.) 15.30, 18, 20.30 Kid (am.) 15, 17.30, 20 A mélabús csibe (cseh) 17.30, 20 OBZOR: Szomszédom, a bérgyilkos (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: A mélabús csibe (cseh) 15.30,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Titan - időszámításunk után (am.) 17 A kilencedik kapu (am.) 18.15, 20.30 Stigmata (am.) 18.30 A szibériai borbély (or.-ff.) 17 Kegyet­lenjátékok (am.) 18.30 Amerikai szépség (am.) 20.15 Felhők fölött az ég (ol—fr.-ném.) 20.30 Próbálj meg átölelni (szlov.) 20 KASSA DRUZBA: Új csapás (am.) 16, 18, 20 TATRA: A mélabús csibe (cseh) 15.30 A kilencedik kapu (am.) 17.45, 20 ÚSMEV: Mission Impossible 2 (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: 9 és 1/2 hét II (am.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Kid (am.) 15.45, 18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Mission Impossible (am.) 17, 19.15 DUNASZERDAHELY - LUX: South Park (am.) 19.30 LÉVA - JUNI­OR: Gladiátor (am.) 17, 19.30 GALÁNTA-VMK: Erin Brockovich, zűrös természet (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Meg­hitt fészkek (cseh) 19 Ötödször adják át a Deszkákat a Színházi Nyitrán Az évad elismerései TA SR-INFORMÁCIÓ A Színházi Nyitrán idén is átadják az elmúlt évad színházi elismeré­seit, a Deszka Díjakat (DOS-ky, az­az divadelné ocenenie sezóny). Az évad legjobb bemutatója kitüntető címre három előadás esélyes, s a legjobb rendezés díjára is ezen elő­adások rendezőit jelölték: ver­senyben van a Szlovák Nemzeti Színház pozsonyi Kis Színpadán bemutatott Eugene Ionescu-da- rab, a Székek (rendező: Lubomír Vajdicka), a Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése alapján a pozsonyi As- torka-Korzo Színházban készült Baltás gyilkosság Szentpétervárott (r.: Roman Polák), valamint Cse­hov Sirálya, amelyet a nyitrai And­rej Bagar Színházban vittek színre (r.: Svetozár Sprusansky). A legjobb női alakítást elismerő díjra Emília Vasáryová (Székek), Lenka Barilíková (Sirály), Anna Javorková (Stuart Mária, Hviez- doslav Színház) esélyes. A legjobb férfi alakítás jelöltjei: Robert Roth (A vihar, Hviezdoslav Színház), Emil Horváth (Székek), Boris Far­kas (Baltás gyilkosság Szentpé­tervárott). A legjobb színpadkép kategóriá­ban Frantisek Perger (Báthory Er­zsébet, Andrej Bagar Színház), Ales Votava (A vihar), illetve Ale­xandra Grusková (Sirály) Deszka­esélyes, s ugyanezen előadások közül kerül majd ki a legjobb szín­padi zene kategóriájának győztese is, hiszen Henrich Leskót a Bátho­ry Erzsébetről szóló eredeti szlo­vák musicalért, Marek Brezovskyt a Sirályért, Peter Mankoveckyt A vihar zenéjéért jelölték a díjra. A Stromy polgári társulás a Kizök­kent idő című előadásért (rende­ző: Ján Strbák), Lucia Jasková a turócszentmártoni színház egyik előadásában nyújtott alakításáért, a Pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatóinak egy csoportja pedig az Elnöknőkért (rendező: Dusán Báján) reménykedhet az évad fel­fedezése kategóriában odaítélen­dő Deszkában. A nyitrai Andrej Bagar Színház Sirályát négy kategóriában jelölték Desz­ka Díjra. Képünkön jelenet az előadásból - Trepljov szerepében Martin Kaprálik, Nyina Zarecsna szerepében Miloslava Zelmanová. (Filip Vanco felvétele) Allen és Albert Hughes egy Prága melletti faluban forgatták új játékfilmjüket Johnny Depp főszereplésével Az éjszaka ijesztő leple alatt Ha forgatókönyvet írnak, ket­ten, együtt írják. Ha filmet készítenek, közösen rende­zik. A kamerát hol az egyi­kük, hol a másikuk tartja ke­zében. Kilencvenperces do­kumentumfilmjüknek, az Amerikai stricinek ők ketten a producerei. SZABÓ G. LÁSZLÓ Allen és Albert Hughes detroiti ik­rek. Huszonnyolc évesek. Pima­szok, vagányak, rámenősek és szellemesek. Tizenkét éves koruk­ban már videokamerával filmez­tek. Első jelentős munkájukat, a Halott elnököket 1995-ben forgat­ták. Az idei Karlovy Vary-i fesztivá­lon tavaly született dokumentum­filmjükkel, az Amerikai stricivel voltak jelen. „Két és fél évet töltöttünk prostik és stricik között. Kemény világ. Sokkal keményebb, mint azt bárki gondol­ná. A »farkas« törvények mindent meghatároznak. Pénzt, sorsot, kap­csolatokat. A placc, a piac könyörte­lenül megköveteli a magáét. A fő­nök-beosztott viszonyban csak a strici nyerhet. Meg is tesz mindent, hogy a lányokból a lehető legtöbb hasznot húzza. A vágy, a testi örö­mök élvezete az ő kezében válik pénzzé. Az ügyesebb amerikai stri­cik, egymással versengve, drága ko­csikon száguldoznak - ez az életfor­májuk. Egyeden jó tulajdonságot fedeztünk fel bennük: adnak ma­gukra. Sármosak. Lefegyverzik az embert.” Köztük, mellettük jöttek rá arra is, mennyi exhibicionizmus, milyen erős szereplési vágy van bennük. „Bárkit szólítottunk is meg, mind­egyikük fontosnak érezte, hogy megszólaljon a filmben. Olyan nem fordult elő, hogy valaki eluta­sított volna bennünket. A kamera láttán egyszerűen megnyíltak, me­séltek, s mint az éjszaka vadászai, a zsákmányaikkal, a trófeáikkal, a becserkészett lányokkal dicseked­tek. A szakmai féltékenység köztük is létező fogalom. Vannak erős és gyenge stricik. A nagyhalak pedig felfalják a kicsiket. Itt nagy a tét. Mindenki a nagyvadakra, a legka­pósabb lányokra hajt. Beszéltünk olyan stricikkel is, akik milliókat keresnek évente. Ők kevesebbet árultak el a szakma fortélyairól, hi­szen nekik van igazán veszteniva­lójuk, nem az út menti vetélytársa- iknak. Arra is akadt viszont nem egy példa, hogy telefonon kerestek meg bennünket: ők is szívesen nyi­latkoztak volna, de kihagytuk őket. És tudni akarták, hogy miért. Fel sem fogták, hogy mindenkit nem szólaltathattunk meg. A legtöbben természetesen azok közül álltak a kamera elé, akik az utcán cirkál­nak. Ők az alsóbb rétegek képvise­lői. A leggazdagabb stricik, akik már milliókban mérik a vagyonu­Egymás nélkül egy lépést sem. Allen és Albert Hughes (Milos Fikejz felvétele) kát, inkább csak a hangjukat adták a filmhez. Az arcukat nem akarták megmutatni, hiszen az már egy rendőrségi anyaggal vagy egy ki­hallgatással, beismerő vallomással is felért volna.“ Amerikában, ahogy a forgatás so­rán kiderült, körülbelül 300 ezer strici működik. Köztük olyanok, akik évi kétmilliót tesznek zsebre, de olyanok is, akik potom öt dollá­rért futtatják a lányokat. „A filmnek köszönhetően sok min­denről szó esett köztünk. A beszél­getések után meg is állapítottuk: olyan őszintén beszéltek magukról, a munkájukról, veszélyekkel teli, könyörtelen világukról, hogy volta­képpen elsajátítottuk a szakma ösz- szes tudnivalóját. Most már akár bele is vághatnánk. Egyvalamit azonban igyekeztek titokban tarta­ni előttünk. Pontosabban a nézők előtt, mert kamerán kívül ezt is el­árulták. Hogy hol és hogyan fognak csajokat, és hogy milyen módsze­rekkel tanítják be őket. A sok dur­vaság láttán meg is sajnáltuk a lá­nyokat. Arcukon-testükön ugyanis felfedeztük a striciktől kapott pofo­nok, rúgások nyomait.” Amerikában ez az első mélyreható dokumentumfilm ebben a témá­ban. A nézők körében éppen ezért nagy érdeklődést váltott ki a Hughes testvérek munkája. A kriti­kusok közül nem egy azonban úgy találta: ahelyett, hogy a film elítélő véleményt mondana a stricikről, voltaképpen rokonszenves fickók­nak mutatja őket. „Mi nem akartunk tipikus doku­mentumfilmet forgatni, amelyben minden előre eldőlt. Eszünkbe sem jutott, hogy a megszólalók közül bárkit is sarokba szorítsunk. A kép, amelyet kialakítottak magukról, olyan, amilyen. Ezen még a vágás­sal sem akartunk változtatni. A vé­leményformálást a nézőkre hagy­tuk. Számunkra az volt a legfonto­sabb szempont, hogy a film igaz le­gyen. Ehhez pedig abszolút bizal­mat élveztünk. Rengeteget segített például, hogy nem valami népes stábbal vonultunk fel. Egyikünk fogta a kamerát, másikunk pedig a hang minőségére ügyelt. De az sem volt lényegtelen, hogy ismerjük jól ezt a világot. Nem voltak határok, amelyeket át kellett volna lépnünk. Mi nem Hollywoodban születtünk. Minket az élet egyetlen napig sem kényeztetett. Ott, ahol felnőttünk, stricik is, prostik is dolgoztak ele­gen. A szlengjüket magunkba is szívtuk annak idején.” Az utca után, készülő filmjükkel, most a poklot járják a Hughes fivé­rek. Tizenkét hétig egy Prága mel­letti faluban a Hasfelmetsző Jack legújabb változatát forgatták From Hell címen. A főszerepet Johnny Deppnek adták, bár ahogy mond­ták: paranoiásak a nagy sztárokat illetően. „Nagyon sokan elcsodálkoztak Hollywoodban, ámikor megtud­ták, hogy ezt a témát választottuk. Mi köze két fekete rendezőnek egy múlt századi tömeggyilkoshoz? - kérdezték. A jelek szerint érthe­tőbb lenne számukra, ha például a brooklyni négerek véres kalandjai­ról forgatnánk filmet. Spielberget bezzeg nem kérdezi meg senki, hogy járt-e már az őskorban vagy a világűrben. Bizonyára az sem lett volna meglepő, ha egy szívszagga­tó szerelmi történetet forgatunk.' Az ilyen hollywoodi édes löttyöket azonban meghagyjuk másoknak. A cannes-i fesztiváltól is azért for­dul fel a gyomrunk, mert az idén már ott is kiírhatták volna: Üdvö­zöljük Hollywoodban! Ami pedig Johnny Depp-pet illeti, igazán jól jártunk vele. Johnny rendes fickó. Nincs vele semmi probléma. Na­gyon sok színészt megnéztünk Londonban, de nála jobbat egysze­rűen nem találtunk. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Johnnynak köszönhetően a világ számos országába eljut majd a film. Egy ilyen kaliberű sztárral dolgozni azonban nem mindig könnyű. Nekünk most óriási sze­rencsénk volt. Johnny élvezte a munkát, és végig nagyon kedves volt. Nem tört és nem zúzott össze semmit. Ha ölni volt kedve, azt a kamera előtt úgyis megtehette.” Arra a kérdésre, hogy boldogulná- nak-e egymás nélkül, Allen és Al­bert Hughes a következőképpen vá­laszoltak: „Nem esnénk kétségbe, ha valaki elszakítana bennünket egymástól, de már megszoktuk, hogy együtt dolgozunk. Remekül kiegészítjük egymást. Pontosan tudjuk, melyi­künk miben jobb, de ha össze is ve­szünk valamin, azonnal kibékü­lünk. A végső szót természetesen mindig az mondja ki, akinek a vita végére több ereje marad. Ismerő­seink, barátaink szerint olyanok vagyunk, mint a házastársak: az évek során teljesen összecsiszolód­tunk. Ez valóban így van. Mi a bol­dogító igent már a mama hasában kimondtuk. Mostanában egyre gyakrabban halljuk azt is, hogy mi­csoda nagyszerű komikuspárt al­kothatnánk. De hogy lehetnénk mi színészek ekkora orral?! Ezért nem lettünk stricik sem!” Országos tervezet a hazai formatervezés népszerűsítésére: kiállítások, szemináriumok, divatbemutatók Mindennap design - egy hónapig ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap délután két kiállí­tás is nyílt a Nemzeti Művelődési Központ Sznf téri épületében. A Forma 2000 és az Ipari design Szlo­vákiában 1990 és 2000 között című kiállítás természetesen nem véletle­nül került egy helyre. Mindkét tár­lat a Mindennap design elnevezésű, október 15-ig tartó országos projek­tum nyitórendezvénye. A tervezet célja, hogy megismertes­se a hazai közönséget a szlovák design-nal, népszerűsítse és támo­gassa az ország formatervezőit. Ezenkívül azt is meg szeretné mu­tatni, hogy az utóbbi években Szlo­vákiában az iparművészet területén olyan teljesítmények születnek, amelyek megérdemlik az odafigye­lést, a tiszteletet és az elismerést. A „mindennapok művészetének” szlovák művelőit és munkáit nép­szerűsítő projektum részeként nem Jana Havlovicová: Régi és új ötvö­zése csupán Pozsonyban nyílnak kiállí­tások a hónap folyamán. A tegnap­tól látható két bemutatón kívül a fő rendezvényekhez kapcsolódik a szeptember 28-án Nagyszombat­ban nyíló, nemzetközi plakáttri- ennále. A szlovák formatervezők munkáiból ízelítőt kap a közönség Kassán, Zólyomban és Zsolnán is. A Mindennap design tervezet nem­csak kiállításokat kínál - lesznek divatbemutatók, szemináriumok, kunzultációk, előadások, kerekasz- tal-beszélgetések. Önálló kiállítás­sal kapcsolódik hozzá többek kö­zött Ivan Cobej, Lubica Fábri és Peter Janik. A bevezetőben említett főrendez­vény, az Ipari design Szlovákiában 1990 és 2000 között elnevezésű kiállítás több mint 80, szlovák for­matervező által készített terméket és prototípust vonultat fel. Bemu­tatkoznak munkáikkal a design szakos hallgatók is. A kiállításon fő­leg a gépipari termékek és a búto­rok dominálnak, nem hiányzik azonban az üveg és a textil sem. A projektum szervezője a Szlovák Ivan Cobej Hullám elnevezésű ko­módja (Archív felvételek) Design Központ, s a tervek szerint a hazai formatervezők ezentúl évente felvonultathatják alkotásaik legjavát, (me)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents