Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-08 / 207. szám, péntek

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 8. FELHÍVÁS A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Kisebbségi Kultú­rák Főosztálya szeretné megjelentetni a Kulturális Rendezvények Kalendáriumát a 2001-es évre. Ezért fordulunk minden önkor­mányzathoz, társadalmi szervezethez, polgári társuláshoz, kultu­rális szervezethez kéréssel, hogy az Önök által szervezett helyi, re­gionális vagy országos jellegű kulturális rendezvényeket, tekintet nélkül arra, hogy honnan és kitől kapják az anyagi támogatást, az időponttal együtt szíveskedjenek beküldeni a következő címre szeptember 20-ig. Ministerstvo kultúry SR Sekcia mensinovych kultúr Nám. SNP 33 813 31 Bratislava A felhívással kapcsolatban a következő telefonszámon lehet érdek­lődni Jarábik Gabriellánál, a főosztályvezetőjénél: 07/59391444. SZÍNHÁZ ________________________KASSA________________________ ÁT ,!.AMI SZÍNHÁZ: Jozko Púcik karrierje 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Fantázia 2000 (am.) 15.15, 16.45 Mission Impossible 2 (am.) 18.15, 20.45 YMCA: Mission Impossible 2 (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Fantázia 2000 (am.) 15.30 Csibefutam (am.) 17,19, 21 ISTROPOLIS: Mission Impossible 2 (am.) 15.30, 18, 20.30 Kid (am.) 15,17.30, 20 A mélabús csibe (cseh) 17.30, 20 MLADOSÍ: A mélabús csibe (cseh) 15.30, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Titan - időszámításunk után (am.) 17 A kilencedik kapu (am.) 18.15, 20.30 Szenvedélyes tánc (am.) 18 A szibériai borbély (or.-fr.) 17 Kegyetlen játékok (am.) 18.30 Amerikai szépség (am.) 20.15 KASSA DRUZBA: Új csapás 16, 18, 20 TATRA: A mélabús csibe 15.30, 17.45, 20 ÚSMEV: Mission Impossible 2; 16,18.15, 20.30 IMPULZ: 9 és 1/2 hét II; 16.15,19.15 CAPITOL: Kid 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Gagyi mami 17,19 DUNASZERDAHELY - LUX: A hazafi 19.30 LÉVA - JUNIOR: Ideglelés 18 AMFITEÁT­RUM: Ideglelés 21 GALÁNTA - VMK: A holtak útja 17.30, 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Az Álmosvölgy legendája 19 A RÉV SZEPTEMBERI MŰSORA 8. Régi magyar slágerek 20.00 9. A Szlovákiai Magyar Folklórszövetség tanfolyama 9.00-19.00 10. A Szlovákiai Magyar Folklórszövetség tanfolyama 9.00-19.00 15. Nosztalgiaest 20.00 22. Táncház. Játszik a Figúr zenekar, vendég: az Ifjú Szivek néptáncegyüttes 21.00 23. A budapesti Másfél együttes és DJ McDuck koncertje 20.00 29. Nosztalgiaest 20.00 30. Játszóház, Kézműves foglalkozás Méhes Katával és Vaiju Tamással, vendég: Kovács Lajos gútai gyékényesmester 14.00 30. A pozsonyi Dura Blues Club fellépése 20.00 A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvége a rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 8 órakor indul adásunk. A Hétről hétre című műsor vezértémája az MKP kétéves kor­mányzati szerepének előnyei és hát­rányai. A mérleget Bugár Béla párt­elnök, a parlament alelnöke és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, az MKP miniszteri klubjának elnöke vonja meg. A magazinban visszaté­rünk a hét fő eseményére, a népsza­vazás kihirdetésére, valamint a Ján Camogursky igazságügy-miniszter elleni bizalmatlansági indítvány parlamenti vitájának eredményére. Beszámolunk arról is, hogy Verek- nye díszpolgárává avatták Boráros Imre színművészt. A publicisztikai magazin házigazdája Ágócs Valéria lesz. 11.30-kor megismételjük a Ha­zai tükör egy korábbi adását. 12.10- től Nótacsokor. Az Irodalmi mozaik­ban 13 órakor egyebek között szó lesz két, a közelmúltban lezajlott eseményről: Hrúz Mária emléktáb­lájának a felavatásáról és a fiatal al­kotók, írók gombaszögi táborozá­sáról. Egy évforduló kapcsán el­hangzik Guillaume Apollinaire ma­gyar vonatkozású novellája. Tallózó 13.30-kor, 14.05-kor pedig Sláger­hullám. A 15 órakor kezdődő Ősz- időben két olyan házaspárt muta­tunk be, akik már megtartották aranylaködalmukat, és továbbra is kellemesen, tartalmasán töltik nyugdíjas napjaikat. Az ezt követő félórában Louis Armstrong énekel. Köszöntő - 16.05-kor. 17.40-kor a Napzártában hírösszefoglalót halla­nak. Adásunk 18 órakor ér véget. Vasárnap reggel ugyancsak 8 órától közvetítjük adásunkat. 8.15-kor A héten történt. Mai mesék, mesere­gények - ez a témája a gyermekek­nek szóló irodalmi összeállításnak, amely 8.30-kor kezdődik. A katoli­kus félórában 9 órakor Szűz Mária születésének ünnepéről emléke­zünk meg, az ehhez kapcsolódó el­mélkedést György Ferenc nagycé- tényi plébános mondja el. 55 éve hunyt el Bartók Béla. Ä Zenei galéri­ában egyebek közt két művészbarát emlékeit idézzük fel. 10.05-kor a Randevú első részében kiderül, ki mit gyűjt, a „mindenttudó randevús gyerekek” elmondják, hogyan ké­szül a húsleves. A Randevú sztár­vendége délután Ronan Keating lesz. A szerkesztő Puha József. 15 órakor a Kulturális körképben szó lesz a komáromi Jókai Színház évadnyitó társulati üléséről, az Ifjú Szivek bemutatójáról és egy új galé­riáról. A néprajzi összeállításban 15.30-kor Mátyóc községből csen­dülnek fel Mária-énekek. Adásunk a Köszöntő és a Napzárta után, 18 órakor zárul, (-tek) Bácskái Béla születésének hatvanötödik és halálának huszadik évfordulója alkalmából ma emlékkiállítás nyílik Akvarelljein a táj lelke látható A Rimaszombati Városi Galé­riában ma délután fél négy­kor nyitják meg Bácskái Béla emlékkiálh'tását. A művész születésének 65. és halálá­nak 20. évfordulója alkalmá­ból rendezett kiállítás anya­gát a Szepeskáptalani Teoló­giai Főiskolán letétbe helye­zett hagyatékból Kubicka Kucsera Klára és Szabó Kin­ga válogatta Bácskái utolsó alkotói korszakából. SZ. HALTENBERGER KINGA A ma nyíló, mintegy ötven nagy­méretű akvarellt bemutató kiállí­tást, melyet a Rimaszombati Váro­si Galéria és a losonci Nógrádi Ga­léria közösen rendez, megelőzte egy kisebb válogatás Persén, Bácskái szülőfalujában. Ott szep­tember 2-án és 3-án tartották a ha­gyományos Bacskai-emléknapo- kat. A kultúrház nagytermében rendezett kamarakiállítás megnyi­tójának közönsége megkoszorúzta Bácskái Béla sírját és a szülőházán elhelyezett emléktáblát. A Bácskái család története olyan, mint egy népballada. A művész édesapja a füleki zománcgyár munkása volt. Édesanyja apró ter­metű, beteges asszony. Egyetlen családi fényképük 1938-ban ké­szült, azért, hogy az édesanyát megörökítse. A sors kegyetlen fin­tora, hogy ez a fénykép végül az édesapa utolsó képe lett - a család­fő néhány hónap múlva tüdőgyul­ladásban meghalt. A fiatal, bete­ges özvegy öt- és hároméves kisfiát támogatás nélkül, saját erőből ne­velte fel. Kubicka Kucsera Klára így Nagy szeretettel örökí­tette meg a munkások életét, környezetét. ír erről a Madách Kiadónál 1983- ban megjelent monográfiájában: „A törékeny, beteg asszonyt szinte emberfeletti erő szállta meg - min­den munkát elvállalt, napszámba járt hiszen fel kellett nevelnie gyermekeit. Fiai vele együtt jártak ki a mezőre, segítettek anyjuknak, amíg bírták erővel, aztán játszot­tak a dűlő végében. Az emberek már messziről felismerték Bács­kámé részét gyermekei »szob­rászművészetéről« ... a gyerekek ugyanis földből egész falvakat, vo­natot építettek, embereket, állato­kat gyúrtak. Ezek voltak a barnás anyagból alkotott első formák, így ismerkedtek első ízben a földdel, amely kenyeret adott nekik, ugyanakkor engedelmes, formál­ható anyag is volt. A jóságos, drága föld, amely meleg és ülatos, s az emberi kéz munkájának, fárado­zásának nyomán mindennek ős­forrása.” Egyedüli támasza a boldog emlé­kezetű Kelemen Gyula tanító úr volt, aki felismerte a fiúk tehetsé­gét, és támogatta továbbtanulásu­kat. így került Barna előbb a rozs- nyói szemináriumba, majd a po­zsonyi egyetem teológiai karára. Béla, az erős fizikumú, jó kéz­ügyességű fiú apja nyomdokaiba lépett: a füleki zománcgyárban ta­nulta ki a mintalakatos mestersé­get. Miután 1953-ban megkapta mesterlevelét, még két évig ma­radt a gyárban, és támogatta báty­ja tanulmányait. Édesanyja látta, hogy fia csak akkor lesz boldog, ha kiteljesítheti rajztehetségét, ezért megkereste Losoncon Szabó Gyula festőművészt, és rávette őt, hogy fogadja a fiút. Szabó Gyula nem­csak a festés alapjaiba vezette be a tehetséges Bácskái fiút, hanem fel­készítette őt a főiskolai felvételire is. Életre szóló barátság alakult ki közöttük - kölcsönösen tisztelték egymás művészi teljesítményét. A Pozsonyi Képzőművészeti Főis­kola sikeres befejezése után, 1962- ben Bácskái Béla hazatért édes­anyjához és bátyjához, Barnához, aki ekkor a dereski plébánián telje­sített lelkészi szolgálatot. Béla vé­gig velük lakott, Deresk után Egyházasbáston, majd Guszonán, aszerint, hogy bátyját hova helyez­ték. De megtartotta és fokozatosan műteremmé alakította át a persei szülői házat, ahol meghúzhatta magát, ha magányra vágyott. Első kiállításait Szabó Gyula nyi­totta meg Losoncon, majd Rima­szombatban. Életében több önálló kiállítása volt. Láthatták alkotásait Komáromban, Besztercebányán, Nyitrán, Füleken, Losoncon s a Lo­sonci járás falvaiban. A Szlovák Képzőművészek Szövetségének tagjaként részt vett annak csopor­tos kiállításain itthon és külföldön egyaránt Kevesen tudják azonban, hogy aktívan bekapcsolódott a magyarországi művészeti életbe is. Részt vett például a hajdúbö­szörményi és a salgótarjáni alkotó­táborokban. Bácskái Béla úgy érezte, hogy a szülőhelyéhez közeli falvakban kell a művészetet megszerettetnie az emberekkel. Szinte missziót tel­jesített, amikor az iskolákban, kul- túrházakban maga rendezte, majd magyarázta kiállításait. Eljárt a környék gyáraiba, s nagy szeretettel örökítette meg a mun­kások életét, környezetét, hiszen azt saját tapasztalatából is ismer­te. Művészetének legszebb fejeze­te azonban a tájképfestészet. Bácskái Béla együtt élt a termé­szettel: magába szívta, feldolgozta és kivetítette képeire a táj színeit, hangulatait. Ő az a tájképfestő, aki nem a látványt festette meg, ha­nem a táj lelkét. Különösen a gömöri-nógrádi lankás dombvi­dék, az egybeszántott nagy mezők (többnyire barna) felületei, dom­borulatai, ahogy ő nevezte, a „ke­nyérhátú dombok” és az erdőnyi kökénybokrok ragadták meg. Eze­ket örökítette meg olajfestményein és akvarelljein. A Bácskái Béla születésének 65. és halálának 20. évfordulójára ren­dezett kiállítás ezekből az akvarel- lekből kínál szerény válogatást - a művész utolsó évtizedének leg­érettebb alkotásaiból. A kiállított - az akvarell esetében szokatlanul nagyméretű - lehelet­finom festmények egy finomrez- dülésű lélek magas rendű meg­nyilvánulásai. Bácskái Béla akvarelljeinek kiállí­tását az őszi-téli hónapokban a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában és a komáromi Nádor­utcai Galériában is bemutatják. Velencei Filmfesztivál - a versenyfilmekkel párhuzamosan retrospektív vetítéseken a régi idők nagyjaira is emlékeztek Kínos, tragédiákkal teli múlt, kacagó jelen MTI-TUDÓSÍTÁS Velence. Miként dolgozzák fel a britek és a kínaiak történelmi múltjukat? Ékesen beszél erről a velencei fesztiválon bemutatott két versenyfilm, a Liam és a Plat­form. Az elsőt a BBC forgatta, ren­dezője Stephen Frears, a forgató­könyvíró pedig az a Jimmy McGovern, akinek nevéhez Antonia Bird A pap című botrány­filmje fűződik. Á Velencében most bemutatott produkció azonban nem botrányfilm, de - ahogy maga a rendező is vallja - az első kísérle­tek egyike arra, hogy Nagy-Britan- nia is feldolgozza a fasizmus és az antiszemitizmus történetét. Az al­kotó szerint ugyanis ezen a téren nagy hiány tapasztalható Angliá­ban. A történet önmagában is el­árul valamit erről a próbálkozás­ról. A kis Liam brit kisfiú, aki Liver­pool ír közösségében nő fel, s aki gyermekként kénytelen átélni a korszak két nagy lidércnyomását, a harmincas évek gazdasági válsá­gát, valamint a helyi katolikus egy­ház bigottságát. A fasizmus magá­val ragadja apját, aki először mun­kanélküli, majd feketeinges lesz, és meggyőződéssel vallja: minden bajának a zsidók és az írek az okai. Jóval a háború után, a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején játszódik a kínai Csia Csang- ke filmje, a Platform. A harmincas éveiben járó rendező fiatal színmű­vészek egy csoportjának az életét mutatja be. A vüágtól elzártari él­nek, korábban csak a Mao életét fel­dolgozó darabokat játszhatták, majd megvonták tőlük az állami tá­mogatást. A fiatalok vándorútra in­dulnak, s akkor lámák először éle­tükben vonatot. Megkezdődik láza­dásuk szüleik nemzedéke ellen, de mindkét fél a maga naiv jóhiszemű­ségében védi saját álláspontját. „Ez nem politikai film, a leleplezés sem volt célja” - mondta a sajtónak a kí­nai rendező, hangsúlyozva, hogy csupán „nosztalgikus utazást” kí­vánt tenni a nyolcvanas évekbe. A velencei fesztiválon mindeddig szá­mos hasonló film szerepelt a szí­nen: vagy a második világháború borzalmai elevenedtek meg, vagy az olasz maffia szörnyűségeit ábrá­zolták történelmi visszatekintés formájában. A versenyfilmekkel párhuzamosan a régi idők nagyjai­ra is emlékeztek számos retrospek­tív vetítés keretében, nemcsak Clint Eastwood, hanem a nemrég elhuny Vittorio Gassman és Federico Fel­lini életművét idézve fel. A köny- nyedebb műfaj, a nevetés sem hi­ányzik azonban a lagúnák városá­ban. Lelkes tapsot aratott Woody Allen Kisstílű bűnözők című filmje. A közönség nagyra értékelte, hogy az amerikai színész-rendező vissza­tért az önfeledten nevettető műfaj­hoz. A filmben Woody Allen egy furfangoskodó bűnözőt alakít, aki azért bérel egy élelmiszerüzletet, hogy annak falát átfúrva betörhes­sen a szomszédos bankba. A velencei kulturális rendezvény alkalmat ad arra, hogy a világhírű sztárok ismét megmutathassák magukat a kameráknak. A napok­ban váratlanul megjelent Mick Jagger rockénekes, az észak-olasz városban tartózkodik Claudia Schiffer topmodell, a közönség élőben láthatta Harrison Fordot és Michelle Pfeiffert. Harrison Ford is ott volt Velencében. (TA SR/AP-felvétel) Bácskái Béla: Pajták, tusrajz (Reprofotó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents