Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-08 / 207. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 8.

TÉMA: AZ ÚJ TANÉV

Míg az EU tagállamai a GDP több mint 6 százalékát fordítják az oktatás céljaira, Szlovákia mindössze 3,8 százalékát

A rendszert kell megváltoztatni

Mi várható az új tanévtől, különbözni fog-e az elmúlt időszak tanéveitől, s ha igen, miben? A kérdésre Szigeti László oktatási államtitkártól kértünk választ.

VOJTEK KATALIN

Az oktatási miniszter a koncepcióbeli változások éveként jellemezte az idei tanévet. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Azt hiszem, inkább a koncepció- váltást megelőző esztendő lesz ez az idei, mert minden koncepciót nem tudunk egy év alatt átültetni a gyakorlatba. A koncepció megvalósításához törvényre van szükség, amely szabályozni és új vágányra állítani hivatott a közoktatást és a felsőoktatást. A Millennium-tervezet a végső szakaszához érkezett, jóváhagyása után, január 1-től megezdődik az új közoktatási törvény kimunkálása. A felsőoktatás hosszú távú koncepcióját a múlt héten hagyta jóvá a kormány, most majd a parlamentnek kell jóváhagynia. Én inkább a reformok évének szeretném tudni ezt a tanévet. Olyan reformokra volna szükség - és a közigazgatási reform keretén belül a lehetőség adott - , hogy a döntési jogkörök a járási hivatalokról az önkormányzatokra szálljanak át, illetve hogy az alap- és középiskolák, valamint az óvodák valóban jogalanyivá váljanak. Tehát jöjjön létre egy autonóm iskolarendszer, ahol az iskola autonómiáján van a hangsúly, szűnjön meg már végre az a központi dirigizmus, amelyet sajnos még az utóbbi két évben sem sikerült teljesen felszámolni.

Ftácnik miniszter úr tanévnyitó sajtótájékoztatóján nem szólt a döntési jogkörök átruházásáról.

Rövid időn belül a minisztériumnak a kormány elé kell tárnia azt a tervezetet, amely a közigazgatási reform keretén belül a jogkörök átruházásáról szól. Ezt az anyagot már többször megtárgyaltuk a minisztérium vezetőségi ülésén. Sajnos nem jutottunk konszenzusra, az elképzelések jelentősen eltérnek egymástól. Még hosszas egyeztetésre lesz szükség ahhoz, hogy olyan anyag jöjjön létre, amely minden fél számára elfogadható. A minisztérium vezetésének egy része vissza szeretné állítani azokat a tanügyi igazgatóságokat, amelyek 1996-ig működtek. Úgy gondolom, ha köz- igazgatási reformról beszélünk, akkor az alap-, középiskolák és óvodák irányítását a megfelelő jogkörökkel felruházott önkormányzatokra kellene bízni. A

„Átfogó korszerűsí- " tésre csak az új közoktatási törvény jóváhagyása után kerülhet sor, az pedig csak a jövő év végén ese- dékes.”

központi szervek feladata a törvényalkotás lenne, a rendeletek kimunkálása, a tartalmi és a szerkezeti feltételek biztosítása, az ellenőrzést pedig a tanfelügyelői központok láthatnák el.

A többség tehát nem a jogkörök önkormányzatokra való átruházásának híve.

Bizonyos jogköröket mindenképpen megkapnak az önkormányzatok, csak félő, hogy azok nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy teljes mértékben az irányításuk alá kerüljenek az óvodák, alapiskolák, illetve a regionális önkormányzatok alá a középiskolák. Nem elég, ha az önkormányzatra csupán az iskola épületének fenntartása hárul, ennél jóval nagyobb jogkörök illetik meg.

Szigeti László: „Jöjjön létre egy autonóm iskolarendszer, ahol az iskola autonómiáján van a hangsúly, szűnjön meg már végre az a központi dirigizmus, amelyet sajnos még az utóbbi két évben sem sikerült teljesen felszámolni."

Milan Ftácnik miniszterré való kinevezése utáni nyilatkozataiban etatista politikusként nyilvánult meg, aki minden téren az államnak juttatná a központi szerepet. Ez a szemlélet aligha egyeztethető össze az önkormányzatok jogkörének megnövekedésével.

Arról, hogy lesz-e közigazgatási reform Szlovákiában, vagy sem, s hogy annak oktatásügyi vonatkozásai mit hoznak számunkra, végső soron a kormány, illetve a parlament dönt. A parlament az utolsó állomás, ahol a törvénytervezeteken még módosítani lehet. Azt hiszem, van ebben a parlamentben akkora erő, hogy olyan döntést hozzon, amely megközelíti az igazi reformelképzeléseket.

Úgy tűnik, hogy ez az oktatási kormányzat nem használta ki a rendelkezésére álló lehetőségeket. Míg a Meciar-kormány idejében a politika és a szakma közti konszenzus elérhetetlennek tűnt, itt adott volt. Az oktatási tárca mégsem lépett elég gyorsan a reformok terén.

Az oktatásügyön belül nagyon nehéz reformokat végrehajtani. Az oktatási minisztérium által kidolgozott, átfogó változásokat célzó koncepciók gyakran más ágazatok kemény ellenállásába ütköznek. Nagyon nehéz összehangolni a koncepcióváltást az oktatásban érdekelt többi reszort elképzeléseivel. Példa erre a jelenlegi közoktatási törvény módosítása. A kormányban azok a tárcák, amelyek iskolafenntartók, valószínűleg nem fogják a módosítást támogatni. így aztán nehéz reformot végrehajtani. Gyakran ágazati érdekek győznek, azok kerekednek az oktatás egészének érdekei fölé.

Lobbiznak az ágazatok?

A gazdasági, a mezőgazdasági és a közlekedési minisztérium nem támogatja azokat a törekvéseket, amelyek végeredményben megfosztanák őket iskolafenntartói jogaiktól. Már a tárcaközi egyeztetésnél felbukkannak a problémák. Ha lényeges ellentét van az oktatási minisztérium és az adott minisztérium elképzelése között, a tervezet nem kerülhet a kormány elé, át kell dolgozni.

Elkészült már a nemzeti alaptanterv?

A nemzeti alaptanterv tulajdonképpen a Millennium-tervezet folytatása. Nagy vonalaiban már elkészült, szeptember derekán valószínűleg be tudjuk terjeszteni a minisztérium operatív értekezletére, és szeretnénk, ha október végén a kormány és a parlament elé kerülne.

Milyen modernizációs törekvések megvalósításával számolhatunk?

Átfogó korszerűsítésre csak az új közoktatási törvény jóváhagyása után kerülhet sor, az pedig csak a jövő év végén esedékes. Addig is elsősorban a számítástechnikára összpontosítunk, különféle tan- tárgy-edukációs programokat biztosítunk az iskolák számára. Ezek lényege, hogy a diák nem a pedagógus magyarázatából sajátítja el az új ismeretanyagot, hanem megfelelő program alapján, a számítógép segítségével. Az idén 80 millió koronát költünk erre a célra. Tavaly, amikor elkezdődött ez a program, körülbelül 70 iskola kapcsolódhatott be, most 150, jövőre ennél is több, mert az idei anyagi ráfordítás ötszörösét, kb. 400 mü- lió koronát, szeretnénk rászánni, költségvetésen kívüli forrásokból. Folytatni szeretnénk a Monitor elnevezésű érettségi vizsgarend- szert, melynek keretén belül kötelezővé kívánjuk tenni az érettségi vizsgát matematikából és egy idegen nyelvből.

Az oktatási miniszter további ra- cionalizációs intézkedéseket helyezett kilátásba. Eddig négy magyar nyelvű kisiskola megszüntetéséről szereztünk tudomást, holott a miniszter úr azt állította, hogy a nemzetiségi iskolák esetében a gazdasági szempontok mellett egyéb kritériumokat is figyelembe fognak venni.

Az alapiskolák hálózatának ésszerűsítése még kezdeti szakaszában van. Mivel köztudott, mit jelent egy település számára, ha megszűnik az iskola, és mit jelent a szülőnek időben, anyagiakban és egyebekben, ha utaztatni kényszerül a gyerekét, a minisztérium igyekszik nagyon körültekintően eljárni, és meghallgatni valamennyi érintett fél véleményét. Elfogadott egy irányelvet, amely szabályozza az alsó létszámhatárt az alapiskolákban. Ez 15 főt jelent, a nemzetiségi iskolákban 12 főt. Az irányelv szerint kivétel is lehetséges, ha a fenntartó - a járási hivatal - hozzájárul a megszabottnál alacsonyabb létszámú tanulóval működő iskola fenntartásához. Az összevont osztályokkal működő kisiskolák esetében csak a felső határ van megszabva. Ez a nemzetiségi kisiskolák esetében 24, a többi kisiskola esetében 26 tanulós létszámot jelent. Ha egy településen 6 vagy 8 gyerekkel működik a kisiskola, ez azt jelenti, hogy egy-egy évfolyamban 1-2 gyerek van. Ebben az esetben el kell gondolkodni azon, gazdaságos-e a működtetése. Azt hiszem, mindenképpen meg kellett volna várni, milyen végső döntés születik a közigazgatási reform oktatásügyi részét illetően, mert a jövőben az önkormányzatnak kell eldöntenie, kívánja-e az iskolát működtetni, vagy sem. Ha igen, igyekeznie kell megtalálnia azokat a forrásokat, amelyek a kisiskola fenntartásához szükségesek, mert ott az egy tanulóra fordított állami költség megközelítőleg háromszorosa a nagy iskolák egy-egy tanulójára fordított kiadásoknak. Több megoldás is lehetséges. Van, ahol a községek közösen iskolabuszt vásárolnak, így tudják biztosítani, hogy a gyerekek eljussanak az iskolába. De ott, ahol egymilliárd koronás adósság terheli az iskolákat, 10-20 vagy akár 50 kisiskola bezárása sem jelent megoldást. A rendszeren kell változtatni, többforrású finanszírozási rendszert kell bevezetni, és érdekeltté kell tenni a helyi önkormányzatokat. Ha a kisiskolájukat meg akarják tartani, az állam a normatív finanszírozást vállalja, de a többletet maguknak az önkormányzatoknak kell előteremteniük.

Nálunk is bevezetik a fejkvótát?

Lesz egy kerettörvény, amely az iskolák finanszírozásáról szól. Ez a törvény felhatalmazza az oktatási minisztériumot, hogy egy alacsonyabb szintű jogi normával készítse el a szabályozó rendeleteket. Az utóbbiak szabják meg az óvodákban, alap- és középiskolákban az egy gyerekre eső költségráfordítás mértékét. Normatívák határozzák meg, hogy egy iskolában az adott létszámú tanulóhoz hány pedagó„Kötelezővé kíván- juk tenni az érettségi vizsgát matematikából és egy idegen nyelvből.” \\

gusra van szükség, hány nem pedagógus alkalmazottra, mekkora összeget kell fordítani az iskola működtetéséhez stb.

Már hosszabb ideje szó van a pedagógusokat is érintő közalkalmazotti törvény bevezetéséről.

A törvény paragrafizált változata már három éve elkészült. A gond az, hogy a törvénynek van egy táblázata, amely megszabja az egészségügyi dolgozók és az egyéb közalkalmazotti státuszban dolgozók bértarifarendszerét. Az oktatási tárca azt szeretné, ha külön táblázat tartalmazná a pedagógusok és a többi oktatási alkalmazott bérét. Ez gyakorlatilag közel 20 százalékos bértarifa-emelést jelente a pedagógusok és 13 százalékos növekedést a nem pedagógus oktatási alkalmazottak számára. A tervezet elkészült, a kormány közigazgatási tanácsa már jóváhagyta, rövid időn belül a kormány elé kerül. A pénzügyminisztérium azonban azt szorgalmazza, hogy a kormány hagyja jóvá a törvényt, de a táblázati részét csak később, 2001 július elsejétől, vagy 2002 január -tői léptesse hatályba. Magyarán lesz új törvény, de nem lesz elég pénz a bértarifák kifizetésére.

Az európai csatlakozás szempontjából mérvadó szervek hogyan látják a szlovákiai oktatás helyzetét?

Ha európai mércével mérjük, a hazai oktatás megfelel az európai standardnak, elsősorban tartalmilag és struktúráját tekintve. A probléma a pénzhiány. Míg Nyu- gat-Európában a GDP több mint 6 százalékát fordítják oktatási célokra, nálunk csak 3,8 százalékát. Ez az, amit ezek a szervek a leggyakrabban a szemünkre vetnek. A másik gyakran elhangzó kifogás, hogy még mindig erősen centralizált az oktatásügyünk.

Iskolai naptár 2000-2001

A tanév kezdőnapja: szeptember 4.

A tanév első féléve 2001. január 31-én ér véget.

A tanév második féléve 2001. február 1-én (csütörtökön) kezdődik és 2001. június 29-én (pénteken) érvéget.

Őszi szünet: 2000. október 30-án (hétfőn) kezdődik és 2000. november 1-én ér véget. A tanítás 2000. november 2-án (csütörtökön) kezdődik.

Karácsonyi szünet: 2000. december 23-án kezdődik és 2001. január 5-én végződik. A tanítás 2001. január 8-án (hétfőn) kezdődik. Félévi szünet: 2001. február 2-án (pénteken)

Tavaszi szünet:

2001 február 19-től február 23-ig az Eperjesi és a Kassai kerületben;

2001. február 26-tól március 2-ig a Besztercebányai, a Trencséni és a Zsolnai kerületben;

2001. március 5-től március 9-ig a Pozsonyi, a Nyitrai és a Nagy- szombati kerületben.

Húsvéti szünet: 2001. április 12-én kezdődik és 2001. április 17-én ér véget. A tanítás április 18-án (szerdán) kezdődik.

Nyári szünet: 2001. július 1-től 2001. augusztus 31-ig tart.

A középiskolai felvételi eljárás rendje- a speciális készség- és tehetségvizsgák 2001. március 1-től március 16-ig, a testnevelési gimnáziumokban 2001. április 6-ig;- a többi középiskolában 2001. május 9-én, indokolt esetekben május 10-én;-pótfelvételi: 2001. június 12-én;- nyolcosztályos gimnázumok felvételije: 2001. június 5-én. Tekintettel arra, hogy a főiskolai felvételi vizsgák feltételezhetően 2001. június 4-én kezdődnek, az oktatási minisztérium ajánlja az érettségi vizsgák 2001. június 1-ig való befejezését.

A felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányokról az egyes karok adnak tájékoztatást. Részleteket majd egy külön e célra szánt kiadvány közöl (Ako na vysokú skolu - informácia pre záujemcov o stúdium na vysokych skolách v Slovenskej republike v skolskom roku 2001/2002), amely ismerteti a jelentkezéshez szükséges nyomtatványt is.

A versenyek szervezői kötelesek lefordíttatni a feladatokat

Nincs több kibúvó

„A tantárgyi versenyeken, amelyeken részt vesznek a nemzetiségek nyelvén oktató alap- és középiskolák tanulói, a szervezők az iskolai fordulótól az országos döntőig a nemzetiségek oktatási nyelvén biztosítják a versenyfeladatokat” - ezt az utasítást tartalmazza az oktatási minisztérium által kiadott, 2000/2001-re szóló Pedagógiai-szervezési útmutató. Ugyanezt tartalmazta már tavaly is, mégis számos versenyen a magyar résztvevők azon kérése, hogy anyanyelvükön kapják meg a versenyfeladatok szövegét, a szervezők merev elutasításába ütközött. Mi ilyen esetben a teendő? - kérdeztük Szigeti László oktatási államtitkártól. „Már két évvel ezelőtt is feltüntettük a Pedagógiai-szervezési útmutatóban, hogy a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvén is biztosítani kell a feladatlapokat. Sajnos, sokan figyelmen kívül hagyták, arra hivatkozva, hogy létezik egy minisztériumi belső rendszabály, amely ezt nem teszi kötelezővé. Ezért egy új belső rendszabályt dolgoztunk ki, amely kimondja, hogy a tanulmányi versenyek szervezői kötelesek lefordíttatni a feladatokat a nemzetiségi iskolák tanulói számára. Nincs már több kifogás, kibúvó, a versenyek szervezőinek eleget kell tenniük ennek az igénynek. Most már csak a magyar pedagógusokon múlik, hogy mindenkor érvényt szerezzenek az utasításnak. (vk)

Dömötör Ede illusztrációs felévétele

Az oldalt írta: Vojtek Katalin