Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-03 / 178. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 3. TANÁCSADÓ Öröklés és hagyaték Sz. K.: Az édesapám az idén meghalt. A napokban kaptam idézést a hagyatéki tárgyalás­ra, amelyben arra figyelmez­tetnek, hogy lemondhatok a hagyatékról. Mivel válófélben vagyok, nem szeretném azt, ha a nevemre kerülne édes­apám vagyona (földek, csalá­di ház stb.). Lemondhatok-e az örökségről azzal a feltétel­lel, hogy mindent az első há­zasságomból származó gyer­mek örököljön? FEKETE MARIAN A szlovákiai öröklési jog nem is­meri az öröklésről való lemon­dás intézményét. Nálunk csak visszautasítani lehet az öröksé­get (a bíróság előtt tett szóbeli nyilatkozattal vagy a bíróság­nak megküldött írásbeli nyilat­kozattal). Ugyanakkor a Polgári Törvényknyv466. §-a szerint az örökös az örökség visszautasítá­sáról szóló nyilatkozatához nem csatolhat semmiféle feltételeket vagy fenntartásokat, magyarán nem utasíthatja vissza az örök­séget azzal, hogy valaki, konk­rét személy javára mond le az örökségéről. Egészen más dolog viszont az, hogy ha valaki visszautasította az örökséget, akkor helyette a leszármazója (leszármazói) örökölnek (lásd a Polgári Törvénykönyv 473. §- ának második bekezdését). Az­az, ha Ön a bíróság által meg­határozott határidőben jogilag érvényes módon visszautasíta­ná az örökséget, akkor Ön he­lyett a gyermekei (esetleg uno­kái) örökölnének, illetve ha csak az első házasságából szár­mazott gyermeke, akkor csak ez a gyermek örökölne. Ha viszont a most megszűnőben levő há­zasságából is gyermeke szárma­zott, akkor az az első házassá­gából származó gyermekével egyenlő arányban örökölne. Megjegyezzük, hogy ilyen eset­ben csak az Ön örökrésze száll át a gyermekeire, akik Ön he­lyett örökölhetnek. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A BA és a KLM az egyesülésről London. A British Airways és a holland KLM légitársaság napo­kon belül meghosszabbítja exk­luzív egyesülési tárgyalásai ha­táridejét. A tárgyalások jól ha­ladnak, és a hosszabbítás azért kell, mert részletesen ki akarják dolgozni azokat az ár- és szerke­zeti feltételeket, amelyek elkép­zelhetően megfelelnek majd az EU és az Egyesült Államok ver­senyfelügyeletének. A két légi- társaság június 7-én jelentette be, hogy tárgyalni kezdenek „üz­letük kombinálásáról”, amelyből - bevételben mérve - a világ leg­nagyobb légitársasága születhet. A KLM-nek azonban még le kell zárnia válását az olasz Alitaliá- tól. Ezt bonyolítja, hogy az olasz légitársaság kedden kártérítést követelt a KLM-től. A KLM ápri­lisban éjtette a szövetkezett part­ner Alitaliát. Az Alitalia kárigé­nye becslések szerint 50 millió euró, ami - szerződésszegés elis­merése esetén - a büntetőkama­tokkal együtt fölmehet 250 mil­lió euróra is. (MTI) Globális harcot hirdet a Microsoft Redmond. A Microsoft szoftver- gyártó óriás új, globális harcot hirdet a termékeivel visszaélők ellen. A cég 7500 olyan weboldal tulajdonosa ellen indít jogi eljá­rást, ahonnan a számítógépesek kalózprogramokat vagy hamisít­ványokat tölthetnek le. A Micro­soft közölte, hogy - az igazság­ügyi szervekkel történő szorosan együttműködés mellett - új esz­közt vet be a jogellenes szoftver­termékeket ajánló internetes honlapok és az azokat működ­tetők felderítésére. A vállalat nem részletezte, hogy müyen új eszközről van szó, de eddig már 33 országban találtak olyan szer­vereket, amelyek illegális prog­ramkereskedelemnek adnak ott­hont. A Microsoft első lépésben az illegális szoftverek eltávolítá­sára szólítja fel a szerverek mTködtetőit, majd, ha azok en­nek nem tesznek eleget, jogi eljá­rást indít ellenük. (MTI) Az Electrolux új megoldása Pozsony. Az Electrolux, a ház­tartásban alkalmazott műszaki cikkek egyik legnagyobb gyártó­ja az automata mosógépeit a legfrissebb fejlesztésű, ún. New Carboran anyaggal vértezi fel. Ez kiküszöböli a rozsdásodást, jóval csendesebb a gép üzemelé­se, kevesebb energiát fogyaszt, ráadásul környezetbarát is. (Ú) A Whirlpool Slovakia mérlege Poprád. A Whirlpool Slovakia mosógépgyártó 2000 első félévé­ben 434 837 automata mosógé­pet gyártott, ez 36 százalékos nö­vekedés 1999 hasonló időszaká­hoz viszonyítva. A termékek 95 százalékát exportálják. A na­gyobb termelésnek köszön­hetően a cég forgalma is megug­rott, 1999-hez képest 11 száza­lékkal, s az első félévben elérte a 3,013 milliárd koronát. (Ú) Átcsoportosítások a vasműben Kassa. Augusztus elsejétől a Ste­el Košice vette át azokat a tevé­kenységi köröket, amelyeket a VSŽ Oceľ látott el. A kassai vas­mű vezetése döntött egy további, 130 millió koronás vagyon átcso­portosításáról is, vagyis a Steel Košice jelenleg 2,23 milliárd ko­rona ingó vagyonnal rendelke­zik. A Steel Košice csupán átme­neti állapotot jelent, mivel a rész­vényesek - várhatóan a szeptem­beri közgyűlésen - döntenek a cég eladásáról az amerikai U. S. Steel javára. (SITA) Csődeljárás az Elektrosvit ellen Érsekújvár. Az Elektrosvit ellen ismét csődeljárást indítottak. Norbert Lazar, az Általános Hi­telbank (VUB) szóvivője me­gerősítette: az Elektrosvittel szemben komoly követeléseik vannak, az összeg nagyságát azonban nem fedte fel. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. augusztus 3-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,436 Magyar forint (100) 16,291 Angol font 69,025 Német márka 21,697 Cseh korona 1,199 Olasz líra (1000) 21,916 Francia frank 6,469 Osztrák schilling 3,084 Japán ien (100) 42,457 Spanyol peseta (100) 25,505 Kanadai dollár 31,146 Sváici frank 27,488 Lengyel zlotv 10,575 USA-dollár 46,217 A kétes hátterű, kiemelkedő megtérüléssel kecsegtető magáncégek bíró, sőt játékszabályok nélkül játszanak Többet ésszel, mint kamatlábbal A bankok, takarékpénztárak általában nagyobb biztonságot nyújtanak, mint a befektetési alapok (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. A fejlett piacgazda­ságokban a pénz érték­megőrzésének számos be­fektetési formája áll a ma­gánszemélyek rendelkezésé­re. A bankok nálunk is is­mert termékein túl választa­ni lehet a biztosítók, befek­tetési és vagyonkezelő ala­pok és a nyugdíjalapok által kínált hosszú távú megtaka­rítási formák között. SULCI SZILVIA A biztosítótársaságok, befektetési és vagyonkezelő alapok, valamint nyugdíjalapok (ún. „nem banki sze­mélyek”) komoly konkurenciát je­lentenek a pénzpiac klasszikus ele­mei - a bankok és takarékpénztárak - számára, mégpedig olyannyira, hogy ez utóbbiak gyakran kénytele­nek a másodhegedűs szerepével megelégedni. A nem banki szemé­lyek által felsorakoztatott produktu­mok vonzereje nem ritkán olyan magas, hogy a klasszikus pénzinté­zetek a lakosság tartalékainak csu­pán igen kis százalékával gazdál­kodhatnak, rosszabb esetben pedig egyáltalán nem rendelkeznek lakos­sági betétekkel, így a legolcsóbb pénzforrástól esnek el. Nézzük, mi a helyzet a hazai piacon. A múltban szerzett negatív tapasztalatok és ki­alakult előítéletek miatt hátrányos pozícióból rajtolnak az újonnan ala­Kisebb rizikófaktor mellett persze kisebb a várható haszon is. kuló vagyonkezelő társaságok. A kisbefektetők szempontjából ezek igazán csak akkor érdekesek, ha ügyfeleik számára versenytársaik­nál jóval kedvezőbb feltételeket tud­nak nyújtani. Fontos, hogy mielőtt pénzünk elhelyezéséről döntünk, elbíráljuk az adott feltételeket, ami mindenkor többet jelent néhány egyszerű matematikai műveletnél. Az év elején hatályba lépett, kollek­tív befektetést szabályozó törvény szigorította azokat a feltételeket, amelyeknek a vagyonkezelő társa­ságok kötelesek megfelelni. Az új jogszabály pontosan előírja, müyen vagyonformákba fektethető a tár­saság és az általa létrehozott és igazgatott alap(ok) tőkéje, miáltal korlátozza a társaságok manővere­zési lehetőségeit a befektetések te­rületén. Az engedélyezett invesztíci­ók a legkevésbé rizikósak közé so­rolhatók. Kisebb rizikófaktor mel­lett persze kisebb a várható haszon is, ami sajnos azon társaságok mal­mára hajtja a vizet, melyek minden jogszabályt megkerülve saját uta­konjárnak, mondhatnánk, saját tör­vények szerint működnek. Naponta olvassuk és halljuk azon cégek aján­latait, melyek az átlagkamat több­szörösét ígérik, természetesen „minden kockázat” nélkül. Mielőtt engednénk a csábításnak, gondol­kodjunk el azon, müyen üzleti tevé­kenységből származhat ekkora ha­szon, és vajon miért kínálják egyes társaságok az átlagkamat többszö­rösét, amikor elég volna 1-2 %-kal túllicitálni a konkurenciát. Tudunk egyáltalán valamit arról a társaság­ról, mely gondjaira akarjuk bízni hosszú éveken, netán egy életen át spórolt pénzünket? Valljuk be, hogy nem igazán, ami nem csoda, hiszen ezek a társaságok nem publikálják még azon minimális, tevékenységü­ket jeüemző mutatókat, információ­kat sem, melyek nyilvánosságra ho­zatalára másokat törvény kötelez. Ki irányítja ezeket a társaságokat, és főként ki felügyeli?! Míg a pénzinté­zetek tevékenysége felett a jegybank őrködik, a vagyonkezelő társaságo­ké felett pedig a pénzügyminisztéri­um, addig a kétes hátterű, kiemel­kedő megtérüléssel kecsegtető ma­gáncégek bíró, sőt játékszabályok nélkül játszanak... A törvényes kere­teken belül működő vagyonkezelő társaságok, a nehezen meghatároz­ható kategóriájú befektetési cégek az ország lakossága által megtakarí­tott és rendelkezésre bocsátott pénz csupán néhány százalékát kezelik. A pénzpiacon a klasszikus pénzinté­zetek dominálnak, mely többek kö­zött abban nyilvánul meg, hogy az aktuális pénzügyi feltételeket a ban­kok, helyesebben néhány vezető bank diktálja, olykor a makrogazda­ság és a mikroszféra lehetőségei fi­gyelembe vétele nélkül. Az elmúlt évek magas hitelkamatai biztosítot­ták a betétek után fizetett kamatok gazdaságüag megalapozatlanul magas szintjét, a betéttulajdonosok nem kis örömére. A bankban elhe­lyezett pénz így nem csak az infláció negatív hatását kompenzálta töké­letesen, de egyben a legelőnyösebb befektetési formának számított, ele­nyészőnek tekinthető rizikó mellett. A pénzintézetek többsége által ga­rantált kamatok megközelítőleg egyazon szinten mozogtak, kivételt csupán néhány bank képzett, me­lyek kiugróan magas kamatozást, ugyanakkor azonos egyéb feltétele­ket (pl. kockázatot) ígértek. Azoknak a bankoknak, amelyek az átlagnál jóval előnyösebb kamato­zású produktumaikkal próbálják más pénzintézetek klienseit meg­szólítani, vagyis legolcsóbb pénzfor­rásaik bármi áron történő bővítésé­re törekednek, a jövőben való­színűleg pénzügyi problémákkal kell majd szembenézniük, ha ép­penséggel nem a már meglévőket próbálják ilymódon leplezni. A la­kossági betétek a bankok számára a legolcsóbb tőkét jelentik, ezért min­den pénzintézet természetszerűleg törekszik elsődleges forrásai bővíté­sére. Mindez rendben is volna, amíg a betétek kamadábai a bankközi hi­tel áránál alacsonyabbak. EUenkező esetben a tőke drágább, mint a be­fektetéséből származó jövedelem. A betéti kamatok emelkedésével ará­nyosan nő a várható veszteség is. A fenti alapigazságot az elmúlt két év eseményei is alátámasztják. A nem megfelelő tőkeösszetétel, a betétek­re fizetett indokoladanul magas ka­matok, a rizikós befektetések nem egy bank vesztét okozták. Öt bank a saját maga által ásott verembe esett, a zuhanást csak egyikük élte túl. Né­hány a szerencsének, no meg a még idejében érkezett külföldi befek­tetőnek köszönheti életben maradá­sát. A fentiekből kitűnik, nincs in­vesztíció rizikó nélkül. Minél na­gyobb haszon után áhítozunk, an­nál nagyobb kockázatot kell vállal­nunk. A határt minden befektető maga szabja meg. Segít ebben az in­tuíció, ám józan ész, jólinformál tság nélkül ez kevés. Csak emlékez­tetőül, még mindig akad bank, mely kiugróan magas kamatot ígér, nem beszélve a különféle befektetési tár­saságokról, melyek éves szinten 30- 40%-os megtérülést „garantálnak”, miközben az ádagkamat 10% körül mozog. Mielőtt megszédülnénk a kamatíábaktól, gondoljuk át egyéb tényezőket is, s jusson eszünkbe a mondás: „Ki a kicsit nem becsüli...” The Wall Street Journal Europe: térségünkben idén végre mindenhol egyértelműen növekszik a gazdaság Külső erőkre támaszkodik a lendület MTI-TUDÓSiTÁS Brüsszel. Valószínűleg az idei lesz az első olyan teljes év a kelet-euró­pai rendszerváltás kezdete óta, amelyben a térség valamennyi álla­mának gazdasága növekszik - írta tegnap a The Wall Street Journal Europe neves nyugat-európai gaz­dasági elemzőket idézve. A kelet- és közép-európai EU-tagjelölt államok gazdasága a bécsi nemzetközi gaz­dasági kutatóintézet szerint átlago- san 3-4 százalékkal is nőhet, vala­mivel jobban, mint az Európai Unió tagállamaié. A mélységesen leérté­kelt rubel és a magas olajárak miatt ismét pozitív lesz az orosz gazdaság mutatója, amely magával húzza a többi volt szovjet állam többségét is. A növekedést alakító tényezők kö­zött ugyanakkor a lap szerint na­gyobb szerep jut a térségen kívüli erőknek, mint a belső fejlemények­nek. A legfontosabb húzóerőnek Nyugat-Európa fellendülése tekint­hető. A közép-európai cégek export­ja iránti kereslet fontosabb növeke­dési tényező lehet, mint a sikeres rendszerváltás, amelynek révén ezek a vállalatok versenyképeseb­bek lettek - írta a lap. Az újság idéz­te Johannes Linnt, a Világbank alel- nökét. Szerinte most lehetőség adó­dott a volt szovjet államok számára, hogy olyan gazdaságpolitikát ala­pozzanak meg, amely fenntartható­vá teszi a növekedést. Fennáll azon­ban annak a kockázata is, hogy ha nem sikerül ilyen politikát kidolgoz­ni, a fellendülők visszaesnek. A nö­vekedés kezdete ugyan jó hír, de en­nek ellenére a térség államainak többsége ma szegényebb, mint tíz évvel ezelőtt volt - folytatta a Brüsszelben megjelenő pénzügyi- politikai szaklap. Világbank-becslés szerint a FÁK-államokban a reáljö­vedelem ma csupán 40 százaléka az 1990-esnek. A növekedés ráadásul nem minden. A térség számos álla­ma rendre kétszámjegyű munkanél­küliséget jelez, Szlovákiában és Bul­gáriában például tavaly a húsz szá­zalékot is meghaladta az arány. Az exportra épülő növekedés a nem­zetközi gazdaságtól teszi függővé a térség gazdaságát. Különösen a szovjet utódállamok kívülről és be­lülről is sérülékenyek, a tartós növe­kedés egyáltalán nem garantált. Oroszországnak például feltétlenül folytatnia kell gazdasági reformjait. Ha a Putyin-kormányzat nem tudja kellő mélységben átalakítani és az országosnál szélesebb körben is ver­senyképessé tenni az ipart, Oroszor­szág visszasüppedhet a recesszióba. A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. július 31-én) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komerční banka Bratislava 8,50 10,20 10,50 10,70 10,80 Bank Austria Creditanstalt 5,00-5,50 5,25-5,75 5,50-6,00 3,75-4,00 Banka Slovakia 10,00 11,00 12,00 13,00 5,00 Dopravná banka 11,90 12,50 13,30 13,90 7,00 Investičná a rozvojová banka 9,00 10,15 10,50 10,80 11,50 5,00 Istrobanka 9,00-9,50 9,50-10,00 10,00-10,50 10,50-11,00 10,70-11,20 5,00 Ľudová banka 7,50 8,50 9,75 9,25 3,50 Pol'nobanka 8,50 9,50 9,75 9,75 4,50 Poštová banka 9,00 10,00 12,00 12,10 3,75 Prvá komunálna banka 9,30 9,60 9,70 10,80 10,90 3,80 Devin Bank 11,70 12,10­13,10- ■ Tatra banka­­­­­5,00-5,75 Slovenská sporiteľňa 7,00-7,50 7,50-8,00­9,00-9,50 10,50-11,00 4,00 Všeobecná úverová banka 7,00 7,50 7,50 8,00 8,00 8,00 4,75

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents