Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-22 / 193. szám (194. szám), kedd

Politika ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 22. Belgrád hevesen tiltakozik Belgrád. Jugoszlávia tiltako­zását fejezte ki az ENSZ Biz­tonsági Tanácsánál a pénteki pristinai robbantás miatt és új­fent a nemzetközi erők kivoná­sát követelte a szerbiai Koszo­vó tartományból - jelentette az RTS szerb állami tévé. Az átmeneti ENSZ-igazgatású szerbiai tartomány székhelyén robbant fel egy bomba annál az épületnél, amelyben többek között az ENSZ polgári misszi­ójával kapcsolatot tartó jugo­szláv bizottság hivatali helysé­gei is találhatók. A detonáció egy embert megsebesített és megrongálta az épületet. • (MTI) Tiltott iraki látogatás Bagdad. Bagdadból repülő­géppel hazaszállt egy orosz küldöttség, amely egynapos hivatalos látogatást tett Irak­ban. A 35 tagú küldöttség, amelyet a rendkívüli helyzetek miniszterhelyettese, Ruszlan Calikov vezetett, tárgyalt Tárik Aziz iraki miniszterelnök-he­lyettessel, Szultán Hasim Ah­med al-Dzsabburi védelmi mi­niszterrel, valamint Faiz Sahin olajminiszter-helyettessel. Az ENSZ tilt bármiféle katonai együttműködést Irakkal, a Ku- vait elleni 1990. augusztusi in­váziójáért rá kivetett szankci­ók részeként. (MTI) A barikád túlsó oldalán. T. J. Leyden valamikori szkinhed a Simon Wiesenthal központ konzultánsa. (ČTK-felvétel) Folytatódik a közvetítés Tripoli. Líbia folytatja a közve­títést a Fülöp-szigetek déli ré­szén zajló túszdrámában - kö­zölte Abderrahman Salgam külügyminiszter Tripoliban. „Igyekszünk elkerülni a hely­zet bármiféle kiéleződését” - mondta Salgam a Kadhafi Jó­tékonysági Alapítványnak az­zal a döntésével kapcsolatban, hogy folytatja a közvetítést a túszok szabadon bocsátása ér­dekében. (MTI) Elviselhetetlen költségek Bécs. Ernst Strasser osztrák belügyminiszter követeli, hogy az EU járuljon hozzá az unió ausztriai határának védelmi költségeihez. Kifejtette: a ha­tár őrizete évente több mint 3 milliárd schillinget emészt fel, s elfogadhatatlan, hogy Auszt­riának ilyen költségeket kelljen viselnie, csak mert hosszú a kelet-európai országokkal kö­zös határa. (MTI) Ellenőrzött erdőtűz Párizs. Sikerült lokalizálni a franciaországi Ardeche me­gyében 2000 hektáron tombo­ló erdőtüzet, miután éjjel el­csendesült a heves szél. Korzi­ka keleti oldalán is nagy kiter­jedésű tüzek pusztítottak a hétvégén. A helyi rendőrség il­letékesei szándékos gyújtoga­tásra gyanakodnak. (MTI) Az autóbusz sofőrjének nem volt esélye az ütközés elkerülésére, ráadásul a teherautóba belerohant egy kockaköveket szállító teherkocsi Akadt dolguk a gyorsmentőknek. A sokkos állapotban lévő fiataloknak pszichológusok igyekeztek segítséget nyújtani a helyszínen. (ČTK-felvétel) Halálos buszbaleset MTI-HÍR Bécs. Az ausztriai Pöchlarn közelé­ben, Bécstől mintegy 90-100 kilo­méterre hajnalban bekövetkezett buszbalesetben négy fiú és négy lány vesztette életét, a több mint húsz sebesült közül egy életveszé­lyes állapotban van az amstetteni kórházban. A busz utasai 15-19 éve­sek voltak. Legtöbbjük Stuttgartból való, és társaikkal együtt a Balaton­hoz, Siófokra tartottak egy ifjúsági utazási iroda szervezésében. A bal­eset az első vizsgálatok szerint úgy történt, hogy egy pótkocsis teherau­tó túl nagy sebességgel hajtott rá a Salzburg felé vezető autópályának arra a szakaszára, ahol a forgalmat a pálya egyik oldalára terelték. A pótkocsi abban a pillanatban borult fel, amikor az ellenkező irányból mellé ért a német emeletes busz. A textíliákkal megrakott jármű gya­korlatilag feltépte a busz oldalát. Kevéssel később a már felborult te­herautóba belerohant egy kockakö­veket szállító teherkocsi. Az illetéke­sek szerint a busz sofőrjének nem volt esélye a baleset elkerülésére. A sértetlen maradt, de súlyos sokkos állapotban lévő fiataloknak pszi­chológusok igyekeztek segítséget nyújtani a helyszínen, majd lefog­laltak számukra egy arra haladó üres autóbuszt, és Melkbe vitték őket. A statisztikai adatok szerint azokon a szakaszakon, ahol az egyik oldalra terelik az autópályák forgalmát, meglehetősen gyakran történnek több emberéletet követe­lő, súlyos balesetek. A legutóbbi két ilyen eset éppen a salzburgi autópá­lyán történt. A felső-ausztriai Traun vasútállomásának közelében fron­tálisan összeütközött két vonat. Az első hírek szerint 48 ember megsé­rült, közülük ketten súlyosan. A bal­eset úgy történt, hogy a Salzburgból érkező, mintegy negyven kilométe­res sebességgel haladó gyorsvonat eddig ismeretien okokból összeüt­között a trauni állomásról éppen ki­induló, helyi érdekeltségű szerel­vénnyel. Az egyik súlyos sérült az utóbbi mozdonyvezetője. Székely László: a szlovák tárgyalófél nem késlekedik Válasz még idén érkezik Kurszk atom-tengeralattjáró tragédiája politikai orkánt keltett Oroszországban Elutasított titkolózás Párizs, Moszkva, Oslo. Az orosz haditengerészeti flotta parancsnoksága már néhány órával a Kurszk atom-tenger- alattjáró elsüllyedése után ar­ról tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy a tengerészek többsége életét vesztette. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ezt az AVN katonai hírügynökség je­lentette a moszkvai védelmi minisz­térium egyik magas rangú illetéke­sére hivatkozva. A minisztériumi tisztviselő szerint . Vlagyimir Kurojedov, a flotta főparancsnoka a szerencsétlenség helyszínéről adott tájékoztatást a Fekete-tenger part­ján lévő Szocsiban üdülő államfő­nek. A Kurszk augusztus 12-én süly- lyedt el, a közvéleményt azonban csak 14-én tájékoztatták a baleset­ről. A Kurszk atom-tengeralattjáró tragédiáját övező hivatalos hazudo- zások olyan politikai orkánt keltet­tek Oroszországban, mely azt mu­tatja, hogy a közvélemény öntudat­ra ébredt - úja a Libération című francia napilap. Az orosz tenger­alattjáró legénységének elvesztése miatt feltomyosult viharfelhők két­ségtelenül fordulópontot jeleznek az orosz társadalom életében, arról tanúskodnak, hogy a közvélemény immár elutasítja a titkolózás, szov­jet gyakorlatát, a dezinformációt és a cinizmust - állapítja meg a cikk. A Barents-tengeren bekövetkezett ka­tasztrófa hivatalos médiakezelésé­nek módszerei óhatalanuf a cserno­bili precedenst idézik, aminek kö­vetkezményeitől Gorbacsov végül is nem tudott megszabadulni, képte­lennek bizonyulva arra, hogy a ta­nulságokból radikális következteté­sekre jusson - emlékeztet a lap. A kérdés most az, meddig hat el a til­takozási hullám. Putyin láthatóan arra épít, hogy egy nemzeti díszte­metéssel, és a katonai hiererchiában való rendvágással pontot tehet a történet végére. A Kurszk tragédiá­jának kivizsgálására független tár­sadalmi bizottság létrehozását java­solta Borisz Berezovszkij ismert orosz üzletember. A sajtómágnás szerint az orosz üzleti világ eddig már egymillió dollárt gyűjtött össze a Kurszkon rekedt haditengerészek hozzátartozóinak támogatására. Közölte: hajlandó finanszírozni a független társadalmi vizsgálóbizott­ság megalakítását és működtetését. Az elsüllyedt Kurszk orosz atom­tengeralattjáró kimentésében se­gédkező norvég-brit egység norvég parancsnoka arra panaszkodott, hogy az orosz hatóságok bürokra­tizmusa késlelteti munkájukat. Einar Skorgen úgy vélekedett, hogy az oroszoknál sokan vesznek részt a döntéshozatali folyamatokban, és néhányuknak nincs meg a szakmai felkészültsége döntéseik következ­ményeinek a felmérésére. MTI-HÍR Budapest. A Duna-kérdés rendezé­sét célzó magyar javaslatot Dominik Kocinger szlovák kormánybiztos ígérete szerint az ősz végéig kormá­nyuk elé terjesztik, s valószínűleg még az idén megszületik a hivatalos válasz - mondta Székely László du­nai kormánybiztos. Székely László cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint a szlovák kormány késlekedne a magyar Duna-tervre adandó válaszával. - Mivel a két fél dátumszerűen nem állapodott meg egymással, így késedelemről sem le­het beszélni - hangsúlyozta a kor­mánybiztos. Beszámolt arról, hogy a tavaly decemberben átadott mint­egy nyolcszáz oldalnyi javaslatot Pozsonyban már lefordították szlo­vák nyelvre, jelenleg a válasz előké­szítését végzik. A Duna-terv tartal­máról szólva Székely László közöl­te: a hágai döntésből kiindulva a kormány nem kíván vízi erőművet építeni Nagymaroson vagy máshol. Ugyanakkor kész hozzájárulni a dunacsúnyi duzzasztómű további működtetéséhez, ha közösen olyan üzemmódot találnak, amely a Szi­getköz természeti érdekeit is figye­lembe veszi, s elegendő vizet juttat ebbe a térségbe. Magyarország nem ragaszkodik az erőműrendszer 50 százalékos tulajdonrészéhez, illetve a bősi, valamint a dunacsúnyi léte­sítményekben termelt áram ráeső hányadához. Ugyanakkor azt a víz- mennyiséget, amelyet a Magyaror­szágnak jutó áramtermelésére hasz­nálnának fel, a természeti viszo­nyok javításához kéri átadni - emlé­keztetett a kormánybiztos. A brit hatóságok Shaylert államtitoksértéssel vádolják Visszatért a kém Busek bírálta az uniót és megnevezte az első körben felveendő jelölteket A bővítés az egyetlen lehetőség MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Erhard Busek, az EU-bővítés ügyeivel foglalkozó osztrák kor­mánymegbízott élesen bírálta az uniót, amiért az - mint mondta - nem készült fel eléggé a bővítésre, és úgy vélekedett, hogy a következő bővítési körre 2005-2006-ban ke­rülhet sor. Busek a Kurier című bécsi lapban megjelent terjedelmes inter­jújában a XXI. század első fele egyik legfőbb kérdésének nyilvánította a bővítést, ha ugyanis ezt nem sikerül megvalósítani, Európa óhatatlanul alulmarad az Egyesült Államokkal szembeni versenyben. De nincs is más lehetőség, mint a bővítés, mivel csak ezen az úton érhető el a térség stabilitása minden téren, a gazdasá­gi fejlődéstől a bűnözés elleni har­con át egészen a migráció ügyéig - mondta. Busek szerint a következő körben Magyarországnak, Szlovéni­ának, Csehországnak, Lengyelor­szágnak és Észtországnak van esé­lye a felvételre, Romániának és Bul­gáriának azonban még hosszú utat kell megtennie. A bővítés egyik köz­ponti problémája a döntéshozatali mechanizmus ügye, s az EU csak lassan fogja fel, hogy e területen lépni kell - mondta Busek. Szerinte egyértelműen kiderült, hogy a meg­lévő mechanizmus már a jelenlegi 15 tag számára sem alkalmas, hát még 26, vagy még több tagállam számára. „Ha az EU-nak kellene az EU-hoz csatlakoznia, az sem sike­rülhetne, mert megbukna a demok­rácia kritériumán” - mondta a kor­mánymegbízott. Busek az osztrákok magatartását skizofrénnek nevezte, amennyiben az idősebb generáció körében még a történelmi tapaszta­latok alapján sokan ellenzik a bőví­tést, de arra nem tudnak mit vála­szolni, hogy akkor mi a helyzet a lengyel takarítónővel és a külföldi ápolónővel, akikkel szinte mindenki találkozik. Az osztrák és svájci lapok részletesen foglalkoztak a millenniumi megemlékezéssel Ünnepség mögött polémia MTI-HÍR Bécs. Az augusztus 20-i magyaror­szági ünnepségekről szólva a Die Presse című osztrák konzervatív lap az esemény egyházi jelentőségét emelte ki. Szent István az első kato­likus szent az 1054-ben bekövetke­zett egyházszakadás óta, akit a kele­ti egyház is szentté nyilvánított. Utalt arra is, hogy Magyarország ke­resztény egyházai történelmi pilla­natként értékelik az eseményt, és remélik, hogy ennek politikai kiha­tásai is lesznek, sőt, akad, aki arról álmodik, hogy István király ortodox egyház általi szentté nyilvánítása a kereszténység újbóli egyesülésének első lépése lehet. A Der Standard cí­mű lap augusztus 20-ról szólva ugyancsak az ünnep egyházi vonat­kozásait emelte ki, s úgy vélte, Szent Istvánnak az ortodox egyház általi szentté nyilvánítására csak azért ke­rülhetett sor, mert a magyar király élete az egyházszakadás előtti időre esik. A Neue Zürcher Zeitung című svájci lapban Andreas Oplatka rá­mutatott: mivel a magyar belpoliti­kában állandó választási harc fo­lyik, a mülenniumi ünnepségek el­kerülhetetlenül heves polémia tár­gyává lettek, kezdve az ünnepségek költségeitől egészen az emögött meghúzódó szellemiségig. E viták két fő vonulatát tükrözi a tudósító szerint a Heti Világgazdaság egy kommentár elején és végén tett megjegyzés: „Az Orbán-kormány a bőkezűen finanszírozott ünnepsé­geket egyfajta keresztény állami ideológia újjáélesztésére is felhasz­nálja... A mai ellenzéki pártok, az MSZP és az SZDSZ soraiban csak kevesen ismerik fel, müyen sokba kerülhet a két pártnak, hogy a nem­zeti történelem túlnyomó részét át­engedik a konzervatív oldalnak, mi­vel maguk Magyarország keresz- tény-monarchista hagyományával nem tudnak mit kezdeni.” MTI-HÍR Párizs. David Shayler volt brit kém, aki három éve Franciaor­szágba menekült a brit igazság­szolgáltatás elől, önként visszatért Nagy-Britanniába. A brit belső el­hárítás (MI5) volt tisztjét államti­toksértés gyanújával rögtön letar­tóztatták, mihelyt Doverben ki­szállt a Calais-ből érkező kompha­jóról. Shayler vasárnap sajtókonfe­rencián jelentette be, hogy hazau­tazik, és hajlandó bíróság előtt vál­lalni korábbi vádjait, amelyek a brit külső hírszerzésnek (MI6) tu­lajdonítják a Moamer el-Kadhafi líbiai elnök ellen 1996-ban végre­hajtott merényletkísérletet. (Az MI6 felrobbantotta Kadhafi autó­karavánjának egyik kocsiját, de té­vedésből nem azt, amelyikben a lí­biai vezető ült:) A 34 éves volt ké­met sajtóriporterek és televíziós forgatócsoportok kísérték el Ca- lais-ből Doverbe. A volt kémet ki­hallgatják, vádat emelnek ellene, majd - a brit hatóságokkal kötött előzetes alku alapján - óvadék el­lenében szabadlábra helyezik. Shaylernek nemcsak a Kadhafi- üggyel kapcsolatos leleplezéseit, hanem más, szintén államtitoknak minősülő információ közhírré té­telét is felróják Angliában. A többi között azt az állítását is, hogy a brit titkosszolgálatok a 90-es évek elején „elpuskázták” az alkalmat, hogy leszámoljanak az ír Köztársa­sági Hadsereggel (IRA). Szerbiában az ellenzék államfőjelöltje a népszerűbb Milosevics veszítene MTI-HÍR Belgrád. Alig egy hónappal a jugo­szláviai elnökválasztás előtt Slobo­dan Milosevics elnök messze lema­radva áll a Szerbiai Demokratikus Ellenzék jelöltje mögött - ismertette a B2-92 belgrádi rádió egy nemrég végzett közvélemény-kutatás ered­ményeit. A társadalomtudományi intézet munkatársai 1700 embert kérdeztek meg, s az elkészült felmé­rés szerint Vojiszlav Kostunica ellen­zéki államfőjelöltre a választók 35 százaléka, míg Milosevicsre mind­össze 23 százaléka szavazna. Egy hónappal korábban még 42 százalé­kos volt Kostunica támogatottsága, de ez jelentős mértékben vissza­esett, miután a Vük Draskovics ve­zette Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) bejelentette: önálló jelöltet indít a szeptember 24-re kiírt jugo­szláv elnök- és parlamenti választá­sokon. Felmérések szerint nemcsak Kostunica, hanem Milosevics is ve­szített népszerűségéből: egy hónap­pal ezelőtt még a választók 28 szá­zaléka szavazott volna a jelenlegi ál­lamfőre. A közvélemény-kutatás adatai szerint a parlamenti választá­sokon a szavazásra jogosultak 40 százaléka a demokratikus ellenzé­ket támogatná. Ha az SPO - korábbi ígéretével ellentétben - mégis elin­dul a megmérettetésen, akkor az el­lenzéki pártok szövetségére 34 szá­zalék, az SPO-ra pedig 6 százalék szavazna. A Müosevics vezette Szer­biai Szocialista Párt és a felesége ne­vével fémjelzett Jugoszláv Egyesült Baloldal, amely közös listával indul a választásokon, a szavazók 23 szá­zalékát tudhatja maga mögött.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents